Egy tábornok szerint Ukrajna jövő tavasszal megnyerheti a háborút

Valerij Garaguc újságíró a Facebook-oldalán közölte, hogy a dnyiprói anyakönyvi hivatal megtagadta az Ukrán Fegyveres Erők egyik katonája és egy orosz állampolgár egybekelését.

A férfi 2014 óta szolgált az ukrán hadseregben, és amikor lehetősége nyílt Dnyipróba utazni, a pár úgy döntött, hogy hivatalossá teszi kapcsolatát, de az anyakönyvi hivatalnál elutasították őket – adta hírül a KárpátHír.

Az országban hadiállapot uralkodik, és semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak az agresszor ország állampolgárai számára, így az ukrán állampolgártól is megtagadják a nősülés lehetőségét. A pár nem utazhat el egy másik országba házasságot kötni, a vőlegény egyébként is a fegyveres erőknél szolgál. Bírósághoz fordulhatnának, de a vőlegény a háborúban harcol, a menyasszony pedig orosz állampolgár

–  jegyezte meg az újságíró, aki emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna alkotmányának 51. cikkelye kimondja, a házasság egy nő és egy férfi szabad beleegyezésén alapul. Ezenkívül Ukrajna „A külföldiek és hontalanok jogállásáról” szóló törvénye előírja, hogy az Ukrajna területén tartózkodó külföldiek és hontalanok ugyanolyan jogokat élveznek, mint Ukrajna állampolgárai.

Még a tél beállta és a következő fűtési idény kezdete előtt sürgősen véget kell vetni Ukrajnában a harcoknak – jelentette ki szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke Kijevben.

Figyelmeztetett: máskülönben fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország tönkreteszi az ország fűtési és energetikai infrastruktúráját – írja az MTI. Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke szerint az orosz hadsereg már most támadásokat intéz ezen létesítmények ellen.

„Ez az okok egyike, amiért maximális erőfeszítéseket akarunk tenni, hogy a háború aktív fázisát az ősz végéig lezárhassuk” – fogalmazott Jermak, hozzátéve: a harcok már csaknem fél éve folynak.

Egy Gepard típusú német önjáró légvédelmi gépágyú megsemmisítéséről és három ukrán harci gép lelövéséről számolt be egyebek között a szerdai hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint az orosz légierő nagy pontosságú csapásai megsemmisítették az ukrán 54. gépesített lövészhadosztály lőszerraktárát a donyecki régióban lévő Krasznohorivkában. A támadás következtében mintegy harminc ukrán katona életét vesztette, és hatezer különböző kaliberű lőszer, valamint hét jármű megsemmisült.

Az orosz légierő támadta az ukrán 93. gépesített dandár ideiglenes állomáshelyét a Harkiv megyei Andriivka falunál, ami nagyjából száz katona halálát okozta, és több mint húszegységnyi haditechnikát tett üzemképtelenné – írja az MTI.

Az orosz csapatok ellenőrzése alá került dél-ukrajnai Herszon város lakói az Ukrinform hírügynökség szerdai jelentése szerint a terület Oroszországhoz csatolásáról tartandó „álreferendum” bojkottjára szólítottak fel.

Az ukrán hírügynökség azt közölte, hogy az utcákon sárga szalagok tűntek fel, ami szerintük a „nyilvános ellenállási mozgalom” szimbóluma. Továbbá arról tájékoztattak, hogy a mozgalom aktivistái felszólították az embereket, hogy a sárga szalagokat póznákra, villanyoszlopokra, korlátokra, illetve buszmegállókban is tűzzék ki.

A február 24-én indult orosz hadművelet következtében az orosz csapatok és szövetségeseik több térséget is ellenőrzésük alá vontak Ukrajna déli részén, ahol saját közigazgatási szerveket hoztak létre – számolt be a Magyar Távirati Iroda. Értesülések szerint Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában is terveznek népszavazást az Oroszországhoz csatlakozásról.

Hírügynökségek ugyanakkor felidézték, hogy – különösen Herszonban – több tüntetés volt, és merényleteket is elkövettek a Moszkva-barát közigazgatás tagjaival szemben.

A Novaja Gazeta orosz független hírügynökség azt állítja, hogy 350 ezer rubel (a jelenlegi árfolyam szerint megközelítőleg 2,1 millió forint) pénzbírságot szabtak ki rájuk „médiaszabadsággal való visszaélés” miatt – adta hírül az al-Dzsazíra.

A pénzbírságot egy márciusi, Herszon városában történt helyszíni riport miatt szabták ki, amelyet az orosz médiafelügyelet kérésére a Novaja Gazeta törölt a honlapjáról.

Spanyolország az ukrán gabona vasúti szállításának hatékonyságát teszteli egy 600 tonnás kukoricaszállítmánnyal, amely a tervek szerint szeptember elején érkezhet meg Barcelonába a lengyel–ukrán határról.

A szaktárca közleményében hangsúlyozta: a cél annak feltérképezése, hogy a vasúti árufuvarozás lehet-e alternatívája vagy kiegészítője a nemrég újraindult tengeri gabonaszállításnak Ukrajnából.

A kísérleti programban kedd este a spanyol vasúti közlekedési vállalat (RENFE) 25, speciálisan kibélelt konténerét indították útnak a madridi Abronigal teherpályaudvarról.

A tervek szerint az ukrán határtól 25 kilométerre fekvő lengyel Chelm városában veszi fel a gabonarakományt augusztus negyedik hetében, majd visszaindul a 2400 kilométerre található Barcelonába – számolt be az MTI a spanyol közlekedési minisztérium közleményére hivatkozva.

Ukrajna külügyminisztere felszólította az Európai Unió és a G7-ek országait, hogy ne adjanak ki vízumot orosz állampolgároknak, mert szerinte az támogatja az ukrajnai inváziót.

Az oroszok túlnyomó többsége támogatja az Ukrajna elleni háborút. Meg kell fosztani őket a nemzetközi határok átlépésének jogától

– írta a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Posztjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi felhívását idézte, amelyben arra szólította fel a nyugati országokat, hogy vezessenek be egyéves beutazási tilalmat az oroszokkal szemben.

Négy orosz rakéta is eltalált egy Zaporizzsja-közeli falut szerda hajnalban, egy 52 éves nő meghalt a támadásban, a romok között találtak rá – közölte a régió kormányzója.

Négy épület teljesen megsemmisült, több tucat ház ablakok nélkül maradt – olvasható Olekszandr Staruh Telegram-bejegyzésében.

Ukrajna három régiójában – Kárpátalján, illetve Kijev és Hmelnickij megyében –új építésű és felújított lakásokhoz kezdték juttatni a luhanszki menekülteket – számolt be a KárpátHír.

Ezekben a régiókban humanitárius központokat is nyitnak, hogy még több támogatásban részesítsék a szülőföldjüket és otthonaikat elhagyni kényszerült családokat. Más régiókban is szeretnének majd segíteni – közölte a Luhanszk Megyei Katonai-Polgári Közigazgatás vezetője.

Az ukrán hadsereg jelentése szerint használhatatlanná vált egy híd a megszállt Herszon régióban, miután a hét elején tüzérségi csapást mértek rá – írja a BBC.

A Déli Operatív Parancsnokság közölte:

Az ideiglenesen megszállt Herszon régióban a közlekedési és logisztikai útvonalak feletti tűzparancsnokságunk használhatatlanná tette a Kakhovka vízerőmű közelében lévő hidat. A csapás gyenge, de hatékony volt.

Az ukrán Déli Védelmi Erők sajtószolgálatának vezetője hétfőn közölte, hogy a stratégiai fontosságú Antonivszkij hidat Herszonban és a Kakhovka vízerőmű melletti hidat vasárnap éjjel tüzérségi találat érte.

A támadás miatt az orosz katonák családjai pánikszerűen menekülnek el a térségből – közölte Herszon régió adminisztrációja. A két híd kulcsfontosságú ellátási útvonalat jelent az orosz erők számára.

Mint megírtuk, robbanásokban semmisülhetett meg az orosz légierő több gépe is a Krím félszigeten. Most Ukrajna azt állítja, kilenc harci repülőgépről van szó.

A robbanások – amelyek a krími kormányzó szerint egy ember halálát okozták, és 14 másikat megsebesítettek – pánikba ejtették az ott-tartózkodókat.

Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint egy tüzérségi lőszer robbant fel a repülőtéren. A hírt Oroszország is megerősítette – számolt be az Al Jazeera.

Mihail Uljanov, az ENSZ bécsi képviselője azt mondta: Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a zaporizzsjai erőműben kialakult helyzet megvitatására.

Az ülést csütörtökön tartják New Yorkban – írja a BBC.

Az ukrajnai zaporizzsjai erőmű azután került a háború középpontjába, miután Kijev azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ismét ágyúzta az erőművet, és megrongálta a sugárzásérzékelőket. Moszkva az ukrán erőket teszi felelőssé a csapásokért.

Az ukrán Belügyminisztérium egy új, részletes cselekvési tervet készített a külföldiek és hontalanok Ukrajnába való beutazására és ott-tartózkodására, melyek a hadiállapot idején érvényesek – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A külföldieknek és a hontalanoknak a következőkre van szükségük a határátlépéshez:

• érvényes útlevélre, hogy az illetékes állami szervek által ne legyenek kitiltva az ország területéről,
• beutazási vízumra, a tartózkodás céljának megindoklására;
• és elegendő anyagi fedezetre.

Azok a külföldiek vagy hontalanok, akik a fentiek közül egy vagy több pontnak nem felelnek meg, nem léphetnek be Ukrajna területére. Emellett kötelesek betartani a kijárási tilalomra, a légiriadóra, valamint a rakétaveszélyre vonatkozó magatartási szabályokat.

Az oroszoknak már csak ezen a héten van lehetőségük IKEA-s bútorokat és H&M-es ruhákat, illetve kiegészítőket vásárolni. Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása miatt a két cég beszüntette oroszországi működését, ezért igyekeznek minden darabtól megszabadulni. 

Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

Mindkét vállalat kénytelen elbocsátani dolgozóit, mivel csökkentik oroszországi tevékenységüket. A H&M kedden azt közölte, hogy 6000 alkalmazottat érint majd a leépítés, de azon dolgoznak, hogy minden alkalmazottjuknak támogatást nyújtsanak – számolt be a Sky News.

Razziát tartott az orosz hatóság az állami televízió volt újságírója ellen, aki Oroszország ukrajnai háborúja ellen tiltakozott élő adásban – írja a Guardian.

Büntetőeljárást is indítottak ellene az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos hamis információk terjesztése miatt.

A Marina Ovszjannyikova elleni eljárást a február 24-i ukrajnai invázió után hozott törvény alapján indították el, amely bünteti a katonaság elleni kijelentéseket – mondta Dmitrij Zahvatov ügyvéd. Ha elítélik, akár 15 év börtönre is számíthat.

Az ukrán hadsereg visszavert egy orosz offenzívát Harkiv megyében, közölte az ukrán vezérkar.

Egy orosz offenzívát Avdijivka település közelében is visszavertek az ukránok – tette hozzá a vezérkar a Kyiv Independent szerint.

Dmitro Kuleba méltatta az Amnesty International azon munkatársait, akik a távozás mellett döntöttek a megtévesztő, Ukrajnáról szóló jelentés miatt – közölte az ukrán külügyminiszter a Twitteren.

Nehéz lépés, de ez volt az egyetlen helyes döntés. Az Amnesty International nevét arra használni, hogy eltorzítsuk a valóságot és az orosz propaganda malmára hajtsuk a vizet, az teljességgel elfogadhatatlan

– fogalmazott Dmitro Kuleba.

Az Amnesty International szóban forgó jelentése nagy felháborodást váltott ki az ukránok között, mivel a szervezet szerint az ukrán hadsereg veszélyezteti a civilek életét azzal, hogy szándékosan iskolák és kórházak épületeit használja katonai bázisként. 

A jelentés miatt lemondott Okszana Pokalcsuk, a jogvédő szervezet ukrajnai irodájának vezetője, aki szerint az Amnesty International „a papagáj Kreml propagandájával” foglalkozik a vitatott jelentésben. 

Ramzan Kadirov a Telegramon üzent az ukrán hadseregnek, hogy még van lehetőségük megmenteni az életüket és visszatérni a családjukhoz. 

A csecsen vezér azt írja az ukránoknak, hogy ne hagyják, hogy a Nyugat elpusztítsa az országukat. „Zavarjátok el a banditákat és a drogos elnököt!” – tette hozzá.

Kadirov szerint a Nyugat bőségesen ellátja különféle fegyverekkel a bűnözőket, ami helyrehozhatatlan károkat okoz nemcsak az ukrán népnek, hanem a városoknak és falvaknak is. 

Ne hagyjátok ki az utolsó esélyt! Térjetek észhez! Még nincs minden veszve számotokra

– idézi a csecsen vezért a Mandiner.

Elítélték a zaporizzsjai atomerőmű oroszok általi megszállását a G7 országai, egyúttal felszólították Moszkvát, hogy azonnal adják vissza Ukrajnának a teljes irányítást a létesítmény felett – írja a BBC.

A külügyminiszter által jegyzet közleményben azt írják: az erőművet üzemeltető ukrán személyzetnek „fenyegetés és nyomás nélkül kell tudnia ellátni feladatait”, az erőmű folyamatos orosz ellenőrzése pedig veszélyezteti a régiót. 

Dmitrij Marcsenko ukrán tábornok megnevezte azt a feltételt, amely mellett Ukrajna 2023 tavaszán győztesként jöhet ki az Oroszországgal vívott háborúból.

„Ha rendelkezünk azzal a fegyvermennyiséggel, amit a nyugati szövetségeseink megígértek nekünk, amire szükségünk van, akkor azt hiszem, jövő tavasszal már a győzelmet fogjuk ünnepelni” – jósolta Marcsenko az RBC-Ukrajnának adott interjúban.

A tábornok szerint nem szabad békét kötni Oroszországgal, ha cserébe Ukrajnának területekről kell lemondania.

Egész Ukrajnát meg kell védenünk, az összes határt az ellenőrzésünk alá kell vonnunk, egyetlen talpalatnyi földet sem szabad átengednünk az oroszoknak 

 – idézte Marcsenkót az Unian hírügynökség.

Dánia katonai kiképzőket küld Nagy-Britanniába, hogy ukrán katonákat képezzenek ki – közölte a dán védelmi miniszter szerdán.

Morten Bodskov hozzátette, hogy arra is törekednek, hogy Dániában is kiképezhessenek ukrán harcosokat. 

Rövid időn belül 130 katonai oktatót küldünk egy brit kiképzési projektbe

– fogalmazott a védelmi miniszter.

Elmondása szerint az oktatók alapvető kiképzést nyújtanak, ami magában foglalja a városi harcot, taktikai hadműveleteket még a nulla vagy minimális tapasztalattal rendelkező katonák számára is – írja a Sky News.

Szabadságot ígérnek az orosz raboknak cserébe azért, hogy Ukrajnában harcoljanak – írja a CNN. A lap több olyan fogollyal is beszélt, akik az új toborzási rendszerbe kerültek.

A beszámoló szerint az egyik rab arról számolt be, hogy gyilkosokat elfogadnak katonának, de erőszaktevőket, pedofilokat, szélsőségeseket és terroristákat nem. Illetve volt olyan is, aki havi 100–200 ezer rubeles fizetést kapott az Ukrajnában való harcolásért. 

A legtöbb rab azért fogadja el ezt az orosz rulettnek is beillő ajánlatot, mert szeretnének mihamarabb hazatérni a családjukhoz, azonban az nincs biztosítva, hogy túl élik a harcokat.

Egy orosz jogvédő szervezet szerint volt olyan rab, akinek azt ígérték, hogy ötmillió rubelt fizetnek ki a családjának, ha elesik a háborúban, azonban arra nincs garancia, hogy ezt valóban ki is fizetik. Nincs szerződés, nincs garancia. Ez illegális – mondta Vlagyimir Oseckin, egy rabokat védő jogi szervezet elnöke.

Nikopol körzetben 80 rakéta csapódott be lakóházakba, erről Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője írt Telegram-csatornáján.

Orosz katonai járművek hajtanak be a zaporizzsjai atomerőmű kapuján 2022. május 1-jén

Fotó: Andrey Borodulin / AFP

„A terrorista ország folytatja a civilek elleni harcot. A gyáva oroszok nem tudnak mást tenni, ezért a városokat támadják, miközben aljas módon a zaporizzsjai atomerőműben bujkálnak” – tette hozzá Jermak, írja az Unian hírügynökség.

Jermak megjegyezte, hogy egyetlen orosz sem fogja megúszni a büntetést, hiszen a parancsokat kiadó és a parancsokat végrehajtó katonák nevét is tudják.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy kilőttek három ukrán harci repülőgépet a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban – írja a Sky News.

A jelentés szerint az oroszok egy Gepard légvédelmi rendszert is megsemmisítettek, amelyből pár nappal korábban szállított le Németország három darabot Ukrajnának.

A védelmi minisztérium szerint további hét darab HIMARS-rakétát lőttek ki a Herszoni területen.

Legalább három ember megsérült az orosz ágyúzásban, amely hajnalban érte Mikolajiv városát – írja a Sky News.

Vitalij Kim kormányzó szerint az orosz csapatok Smerch rakétákkal támadták meg a régiót szerda hajnalban. Majd hozzátette, hogy a sérültek között egy 13 éves lány is van.

Elmondása szerint lakóházak, üzletek sérültek meg, valamint raktárakat és depókat is ért találat. 

Tovább nőtt a dnyipropetrovszki ágyúzás halálos áldozatainak száma, már 13 ember vesztette életét a Nikopol elleni támadásban – írja a Sky News.

Valentin Reznicsenko kormányzó szerint két sérült a kórházban halt meg.

Az orvosok küzdöttek, de nem tudták őket megmenteni. Az éjjeli, Nikopol elleni orosz támadás eddig 13 embert ölt meg 

– fogalmazott a kormányzó. Majd hozzátette, hogy tizenegy ember megsérült, közülük öten súlyosan megsebesültek.