Oroszország véletlenül lelőtte az egyik vadászbombázóját

Kedves olvasóink!

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, mai folyamatosan frissülő tudósításunk búcsúzik.

Kedden folytatjuk, tartsanak velünk! 

Olena Zelenszka ukrán first lady szerdán beszédet mond az amerikai kongresszus előtt – jelentette be Nancy Pelosi képviselőházi elnök hivatala hétfőn a CNN szerint.

A képviselőház és a szenátus minden tagját meghívták a beszédre, amelyet délelőtt 11 órakor tartanak a washingtoni Capitol Visitor Center kongresszusi előadótermében.

Az orosz erők a kelet-ukrajnai Torecket ágyúzták hétfőn, aminek következtében összedőlt egy kétszintes épület, és hat ember meghalt. 

Nyitva volt az ablakom. Hajnali 5 óra körül hatalmas robbanás történt, majd kövek és por szállt fel

– mondta Nadia helyi lakos az AFP-nek.

A mentőszolgálat tájékoztatása szerint öt embert húztak ki holtan a romok közül, egy hatodikat pedig súlyos sérülésekkel találtak meg, aki később a kórházban halt meg.

A beszámolók szerint egy lakóépület, egy iskola, egy óvoda és egy egészségügyi főiskola is megrongálódott.

Románián 2,7 millió tonna ukrán gabona haladt át az elmúlt időszakban, ami a Kijev által exportált mennyiségnek a felét jelenti – közölte Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn az európai uniós külügyi tanácsülésen Brüsszelben.

A román külügyminisztérium közleménye szerint a román diplomácia vezetője arra biztatta Ukrajnát, hogy folytassa a reformokat. Ugyanakkor kiemelte: ezeket rendkívül nehéz körülmények között kell végrehajtania a háború miatt, ezért hangsúlyozta: az EU tagállamainak teljes támogatására van szükség anyagi, humanitárius, katonai és gazdasági szempontból egyaránt.

Aurescu kifejtette: Románia támogatja az Oroszország ellen irányuló szankciós rendszer konszolidálását.

Az orosz propaganda tevékenységével kapcsolatban a román diplomácia vezetője kifejtette: Romániában is érezhető a félretájékoztatás jelensége, amelynek egyik példájaként említette azt a narratívát, miszerint Bukarest miért támogatja Ukrajnát, és ezeket az erőforrásokat miért nem fordítja a román népre.

Bogdan Aurescu leszögezte: valamennyi EU-tagállam stratégiai fontosságú érdeke Ukrajna támogatása, hiszen ha Kijev kudarcot vall, akkor sérül és veszélybe kerül Románia, valamint egész Európa és az euroatlanti térség biztonsága.

A külügyminiszter a Moldovai Köztársaság támogatásának fontosságát is kiemelte. Emlékeztetett, hogy a Bukarest által pénteken szervezett adományozói konferencián 615 millió eurót kínáltak fel a résztvevők, amiből több mint 432 millió eurót vissza nem térítendő támogatások tettek ki, írja az MTI.

A svájci szövetségi kormány semlegességére hivatkozva elutasította a NATO kérését, hogy segélyt nyújtson az Ukrajnában megsebesült embereknek. Erről a Swiss Info számolt be – írja az Unian hírügynökség.

Ami a sebesült civileket illeti, a kormány úgy véli, hogy szinte lehetetlen különbséget tenni a civilek és a katonák között, mivel Ukrajnában sok civil fog fegyvert, hogy megvédje a hazáját. Ezért a svájci tisztviselők inkább humanitárius segélyeket küldenek az ukrajnai kórházaknak.

Amint arról a Tages Anzeiger napilap beszámolt, májusban néhány svájci kanton kifejezte hajlandóságát, hogy segélyt nyújtson az ukrán sebesülteknek, de a kormány ellenállásába ütköztek.

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei újabb 500 millió eurós uniós támogatásról állapodtak meg, hogy Ukrajna fegyvereket vásárolhasson – írja a Guardian.

Az EU külügyminisztereinek mai találkozóján politikai megállapodás született az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ötödik részletéről

– mondta Ann Linde, Svédország külügyminisztere.

A pénznek segítenie kell az Uniót abban, hogy továbbra is közösen vásároljon felszerelést és készleteket az ukrán hadsereg számára, beleértve a halálos fegyvereket is, amelyeket a blokk szerint védelmi célokra kell használni.

Megsérült egy gázvezeték az ukrán fegyveres erők támadása következtében a jelenleg orosz erők által ellenőrzött Herszonban található Kahovka vízierőmű közelében – jelentette a TASZSZ a regionális közigazgatásra hivatkozva.

A Naftogaz ukrán állami gázrendszer szóvivője szerint egyelőre nem tudnak arról, hogy a Herszon régióban történt fejlemények befolyásolták volna az orosz földgáz Európába irányuló tranzitját.

A luhanszki szakadárok bejelentést tettek hétfőn Sziverszk város elfoglalásáról, miközben az orosz védelmi miniszter az orosz erők elsőrendű feladatának nevezte meg a polgári célpontokat támadó, nagy hatótávolságú ukrán fegyverek megsemmisítését.

Vitalij Kiszeljov, a luhanszki szakadár „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese az orosz Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva bejelentette: Sziverszk teljes egészében a luhanszki erők ellenőrzése alá került. Kifejezte reményét, hogy néhány napon belül a Bahmuttól 15 kilométerre fekvő Szoledart is sikerül elfoglalni. Beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők ezen a településen közigazgatási épületeket aknáztak alá.

A háború előtt a mintegy 11 ezer lakosú Sziverszk fontos közlekedési csomópont volt Bahmut, illetve a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomeráció irányába. A város 30 kilométerre nyugatra fekszik az orosz és a szakadár erők által korábban bevett Liszicsanszktól – számolt be az MTI.

Dmitro Pletencsuk, a mikolajivi katonai közigazgatás sajtószóvivője szerint az orosz erők egy filmes stábot küldtek a helyszínre.

Az inváziós erők a mikolajivi területen lévő Sznihurivka külvárosában egy magas épület udvarát lőtték, hogy a média jó minőségű kép- és videófelvételekhez jusson – írja a Kyiv Independent.

Az oroszok a frissen elfoglalt városokban mozgósított lakosokat vezénylik ki a csatatérre a saját honfitársaik, az ukrán fegyveres erők ellen. Ezt Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó állítja.

Az oroszok által nyáron elfoglalt Luhanszk megyei nagyvárosokban a lakosság 10-15 százaléka maradt. Sajnos a férfi lakosok nem vettek tudomást az orosz mozgósításokról szóló információkról a régió korábban megszállt részében, nem érzékelték a veszélyt. Biztosak voltak abban, hogy az »orosz világ« mindenekelőtt tisztességes életet jelent. És most, miután nincs házuk, mert az ellenség lerombolta, gazemberekké válnak, akik megölik a szomszédos települések lakóit. Néhányan közülük önként

– idézte a kormányzót a hirado.hu.

Évekbe telhet az ukrajnai háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonása – mondta az Európai Unió legmagasabb igazságügyi tisztviselője a Reutersnek, majd hozzátette: a „büntetőeljárások kockázata örökre a bűnösök feje fölött fog lebegni”. 

Didier Reynders elmondta: az Egyesült Államok és több mint 40 másik ország dolgozik azon, hogy összehangolják a bizonyítékokat, és elősegítsék az orosz csapatok Ukrajnában elkövetett atrocitásai miatti vádemeléseket és pereket. 

Ez a következő hetekig, hónapokig, évekig, talán a következő évtizedekig is eltarthat. Bizonyos esetekben nagyon gyors eljárás lesz, míg másoknál hosszabb is lehet 

– fogalmazott az igazságügyi biztos. 

Az orosz Gazprom vis maiornak nyilvánította a gázszállítások fennakadását, legalább egy nagy fogyasztó esetén – derül ki a Gazprom július 14-én kelt leveléből, amelyet a Reuters hétfőn hozott nyilvánosságra.

A levél szerint a Gazprom, amely monopolhelyzetben van a vezetékes orosz gázexportban, nem tudta teljesíteni a szállítási kötekezettségeit a rajta kívül álló, „rendkívüli” körülmények miatt.

Kapcsolódó

A Gazprom bemondta, amit nagyon nem akartunk hallani

Ennek kíméletlen következményei lehetnek.

Törökország befagyasztja Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmét, ha az északi országok nem tartják be a terrorizmus elleni múlt hónapban tett ígéreteiket – jelentette ki hétfőn Tayyip Erdogan elnök, majd hozzátette, hogy Svédország helyzete nem túl fényes.

Finnország és Svédország az ukrajnai háború hatására jelentette be NATO-csatlakozási kérelmét, azonban Törökországgal ellenállásban ütközött, mivel Ankara azzal vádolja az északi országokat, hogy támogatják az általa terroristának tartott csoportokat. 

A három ország a madridi NATO-csúcson megállapodást írt alá Ankara vétójogának feloldásáról a terrorizmus elleni küzdelemre és a fegyverexportra vonatkozó ígéretekért cserébe – számolt be a Guardian.

Litvánia miniszterelnöke, Ingrida Shimonite arra buzdított, hogy a Nyugat továbbra is segítse az ukrán fegyveres erőket, és ne fáradjon bele a háborús rutinba.

Az, hogy milyen lesz Európa és az egész szabad világ jövője, az ukrajnai háború végétől függ

– idézte a minisztert az Unian hírügynökség.

Nagyon fontos, hogy együtt harcoljunk nemcsak egy erős Litvániáért, hanem a nyugati civilizáció által létrehozott politikai rendért is, amelyet most Oroszország fenyeget

– tette hozzá Shimonite.

Egy orosz bíróság 21,1 milliárd rubel (373 millió dollár) bírságot szabott ki a Google vállalatra, mivel az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor szerint a cég ismételten elmulasztotta eltávolítani a Moszkva által illegálisnak ítélt tartalmakat.

A Roszkomnadzor júniusban azt mondta, hogy az Alphabet YouTube-videoplatformja szándékosan hamis információkat terjesztett az ukrajnai konfliktusról, és engedélyezte a szélsőséges nézeteket népszerűsítő tartalmakat, valamint az engedély nélküli tüntetéseken való részvételre való felhívásokat, írja az al-Dzsazíra.

Július 17-én este hét óráig bezárólag Oroszország több mint háromezer cirkálórakétát vetett be Ukrajna ellen – ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte a háború 144. napját összefoglaló videoüzenetében, írja a Kárpátalja.

Lehetetlen megszámolni, hány tüzérségi és egyéb lövedéket használtak fel hazánk és népünk ellen. De mindenképpen lehetséges valamennyi orosz háborús bűnös bíróság elé állítása. Minden kollaboránsé. Mindazoké, akik felelősek a terrorért. Mindenért, ami 144 napja és több mint nyolc éve történik. Ezt megtesszük

– idézte a korrespondent.net az államfőt.

A többes állampolgárságról szóló törvénytervezetek készülnek Ukrajnában, az ukrán elnök prioritásként kezeli ennek megvalósítását – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Jevhen Jenin belügyminiszter-helyettes elmondta, az Állami Migrációs Szolgálat az elnök utasítására a belügyminisztériummal közösen több olyan jogszabály-tervezetet dolgozott ki, amelyek a többes állampolgárság kérdését is szabályozzák.

Meg kell találni az egyensúlyt államunk érdekeinek biztosítása és a külföldi – az Európai Unió országaiban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban élő – ukrán közösségekben rejlő potenciál között. Számos korábbi államfő ígérte, hogy megoldja ezt a kérdést

– fogalmazott a belügyminiszter-helyettes. Majd hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij államfő kiemelten kezeli ennek a kezdeményesnek a megvalósítását.

A négy ukrán atomerőművet üzemeltető NAEK Energoatom saját Telegram-oldalán azt állítja, hogy az orosz erők július 17-én előbb elfogták, majd ismeretlen helyre vitték Ihor Kvasnyint, a Zaporizzsja Atomerőmű környezetvédelmi szolgálatának vezetőjét – írja az Interfax orosz hírügynökség.

Az állami vállalat szerint Kvasnyin tartózkodási helyéről továbbra sem tudni semmit.

Az Enerhoatom közleményében azt állítja, hogy az orosz erők új módszerhez folyamodtak nemrég, mégpedig úgy, hogy elrabolják az erőmű több vezető pozícióban lévő munkatársát.

Valentyin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója arról számolt be, hogy július 18-án orosz rakéták csapódtak be a Szinelnyikovszkij körzetben, súlyosan megrongálva egy iskolát és megsemmisítve egy gabonaelosztót, ahol több mint 5000 tonna gabonát tároltak.

A támadásban senki sem sérült meg, írja a Kyiv Independent.

Amennyiben az oroszoknak sikerül elfoglalniuk a Donbászt, akkor Odessza elfoglalása lehet a következő céljuk – ezt mondta Natalija Bugaljova, az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóközpont ukrán elemzője. 

Bugaljova egy interjúban beszélt arról, hogy az oroszoknak céljuk lehet a jelentős orosz nyelvű kisebbséggel rendelkező Odessza elfoglalása is, egyelőre azonban csak rakétákkal tudják lőni a várost. Arra nincs esélyük, hogy egy offenzívát indítsanak ellene, és ez addig így is marad, amíg a Donbászt teljesen el nem foglalják.

De a terveik nem változtak. Ha beássák magukat délen, akkor később Odessza elleni is támadást fognak indítani

– mondta Bugaljova, aki szerint Odesszára az oroszoknak a fekete-tengeri export és Dél-Ukrajna ellenőrzéséhez, valamint a moldovai Dnyeszter-menti köztársaság szakadárjainak támogatásához is szükségük lenne. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy lehetetlen elzárni Oroszországot a világ többi részétől. Az orosz államfő hozzátette, hogy a nyugati országok által bevezetett szankciók nem fogják visszavetni Oroszországot a fejlődésben, írja a Reuters.

Mióta csapatokat küldött Ukrajnába, Oroszországot a világgazdaságtól való elszigetelését célzó nyugati szankciók sorozata sújtja, amelyek megfosztották a hozzáféréstől olyan árukhoz, mint a kereskedelmi elektronikai termékek, félvezetők és repülőgép-alkatrészek.

Nyilvánvaló, hogy ez hatalmas kihívás az országunk számára, de nem fogjuk feladni, és nem fogunk megroppanni, ahogy azt egyes jóakaróink szeretnék

– jelentette ki Putyin.

Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan kedden találkozik iráni kollégájával, Ebrahim Raisival Teheránban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala közleményt adott ki, amelyben tisztázza, hogy az ukrán hírszerzőügynökség (SzBU) vezetőjét és a főügyészt „felfüggesztették”, nem pedig elbocsátották, ahogy azt korábban javasolta. 

Az Al Jazeera tudósítója szerint a nyomozás folyamatban van, és ha konkrét vádak merülnek fel ellenük, akkor az elnök az eltávolításukat fogja javasolni az ukrán parlamentnek.

Zelenszkijtől szokatlan, hogy ilyen változtatásokat hajt végre – a háború előtt a kabinetje inkább hasonlított egy forgóajtóhoz, de a háború kitörése óta nagyjából ugyanazt a csoportot tartotta maga körül, beleértve ezt a két befolyásos személyt is

– tette hozzá.