Magyarországnak döntenie kell Kárpátalja sorsáról, véli egy orosz elemző

Ezzel a poszttal véget ér az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.

Köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! 

Megkapta az ukrán haderő az első VAB páncélozott szállító harcjárműveket, melyeket a francia kormány adományozott az országnak − írta meg a Portfolio. 

A francia védelmi minisztérium szerint az ukránok „nagy mennyiségű” VAB-t kapnak majd Párizstól, a mostani szállítmány csak az első csomag.

Számos más országgal ellentétben Franciaország nem teszi közzé, hogy pontosan milyen számú, mekkora értékű haditechnikai eszközzel segítik az ukránokat.

A VAB az 1970-es évek óta áll a francia haderő szolgálatában, több ezer darabbal rendelkeznek belőle. A jármű elsődleges feladata a gyalogsági alakulatok mobilitásának elősegítése, minimális fegyverzettel.

Szlovjanszk közelében az ukrán fegyveres erők megsemmisítettek egy orosz felderítő csoportot. Az ukrán vezérkar közlése szerint július 29-én a fegyveres erők egy másik orosz felderítő csoportot is visszavonulásra kényszerítettek Kramatorszk közelében – írja a Kyiv Independent.

Natalija Burlinova volt orosz kormányzati alkalmazott és Alekszandr Ionov orosz nacionalista is felkerült az amerikai szankciós listára.

A Kyiv Independent tudósítása szerint a kettejükhöz köthető cégek is szankciók alá kerültek. 

Oroszország megakadályozza a humanitárius segélyek eljuttatását Ukrajna megszállt területeire – közölték az ENSZ képviselői egy kijevi tájékoztatón.

Saviano Abreu, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) munkatársa elmondta, hogy a humanitárius segélyek eljuttatása az oroszok által őrzött ukrán területekre „rendkívül nehéz”, ha nem lehetetlen –  írja az al-Dzsazíra.

Az orosz nagykövetség egyik diplomatája május végén Rómában találkozott Matteo Salvini egyik tanácsadójával, és afelől érdeklődött, hogy a Salvini vezette Liga miniszterei közül szándékozik-e valaki kilépni Mario Draghi miniszterelnök kormánykoalíciójából.

A La Stampa cikke szerint, amelyet a Euronews szemlézett, Salvini később orosz nyomásra lépett ki a koalícióból, pusztán azért, hogy megdöntsék az olasz kormányt, és előrehozott választásokat tarthassanak.

A La Stampa szerint Salvini kollégája és az orosz diplomata közötti találkozó akkor történhetett, amikor Salvinit több kritika is érte, hogy párhuzamos diplomáciát folytat Oroszországgal az ukrajnai háború miatt.

A cikk szerint Salvini tervei közt szerepelt egy moszkvai, béketárgyalásokra fókuszáló út, a repülőjegyeket pedig az orosz nagykövetség vásárolta meg neki. Erre állítólag azért volt szükség, mert az uniós szankciók miatt nehézségekbe ütköztek, és kénytelenek voltak megkerülni azokat.

Állításuk szerint a pénzt visszafizették az orosz nagykövetségnek, mivel az útból nem lett semmi.

A Moszkva elleni uniós szankciókat támogató Luigi di Maio olasz külügyminiszter csütörtökön közölte, hogy magyarázatot követelnek Salvinitól az Oroszországgal folytatott kapcsolatai miatt. Enrico Letta, a balközép Demokrata Párt vezetője pedig egyenesen „aggasztónak” nevezte Salvini és Oroszország viszonyát.

Orosz presszió? Ez álhír

− reagált Matteo Salvini a La Stampa cikkére, és egyenesen „ostobaságnak” titulálta az írást, majd közölte, hogy intézményi szinten fognak mindent cáfolni, amivel vádolják.

Összesen 17 hajót rakodtak meg gabonával az ukrajnai Odessza és Csernomorszk kikötőiben, ebből 10 pedig készen áll az indulásra  – jelentette be Olekszandr Kubrakov hivatalos Facebook-oldalán az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Az infrastrukturális miniszter elmondása szerint a gabonával megrakott hajók készen állnak az indulásra, amint megszületik a megállapodása egy zöld folyosóról a Boszporusz irányába, el is indítják azokat.

Kubrakov azt is megjegyezte, hogy a kikötők feloldása minden hónapban csaknem egymilliárd dollár bevételhez juttatná az ukrán gazdaságot, ami a hrivnya stabilizálását és az ország gazdasági helyzetének javítását is elősegítené.

A gabonaszállító hajók rakodását az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is megtekintette. Az elnök hangsúlyozta, hogy a gabona készen áll az exportra, csak a partnerek megállapodására várnak.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 40 500 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint 

• 1749 tankot,
• 3987 páncélozott harcjárművet,
• 900 tüzérségi rendszert,
• 258 rakétavetőt,
• 117 légvédelmi berendezést,
• 222 repülőgépet,
• 190 helikoptert és
• 2870 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 15 orosz hajót, 731 hadműveleti és taktikai drónt, 77 egység speciális felszerelést és 174 cirkálórakétát számoltak fel.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte pénteken, hogy nyomást próbált gyakorolni orosz hivatali kollégájára, Szergej Lavrovra annak érdekében, hogy fogadja el az Oroszországban őrizetben lévő amerikaiak szabadon engedésére vonatkozó amerikai ajánlatot.

Blinken szerint „őszinte és közvetlen” telefonbeszélgetést folytattak Lavrovval.

Unszoltam a Kremlt, hogy fogadja el a Paul Whelan és Brittney Griner szabadon engedésére vonatkozó korábbi komoly ajánlatunkat

– mondta az amerikai tárcavezető.

Az amerikai diplomácia vezetője szerdán ismertette, hogy az Egyesült Államok milyen ajánlatot tett Oroszországnak két amerikai állampolgár, a kémkedésért börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos és a kábítószervádakkal őrizetbe vett Brittney Griner kosárlabdázó bajnok hazahozatala érdekében, írja az MTI.

Az ügyre rálátással bíró egyik forrás szerint az Egyesült Államok cserébe hajlandó lenne az illegális fegyverkereskedelemért elítélt orosz Viktor Butot elengedni. Blinken elmondta azt is, a pénteki beszélgetésük során közölte Lavrovval, hogy Oroszországnak teljesítenie kell az ukrán gabonaexport újraindítására vonatkozó megállapodásokat.

Ezenfelül tudatta vele azt is, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni semmilyen ukrán terület elcsatolását.

Ezzel összefüggésben figyelmeztette is orosz hivatali partnerét, hogy Washington további „jelentős” szankciókat fog bevezetni. Az orosz külügyminisztérium közleményében tudatta:

Antony Blinkent tájékoztatták a július 22-én Isztambulban – ukrán gabona és orosz termények, illetve műtrágyák fekete-tengeri szállításáról – aláírt megállapodáscsomagról.

Lavrov egyebek között kifogásolta, hogy Washington nem teljesíti azon ígéretét, miszerint a büntetőintézkedések hatályát nem terjeszti ki az orosz élelmiszerek exportjára.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai szankciók tovább nehezítik az élelmezési helyzetet. Az orosz külügyminiszter egyben hangsúlyozta, hogy Moszkva el fogja érni célkitűzéseit az ukrajnai „különleges katonai műveletben”, és a nyugati fegyverszállítmányok csupán elnyújtják a konfliktust.

Tagadta a Loyal Argo nevű törökországi székhelyű cég azt a vádat, hogy az oroszok által Ukrajnából lopott gabonát szállíttatott Libanonba.

A vállalat egyik tisztségviselője a Reuters hírügynökségnek pénteken azt mondta, hogy Oroszországból származik az az összesen tízezer tonna árpa és liszt, amely a Tripoliban horgonyzó szír hajó raktáraiban van.

Közölte: a gabonát nem a libanoni kormány, hanem egy magáncég rendelte. A hajó érkezésekor a cég hivatalos papírokkal igazolta a szállítmány eredetét a libanoni vámhatóságoknak.

Ennek ellenére az árut még nem rakodták ki, a vámhatóság ugyanis a gabona eredetét vizsgáló nyomozás miatt egyelőre nem adta meg az importengedélyt, tette hozzá a tisztségviselő.

A bejrúti ukrán nagykövetség csütörtökön közölte, hogy Tripoliban kikötött egy szír hajó, amely szerepel az amerikai szankciós listán, és ötezer tonna árpát és ugyanennyi lisztet szállít. A nagykövetség gyanúja szerint a gabonát ukrajnai élelmiszerraktárakból lopták el.

Az orosz nagykövetség erre reagálva elmondta, hogy sem a szíriai hajóról, sem libanoni magáncégek számára beszállított rakományról nincs információja. Moszkva az Ukrajna elleni indított háborújának kezdete óta következetesen tagadja, hogy ukrán gabonát tulajdonított el – számolt be az MTI.

Ketten meghaltak a kramatorszki rakétatámadásban, ahol egy lakóépületet ért találat – írja az Unian ukrán hírportál.

Az Állami Sürgősségi Szolgálat jelentése szerint a romok eltakarítása befejeződött, amely alól két holttestet húztak ki. A támadás következtében öten megsérültek, közülük ketten a mentőszolgálat munkatársai voltak, akiket kórházba szállítottak.

A támadásban további 20 épület is megrongálódott. 

Ukrajna hazai összterméke (GDP) várhatóan 33,4 százalékkal csökken az idén az orosz agresszió következtében az ország jegybankjának pénteken ismertetett előrejelzése szerint.

A központi bank azzal számol, hogy a folyó harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye 37,5 százalékkal esik vissza éves összevetésben, miután a második negyedévben 39,3 százalékkal, az első negyedében pedig 15,1 százalékkal csökkent a GDP.

A jelentés összeállítói 31 százalékos év végi inflációval számolnak a múlt év végi 10 százalék után. A jegybank jövőre már 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Az ukrán GDP tavaly 3,4 százalékkal nőtt, miután 2020-ban 4 százalékkal csökkent –számolt be az MTI.

Huszonkilenc sebesült ukrán katona érkezett családtagjaikkal együtt egy speciális kórházvonattal a dél-lengyelországi Krakkóba − írta meg a Guardian. 

A katonák lengyel kórházakban kapnak majd kezelést, illetve vesznek részt rehabilitációs programokon.

A lengyel tisztviselők szerint a katonáknak tipikus harci sérüléseik vannak, köztük lőtt sebek, valamint bombarobbanások, aknák és rakéták okozta sérülések. Állapotuk nem életveszélyes. 

Írország mintegy 100 ukrán menekültet szállásol el a dublini Aviva Stadionban – írja a Sky News.

A tervek szerint a menekülteket egy hétig ágyakon helyezik el, később pedig továbbszállítják majd őket.

A Sky News beszámolója szerint az intézkedés csak ideiglenes, ám a hatóságok fontolóra veszik, hogy szükség esetén más sportlétesítményeket is átalakítanak az ukrán menekültek fogadására.

A közel ötmilliós északi ország nehezen küzd meg a menekültek elhelyezésével, mivel nagyon kevés szállás áll a rendelkezésére, éppen ezért legfőképp sátrakban próbálja elhelyezni az Ukrajnából érkezőket.

Több menekültet a Co Meath-i Gormanston katonai táborban helyeztek el.

Írország a háború kitörése óta eddig 42 ezer menekültet fogadott be, naponta átlagosan 130 fő érkezik az országba. Jelenleg 32 ezer embert szállodákban, apartmanokban vagy más helyeken szállásolnak el.  

Egyes államok az ukrajnai konfliktus elhúzódására törekednek, hogy gyengítsék Oroszországot – jelentette ki Fahrettin Altun, a török elnöki adminisztráció kommunikációs igazgatója a spanyol El Mundo című lap pénteki számában megjelent interjúban.

Egyesek meg akarják állítani az ukrajnai háborút, mások pedig arra törekednek, hogy ezt a háborút saját geopolitikai érdekeik védelmére használják fel

– jelentette ki Altun.

Valakinek vállalnia kell a felelősséget, és valódi megoldásokat kell találnia a valódi problémákra, míg mások a Twitteren arról írogatnak rendszeresen, hogy mennyire aggódnak

– idézte a politikust a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy a háború kitörése óta már 5600 gyereket toloncolt ki – írja a Sky News. 

Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes szerint ez a szám még magasabb is lehet. A miniszter szerint több százezer lehet azoknak az ukránoknak a száma, akiket erőszakkal vittek Oroszországba.

A miniszter szerint a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy hazahozzák az erőszakkal kitoloncolt gyerekeket. Moszkva a jelentés közzététele után tagadta a vádakat. 

Legalább 18 civil vesztette életét az utóbbi két napban, többen pedig megsérültek – írja az Al jazeera. Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó szerint tíz ember vesztette életét a tartományban, 25-en pedig megsérültek egy orosz támadásban.

Mikolajivban öten meghaltak és heten megsérültek egy buszmegálló elleni támadásban. Az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területeken egy halottról és 28 sebesültről számoltak be.

Moldova segítséget fog kérni a NATO-tag Romániától Oroszország fegyveres agressziója esetén − jelentette ki Maia Sandu, az ország elnöke Klaus Iohannis román államfővel folytatott találkozóján.

Aggódunk. A legpesszimistább forgatókönyvekre is fel vagyunk készülve. Ha Oroszország megpróbálja megtámadni a Moldovai Köztársaságot, nyilvánvalóan segítséget fogunk kérni

− fogalmazott. 

Iohannis válaszában elmondta, hogy 

nem fogjuk cserben hagyni önöket, bármi legyen is ennek a következménye.

Szakértők szerint a hivatalosan Moldovához tartozó, de közvetve orosz fennhatóság alatt álló Transznisztria lehet a háború következő célpontja.

Az ukrán főügyészség előzetes vizsgálatot indított egy olyan támadás ügyében, amelyben mintegy negyven ukrán hadifogoly vesztette életét.

A hivatal szerint „a megszálló állam csapást mért a 120. számú büntetőtelep területére” a támadásban, amelyben 130 ember sérült meg – írja az al-Dzsazíra.

Belarusz pénteken visszahívta nagykövetét Nagy-Britanniából, válaszul London ellenségesnek és barátságtalannak nevezett intézkedéseire − közölte a Guardian.

A belarusz külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia politikája „szisztematikusan a belarusz állampolgárok és jogi személyek teljes megkárosítására irányul”, és a vállalataira vonatkozó szankciókat, a nemzeti légitársaság, a Belavia országból való kitiltását és a belarusz állami média korlátozását említette.

Fokozni kívánja együttműködését Franciaország és Szaúd-Arábia az ukrajnai háború nemzetközi hatásainak enyhítése érdekében – emelte ki a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron államfő és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös párizsi megbeszéléséről pénteken kiadott közleményében.

Hasonló bejelentést tett az előző esti munkalátogatásról való távozása után kiadott nyilatkozatában a szaúdi herceg, aki szerint a két ország közötti stratégiai partnerséget és együttműködést tovább kell erősíteni.

Macron a párizsi közlemény szerint hangsúlyozta annak fontosságát, hogy szélesítsék a nemzetközi energiabeszerzési lehetőségeket.

Az együttműködés révén az európai országok számára javulhatnak az energiahordozók beszerzésének feltételei.

A közel-keleti olajkitermelés növelésével csökkenthető lenne a nyersolaj világpiaci ára is, de Szaúd-Arábia ennek egyelőre ellenáll a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) belüli megállapodásokra hivatkozva – adta hírül az MTI.

Rakéták csapódtak be a kramatorszki Bilenke lakónegyedben, közölte pénteken Olekszandr Honcsarenko, a város polgármestere. A támadásban házak rongálódtak meg, a mentőszolgálat továbbra is a helyszínen tartózkodik.

Közben a közeli Szlavjanszk és Bahmut várost is heves tűz alá vették az oroszok, akik igyekeznek nyugat felé előrenyomulni a kelet-ukrajnai Donyeck térségében – írja a Sky News.

Észak-Macedónia azt tervezi, hogy meg nem határozott számú szovjet korabeli harckocsit adományoz Ukrajnának, mivel saját hadseregét igyekszik modernizálni, hogy megfeleljen a NATO-szabványoknak – közölte pénteken az ország védelmi minisztériuma.

A tárca közleménye szerint Ukrajna a nyugat-balkáni ország tankzászlóaljához tartozó harckocsikat kapja meg, amelyek korszerűsítése folyamatban van.

Figyelembe véve ezt a helyzetet és az ukrán védelmi minisztérium igényeit, a kormány úgy döntött, hogy ezekből a harckocsikból bizonyos mennyiséget adományoz Ukrajnának az igényeinek megfelelően

– áll a közleményben, amelyet a Guardian vett észre. A minisztérium nem határozta meg a harckocsik számát, amelyek a hetvenes és nyolcvanas évekből származó, úgynevezett harmadik generációs fő harckocsikhoz tartoznak.

Urmas Reinsalu külügyminiszter elmondta, hogy Észtország az orosz állampolgárok Európába való bejutásának korlátozását fogja javasolni –  írja az ERR News.

A tárcavezető szerint Észtországnak Lettország példáját kellene követnie abban, hogy az Észtországba belépni kívánó orosz állampolgároknak alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben elítélik Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját, ezt az elvet pedig a honosítás útján történő állampolgárságra is alkalmazni kellene. 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta július 29. reggel 6 órai adatok alapján eddig 27 625 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 23 893 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják – számolt be az MTI.

A kijevi fellebbviteli bíróság 15 évre mérsékelte annak az orosz katonának az életfogytiglani börtönbüntetését, akit egy háborús bűnök miatti perben ítéltek el az invázió kirobbanása óta. 

A tárgyalást szorosan figyelemmel kísérték mint annak korai tesztjét, hogy lehetséges-e tisztességes eljárásokat lefolytatni a folyamatban lévő konfliktus alatt, illetve hogy Ukrajna igazságszolgáltatási rendszere meg tud-e birkózni azzal a hatalmas feladattal, amelyet több ezer háborús bűn kivizsgálása ró rá. 

A kritikusok szerint a 21 éves katona, Vadim Sisimarin büntetésének kiszabása indokolatlanul szigorú volt annak a fényében, hogy beismerte a bűnösségét egy civil meggyilkolásában – írja az Al Jazeera. 

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter pénteken a déli Odessza kikötőjében újságíróknak elmondta, hogy a fekete-tengeri kikötőben öt hónapja blokád alatt álló tizenhét hajót már megrakodták gabonával, és egy újabbat most pakolnak.

Azt mondta, reméli, hogy az első hajók már a hét végén elhagyják a kikötőt, és elkezdhetik kivinni az Ukrajnában rekedt gabonatartalékokat – írja a Guardian.

A DHL logisztikai óriáscég szeptember 1-jétől kivonul az oroszországi belföldi fuvarozási szolgáltatásokból – közölte a vállalat pénteken.

A vállalat szerint problémáik voltak az informatikai rendszerekkel és az infrastruktúrával, ami működési nehézségeket okozott számukra. 

A Deutsche Post DHL-csoporthoz tartozó DHL március elején leállította az Oroszországba irányuló DHL-szállításokat. Szeptember 1-je után csak expressz kézbesítési szolgáltatásokat nyújt Oroszországból más országokba – írta a Sky News a cég közlése alapján.