Szokatlanul sok ufót észlelnek Ukrajna felett

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Ukrajna, Moldova és Románia energetikai hálózatainak összekapcsolását, a háromoldalú energetikai együttműködés bővítését célzó kormányközi egyezmény megkötéséről állapodtak meg csütörtökön Odesszában a három ország illetékes miniszterei – közölte a román külügyminisztérium.

Az első ukrán-moldovai-román háromoldalú külügyminiszeri találkozón – Dmitro Kuleba ukrán, Nicu Popescu moldovai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter mellett – az energetikai tárcák, valamint a román villamosenergia-hálózatot kezelő Transelectrica vállalat vezetői is részt vettek.

A megbeszélésen arról a sürgős energetikai támogatásról volt szó, amelyre Moldovának és Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy átvészelje a közelgő telet, közép- és hosszú távon pedig a villamosenergia és gázhálózatok regionális összekapcsolásának kiépítéséről, valamint a meglévő interkonnektorok rehabilitálásáról tárgyaltak, megakadályozandó, hogy az energiát geopolitikai célokra lehessen felhasználni.

A találkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint az ukrán, a moldovai és a román külügyminiszter határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és a zaporozzsjai atomerőmű orosz megszállását – írta az MTI. 

Ukrajna támogatása nagy árat követel, de „a szabadságunk, a nemzetközi béke rendje és a demokrácia megfizethetetlen” – mondta az EU vezetője a Reuters kérdésére az európai megélhetési költségek és az energiaválság kibontakozásának lehetséges hatásairól.

Az Oroszországgal szembeni uniós szankcióknak mély és látható hatásuk van – mondta a hírügynökségnek egy kijevi interjúban is Von der Leyen, nem sokkal azután, hogy találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Április óta először hagyta el kereskedelmi repülőgép Ukrajnát. A CNN azt írja, a Wizz Air által üzemeltetett gép Ukrajnából Lengyelországba repült.

A Wizz Air megerősíti, hogy mélyreható kockázatelemzést és alapos előkészítést követően a lvivi székhelyű repülőgépe a Danilo Halitski nemzetközi repülőtérről indult, és sikeresen landolt Katowicében 2022. szeptember 13-án

– közölte a Wizz Air sajtóirodája.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az Európai Bizottság Ursula von der Leyennel tartott sajtótájékoztatóján arra kérte az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, Franciaországot és Izraelt, hogy biztosítsanak légvédelmi rendszereket Ukrajnának az orosz támadások ellen.

Valamint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva rakétákkal támadja az ukrán polgári infrastruktúrát. 

Légvédelmi rendszerekkel kapcsolatos tárgyalások folynak az Egyesült Államok mellett Franciaországgal, Olaszországgal, Németországgal és Izraellel, bár ez utóbbiaktól nem kaptunk pozitív reakciót. Nem sok ország képes garantálni számunkra az égbolt védelmét légvédelmi szempontból

– mondta a CNN szerint az ukrán elnök. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 35 fős kormányzótanácsa csütörtökön határozatban szólította fel Oroszországot, hogy csapatai hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét – közölték a zárt ajtók mögött zajló ülésen részt vevő diplomaták.

A létesítmény katonai megszállása

jelentősen növeli egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, ami veszélyezteti Ukrajna, valamint a szomszédos országok lakosságát és a nemzetközi közösséget is

– áll a bécsi tanácskozáson elfogadott dokumentumban.

A NAÜ döntéshozó testülete egyben felszólította az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjon fel minden tevékenységgel az atomerőmű területén, és adja át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak – írta az MTI. 

Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott harcjárműveket szállít Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – jelentették be csütörtökön Berlinben.

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.

Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek ötven darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS–II típusú rakétavető rendszert is kétszáz rakétával. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik – írta az MTI. 

Megfosztotta működési engedélyétől az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön a Novaja Gazeta című független lap online változatát.

A bíróság az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor adminisztratív keresete alapján hozta meg ítéletét, amely kifogásolta, hogy két nem kormányzati szervezet – a Grazsdanszkoje Szogyejsztvie (Polgári Segítségnyújtás) és a Gumanyitarnoje Gyejsztvije (Humanitárius Cselekvés) – esetében a hírportál nem tüntette fel, hogy külföldi ügynöknek minősítették őket.

A szerkesztőség jogi képviselője közölte, hogy a vétséghez képest aránytalanul szigorú ítélet született, és kilátásba helyezte a fellebbezést.

Egy moszkvai bíróság szeptember 5-én a Novaja Gazeta nyomtatott változatának bejegyzési bizonyítványát vonta vissza, amivel gyakorlatilag betiltotta a működését. A Roszkomnadzor abban az esetben azt kifogásolta, hogy nem nyújtották be hozzá a lap működési alapszabályát a 2006-os tulajdonosváltás után. A Novaja Gazeta jogi képviselője szerint ennek alapján nem lehetne visszavonni a lap bejegyzési bizonyítványát – írta az MTI. 

Az európai parlamenti képviselők csütörtökön – sürgősségi eljárás keretében – ötmilliárd eurós makroszintű hitelt hagytak jóvá Ukrajna számára. Az európai uniós hozzájárulás segít a kelet-európai országnak abban, hogy fedezze az ellene folyó háború okozta finanszírozási szükségleteit – közölte az uniós törvényhozó testület.

Mariupol 2022. szeptember 15-én

Fotó: Stringer / AFP

Ez a második és egyben legnagyobb részlet egy kilencmilliárd eurós uniós támogatási csomagból, amelyből egymilliárd eurót már folyósítottak. Az Európai Bizottság rendkívül kedvező feltételekkel nyújtja a kölcsönt a kijevi kormánynak.

Ukrajna finanszírozási igényei az ellene indított háború miatt rohamosan megnőttek, az infrastruktúrában keletkezett hatalmas károk mellett az ország elvesztette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférését is.

Az Európai Parlament szerint az uniós hitel „hozzájárul Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához és ahhoz, hogy végső soron képes legyen pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetésére”. A támogatás egyik előfeltétele, hogy Ukrajna „tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat”.

Mark Voyger, az amerikai hadsereg európai parancsnokának korábbi orosz és eurázsiai ügyekért felelős különleges tanácsadója a Sky Newsnak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin állami vállalatokat szólított fel zsoldosok toborzására, hogy harcoljanak Ukrajnában, tartsák télig a vonalakat, hogy erőiket újjáépíthessék.

Jelentések szerint néhány orosz katona pánikszerűen elmenekült Harkiv térségéből, miután Moszkva kiadta a visszavonulási parancsot, és a felszerelést elhagyva nagymértékű pusztítást okozott.

A háborúpárti orosz televíziós szakértők az elmúlt napokban nem jellemző módon aggodalmukat fejezték ki a visszavonulás miatt, egyesek tömeges mozgósításra szólítottak fel a további vereség megakadályozása érdekében.

Voyger hozzátette: „Ami a katonák toborzását illeti, Putyin azt az ötletet támogatta, hogy az állami vállalatok ténylegesen megszervezik saját zsoldosegységeiket, azaz fizetnek zsoldosoknak, hogy Ukrajnába küldhessék őket, mert még mindig nagyon vonakodik attól, hogy tömeges mozgósítást jelentsen be, ami drámai negatív hatást gyakorolna az országra. Különösen akkor, ha Moszkva és Szentpétervár területeiről kellene bevonulni.”

A különleges tanácsadó szerint az orosz elnök terve az, hogy folytatja a hibrid agressziót, aztán valószínűleg befagyasztja a jelenlegi konfliktust télig, hogy újjáépíthesse az erőit, és később újraindíthassa a támadást.

Ha Washington esetleg nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Kijevbe, átlépi azt a vörös vonalat, amely után az Egyesült Államok már a konfliktus közvetlen részesévé válik.

Ezt jelentette ki csütörtöki tájékoztatóján az orosz külügyminisztérium képviselője, Maria Zakharova, hozzátéve, hogy ebben az esetben Moszkva kénytelen lesz „megfelelően reagálni” – írja a TASZSZ.

Ha Washington úgy dönt, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Kijevnek, akkor átlépi azt a vörös vonalat, ami után már konfliktus közvetlen részesévé válik. Ilyen forgatókönyv esetén kénytelenek leszünk megfelelően reagálni

– mondta. 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a Krivij Rihet ért orosz rakétacsapások háborús bűnnek és terrorcselekménynek minősülnek.

Mint arról már írtunk, a támadások kiterjedt áradásokat okoztak a város egyes részein, aminek következtében az Inhulec folyó vízszintje a becslések szerint 2,5 méterrel megemelkedett, és több mint száz házat megrongált.

Kirill Sztremouszov, a megszállt Herszon régió oroszok által választott vezetője elmondta, hogy visszavertek egy ukrán ellentámadási kísérletet.

„Minden partraszállási kísérletet visszavertek, a náciknak nincs esélyük a Herszon régióba való behatolásra” – fogalmazott a megbízott vezető.

Szerinte az ukrán partraszállás nagy valószínűséggel Ocsakivból indult.

„Vannak ott pontok, katonai bázisok, amelyek a Szovjetunió idejéből maradtak fenn, de mindent ellenőriznek, a teljes kerület látható. A náciknak egyáltalán nincs esélyük a tenger felől behatolni” – hangsúlyozta Sztremouszov.

Sztremouszov cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint ukrán csapatok behatoltak volna a Herszon régióba – írja a Guardian.

Az ukrán határőrök öt tinédzsert engedtek szabadon, akiket az orosz megszállók egy pincében tartottak fogva Harkivban – számolt be az Ukrán Állami Határszolgálat.

A határőrök a helyi lakosok tájékoztatása szerint öt, 15 és 17 év közötti tinédzserre bukkantak, akiket a megszállók bezártak az egyik pincehelyiségbe.

Mint kiderült, szabadulásuk idejére a négy lány és a fiú már hét napja volt a pincébe zárva.

Ausztria hatszázmillió eurót fektet be három ukrajnai egészségügyi intézmény felépítésébe és felszerelésébe. A projekteket osztrák és német bankok finanszírozzák majd – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A támogatás azután vált lehetségessé, hogy Ukrajna és Ausztria kormánya megkötötte a projektek fejlesztését célzó, gazdasági együttműködésről szóló keretmegállapodást.

Vlagyimir Putyin az Ebrahim Raiszi iráni elnökkel folytatott megbeszélésen – amelyre csütörtökön Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján szakítottak időt – az Európai Uniót és az Egyesült Államokat bírálta a következetlenség miatt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Raiszi Putyinnal folytatott beszélgetése alatt megjegyezte, hogy Teherán soha nem hagyja el a tárgyalóasztalt, Washington viszont szerinte „minden kötelezettségét megszegi, és nem képes tárgyalni”.

A szavak mesterei. Ha akarnak, adnak, ha akarnak, elvesznek

– nyilatkozta Putyin a kollégájának címezve. Miután ezt a szóviccet lefordították fárszira, a két elnök nevetve folytatta a beszélgetést.

Az Európai Unió hatályba léptette az Oroszországgal szembeni szankciólista újabb hat hónappal való meghosszabbításáról szóló határozatát – számolt be a TASZSZ.

Az EU Tanácsa úgy határozott, hogy 2023. március 15-ig meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és függetlenségének megsértése miatt

– áll az Európai Tanács határozatában.

Aleksandar Vučić szerb elnök a parlament rendkívüli ülésén azt mondta, az ország – mint Európa többi országa – a második világháború óta a legnehezebb tél előtt áll.

Azt szeretném, ha az emberek tudnák, hogy a következő hat és fél hónap – március 31-ig – egész Európa számára a második világháború után az eddigi legnehezebb lesz

– közölte az elnök.

Szerbia elnöke kedden mintegy 11 órát, szerdán csaknem 14 órát töltött a parlamenti ülésen. Megvitatták a koszovói helyzetet is, és kifejtette, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét – írja a ria.ru.

Az ukrán erők az elmúlt 24 órában négy orosz repülőgépet lőttek le – írja a Kyiv Independent az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése alapján.

Mint írják, az ukránok három orosz Szu–25-öst és egy Szu–24M-et lőttek le. Az orosz erők az ukrán települések felett tevékenykedtek, azok közül 30-at tüzérséggel, rakétákkal vagy a kettő kombinációjával lőttek.

Csütörtökön újraindul a vasúti közlekedés a Harkivi területen található Harkiv és Balaklija városok között – írja a Kyiv Independent az Ukrán Vasutak Telegram-bejegyzése alapján.

Hozzátették: a munkások már kijavították a helyi hidakat és a több tucat megrongálódott vágányt. Balakliját szeptember 8-án szabadították fel az ukrán erők.

A vendéglátóipari mágnásról és a hírhedt Wagner zsoldoscég finanszírozójáról, Jevgenyij Prigozsinról készült egy felvétel, amely szerdán nyilvánosságra került, és azt mutatta, ahogy az üzletember egy orosz börtönben toborzó beszédet tartott – írja a Moscow Times.

A Kreml Prigozsint az ukrajnai orosz kampány „arcaként” állítja be. A háborút támogató lakosság csalódott a legutóbbi északkelet-ukrajnai kudarcok után Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterben, akinek leváltását követeli, ezért kellett, hogy Jevgenyij Prigozsin megszólaljon – közölte csütörtökön az amerikai Háborút Tanulmányozó Intézet.

Prigozsin Putyin közeli bizalmasa, és a háborús bloggerekkel kialakuló kapcsolata segíthet megtartani az emberek támogatását a Kreml háborús erőfeszítései iránt, miközben bűnbaknak teszi meg Sojgut és az orosz védelmi minisztériumot a Harkiv terület körüli vereségért – derült ki az amerikai elemzésből.

Orosz rakéták csapódtak a Dnyipropetrovszki területen fekvő Krivij Rih város vízrendszerébe. Közép-Ukrajna legnagyobb városát szerdán nyolc cirkálórakéta találta el.

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai kutatóintézet jelentése szerint a támadások után 2,5 méterrel emelkedett az Inhulec folyó szintje Krivij Rihben.

A vízszivattyú-állomás megsemmisült. Emiatt a folyó átszakította a gátat, és kiöntött. A lakóházak csak néhány méterre vannak a folyótól

– közölte Inna Sovszun ukrán politikus a Twitteren.

 A rakétacsapások a Karachunov víztározó gátját találták el – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kora reggel közzétett videobeszédében. Mint mondta, a vízrendszertől naponta százezer civil vízellátása függ. 

Az ISW jelentése szerint a támadások célja az lehetett, hogy megrongálják a folyásirányban lejjebb lévő ukrán pontonhidakat – számolt be a Guardian.

Fotó: Ukrainian Presidential Press Ser / Reuters

A Reuters jelentése szerint Oleksandr Vilkul, a helyi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte, hogy 112 házat elöntött a víz, de az Inhulets folyón lévő gát javítási munkálatai folyamatban vannak, és „az áradás visszaszorulóban van”.

A Világbank akár 30 milliárd dollárt is hajlandó biztosítani az ukrajnai orosz invázió miatt súlyosbodó globális élelmiszerhiány leküzdésére, és eddig közel 10 milliárd dollárt folyósított a Kijevnek ígért pénzügyi támogatásból – közölte csütörtökön a bank egyik magas rangú tisztviselője.

Axel van Trotsenburg, a bank operatív ügyvezető igazgatója a Reutersnek adott interjújában, a boszniai fővárosban, Szarajevóban tett látogatásakor az Ukrajnával való nemzetközi szolidaritás szükségességére hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy ezt a szolidaritást nem csupán rövid, de hosszú távon is fenn kell tartani.