Kim Dzsongun gratulált Putyinnak

Köszönetet mondott Szlovákiának az eddigi segítségnyújtásért, és további fegyvereket, konkrétan repülőgépeket és helikoptereket kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pozsonyi parlamentben videókonferencia keretében elmondott beszédében kedden.

Zelenszkij az eddigi védelmi segítségnyújtás folytatását kérte, valamint Szlovákia hozzájárulását az Oroszország elleni szankciók életbe léptetéséhez és Ukrajna európai perspektívájának támogatásához. Az ukrán elnök azt kérte, hogy „Szlovákia legyen Ukrajna hangja” az Európai Unióban.

„A fegyver az elsődleges és fő eszköz arra, hogy legyőzzük őket. Az ukránok mindig emlékezni fognak, hogy Szlovákia azt adta, amire igazán szükségünk volt, és van lehetőség arra, hogy ezt folytassuk. Repülőkről és helikopterekről beszélek” – mondta Zelenszkij.

Az ENSZ  Nemzetközi Migrációs Szervezet keddi közleménye szerint több mint nyolcmillió belső menekült lett Ukrajnában az ország elleni orosz támadás megindítása óta. 

A felmérések azt mutatják, hogy a nyolcmillió menekültből 3,5 millió azt tervezi, hogy az országát sújtó súlyos humanitárius válság miatt hamarosan új otthont keresve magának elköltözik. 

Az ENSZ szakosított szervezetének becslése szerint Ukrajnában már 13 millió 686 ezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét a háború következtében – közölte az MTI. 

Algériába látogatott kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy megerősítse a partneri viszonyt Moszkva és Algír között – írja az MTI.

Az orosz diplomácia irányítója tárgyalt algériai partnerével, Ramtane Lamamrával, és fogadta őt Abdel-Madzsid Tebbún államfő is – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Támogattuk algériai barátaink kezdeményezését, amelynek célja a kétoldalú partneri viszony új minőségét tanúsító új stratégiai államközi dokumentum kidolgozása

– jelentette ki Lavrov a Lamamrával folytatott tárgyalásán az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint. Hozzátette: „Politikai párbeszédünk aktívan fejlődik, akárcsak a gazdasági, katonai és műszaki együttműködés, valamint a humanitárius és kulturális kapcsolatok.”

A megbeszélés előtt Szergej Lavrov megkoszorúzta az algériai függetlenségi háború vértanúinak emléket állító Mártírok emlékművét. Lavrov látogatása, amely 2019 januárja óta az első vizit Algériában, egybeesett az orosz–algériai diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulójával.

Algéria az Európában felhasznált földgáz mintegy 11 százalékát, míg Oroszország a 47 százalékát szállítja. Az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott uniós szankciók után több európai ország is Algériához fordult, hogy kiváltsa az orosz gázimportját.

Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók támogatására, hogy folytathassák munkájukat az európai tudományos vagy nem tudományos szervezetekben. 

A kezdeményezés 25 millió eurós (mintegy 9,3 milliárd forintos) költségvetésű ösztöndíjat biztosít ukrán doktorjelöltek és posztdoktori kutatók számára, hogy folytassák munkájukat az Európai Unió tagállamaiban – számolt be az MTI. 

Két, ukrán nemzeti szimbólumokkal ellátott ezüst színű érme jelent meg az Egyesült Államokban. Az érmék egy amerikai dollárt érnek – jelentette az ukrán Humanitárius és Információpolitikai Bizottság.

Mindkét emlékérem hátoldala egy női alakot ábrázol mint a szabadság megtestesítője. Az érem előlapján egy fehérfejű rétisas látható, amely az Amerikai Egyesült Államok nemzeti szimbóluma.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lopásnak nevezte Josep Borrell Európa diplomáciai vezetőjének kezdeményezését, miszerint Oroszország befagyasztott vagyonát utalják át Ukrajnának.

Ez a javaslat mondhatni lopás, amit nem is próbálnak eltitkolni

– mondta a keddi algíri látogatást követő sajtótájékoztatón a miniszter. Lavrov bírálta a Nyugat lépéseit az Afganisztáni Központi Bank pénzének befagyasztására, mondván, hogy a nyugati országok ezeket a forrásokat nem az afgán lakosság szükségleteire akarják fordítani.

A miniszter szerint az Európai Unió, amelynek nincs saját külpolitikája, teljes mértékben Washington irányvonalára támaszkodik – írja a TASZSZ.

A német külügyminisztérium szerint Ukrajnának valamikor teljes jogú tagjává kell válnia az Európai Uniónak – számolt be a Sky News. Azonban hozzátették: a tagsághoz nincs rövidített út. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap videókonferencián beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, amely során bejelentette: átadják a kitöltött kérdőív második részét a tagjelölti státusz megszerzéséhez.

Ursula von der Leyen a maga részéről megjegyezte, hogy az Európai Bizottság keményen fog dolgozni az Ukrajna által benyújtott, kitöltött kérdőív átvizsgálásán, hogy idén júniusban döntést hozhasson.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) arra számít, hogy Oroszország hazai összterméke (GDP) idén tíz százalékkal csökken, jövőre pedig stagnálni fog. Az EBRD kedden ismertetett előrejelzése megegyezik március végi becslésével.

Ez jóval nagyobb a bank márciusi, húszszázalékos csökkenési várakozásánál. Az EBRD jövőre viszont jelentős, 25 százalékos gazdasági fellendülést vár keleti szomszédunknál. A londoni székhelyű szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy csak abban az esetben lehet jövőre ilyen jelentős mértékű a gazdasági növekedés, ha addigra megkezdődnek a helyreállítási munkálatok.

Az EBRD előrejelzése szerint Belarusz GDP-je négy százalékkal csökken idén, jövőre stagnálást prognosztizál. Az orosz jegybank az idei évre nyolc-tíz százalékos esést, jövőre nulla-három százalékos csökkenést, 2024-ben pedig 2,5-3,5 százalékos növekedést vár Oroszországban.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko egy közösségimédia-portálon azt írta, hogy hetvenmillió euróba fog kerülni az ukrán fővárosban lévő épületek felújítása – számolt be a Guardian. 

Az orosz katonai agresszió következtében az ukrán fővárosban összesen 390 épület rongálódott meg. A város bombázása 75 oktatási intézményt rongált meg, ebből harminc óvodát, 17 egészségügyi intézményt és 11 kulturális létesítményt.

Magyarország is részesül azokból a forrásokból, amelyekkel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az orosz–ukrán háború következményeit mérsékelné a szomszédos országokban – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint Varga Mihály, miután az EBRD elnökével, Odile Renaud-Bassóval tárgyalt Marrákesben.

A tárcavezető kifejtette: a magyar álláspont szerint a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú, hogy

Magyarország történelmi adottságai miatt és mint tengerparttal nem rendelkező ország erősen ki van téve az orosz energia behozatalának – mondta a találkozón a pénzügyminiszter a közlemény szerint. Hozzátette, hogy a magyar törekvések ellenére az alternatív európai csővezeték-infrastruktúrák nem épültek ki, és a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállítják, mint a keleti irányból érkezők.

A pénzügyminiszter szerint a belföldi energiaellátás biztosított, és ezt meg kell őrizni. Ezért Magyarország üdvözli, hogy az EBRD beépítette az orosz–ukrán háborúra reagáló támogatási programba az energiabiztonság kérdését. Varga Mihály arra biztatta az EBRD-t, hogy mielőbb dolgozza ki és hajtsa végre a finanszírozás módjait.

Varga Mihály a találkozón ismét leszögezte, hogy Magyarország továbbra is számít az EBRD aktív szerepvállalására.

Az ukrán földművelésügyi miniszter szerint amint egyes országok július végétől nem látnak nagy mennyiségű új gabonaárukat az ukrán kikötőkből, pánik lesz a piacon.

Kiemelte, hogy Oroszország fegyveres agressziójának következményei a világ élelmezésbiztonságát veszélyeztetik. Az egy másik kérdés, hogy ezeket még nem lehet érezni teljesen, mert még vannak tartalékok. Más országokban, például Észak-Afrikában és a Közel-Keleten vannak bizonyos gabonakészletek, de csak az új betakarításig – fogalmazott Mikola Szolszkij ukrán miniszter.

Szolszkij hozzátette, hogy az ukrán gabonahiány

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kijelentette, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának blokkolása már az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet a világon.

Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A vezetők megvitatták az ukrajnai helyzetet, valamint az élelmiszerválság veszélyét – olvasható az Élysée-palota keddi közleményében.

A két állam vezetője emlékezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása melletti elkötelezettségükre, és egyetértett a tűzszünet sürgősségében is

– áll a közleményben.

Megvitatták továbbá az élelmiszerválság kockázatát és a Franciaország által javasolt válaszlépést az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Ellenálló Misszió kezdeményezés formájában.

Az Európai Unió szerint Oroszország okozta azt a hatalmas kibertámadást, amely egy műholdas internethálózatot támadott meg Oroszország ukrajnai inváziójának kezdetén – számolt be a BBC. 

A Viasat KA-SAT hálózata elleni február végi támadása éppen akkor történt, amikor az orosz erők benyomultak Ukrajnába. Az Európai Unió Tanácsának közleményében az áll: 

Ez a kibertámadás jelentős hatást ért el, kommunikációs kieséseket és fennakadásokat okozott több ukrajnai hatóság, vállalkozás és felhasználó körében, valamint több uniós tagállamot is érintett. 

Liz Truss brit külügyminiszter szintén bírálta Oroszországot az incidens miatt, és így nyilatkozott: „Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Oroszország szándékos és rosszindulatú támadást intézett Ukrajna ellen.” 

Legalább 14 ezer lakos maradt a harkivi régióban található Izjumban. Az orosz megszállók miatt azonban a városban maradt embereket nem lehet gyógyszerrel és élelemmel ellátni – írja az Unian.

Konsztantyin Petrov, a város vezetője szerint a várossal gyakorlatilag nincs telefonkapcsolat. 

Egyáltalán nincsenek közművek: áram, gáz, víz

– mondta Petrov. Hozzátette, hogy Izjumban továbbra is nagyon nehéz a helyzet, a humanitárius helyzet pedig kritikus.

Elmondása szerint azonban leginkább a város külterületén folynak a harcok.

Oroszország nem vesz részt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendkívüli ülésén, amelyen az Ukrajnában állítólagosan súlyosbodó jogsértésekkel foglalkoznak – számolt be a Sky News. 

A rendkívüli ülés összehívására irányuló kérelmet több mint ötven ország támogatta. A tanácskozás „az orosz agresszióból eredő, egyre csak romló ukrajnai emberi jogi helyzetet" fogja megvitatni.

Az orosz külügyminisztérium azonban közölte, hogy nem vesz részt a tanácskozáson, és „nem fogja jelenlétével legitimálni ezt a rendkívüli ülésszak álcája alatt szervezett újabb politikai showműsort".

Az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó hivatala szerint az ukrajnai háború miatt már több mint nyolcmillió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét – írja a Sky News.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentésében közzétett adatok 24 százalékos növekedést jelentenek a március 16-án közzétett első belső elköltözési adatokhoz képest.

Eddig több mint 2,7 millió ember tért haza.

A kutatók úgy vélik, hogy a Fekete-tenger északi részén tapasztalható fokozott zajszennyezés, amelyet az orosz haditengerészet mintegy húsz hajója és a folyamatban lévő katonai tevékenységek okoznak, délre, a török és a bolgár partok felé terelhette a cetféléket, ahol szokatlanul nagy számban vetődnek partra vagy akadnak halászhálókba − írja a Guardian. 

A háború kezdete óta Törökország partjainál több mint nyolcvan elpusztult állatot találtak, amit a Török Tengerkutatási Alapítvány (Tudav) rendkívüli növekedésnek nevezett.

A háború februári kezdete óta több mint kétmillió ukrán talált menedéket Lengyelországban; túlnyomó többségük nő és gyermek. Bár a két országnak sok tekintetben közös a történelme és a kultúrája, a nők családtervezéshez való joga és az ilyen ellátáshoz való hozzáférésük gyökeresen különbözik − írja a Guardian. 

Ukrajnában a terhesség első 12 hetében teljesen legális a terhességmegszakítás, recept nélkül kaphatók fogamzásgátlók, és az esemény utáni tabletták is könnyen hozzáférhetők. Lengyelországban az abortusz szinte teljesen törvénytelen, a fogamzásgátló gyógyszerekhez való hozzáférést Európában pedig a legrosszabbnak tartják. Ezek ugyanis vénykötelesek, és számos orvos lelkiismereti okokból nem hajlandó felírni.  

Okszána Litvinyenkó ukrán nőjogi aktivista, aki 16 éve él Lengyelországban, és a háború kezdete óta segít a menekülteknek a befogadóállomásokon, úgy nyilatkozott, hogy egyes nőknek fogalmuk sincs arról, hogy a határ átlépésével megszűnik a családtervezéshez szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük.

Teljesen felkészületlenek az itteni helyzetre. Nem ismerik a törvényt. Még ha valaki olvasott is egy cikket a lengyelországi abortuszról, akkor is azt gondolja, hogy rendben, nem végeznek abortuszt automatikusan, kérésre, de megfelelő okok esetén megteszik

− mondja.

Az Aborcyjny Dream Team nevű csoport, amely abortusztabletták külföldről való beszerzésében segít nőknek, azt állítja, hogy a konfliktus kezdete óta 158 ukrán állampolgár fordult hozzájuk segítségért.

Fotó: Bulent Kilic / AFP

Ahogy egyre több bizonyíték és jelentés lát napvilágot az ukrán nők ellen elkövetett szexuális erőszakról, a lengyelországi aktivisták és politikusok is egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a Lengyelországban biztonságot kereső áldozatoknak szükség esetén hogyan tudnának legális abortuszt biztosítani.

2010 és 2020 között Lengyelországban évente átlagosan kevesebb mint öt legális abortuszt hajtottak végre nemi erőszak áldozatainak kérésére, amihez különleges ügyészi engedélyre van szükség.

Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy az orosz invázió által kiváltott áremelkedések súlyosbítják az élelmiszerválságot Afrikában, ahol a koronavírus-járvány, a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák és a gazdasági diszfunkciók már így is több tízmillió embert taszítottak mélyszegénységbe − írja a Sky News. 

Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának becslései szerint csupán Zimbabwében 5,3 millió ember, a lakosság harmada küzd élelmezési gondokkal.

Oroszország állt egy hatalmas műholdas internethálózat elleni kibertámadás mögött, amely modemek ezreit csatlakoztatta le az internetről az ukrajnai háború kezdetén – közölte kedden az Európai Unió.

Ennek a kibertámadásnak jelentős hatása volt, válogatás nélkül kommunikációs kimaradásokat és fennakadásokat okozott több ukrajnai hatóságnál, vállalkozásnál és felhasználónál, valamint több uniós tagállamot is érintett

– idézi a közleményt az Independent.

A Viasat KA-SAT hálózata elleni támadás éppen akkor történt,  amikor az orosz páncélosok behatoltak Ukrajnába február végén, ezzel elősegítve Vlagyimir Putyin elnök invázióját az ország ellen – áll az EU Tanácsa közleményében.