A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált jövőre az Egyesült Királyságban rendezik meg – erősítette meg az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) és a BBC.
Mikola Csernotyckij, az UA:PBC ukrán műsorszolgáltató igazgatótanácsának vezetője elmondta: „A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál nem Ukrajnában lesz, hanem Ukrajna támogatására.”
A háború kitörése óta eddig 27 316 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
Mint írják, a kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 23 516 fő esetében született elismerő döntés.
Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják.
A Moszkva által független államként elismert Donyecki Népköztársaság azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában egy civil meghalt, ketten pedig megsebesültek az ukrán erők ágyúzásában.
Az önkényesen kikiáltott Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaságok oroszbarát „államok”, ezeket az ukrán szakadárok irányítják Moszkva segítségével.
Állításuk szerint összesen 255 települést szabadítottak fel, amelyek közül 14 települést megtámadtak az Ukrán Fegyveres Erők – írja a Guardian.
Több erőfeszítést is tesz a Fekete-tengeren keresztüli gabonaexport mielőbbi megkezdésére az isztambuli koordinációs központ, amit az ukrajnai mezőgazdasági termékek beszállításáról szóló korábbi megállapodások után hoztak létre – közölte még vasárnap a török védelmi minisztérium, amiről a TASZSZ orosz hírügynökség adott hírt.
A tárca a közösségi oldalán azt írta: az első, ukrán gabonát szállító hajó a közeljövőben elhagyja majd az ukrán kikötőket.
Valószínűleg népszavazást tartanak szeptemberben Zaporizzsja régió Oroszországhoz csatolásáról, ahogy a szintén megszállt Herszonban – fogalmazott Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai régió tisztviselője a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek.
Minden afelé halad, hogy a népszavazás szeptember első felében lesz. Pontos dátumot még nem mondok. Választási bizottságok alakulnak
– idézte a tisztviselőt a Guardian.
Az orosz erők vasárnap éjjel a Harkiv megyei Csuhuiv városát ágyúzták. A támadás következtében ketten megsérültek, a romok alatt pedig még többen is lehetnek – közölte Szerhij Bolvinov, az Állami Rendőrség Harkiv régióbeli nyomozói osztályának vezetője.
Elmondása szerint az ágyúzás következtében megsemmisült a helyi művelődési ház, amelynek pincéjében civilek kerestek menedéket. A támadásban több lakóépület is megsérült.
Bolvinov arról is beszámolt, hogy három embert már kiszabadítottak a romok alól, de a pincében még voltak emberek. Eddig két sérültről tudnak.
Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 39 700 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 15 orosz hajót, 719 hadműveleti és taktikai drónt, 73 egység speciális felszerelést és 174 cirkálórakétát számoltak fel.
Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 25.07 орієнтовно склали / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 25.07 were approximatelyhttps://t.co/uWqHwXQ3IW#stoprussia #ВІРЮвЗСУ pic.twitter.com/u3I59AwFYH
— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) July 25, 2022
Lehetetlen volt szárazföldön bejutni az Azovsztal acélgyárba, ahol civilek és katonák százai kerestek menedéket Mariupolban az orosz megszállók elől. Most újabb felvételek jelentek meg a acélmű védőinek evakuálásáról.
A felvételen az látszik, hogy a sebesült katonákat helikopterrel szállítják kórházba.
A szükséges felszerelések átszállítása és a sebesültek berakodása nagyon gyors ütemben történt, amit az orosz csapatok folyamatos ágyúzása fenyegetett – számolt be az Unian.
Az előző napon 8 ember sérült meg az orosz erők támadásai miatt – közölte Pavlo Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság elnöke, amelyről az Unian számolt be.
A tisztviselő beszámolt arról is, hogy a február 24-e óta tartó háborúban eddig 639 civil veszítette életét a régióban, további 1660-an pedig megsebesültek.
Ukrán katonai tisztségviselők szerint „fordulópontjához” érkezett a déli Herszon régió visszafoglalásáért folytatott harc. Elmondásuk szerint modern nyugati fegyvereket fognak bevetni, hogy szeptemberre felszabadítsák az orosz erők által elfoglalt első nagyobb várost.
Szerhij Hlan, Herszon kormányzójának tanácsadója bejelentette: ellentámadásba lendül az ukrán hadsereg a csatatéren.
Biztosak vagyunk benne, hogy szeptemberre felszabadul a Herszon régió, és a megszállók minden terve meghiúsul
– tette hozzá Hlan a Guardian tudósítása szerint.
Összesen 6490 fő lépett be Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon 6453 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 356 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerválság enyhítését célzó, mérföldkőnek számító megállapodás aláírása után nem indul újra a gabonaexport a remélt ütemben, amennyiben az odesszai kikötőre mért orosz légicsapás annak bizonyítéka, hogy az oroszokban nem lehet megbízni.
A támadást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „barbárságként” aposztrofálta, és hozzátette: Moszkva a jelek szerint nem igazán akarja betartani az ígéretét.
Az ukránok szerint a csapás miatt komoly kétségek merültek fel a megállapodás jövőjét illetően, amely lehetővé teszi az ukrán gabonahajók számára, hogy biztonságos folyosókon közlekedjenek, elkerülve a Fekete-tengeren telepített aknákat.
Zelenszkij gazdasági tanácsadója, Oleh Usztenko vasárnap az ukrán televíziónak elmondta, hogy Ukrajna képes akár 60 millió tonna gabonát exportálni a következő kilenc hónapban, de ez akár 24 hónapig is eltarthat, ha a kikötők biztonságát nem tudják garantálni – írja Guardian.
Az oroszok több mint 40 rakétát lőttek ki Nikopol városára, Dnyipropetrovszk megyében. A támadásokban megsérült egy tízéves kislány, hat ház és egy vezetékrendszer pedig megrongálódott, közölte Valentyin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki terület kormányzója, aki hozzátette, hogy a rakéták egy mezőgazdasági üzemet is eltaláltak a Dnyeprovszkij körzet egyik településén.
Két hangár gyulladt ki. A tűzoltók eloltották a tüzet. Senki sem sérült meg
– idézte Reznyicsenkót az al-Dzsazíra.
Az ukrán nemzethez intézett beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukránok a háború megnyerésére irányuló egységes akarattal képesek lesznek olyan lépésre, amelyet „az előző generációk korábban nem tudtak megtenni”. Ezzel arra utalt, hogy Ukrajna csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, és „a világ egyik legfejlettebb országává” akar válni – írja a Kyiv Independent.
Az ukránok soha nem adják fel a függetlenségüket
– hangsúlyozta az elnök.
Oroszország 92 ukrán katona ellen emelt vádat emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt – közölte az orosz nyomozóbizottság vezetője. Alekszandr Bastrikin elmondta: több mint 1300 esetben indítottak eljárást.
Emellett javaslatot tettek egy nemzetközi bíróság létrehozására, amelyet Bolívia, Irán és Szíria is támogatnak. Bastrikin szerint mintegy 96 embert, köztük a fegyveres erők 51 parancsnokát körözik.
Ukrajna is folytat hasonló nyomozásokat. Ebben a hónapban azt közölték, több mint 21 ezer háborús és agresszióval kapcsolatos bűncselekményt vizsgálnak, amelyeket a vád szerint az orosz erők követtek el a háború kezdete óta.
Összesen 784 menekültet fogadtak a fővárosban vasárnap a Budapest Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.
„Vlagyimir Putyintól és rezsimjétől senki sem vár következetes álláspontot, így valószínűleg folytatódni fog a nyugati fegyverellátás Ukrajnába” – jelentette ki Olga Kurnosova orosz ellenzéki képviselő, akinek a szavait az Unian vette észre.
A politikus azonban úgy látja: a háború és az agresszív kijelentések ellenére az orosz elnök nem akarja kirobbantani a harmadik világháborút.
Úgy gondolom, hogy ez a kemény retorika elsősorban a hazai orosz fogyasztóknak szól, hogy megmagyarázzák, miért tart olyan régóta a „különleges hadművelet”, ahogy ők nevezték, és miért tűnik sokkal inkább egy teljes körű háborúnak, mint amit a legelején megígértek. Belső használatra ezt csak úgy lehet megmagyarázni, hogy valójában nem Ukrajnával, hanem ezzel az egész szörnyű NATO-val harcolnak. És ezért minden olyan nehéz nekik
– fogalmazott Olga Kurnosova, aki szerint bármennyire is távol áll a valóságtól Putyin és a közvetlen környezete, tisztában vannak azzal, hogy vereséget szenvednének egy teljes körű háborúban.
Oroszország „a kérdések szélesebb köréről” folytathatja a tárgyalásokat Ukrajnával, mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki egyiptomi látogatása során jelezte, hogy Ukrajna vonakodik tárgyalóasztalhoz ülni – írja a Kyiv Independent.
Július 23-án Oroszország két cirkálórakétával támadta meg az odesszai kikötőt, egy nappal azután, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodásokat írt alá a fekete-tengeri kikötők újranyitásáról és az ukrán gabona exportjáról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „barbarizmussal” vádolta Oroszországot, és azt állította, hogy Moszkva rendszeresen megsérti a megállapodásokat.
Az Ukrajna elleni orosz háború a hatodik hónapjához érkezett, és a keleti Donbasz-régióban – a legsúlyosabb harcok helyszínén – még mindig rakéták pusztítanak.
A 85 éves Tamara ötödik emeleti lakásában, körülbelül 100 méterrel arrébb ébren volt, és krumplit főzött hajnali 4.30-kor, amikor rakéták csapódtak be egy épületbe.
„A ruhámban alszom, hogy gyorsan ki tudjak szállni, ha légicsapás történik” – magyarázta az egykori ápolónő, miközben néhány órával később a szétlőtt épület mellett sétált. „A robbanás megrázta a lakásomat. Nem tudom leírni a zajt. Őrület volt. Olyan volt, mint egy földrengés. Annyira félek” – idézi a Guardian az asszonyt.
Utálom! Utálom! Csak azt akarom, hogy ez a háború véget érjen!
Az 55 éves Olga szintén nyilatkozott a lapnak. Tamarához hasonlóan vezetéknevét félt megnevezni. A nő azt mondta, az elmúlt néhány nap csendesebb volt.
A háború első napja óta vagyok itt. Olyan volt, mint a pokol. Nem értem, miért támadta meg Oroszország Ukrajnát
– mondta Olga.
Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője televíziós beszédében arról számolt be, hogy az ukrán erők három orosz katonai támaszpontot semmisítettek meg, ahol a megszálló erők fegyvereket tároltak és katonákat állomásoztattak. Ignat hozzátette, hogy vasárnap az ukrán légvédelem lelőtt négy orosz cirkálórakétát, amelyek Hmelnickij városát célozták – közölte a Kyiv Independent.
Kapcsolódó hír, hogy a Pentagon vizsgálja annak lehetőségét, hogy vadászrepülőgépekkel szerelje fel az ukrán légierőt. Ez fordulat, korábban ugyanis Washington elzárkózott ettől az ötlettől, mert az amerikai képviselők attól tartottak, hogy Ukrajna orosz területre terjesztené ki a konfliktust.
A részletekről ebben a cikkben írtunk.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!