Valami bűzlik Zelenszkij hivatalában, szabotázs szabotázs hátán

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője Ukrajna nagy részének elfoglalását sürgette szerdán Telegram-oldalán közzétett bejegyzésében.

Elérkezett az idő az orosz városok felszabadítására, amelyeket oroszok alapítottak: Kijev, Csernyihiv, Poltava, Odessza, Dnyipro, Harkiv, Zaporizzsja, Luck

– írta Pusilin a fehérorosz Breszt városának náci uralom alóli 1944-es felszabadítása évfordulóján.

A Pusilin által felsorolt városok lényegében Ukrajna egész területét lefedik. A február 24-én elindított ukrajnai háború során Oroszországnak és szövetségeseinek sikerült ellenőrzés alá vonniuk Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részét, a főváros, Kijev elleni offenzíva azonban kudarcot vallott – írta az MTI.

Olaszország 2024 közepéig függetleníti magát az orosz gáztól – jelentette be az ökológiai átmenetért felelős miniszter szerdán. Roberto Cingolani közlése szerint az ország elegendő gázzal rendelkezik majd ahhoz, elkerülje az ellátási válságot télen.

Ha összeadjuk az energiamegtakarítást és az új szállításokat, akkor 2024 második felében teljesen függetlenek leszünk az orosz gázszállításoktól

– mondta Roberto Cingolani az ország energetikai helyzetéről és energiatakarékossági tervéről tartott római sajtótájékoztatón.

Olaszországnak elegendő gázkészlete van ahhoz, hogy elkerülje az ellátási válságot a tél végéig, ha Oroszország elzárja a csapot – részletezte a politikus. Reméljük, hogy az év végére vagy hamarabb legalább kilencven százalékban feltöltik a tárolókat. A készletek februárig kitartanak akkor is, ha Oroszország a tél kezdetén leállítja a szállítást – tette hozzá.

Rövid távon az a cél, hogy a diverzifikációs terv, a tárolók feltöltése és az energiatakarékossági terv segítségével átvészeljük a 2022–2023-as telet

– közölte a miniszter.

Olaszország évi 2,5 milliárd köbméter gázt akar megtakarítani azáltal, hogy a középületekben és a magánháztartásokban egy fokkal csökkentik a hőmérsékletet és napi egy órával a fűtést – közölte a miniszter.

A más forrásból származó gázellátás romlása esetén szigorúbb megszorító tervet állíthatunk fel, de jelenleg az energiabiztonság garantált

– mondta Cingolani.

Olaszország az ukrajnai invázió után egy sor megállapodást kötött, hogy csökkentse függőségét az orosz gáztól. 

Liz Truss brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin váltságdíjat követel a világ többi részétől azzal, hogy „elvágja a Németországba irányuló szállítást”, és azt mondta, hogy ha sikerrel járna, az „mérhetetlen nyomorúságot” okozna Európa-szerte. 

Pontosan ezt próbálja elérni, és rendkívül fontos, hogy erősek maradjunk megdöbbentő agressziójával szemben. Ha hagyjuk, hogy Vlagyimir Putyin sikerrel járjon, az mérhetetlen szenvedést fog okozni Európa-szerte

– mondta a brit külügyminiszter a Guardian szerint. Hozzátette, „tudjuk, hogy nem csak Ukrajnánál állna meg, Európa keleti része is veszélyben van, és a demokrácia is veszélyben van”.

Minden olyan várost „fel kell szabadítani”, amelyet orosz emberek alapítottak – ezt írta Gyenisz Pusilin, a donyecki szakadárok vezetője szerdán Telegramon.

Ma eljött az ideje annak, hogy az összes olyan orosz várost felszabadítsuk, amelyet az oroszok alapítottak: Kijevet, Csernyihivet, Poltavát, Odesszát, Dnyiprót, Harkivot, Zaporizzsját, Lutszkot...

– fogalmazott Pusilin.

Az egész világon jelentősen megugrott a Covid-fertőzöttek száma. Az országok újra szigorítani kezdtek a járványügyi szabályokon, a Pfizer pedig őszre ígéri új vakcináját. 

Tízezrével éreznek a menekültek Magyarországra a határon keresztül, az ő tesztelésük azonban nem kötelező. Az operatív törzs az ATV kérdésére azt felelte, hogy minden menekültnek biztosítják a határ menti gyűjtőpontokon a koronavírus-tesztelést, ezt azonban nem kötelező igénybe venni. 

Megnyitották szerdán Isztambulban a Moszkva és Kijev tárgyalásai eredményeként létrehozott, az ukrán gabonaexport újraindítását szolgáló koordinációs központot.

A július 22-én Isztambulban Oroszország és Ukrajna által, az ENSZ és Törökország közvetítésével aláírt megállapodások értelmében „biztonságos folyosókat” hoznak létre, hogy lehetővé tegyék a kereskedelmi hajók közlekedését a Fekete-tengeren. Moszkva és Kijev kötelezettséget vállalt, hogy nem támad ezekre a hajókra.

Időközben a gabonaexportra kijelölt három ukrán kikötőt – Odesszában, Csornomorszkban és Pivdennijben – ismét üzembe helyezték. Jelenleg előkészületek folynak arra, hogy a háború kezdete utáni első szállítmány a Fekete-tengeren keresztül biztonságosan elhagyhassa Ukrajnát. 

A megállapodás az MTI szerint egyelőre négy hónapra szól. Amennyiben havonta mintegy nyolcmillió tonna gabonát ilyen úton ki lehetne vinni, akkor az egyezség időbeli hatálya alatt sikerülhet az Ukrajnában rekedt mintegy 25 millió tonna terményt eljuttatni a világpiacra.

A tengeralattjáró legénysége a Ruszisa Északi Flotta harci kiképzésén vett részt. 

Az orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró, a Dmitrij Donszkoj, a világ legnagyobb atom-tengeralattjárója visszatért az Északi Flotta szeverodvinszki bázisára – írja a TASZSZ egy hajóipari forrás közlése alapján. 

Július 26-án a Dmitrij Dontszkoj atom-tengeralattjáró visszatért a Fehér-tengerről a szeverodvinszki Belomorszk haditengerészeti támaszpontra. A tengeralattjáró közel egy hónapon keresztül különféle harci kiképzési feladatokat hajtott végre

– közölte.

Elmondása alapján a tengeralattjáró legénysége részt vesz a Ruszisa északi flottájának összes harci kiképzésében. Emellett részt vesz a Szevmas hajógyár által épített tengeralattjárók kísérleteiben is.

A nyilvánosságra hozott információ kapcsán még nem kaptak hivatalos megerősítést – írja a TASZSZ. 

Korábban a TASZSZ több forrása is visszautasította azokat a médiaértesüléseket, amelyek a tengeralattjáró leszerelését pedzegették. Az egyik forrás szerint a Dmitrij Donszkoj jövőjéről szóló döntés legkorábban 2022 decemberében várható.

Emmanuel Macron francia elnök „a globális hibrid hadviselés új típusának” nevezte Oroszország ukrajnai invázióját – számolt be róla a TASZSZ orosz hírügynökség.

Oroszország lényegében egy új típusú globális hibrid hadviselésbe kezdett

– érvelt Macron szerdai benini sajtótájékoztatóján.

Ez számunkra, európaiak számára teljesen világos. Ezt az afrikai kontinens nevében mondom

– mondta Macron, hozzátéve: úgy véli, hogy Oroszország az információt, az energiát és az élelmiszert is fegyverként használja.

Spanyolország kész arra, hogy fokozza a szolidaritási intézkedéseket a gázszállítások terén – jelentette ki Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdán Varsóban, a lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel közös sajtóértekezleten.

A sajtókonferenciát a több miniszter részvételével megtartott szerdai lengyel–spanyol kormányközi konzultációt követően szervezték. Sánchez elmondta,

Utalva a kedden elfogadott európai uniós gáztakarékossági rendeletre, a spanyol kormányfő az MTI szerint kijelentette: Spanyolország kész további szolidaritási intézkedéseket hozni. Hozzáfűzte, júniusban az országába behozott cseppfolyósított földgáz (LNG) húsz százalékát más uniós országokba szállították tovább.

Spanyolország diverzifikált energiaforrásokkal rendelkezik, a felhasznált földgáznak csak hét százaléka származik Oroszországból.

Szlovákia segítséget kért NATO-szövetségeseitől, mivel augusztusban le akarja állítani orosz gyártmányú MiG–29-es vadászrepülőgépeit a hadsereg modernizálására vonatkozó tervei szerint.

Szlovák kormánytisztviselők szerint a régi repülőgépeket a szomszédos Ukrajnába küldenék, hogy segítsenek Kijevnek az orosz invázióval szemben – írta a Guardian  a Reutersre hivatkozva.

A cseh védelmi minisztérium közlése szerint szeptembertől a cseh hadsereg Gripen JAS–39 típusú vadászrepülőgépei fogják ellátni Szlovákia légi rendészeti feladatait legalább 2023 végéig. Hozzátették: a munkában várhatóan Lengyelország is részt vesz majd.

A Nyugat beavatkozó Afrika-politikáját bírálta etiópiai látogatásán az orosz külügyminiszter szerdán Addisz-Abebában.

Szergej Lavrov kijelentette, hogy Moszkva támogatja Etiópia törekvéseit belpolitikai helyzetének stabilizálására, egyben bírálta a Nyugat beavatkozási kísérleteit az afrikai országok belügyeibe.

Az orosz diplomácia vezetője négy országot érintő afrikai körútjának végén érkezett Etiópiába, miután megbeszéléseket folytatott Egyiptomban, a Kongói Köztársaságban és Ugandában. Afrikai körútjának célja, hogy megerősítse Moszkva nemzetközi támogatottságát, és enyhítsen az ukrajnai orosz agresszió okozta globális diplomáciai elszigeteltségen.

Az afrikai országok többsége – az Oroszországhoz és a Nyugathoz egyszerre szorosan kötődő gazdasági érdekeik és történelmi kapcsolataikat szem előtt tartásával – az MTI szerint nem volt hajlandó állást foglalni az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta több mint másfél millió ukránt, köztük több ezer gyermeket vittek el orosz börtönökbe és úgynevezett szűrőtáborokba – közölte szerdai közleményében Stanisław Żaryn, a lengyel titkosszolgálatok felügyeletéért felelős miniszter szóvivője.

A lengyel titkosszolgálatok megállapították az oroszok által megszállt területeken található táborok, börtönök helyét – tudatta Stanisław Żaryn a lengyel kormányzati honlapon is megtalálható közleményben. Ezt műholdas felvételek és konkrét földrajzi adatok segítségével illusztrálták – írja az MTI.

Az ukránok „átvilágítását” és ellenőrzését célzó eljárások során az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kihallgatja az érintetteket, megvizsgálja az elkobozott tárgyakat, ezen belül adathordozókat, valamint a közösségi médiában található bejegyzéseiket, esetleges harci sebesüléseiket és tetoválásaikat is – írta Żaryn.

Akármilyen gyanú esetén az illető „akár halálos kimenetelű megtorlás céljává válik”: kínvallatásnak teszik ki, ukránellenes nyilatkozatokra kényszerítik, illetve politikai kirakatperekben bíróság elé kerülhet. Ha viszont nem találnak gyanús jelt, a vizsgálat következménye kényszerbesorolás lehet az orosz fegyveres erőkbe – tette hozzá.

Az Oroszország által alkalmazott módszer tömeges méretű – olvasható a közleményben, amely szerint a több mint másfél millió ellenőrzött közül azokat, akik átmentek a „szűrőn”, az Orosz Föderációba deportálták. 

Nem írhatják elő a romániai hatóságok a lakossági vagy ipari fogyasztóknak a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését augusztus elsejétől: a jelenleg önkéntességen alapuló, kedden elfogadott európai uniós gáztakarékossági rendeletnek csak akkor lehet érvényt szerezni, ha Brüsszel riasztási helyzetet hirdet, ezáltal a rendelet kötelezővé válik – derült ki szerdán a kormányülést követő sajtóértekezleten Bukarestben.

Az újságírók azt szerették volna megtudni az energiaügyi tárcát – az Amerikai Egyesült Államokban tárgyaló miniszter távollétében – képviselő George Niculescu államtitkártól, milyen kötelezettséget vállalt Románia az uniós energiatakarékossági rendelet megszavazásával, vagyis kinek kell takarékoskodnia augusztus elseje és március 31. között.

Niculescu szerint a takarékoskodás egyelőre önkéntes, Romániának október 31-ig kell az uniós Energiaügyi Tanács kedden megszavazott rendeletével összhangban módosítania a gázellátási vészhelyzeti tervét, hogy elérje a fogyasztás 15 százalékos csökkentését, amennyiben az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó uniós riasztást hirdetne ki – írta az MTI.

A Nép Szolgája nevű párt egyik tagját, Olga Szovgirát alkotmánybíróvá választotta az ukrán parlament.

Az Ukrajinszka Pravda szerint az ülésen 293 képviselő vett részt, közülük 292-en támogatták a politikus alkotmánybíróvá való kinevezését.

A Kreml szerint az orosz energiaóriás Gazprom a lehető legtöbb gázt szállítja Európának. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy a szankciók okozta technikai problémák megakadályozzák a Gazpromot abban, hogy többet tudjon exportálni.

A Gazprom annyit szállít, amennyi szükséges és lehetséges. Tudjuk, hogy az ellátás csökkent

– mondta a szóvivő.

Kapcsolódó

Moszkva tovább csökkentette a gázszállításokat Európába

Oroszország szerint azonban ez az egész egy hazugság.

A Gazprom vezérigazgató-helyettese, Vitalij Markelov elmondta, hogy a vállalat még mindig nem kapta meg az Északi Áramlat 1 Portovaja kompresszorállomásán használt Siemens turbinát, amelyet Kanadában szervizeltek.

Vitalij Markelov a turbinát szervizelő Siemenset hibáztatta a késedelemért, mondván, hogy a gépekkel kapcsolatban szankciós kockázatok merültek fel.

Tegnap az EU 27 tagállamának – Magyarország kivételével – energiaügyi miniszterei támogatták a gázfelhasználás önkéntes, 15 százalékos csökkentését a tél folyamán, amely célkitűzés kötelezővé válhat, ha a Kreml elrendeli az Európába irányuló gázszállítás teljes leállítását – írja a Guardian.

A jelenleg külföldön tartózkodó tanárok többsége idővel visszatérne Ukrajnába – írja a Kárpáti Igaz Szó. A felmérésben megkérdezett tanárok nyolcvanhét százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy vissza tervez-e jönni Ukrajnába. Az is kiderült, hogy tizennégy százalékuk még a tanév kezdete előtt szeretne visszatérni abban az esetben, ha szeptembertől jelenléti oktatás keretén belül taníthat. 

A megkérdezettek nagy része azonban csak akkor térne vissza, ha befejeződtek a harcok és stabilizálódott az ország helyzete. Ez azt jelenti, hogy a tanárok tizenegy és fél százaléka még nem fog visszatérni Ukrajnába. 

A hazautazás ellen szóló leggyakoribb indok a lakáshiány, a saját családjuk fizikai és mentális egészsége, valamint az alacsony bér. A megkérdezettek másfél százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tervez visszatérni Ukrajnába a közeljövőben. Az Ukrajnába visszatérni szándékozó pedagógusok kilencvenhét százaléka nem akar szakmát váltani, mindössze egy százalék nézne csak új hivatás után.

Litvánia megtiltotta Kirill orosz ortodox egyházfőnek, hogy belépjen az ország területére – írja a TASZSZ.

Korábban az Európai Unió szintjén is felmerült, hogy kitilthatnák a Vlagyimir Putyin közeli szövetségesének számító orosz pátriárkát, akkor viszont Magyarország megvétózta a döntést.

Most a litvánok arra hivatkozva döntöttek így, hogy Kirill pátriárka is támogatja Oroszország háborúját. Az orosz ortodox egyház egyik tisztviselője korábban úgy fogalmazott: a pátriárka nem kíván reagálni semmilyen ellene irányuló lépésre, és hogy az egyházfő valójában azért imádkozik, hogy ismét béke legyen Ukrajnában.

Iránban hamarosan elfogadják az orosz Mir bankkártyával történő fizetést – írja az orosz RIA hírügynökség.

Ezzel az intézkedéssel Irán lesz a legújabb ország, amely a Visa és a Mastercard orosz gyártású alternatíváját alkalmazza. Moszkva az utóbbi időben igyekszik szoros kapcsolatot kialakítani Teheránnal, ez ennek újabb jele.

Dél-Korea és Kuba is nemrég kezdte el elfogadni a Mirt, ami oroszul békét és világot jelent. Hamarosan az Egyesült Arab Emirátusokban is elfogadott lesz a használata. A kártyák Törökországban és Vietnámban, valamint néhány volt szovjet köztársaságban is elfogadottak – írja az Al Jazeera.

Amint arról már írtunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Andrij Kosztint, a Nép Szolgája párt képviselőjét jelölte az ország következő főügyészének.

A Guardian értesülései szerint a 450 fős parlament mintegy 299 képviselője támogatta Kosztin kinevezését, aki Irina Venediktovát váltja.

Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint arra figyelmeztetett, hogy az ENSZ által közvetített, az ukrán gabonaexport feloldásáról szóló megállapodás összeomlik, ha nem szüntetik meg haladéktalanul az orosz mezőgazdasági export előtt álló akadályokat – írja a Reuters.

Az Interfax idézte Rugyenkót, aki azt mondta:

A gabonaüzlet szombaton szinte azonnal veszélybe került, miután Oroszország cirkálórakétákat lőtt ki a legnagyobb ukrán kikötőre, Odesszára, mindössze 12 órával azután, hogy a megállapodást egy isztambuli ünnepségen aláírták.

Moszkva és Kijev azonban kijelentette, hogy folytatni fogják a török közvetítéssel létrejött megállapodásról való tárgyalást, amely az első jelentős diplomáciai áttörés a hatodik hónapja tartó konfliktusban.

Az ukrán állami oktatásminőségi szolgálat felmérése szerint a jelenleg külföldön tartózkodó pedagógusok 87 százaléka tervez visszajönni Ukrajnába – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A kérdőívből az is kiderül, hogy a tanárok 14 százaléka szeretne visszatérni még a tanév kezdete előtt, amennyiben jelenléti oktatás fog zajlani abban az iskolában, ahol dolgozik. Mások csak azután térnének vissza, hogy a harcok befejeződtek, illetve ha biztonságos lesz az ország helyzete.

A tanárok egy része – 11,4 százalékuk – viszont nem szándékozik visszatérni Ukrajnába az instabil helyzet, a lakáshiány és a bérek jelentős csökkenése miatt. Emellett a gyerekeik egészségi és pszichés állapota miatt is aggódnak.

A válaszadók 1,6 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tervez visszatérni Ukrajnába, lakhatási és családi okok miatt.

A visszatérők 97 százaléka jelezte, hogy szeretné tovább folytatni az oktatói tevékenységét is. Mindössze egy százalék intene végleg búcsút a tanári pályának.

Az RT orosz állami finanszírozású hírcsatorna elveszítette az Európai Unióval folytatott bírósági harcot a márciusban elrendelt tilalmának ügyében.

A luxemburgi székhelyű törvényszék tanácsa szerdán kiadott ítéletében elutasította a műsorszolgáltató érveit, amelyek szerint a tilalom megnyirbálta a véleménynyilvánítási szabadságot.

A bíróság leszögezte: a szóban forgó intézkedések, amelyek az RT véleménynyilvánítási szabadságának korlátozásával járhatnak, arányosak, így megfelelőek és szükségesek az elérni kívánt célokhoz.

Hangsúlyozta, hogy az intézkedések a vállalkozás szabadságát sem sértik, mivel ideiglenes jellegűek és visszavonhatók – írja az MTI.

Hat sérültről számolt szerda reggel Ihor Terekhov harkivi polgármester, miután a várost rakétatámadás érte.

Terekhov elmondta, hogy két S–300-as rakéta csapódott be a város ipari negyedébe a hajnali órákban, a mentők továbbra is áldozatok után kutatnak a romok között.