Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta egy ukrán ügynök tervezett robbantásos merényletét a Törökországba és Európába energiát szállító gázvezeték ellen – közölte a szolgálat közkapcsolati központja a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
A támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 44 éves, orosz állampolgárságú ügynöke készítette elő, akit korábban Ukrajna területén szerveztek be. A gyanúsítottat és négy, ugyancsak orosz állampolgárságú bűntársát őrizetbe vették.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta, hogy az ukrán különleges szolgálatok szabotázs- és terrorcselekményt kövessenek el egy Törökország és Európa energiaellátását biztosító olaj- és gázipari létesítményben
– áll a közleményben.
Az ügynököt akkor fogták el, amikor egy rejtekhelyről származó két, nagy erejű, házi készítésű kumulatív robbanószerkezetet vett elő. Az FSZB szerint a gyanúsított eszközein megtalálták a kommunikációt, amelyet egyik SZBU-beli kezelőjével folytatott. Ezenkívül a robbanószerkezetek összeállítására vonatkozó útmutatást, pénzátutalás nyomait és a robbantás helyszínének koordinátáit is megtalálták a készülékeken.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A félelem és megfélemlítés légköre alakult ki Oroszországban az ukrajnai háború kezdete óta, ami az eltérő vélemények elhallgattatásában nyilvánul meg – állítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egy friss jelentésben, amelybe az AFP francia hírügynökség nyert betekintést.
A bécsi székhelyű biztonsági szervezet jelentése szerint az elnyomás 2012 óta fokozatosan erősödött, és mindez az Ukrajna elleni hadművelet nyomán elfogadott törvényekkel csúcsosodott ki.
A több mint 120 oldalas jelentésben azt írják, hogy a többi között a civil társadalom aktivistái ellen alkalmazott büntetőjogi törvények, erőszak és propaganda vezetett a félelem légkörének kialakulásához – értesült az MTI. Példaként azt a jogszabályt említik, amely szerint az orosz hadsereggel kapcsolatos „hamis információk” terjesztése tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ez a szabályozás az EBESZ szerint arra késztette az aktivistákat, újságírókat, ügyvédeket és civil szervezeteket, hogy korlátozzák a tevékenységüket, teljesen felhagyjanak a munkásságukkal, vagy akár el is hagyják az országot.
Hazugságnak nevezte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön azt a híresztelést, amely szerint az Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás nyomán akár egymillió embert is besorozhatnak – értesült az MTI.
Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán azt mondta: mintegy 300 ezer tartalékos behívását is tervezik, de nem mindet egyszerre. A besorozandók létszámára vonatkozó találgatásokra az szolgáltatott alapot, hogy a részleges mozgósításról szóló, tíz pontból álló rendeletnek az orosz elnöki sajtószolgálat által szerdán nyilvánosságra hozott változatából a 7. pont hiányzik.
Peszkov azt mondta, hogy a 7. pont hivatalos használatra készült, ezért nem hozhatja nyilvánosságra a tartalmát.
Túlzásnak nevezte az arról szóló híreket, hogy a részleges mozgósítás elrendelése rohamot indított el a repülőtereken és a határátkelőknél. Peszkov szerint erről rengeteg hamis információ kering.
Nem sajnálja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a mostani fogolycsere keretében átadták Oroszországnak Viktor Medvedcsuk ukrán politikust és oligarchát, akit Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök „komájaként” emlegetnek – írja az MTI.
Erről Zelenszkij legutóbbi videoüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön. Az elnök közölte, hogy Medvedcsuk Ukrajnában átesett a törvény által előírt minden nyomozati vizsgálaton, így szerinte nem volt kár kiadni őt.
Oroszország egyik rajongóját cseréltük el kétszáz harcosra. Nem kár igazi harcosokért Medvedcsukot adni. Végigment minden nyomozáson, amit a törvény előír, Ukrajna mindent megkapott tőle, ami az igazság megállapításához szükséges a büntetőeljárásban
– szögezte le Zelenszkij.
Legkevesebb hat ember életét vesztette, és további hat megsebesült, amikor ukrán tüzérségi csapás érte Donyeck egyik piaccsarnokát – közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere csütörtökön a sajtóval.
Kulemzin szerint támadás érte a város több más részét is, beleértve az önkormányzat épületét. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a támadást ismét francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackokkal hajtották végre.
A Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Melitopol városban a központi piacon robbant pokolgép. A helyi hatóságok szerint a detonáció következtében hatan megsebesültek.
A donyecki területvédelmi parancsnokság csütörtökön bejelentette, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság „népi milíciája”, orosz tűztámogatás mellett, elfoglalta az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Zsovanka települést – írja az MTI.
Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban – ismertette az Európai Bizottság álláspontját Eric Mamer szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Hozzátette: a menekültkérelmek elbírálása az EU-ban a tagállamok hatáskörébe esik. Leszögezte: a kérelmeket eseti alapon kell elbírálni, figyelembe véve az alapvető jogokat és a menekültügyi eljárás jogszabályait – írja az MTI.
Peter Stano külügyekért felelős szóvivő elmondta: a jelentések szerint számos orosz próbálja elhagyni az országot azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerdán részleges mozgósítást jelentett be. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszországból már félmillióan menekültek el. Hozzátette: Putyin bejelentése után több orosz városban tüntetések kezdődtek, több mint ezer embert tartóztattak le a hatóságok.
A Vlagyimir Putyin által elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő oroszoknak nem ad ki humanitárius vízumot Csehország – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.
Az Agence-France-Presse által megszerzett nyilatkozatában Lipavsky a következőket mondta:
Megértem, hogy az oroszok menekülnek Putyin egyre kétségbeesettebb döntései elől, ám azok, akik azért szöknek meg hazájukból, mert nem akarnak eleget tenni a saját államuk által rótt kötelességeknek, nem teljesítik a humanitárius vízum feltételeit.
Mint arról már beszámoltunk, Nancy Faeser német belügyminiszter egy interjúban elmondta, hogy az orosz dezertőrök védelmet kaphatnak Németországban.
Péntektől szeptember 27-éig Ukrajna négy, oroszok által megszállt régiójában –keleten Donyeckben és Luhanszkban, délen pedig Herszonban és Zaporizzsjában –tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról – értesült az BBC.
A Donyecki Népköztársaság a szavazás negyedik és ötödik napját munkaszüneti napnak nyilvánította, a Luhanszki Népköztársaság hatóságai pedig azt ígérték, hogy szeptember 28-án hirdetik ki a szavazás eredményét.
Michel Vion, a világszövetség (FIS) főtitkára a VG norvég lapnak beszélt a lehetőségről, bár hozzátette: ha indulhatnak is, nem használhatják nemzeti zászlajukat, és nem hallgathatják meg, énekelhetik el nemzeti himnuszukat az orosz síelők a FIS-rendezvényeken. A francia főtitkár hozzátette: adott esetben ugyanez a megszorítás vonatkozhat a belorusz versenyzőkre is.
Vion arra is kitért, hogy a két ország téli sportágakban érintett versenyzőinek visszatérése a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésétől függ.
„A FIS a kérdésben nem hoz döntést a NOB egyértelmű ajánlása nélkül” – jelentette ki.
A NOB február 28-án – négy nappal az ukrajnai háború kitörése után – javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy tiltsák ki az oroszokat és a beloruszokat az egyes nemzetközi versenyekről, és ennek megfelelően járt el a Nemzetközi Síszövetség is.
A mi dolgunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolásával szemben – mondta csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő a BFM francia hírtelevíziónak adott interjúban.
„Jelenleg eszkaláció történik, amelyet Oroszország indított több szempontból: a részleges mozgósítással és a háborús beszéddel, ezzel a fenyegetéssel, amelynek célja a megfélemlítés vagy emlékeztetés arra, hogy Oroszország nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom” – hangsúlyozta a francia elnök.
„Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy tartsuk a saját irányvonalunkat, azaz segítsük Ukrajnát, ahogy tesszük is, a területe megvédésében, és soha nem abban, hogy Oroszország ellen agressziót tudjon elkövetni. Mi nem állunk háborúban Oroszországgal” – hívta fel a figyelmet.
Az oroszországi részleges mozgósítás bejelentése és a nukleáris fegyverrel történő fenyegetés a francia elnök szerint zsarolás, miután egyértelmű, hogy Oroszország rendelkezik ilyen fegyverekkel, és a kockázat jelen van.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta egy ukrán ügynök tervezett robbantásos merényletét a Törökországba és Európába energiát szállító gázvezeték ellen – közölte a szolgálat közkapcsolati központja a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
A támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 44 éves, orosz állampolgárságú ügynöke készítette elő, akit korábban Ukrajna területén szerveztek be. A gyanúsítottat és négy, ugyancsak orosz állampolgárságú bűntársát őrizetbe vették.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta, hogy az ukrán különleges szolgálatok szabotázs- és terrorcselekményt kövessenek el egy Törökország és Európa energiaellátását biztosító olaj- és gázipari létesítményben
– áll a közleményben.
Az ügynököt akkor fogták el, amikor egy rejtekhelyről származó két, nagy erejű, házi készítésű kumulatív robbanószerkezetet vett elő. Az FSZB szerint a gyanúsított eszközein megtalálták a kommunikációt, amelyet egyik SZBU-beli kezelőjével folytatott. Ezenkívül a robbanószerkezetek összeállítására vonatkozó útmutatást, pénzátutalás nyomait és a robbantás helyszínének koordinátáit is megtalálták a készülékeken.
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter szerint Franciaország továbbra is támogatja Ukrajnát fegyverekkel és kiképzéssel, és ehhez a NATO-n belüli együttműködésre van szükség.
Lecornu azt követően beszélt, hogy Berlinben találkozott Christine Lambrecht német kollégájával. „A legközelebbi és legfontosabb európai partnerünkkel folytatott megbeszélések napirendi pontjai között szerepel a jelenlegi Ukrajna és a Száhel-övezet helyzete, valamint a NATO és az EU ügyei” – írták a német minisztérium Twitter-oldalán.
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den 🇫🇷 Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & 🇪🇺- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
— Verteidigungsministerium (@BMVg_Bundeswehr) September 22, 2022
A német belügyminiszter szerint a Vlagyimir Putyin által elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő orosz dezertőrök védelmet kaphatnak Németországban.
Nancy Faeser a Frankfurter Allgemeine Zeitung című újságnak adott interjúban elmondta:
Bárki, aki azért kerül veszélybe, mert szembeszáll Putyin rezsimjével, menedékjoghoz folyamodhat Németországban.
A legfelső tanács szeptember 20-i ülésén 331 képviselő szavazatával elfogadta a 7678. számú törvényjavaslatot, amely előírja hadiállapot idején a katonai szolgálatról szóló törvény vonatkozó módosításait – jelentette be a törvényjavaslat szerzője, Olekszij Honcsarenko népképviselő.
Azokra a férfiakra, akiknek három eltartandó gyermekük van, nem vonatkozik a mozgósítás. Ám ha az apa beállt a hadseregbe, és utána született meg a harmadik gyermek, korábban nem volt joga a leszerelésre – magyarázta a népképviselő. – Az új törvénymódosítás értelmében a hadiállapot ideje alatt három vagy több, 18 éven aluli gyermek megléte esetén a férfi felmentést kap a szolgálat alól, közölte a képviselő – írja a fakty.com.ua.
Észtország, Lettország és Litvánia kijelentette, hogy nem hajlandó automatikusan menedékjogot adni a részleges mozgósítási parancs elől menekülő oroszoknak.
Szerdán nagyon gyors ütemben fogytak a repülőjegyek, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy háromszázezer tartalékos katonát hívnak be az ukrajnai háborúba. Lettország külügyminisztere, Edgars Rinkēvičs szerint biztonsági okokra hivatkozva nem adnak ki humanitárius vagy egyéb vízumot a menekülő oroszoknak – írja az Al Jazeera.
Nem szabad engednünk Putyin zsarolásának, és amennyire csak tudjuk, támogatnunk kell Ukrajnát
– magyarázta.
Oroszország ma épp olyan veszélyes Európára nézve, mint amilyen a náci Németország volt a múlt században
– tette hozzá a külügyminiszter.
Az oroszországi részleges mozgósítás miatt Németország az eddiginél is nagyobb erővel támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mondta a német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben.
Christine Lambrecht francia kollégájával, Sébastien Lecornuvel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a részleges mozgósítás az orosz elnök, Vlagyimir Putyin reakciója az ukrán sikerekre, de korántsem megfélemlítő hatást vált ki, hanem még inkább ösztönzi őket arra, hogy támogassák Ukrajnát.
Hozzátette, hogy Németország az ukrán légvédelmi képességek és a tüzérség fejlesztésére összpontosít, mert szerinte pontosan erre van szüksége Ukrajnának.
Sébastien Lecornu kiemelte, hogy Franciaország is folytatja Ukrajna támogatását, fegyverrel, kiképzéssel, eszközök karbantartásával is segíti az ukrán erőket – írja az MTI.
A kirgiz és üzbég hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos következményeket von maga után, ha az Oroszországban vendégmunkásként dolgozó állampolgáraik az orosz hadsereg oldalán csatlakoznak az ukrajnai háborúhoz. Mindezt azután jelentették be a hatóságok, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást.
A moszkvai kirgiz nagykövetség szeptember 21-én, Putyin rendeletét követően kiadott egy közleményt, amelyben kijelentette, hogy zsoldostevékenységnek minősül bármilyen részvétel külföldi országok területén folytatott katonai akciókban, ez pedig tíz évig terjedő börtönbüntetéssel, valamint teljes vagyonelkobzással büntethető – írja a Szabad Európa.
A nagykövetség arra kéri a kirgiz állampolgárokat, hogy haladéktalanul értesítsék a Kirgiz Köztársaság diplomáciai képviseletét az Orosz Föderációban, ha olyan dokumentumot kapnak, amely csatlakozásra szólítja fel őket bármilyen katonai művelethez
– áll a közleményben. Ugyancsak szeptember 21-én egy másik közép-ázsiai ország, Üzbegisztán főügyészi hivatala közleményt adott ki, amelyben figyelmeztette az üzbég vendégmunkásokat, hogy törvénytelennek minősül, ha külföldi hadsereghez csatlakoznak, és akár tíz év börtönt is kockáztatnak vele.
„A Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósításáról szóló bejelentés után az Oroszországból menekülő katonakorú férfiakról szóló jelentések túlzók” – közölte a Kreml.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt is visszautasította, hogy cáfolja azokat az orosz médiajelentéseket, amelyek szerint a szerda este őrizetbe vett mozgósításellenes tüntetők egy részét behívópapírokkal látták el – számolt be róla a Telegraph.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitteren kommentálta, hogy elrendelték a részleges mozgósítást Oroszországban.
Podoljak azt írta, hogy az orosz társadalom „meg akarta tudni”, milyen a háború, és most meg is tudhatják, mivel a határokat lezárták, elrendelték a teljes mozgósítást (valójában még csak a részlegesről döntöttek – a szerk.), korlátozzák a szólásszabadságot, kiküldik a behívóleveleket, és azokat, akik tiltakoznak, tíz évre börtönbe zárják.
Itt az ideje, hogy megfizessenek a gyűlölködésért. Eljött a halál ideje
– írta az ukrán elnök tanácsadója.
Russian society wanted to feel the war...Now it fully feels it –
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) September 22, 2022
1. closed borders
2. total mobilization
3. no freedom of speech
4. summonses via the Internet and bars
5. 10 years in prison for refusing to be drafted
Time to pay the bills for hating others. Time to die...
Az orosz Zenithez igazolt a vasárnap a francia válogatottal Európa-bajnoki ezüstérmet nyerő kosárlabdázó, Thomas Heurtel, aki ezért a jövőben nem számíthat behívóra a nemzeti csapattól – értesült az MTI.
A szentpétervári klub csütörtökön jelentette be a 33 éves irányító szerződtetését, hozzátéve, hogy a kosaras egy plusz egy évre szóló megállapodást írt alá.
A francia szövetség azonnal reagált a legutóbbi idényben a Hanga Ádámot is foglalkoztató Real Madridban szereplő Heurtel klubváltására. A szervezet jelezte, hogy a sportoló ezzel megsértette azt a szabályt, amely szerint a játékosok nem szerződhetnek orosz vagy fehérorosz csapathoz Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt. A szövetség azt is közölte, hogy a válogatott tagjai az Eb előtt valamennyien aláírtak egy erről szóló megállapodást.
Heurtelt így a jövőben nem hívják meg a válogatottba, azaz a 2024-es párizsi olimpián sem szerepelhet majd a nemzeti együttesben.
Vírusként terjed egy videó az interneten, amelyet az orosz–finn határnál készítettek. Amint látható, több kilométeres sorban állnak az orosz autók, és próbálnak bejutni Finnországba.
Szerdán Vlagyimir Putyin részleges katonai mozgósítást rendelt el, aminek hatására rekordgyorsasággal kezdték el felvásárolni az orosz férfiak az országból induló egyirányú repülőjegyeket.
#Breaking: just in - The traffic jam at the border with #Russia/#Finland has pilled up to 35KM and is rising by the hour, it is the only border who is still open for Russian civilians with shengen visas, after #Putin announced he will send 300.000 new troops to #Ukraine. pic.twitter.com/EOJ1346qDO
— Sotiri Dimpinoudis (@sotiridi) September 21, 2022
Togliattiban, a sztavropoli járás székhelyén csütörtök hajnalban felgyújtották egy közigazgatási épület bejáratát. A város vezetése megerősítette, hogy valóban gyújtogatás történt az épületben, valamint azt is, hogy a rendőrség nyomoz az ügyben.
A tüzet egyébként gyorsan, húsz percen belül eloltották. Több Telegram-csatorna is arról számolt be, hogy a rendőrök használt Molotov-koktélt találtak a helyszínen.
Szeptember 21-én este Nyizsnyij Novgorodban szintén tűz ütött ki az egyik toborzóközpontban, amelynek fogorvosi rendelője gyulladt ki. A helyi lapok itt is egy ablakon bedobott Molotov-koktélt emlegetnek – írja a Meduza.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint a Moszkva arzenáljában lévő bármely fegyver – beleértve a stratégiai nukleáris fegyvereket is – felhasználható az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt területek védelmére.
A nyugati berendezkedésnek és általában a NATO-országok minden polgárának meg kell értenie, hogy Oroszország a saját útját választotta
– mondta Medvegyev a Telegraph híradása szerint.
A politikus, aki egyben az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese is, kijelentette, hogy az oroszok által beiktatott és a szakadár hatóságok által tervezett népszavazások ukrán területek nagy részén megtörténnek, és „nincs visszaút”.
Dmitry Medvedev, former president and current deputy head of the Security Council, has commented on mobilization, referendums in occupied Ukraine and nuclear saber-rattling pic.twitter.com/vvRJMcBD1B
— The Moscow Times (@MoscowTimes) September 22, 2022
Az ukrán hadsereg vezérkara frissített számadatokat adott ki az orosz és oroszbarát erők által Ukrajna megszállt területein állítólagosan elszenvedett veszteségekről.
Az elmúlt 24 órában négyszáz fővel emelkedett a veszteségszám, így összesen 55 510-re emelkedett.
Tegnap az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu arról beszélt, hogy az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett orosz hadműveletben a veszteségek alig hatezer főre rúgnak.
Az ukrajnai számadat valószínűleg tartalmazza az úgynevezett Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság oldalán harcoló erőket is, akiket Moszkva valószínűleg nem számol bele a veszteségek hivatalos számába.
Mindazonáltal a két állított szám – 55 510 és 5937 – egy nagyságrenddel eltér – jegyzi meg a Guardian.
Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 22.09 орієнтовно склали / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 22.09 were approximately: pic.twitter.com/fRcXHBHZUk
— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) September 22, 2022
Egy fogolycsere részeként átadták az oroszoknak az idén tavasszal elfogott, Vlagyimir Putyinhoz is közel álló oroszpárti ukrán politikust, Viktor Medvedcsukot – jelentette be Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Közlése szerint Viktor Medvedcsukot kétszáz hős katonájukra cserélték ki azt követően, hogy mindent elmondott nekik az ellene zajló nyomozással kapcsolatban. Az SZBU azt is közölte, hogy a fogolycsere ellenére a Medvedcsuk ellen Ukrajnában hazaárulás ügyében zajló büntetőügyi eljárás folytatódik, és vagyonát továbbra is zár alatt tartják.
Ugyanebben a fogolycserében az ukránok visszakaptak öt olyan parancsnokot, akiket az Azovsztal üzemben fogtak el az oroszok, cserébe 55, alacsonyabb rangú orosz katonát adtak át.
Ezenkívül – és a külföldi sajtócikkek szerint a fentitektől függetlenül – további tíz, Ukrajnában harcoló külföldi zsoldost is szabadon engedtek az oroszok a szaúd-arábiai Rijádban. Az Al-Arabija nevű lap azt írta, hogy Mohammed bin Szalman szaúdi herceg fontos szerepet játszott a két fél közti közvetítésben és a szabadulásokban. Mint kiderült, a tíz külföldi között van az a két amerikai katona is, akiket még júniusban fogtak el Harkivnál az oroszok.
Emberkereskedelemmel, köztük főként kiszolgáltatott ukrajnai menekülteket célzó, valamint gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos honlapok tucatjait azonosították weboldalak ellenőrzését végző nyomozók – tájékoztatott az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) szerdán.
Az Europol közlése szerint a hollandiai Apeldoorn rendőr-akadémiáján tartott akciónapon húsz ország nyomozói olyan bűnözői hálózatok felderítésére összpontosítottak, amelyek a közösségi médiát, az üzenetküldő alkalmazásokat, a világhálót és az úgynevezett darkwebet, az internet különleges titkosító technológiákkal üzemelő, főleg bűnözők által használt részén működő honlapokat használnak emberkereskedelem folytatására – írja az MTI.
A nyomozók főként az ukrajnai menekülteket célzó emberkereskedőket vették célba, köztük is különösen azokat, akik gyermekek szexuális kizsákmányolásával hozhatók összefüggésbe. Emellett a kizsákmányolás egyéb formáival, a többi között a kényszermunkával kapcsolatban is végeztek vizsgálatokat.
A nyomozók 114 online platformot vizsgáltak át, amelyek közül 30 kiszolgáltatott ukrajnai menekültekkel volt kapcsolatos. Ötvenhárom ellenőrzött online felület emberkereskedelemmel kapcsolatos linkekkel volt ellátva, közülük tíz ukrajnai menekülteket célzott meg. Négy olyan platformot találtak a darkweben, amelyek gyermekek szexuális kizsákmányolásával foglalkoztak. Emellett 80 felhasználónevet ellenőriztek, amelyek közül 30 ukrán állampolgárok esetleges kizsákmányolásával hozható összefüggésbe.
Az akciónap során 11 feltételezett emberkereskedőt azonosítottak, akik közül öt különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő ukrán állampolgároknak kínálta jogtalan „szolgáltatásait”. Az emberkereskedelem 45 lehetséges áldozatát azonosították, közülük 25 ukrán állampolgárt. Végezetül húsz olyan platform esetében rendeltek el további nyomozást, amelyek létrehozói feltételezhetően kapcsolatban állnak emberkereskedőkkel.
Amióta Vlagyimir Putyin szerdán bejelentette Oroszország részleges mozgósítását, az OVD-Info megfigyelőcsoport szerint 38 különböző orosz városban több mint 1300 embert tartóztattak le. Ezek a legnagyobb tüntetések azóta, hogy Putyin februárban elindította az invázióját – írja a The Guardian.
Az Agence France-Presse újságírói Moszkva központjában legalább 50 embert láttak, akiket rohamrendőrök vettek őrizetbe, míg az egykori birodalmi fővárosban, Szentpéterváron a rendőrség a tüntetők egy kisebb csoportját állította elő, majd egy buszra rakták őket, miközben azt skandálták: „Nincs mozgósítás!”
Mindenki fél. Én a békéért vagyok, és nem akarok fegyvert fogni
– mondta az AFP jelentése szerint egy tüntető diák, Vaszilij Fjodorov, aki pacifista szimbólumot viselt a mellkasán.
Íme egy videó a szerda esti orosz utcai tüntetőkről:
Havonta minimum 205 ezer rubelt (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak azok, akiket a részleges mozgósítás keretében besoroznak az orosz hadseregbe – ezt mondta Alexander Avdonyin, Jakutföld katonai elöljárója.
A RIA Novosztyi szerint Avdonyin arról beszélt, hogy a mobilizációban érintett tartalékosok ugyanakkora juttatást kapnak majd, mint azok, akik eddig szerződésesként Ukrajnába mentek harcolni. Hozzátette: a díjazás beosztástól függően magasabb is lehet.
Az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy mindez csak a jakutföldi katonákra vonatkozik-e, vagy általános.
Az orosz állami hírügynökség ugyanis azt is hozzátette, hogy Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője korábban utalt arra, hogy egyes orosz régiókban az általánosnál nagyobb kompenzációt is kaphatnak a frontra küldött tartalékosok. Akszjonov azonban pont az ellen szólalt fel, hogy a régiók ne „versenyezzenek” egymással e téren, és hogy mindenhol ugyanannyit kapjanak az érintettek.
Korábban az orosz kormányzat annyit ígért (pontos számok közlése nélkül), hogy a besorozottak ugyanolyan juttatások és feltételek mellett harcolhatnak majd Ukrajnában, mint a szerződésesek.
Több nemzetközi szervezet is felfüggeszti a Szlovákiában tartózkodó ukrajnai menekültek segélyezését. Eddig az ENSZ, az UNICEF és a Szlovák Vöröskereszt is segítette az ukrán menekülteket: az adatok szerint közel 29 ezer menekült részesült e szervezetek anyagi támogatásában – írja az ua-reporter.com.
A legutolsó alkalommal azonban szeptember 15-én kapták meg a segélyt, ezután a szlovák államhoz kell majd fordulniuk támogatásért. Emellett pedig október elsejétől minden ukrán menekültnek kérelmeznie kell a támogatást, amiért a foglalkoztatási és szociális hivatalokhoz kell fordulniuk. A tudnivalókról minden menekült SMS-t kap, mind szlovák, mind pedig angol nyelven.
A szeptember 21-én nyilvánosságra hozott adatok szerint több mint 1155 gyermek szenvedte meg Ukrajnában Oroszország háborúját. A háború kezdete óta 391 gyermek vesztette életét, és több mint 764-en szereztek különféle sérüléseket – közölte a Legfőbb Ügyészség hivatalos tájékoztatása – írja a vycherpno.ck.ua.
Ez a szám még nem végleges, mert a jelenleg is folyó harcok helyszínén, az ideiglenesen megszállt és a már felszabadított területeken is folyamatosan rögzítik az eseteket. A kiskorúak többsége Donyeck régióban (397), Harkiv (225), Kijev (116), Mikolajiv (72), Csernyihiv (68), Luhanszk (61), Herszon (55), Zaporizzsja (47) és Dnyipropetrovszk megyében (26) sérült meg vagy vesztette életét.