Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint az Ukrajnából eddig elmenekült, közel 5 millió ember közül sokaknak nem lesz otthona, ahová visszatérhetnek a háború után – írja a Guardian.
A világszervezet szerint az orosz invázió kezdetét követő 53 nap után csaknem 5 millió ukrán hagyta el az országot. A menekülők körülbelül 90 százaléka nő, illetve gyermek.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint az Ukrajnából eddig elmenekült, közel 5 millió ember közül sokaknak nem lesz otthona, ahová visszatérhetnek a háború után – írja a Guardian.
A világszervezet szerint az orosz invázió kezdetét követő 53 nap után csaknem 5 millió ukrán hagyta el az országot. A menekülők körülbelül 90 százaléka nő, illetve gyermek.
Bulgária a kiterjesztett uniós szankciók részeként megtiltotta az orosz lobogó alatt közlekedő hajók belépését fekete-tengeri kikötőibe. Ezalól csak a bajba jutott vagy humanitárius segítséget kérő hajók, illetve az energiatermékeket, élelmiszereket és gyógyszereket EU-országokba szállító hajók esetében tesznek kivételt, írja a Guardian.
Az Európai Bizottság elnöke sürgette a tagállamokat, hogy „gyorsan” lássák el Ukrajnát fegyverekkel. Ursula von der Leyen a német Bild am Sonntagnak adott interjúban azt javasolta továbbá, hogy az EU szankcióinak következő köre az orosz Szberbankot is vegye célba. „Minél gyorsabban cselekedni kell, Ukrajna csak így képes túllendülni a háborún” – fogalmazott a bizottsági elnök a Guardian tudósítása szerint.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajna és Oroszország nem tudott megegyezni vasárnap a humanitárius konvojokról a civilek evakuálására a háború sújtotta területekről.
Nem tudtunk megegyezni... az evakuálási útvonalakra vonatkozó tűzszünetről. Ezért sajnos ma nem nyitunk humanitárius folyosókat
– mondta a Telegram-fiókjában.
Verescsuk azt is elmondta, hogy az ukrán hatóságok humanitárius folyosókat kértek a civilek és a sebesült ukrán csapatok evakuálására az ostromlott mariupoli kikötőből – írja a Reuters.
Megérkeztek az első szállítmányok Ukrajnába az Egyesült Államok legújabb hadászati szállítmányaiból, írta meg a BBC.
A héten Joe Biden amerikai elnök jóváhagyott egy újabb 800 millió dollár (300 milliárd forint) értékű katonai segélycsomagot az országnak.
A szállítmányban olyan új fegyverek vannak, amelyek hasznosak lehetnek az Oroszország által nemsokára elindítandó keleti „széles körű hadművelet” ellen.
Lőszergyárat semmisítettek meg az orosz fegyveres erők Kijev közelében – közölte Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Egyik napról a másikra nagy pontosságú légi indítórakéták semmisítettek meg egy lőszergyárat a kijevi régióban található Brovary város közelében
– mondta a szóvivő, kinek szavait a BBC adta hírül.
Nyikita Hruscsov volt szovjet pártfőtitkár dédunokája arra figyelmeztetett, hogy Oroszország már felkészülhetett arra, hogy atomfegyvereket vessen be Ukrajnában, írja a BBC.
Nina Hruscsova, aki a New York-i The New School nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora és a Project Syndicate szerkesztője, a BBC-nek elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent meg fog tenni azért, hogy megnyerje a háborút.
Úgy gondolom, hogy Putyin úgy tervezi, hogy megnyeri a háborút, és ezért bármilyen árat hajlandó megadni. Ha ehhez arra lesz szükség − nem állítom, hogy ez biztosan így lesz −, akkor be fogja vetni ezeket. Nyilván ez is egy olyan opció, amire felkészültek
− fogalmazott.
Hruscsova a háború kezdetén úgy nyilatkozott, hogy dédapja ezt a támadást „aljasnak és megvetendőnek” tartotta volna.
Az Európai (EHF) után a Nemzetközi Kézilabda Szövetséghez (IHF) is fellebbezést nyújtott be az Orosz Kézilabda Szövetség (FHR), amiért válogatottjait és klubcsapatait kitiltották a nemzetközi versenyekről, írta meg az MTI.
Mindkét szervezet azért döntött így, mert Oroszország – Fehéroroszország támogatásával – háborút indított Ukrajna ellen.
Előbb az európai szövetséghez nyújtottunk be fellebbezést, mert az alapszabály szerint először az EHF választottbíróságán kell átjutnunk, csak ez után lehet a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordulni
– magyarázta Lev Voronyin, az FHR főigazgatója.
Az IHF tanácsa március 7-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) javaslatára felfüggesztette az orosz és belarusz csapatok részvételét a szervezet égisze alatt zajló tornákon, és még korábban az EHF is hasonló döntést hozott, egyúttal elrendelve, hogy orosz és fehérorosz játékvezetők nem működhetnek közre a mérkőzéseken, a szervezet tisztségviselői pedig nem vehetnek részt a jövőbeni üléseken.
Az Európai Unió a a következő szankcióhullámban Oroszország legnagyobb hitelezőjét, a Sberbankot és más orosz pénzügyi cégeket fog korlátozásokkkal sújtani – közölte az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagban − írta meg az Infostart.
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy tovább vizsgálják a bankszektort, különösen a Sberbankot, amely az orosz bankszektor 37 százalékát teszi ki.
Az Egyesült Államok áprilisban „súlyos szankciókat” vetett ki a Sberbankra és egy másik orosz hitelezőre, az Alfa Bankra. Nagy-Britannia szintén szankciókkal sújtotta a Sberbankot, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 végéig megszünteti az orosz szén- és kőolajimportot.
Az unió eddig megkímélte a Sberbankot és egy másik nagy orosz hitelezőt, a Gazprombankot, mivel ezeken keresztül történtek az orosz olaj- és gázszállítmányok kifizetései. Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió olyan „okos mechanizmusokon” dolgozik, hogy a következő szankciókba az olajat is bevonja.
Valamennyi német klub szerződést bontott orosz tornászaival Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva, írta meg az MTI.
Az orosz élvonalból hatan is a Bundesligában szerepeltek, és most valamennyiüknek utat mutattak – nyilatkozta szombaton az egyoldalú szerződésbontásról az olimpiai bajnok Artur Dalalojan, aki az előző szezonban a Schwabisch Gmund-Wetzgau színeiben szerepelt.
Az ukrajnai orosz háború miatt a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) március elején megtiltotta az orosz és belarusz tornászoknak a FIG égisze alatt zajló versenyeken való részvételt, bár az ukáz nem vonatkozott a nemzeti klubtornákra is.
Összesen 4556-an léptek be szombaton Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4203-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.
A rendőrség 1061 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az érintetteknek egy hónapon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A héten Indiába utazik Boris Johnson brit miniszterelnök azzal a céllal, hogy megerősítse a biztonsági kapcsolatokat az országgal, írta meg a BBC.
Johnson pénteken Újdelhiben találkozik Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. A tárgyalások középpontjában a védelmi és a kereskedelmi kérdések lesznek.
Az Egyesült Királyság Ukrajna orosz megszállásának kezdete óta próbálja meggyőzni Indiát, hogy csökkentse Moszkvától való függőségét.
„Az orosz erők megkímélik azok életét, akik leteszik a fegyvert Mariupolban” – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője.
Az Independent a TASZSZ orosz hírügynökség alapján arról ír, hogy az orosz védelmi minisztérium megadásra kérte a mariupoli ukrán erőket.
Az orosz védelmi minisztérium nemrég olyan képeket tett közzé, amelyen a Moszkva nevű fekete-tengeri rakétacirkáló legénységének életben maradt tagjai láthatók.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyi újságíróknak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy Oroszország bármilyen fegyvert bevethet, beleértve nukleáris és vegyi fegyvereket is, közölte az ukrán Unian hírügynökség.
A legtöbb ország úgy áll hozzá: ha atomfegyvert vetnek be, akkor majd mi is csinálunk valamit. A világnak azonban fel kell készülnie. Nem csupán gyógyszerkészletekkel és atombunkerekkel. Beszélni kell velük, egyezményeket aláírni, hogy eszükbe se jusson a dolog. Bármilyen fegyvert bevetnének. Ebben teljesen biztos vagyok. Nem lehet megbízni bennük
− mondta el az ukrán elnök.
Összesen 313 menekültet fogadott szombaton a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) társszerveivel együtt a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező embereket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt BOK-csarnokba – közölte a rendőrség.
A 313 menekült közül 117 gyermek volt. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 41 ember, köztük 28 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg az együttműködő hatóságok.
A Reuters szerint a 73 méteres Clio szombaton érkezett meg a délnyugat-törökországi Gocek üdülőhelyhez közeli öbölbe.
Oleg Deripaskát, az orosz alumíniumóriás Rusal alapítóját az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság is szankcionálta, annak ellenére, hogy korábban az ukrajnai háború ellen emelt szót és békére szólította fel a feleket.
A hajó szombaton érkezett meg az égei-tengeri Mugla tartomány partjaihoz, és a Kajmán-szigetek lobogója alatt közlekedő szuperjacht a Gocek melletti öbölben horgonyoz.
Törökország, amely nagymértékben támaszkodik az orosz energiaimportra és a turistákra, a szankciók elől menekülő orosz oligarchák menedékévé vált.
Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek azt nyilatkozta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját világában él.
Úgy gondolja, hogy a háború szükséges az Orosz Föderáció biztonságához. Nem bízik a nemzetközi közösségben. Az ukránokat okolja a Donbász térségében elkövetett népirtásokért. Tehát miközben most a saját világában él, azt hiszem, tudja, mi folyik most Ukrajnában. Szerintem azt hiszi, hogy megnyeri a háborút
– idézi Karl Nehammert a Guardian.
Az osztrák kancellár volt az első nyugati vezető, aki találkozott az orosz elnökkel a háború kitörése óta. Állítása szerint a moszkvai találkozón Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy együtt fog működni a nemzetközi vizsgálattal, másrészt viszont azt is közölte, hogy nem bízik a nyugati világban.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz légvédelmi erők Odessza térségében lelőttek egy ukrán katonai szállító repülőgépet, amely nyugati fegyvereket szállított.
A szóvivő arról is beszélt, hogy az orosz légierő 67 ukrán élőerő- és haditechnikai összpontosulásra mért csapást szombaton. A rakétaegységek 317 katonai célpontra, közöttük 274 támogatópontra és élőerő-összpontosulásra, 24 parancsnoki állásra és két katonai üzemanyagraktárra mértek csapást. Lozovaja és Veszela települések felett lelőttek két ukrán pilóta nélküli repülő szerkezetet.
Konasenkov szerint az ukrán erők eddig 23 367 embert vesztettek, ám arról nincs információ, hogy halottakról vagy sebesültekről van-e szó.
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Vasárnap is beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.
Szombati percről percre frissülő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.