Részegség, verekedés, totális káosz – videón az orosz mozgósítás

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Amennyiben Oroszország továbblép Ukrajna annektálásában, az Egyesült Államok kész újabb gazdasági szankciókat kiszabni Oroszországra szövetségeseivel együtt – közölte a Fehér Ház pénteken.

Az Egyesült Államok egyúttal színlelt népszavazásnak minősítette a Kelet-Ukrajna egyes részein tartott szavazást, amit a területek annektálása felé tett lépésnek tekintenek – írja a Guardian. 

Soha nem fogja elismerni a világ legfejlettebb országait soraiban tudó G7-csoport azoknak a népszavazásoknak az eredményeit, amelyeket az oroszok által megszállt ukrán területeken tartanak – írja a Guardian a csoport közös közleménye alapján.

Mint fogalmaztak, a megszállt területeken tartott népszavazás Moszkva azon kísérlete, hogy „álürügyet” teremtsen az ukrán szuverén terület státuszának megváltoztatására. 

Befejeződött az orosz megszállás alól felszabadult Harkiv megyei Izjum városban talált egyik tömegsír feltárása, több mint négyszáz holttestet ástak ki, köztük halott gyermekekét is, a legtöbb holttesten erőszakos halál, harmincon pedig kínzás nyomai vannak  – közölte pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

„Vannak holttestek kötéllel a nyakukban, megkötött kézzel, törött végtagokkal és lőtt sebekkel. Több férfinak amputálták a nemi szervét. Mindez bizonyítéka annak a szörnyű kínzásnak, amelynek az orosz megszállók alávetették Izjum lakóit. A holttestek többsége civil, 21 pedig katona” – fejtette ki a kormányzó az MTI tudósítása szerint.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) közleményében jelezte, hogy több mint négyezer olyan ellenséges, kollaboráns személyt azonosítottak, akik tevékenyen részt vettek a népszavazások megszervezésében Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyékben.

Az SBU tájékoztatása szerint köztük vannak az orosz biztonsági erők, a megszállók által létrehozott helyi belügyminisztérium „csatlósai”, valamint az úgynevezett „területi választási bizottságok” vezetői. A szervezéshez szükséges forrásokat a szolgálat szerint az orosz állami vezetők küldték – írja az UNIAN.

Az SBU arról is beszámolt, hogy minden általuk lefülelt, illegális tevékenységet kezdeményező kollaboránst sikerült beazonosítaniuk, megállapították a lakóhelyüket és felderítették mozgási útvonalukat, valamint dokumentálták az egyes elkövetett törvénysértéseket is.

A svájci kormány úgy fogalmazott: az „álreferendumok” ellenkeznek a nemzetközi joggal, ezért nem fogadják el azok eredményét sem.

Közölték azt is: a kormány fontolóra vette, hogy az Európai Unióhoz csatlakozva Svájc is új büntetőintézkedéseket szabjon ki Moszkvára.

Az Oroszország által megszállt luhanszki és donyecki népköztársaságok kormányzatai a héten bejelentették, hogy péntektől népszavazást tartanak a két szakadár területen, és ezen az érintett lakosok az Oroszországhoz való csatlakozásról döntenek. Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alatt álló részei ugyancsak a csatlakozásról szóló referendumot írtak ki ugyanerre az időszakra.

Volodimir Zelenszkij aláírt egy rendeletet, amely szerint Olekszij Makejevet nevezik ki Ukrajna új németországi nagykövetévé – írja az Evropejszkaja Pravda.

Az előző nagykövetet, Andrij Melnyiket, aki nem egyszer nagyon nyíltan bírálta a német kormányt, idén júliusban, több más nagykövettel – köztük a magyarral, Ljubov Nepoppal – együtt hívta vissza az ukrán kormány. Andrij Melnyik ezzel összefüggésben közölte, hogy október 14-ig még ő tölti be a tisztséget

Újabb, a donyecki régióban felszabadított területről számoltak be az ukrán fegyveres erők, akiknek ezúttal Bahmut körül sikerült javítaniuk pozíciójukat – írja a Guardian.

Olekszij Hromov, az ukrán fegyveres erők vezérkarának hadműveleti igazgatóságának helyettes vezetője szerint a donyecki régióban található Jackivka falu is ukrán kézen van.

A helyzet délebbre, Bahmut körül nehezebb, ám ez a település is „ellenőrzés alatt áll” elmondása szerint.

A szankciók működnek, és az orosz kormányzatnak egyre csak fogy a pénze – erről beszélt egy Franciaországban élő ismert orosz közgazdász professzor, Szergej Gurijev egy interjúban.

Azt mondta: szerinte az orosz kormányzat akkor lesz bajban, amikor decemberben életbe lép a hónapokkal ezelőtt elfogadott uniós olajembargó.

A magyar kormány, Putyin néhány más barátjához hasonlóan azt állítja, hogy a szankciók nem működnek, azok többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. Ez természetesen nem igaz

– fogalmazott Gurijev, hozzáfűzve azt is: „Ha összehasonlítjuk az orosz gazdaság növekedésére vonatkozó háború előtti előrejelzéseket a mostani becslésekkel, akkor láthatjuk, hogy óriási hatása van a szankcióknak. Putyinnak már most apad a pénze, halmozza a költségvetési deficitet. Pontosan ezért vált át a szerződéses katonák toborzásáról és megfizetéséről a mozgósításra, ahol valójában rákényszeríti a katonákat, hogy Ukrajnába menjenek”.

A szankciók működnek és még jobban fognak működni decemberben, amikor az uniós olajembargó érvénybe lép. [...] Emiatt, ha azt kérdezi tőlem, hogy az EU-nak újra kellene-e gondolni a szankciókat, a válaszom az, hogy a már decemberre bejelentett szankciókat be kell vezetni és ki kell egészíteni egy energiaár-plafonnal, amiről a G7-ek és az EU tárgyalnak. Ez súlyos csapás lenne Putyinnak

– fogalmazott Szergej Gurijev.

A közgazdász arra is kitért, hogy a nemrég bejelentett részleges mozgósítás is komoly terhet jelent az orosz gazdaságnak, de Vlagyimir Putyin kénytelen volt elrendelni ezt a lépést, mert másképp nincs esélyük megvédeni az elfoglalt ukrajnai területeket – mondta Szergej Gurijev – a Népszavának adott interjúban. 

Ukrajna honvédelmi háborút folytat, és csak a területeit foglalja vissza – közölte az ukrán honvédelmi minisztérium.

Hanna Maljar honvédelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy az ukrán hadsereg semmilyen esteben sem lépi át az államhatárt – írja a korrespondent.net.

A mi feladatunk a területeink felszabadítása, nem vagyunk agresszorok, betolakodók, honvédelmi háborút folytatunk, melynek keretein belül támadhatunk. Egyébként ha már a Harkiv régió egy részének felszabadításáról beszélünk, az ukrán hadsereg először hajtott végre ilyen offenzívát, ez egyedülálló, mert mindig védekezésre készültünk, nem akartunk megtámadni senkit. Most az a doktrínánk, hogy védelmi háborút folytatunk, ezért nem támadjuk meg valaki más területét, csak visszaszerezzük a sajátunkat

– mondta Maljar, hozzátéve, hogy Ukrajna betartja az összes nemzetközi jogi szabályt.

 A NATO és tagállamai nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni a Krím-félsziget annektálását, az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken pénteken kezdődő „színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása, és sérti az ENSZ Alapokmányát – jelentette ki az észak-atlanti katonai szervezet pénteken.

A NATO közleményében aláhúzta: a lehető leghatározottabban elítéli a luhanszki, a donyecki és a herszoni, az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról kezdett népszavazásokat – írja az MTI.

Ezek a területek Ukrajna részét képezik. A NATO-szövetségesek nem fogják elismerni jogtalan és törvénytelen annektálásukat. Területszerzés fenyegetésből vagy erőszak alkalmazása által nem tekinthető jogszerűnek. Felszólítjuk ezért az összes államot, hogy utasítsák el Oroszország hódítási kísérleteit

– fogalmaztak.

Az orosz állami hírügynökség szerint körülbelül 50 ezer ember gyűlt össze azon a moszkvai tömegdemonstráción, amelyen az ukrajnai referendumokat támogatták.

Mint megírtuk, az Ukrajnához tartozó donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai területeken pénteken tartanak népszavazásokat arról, hogy csatlakozni akarnak-e Oroszországhoz. A RIA Novosztyi szerint Moszkvában „Nem hagyjuk magukra a sajátjainkat címszóval tartottak egy tömegrendezvényt mellettük kiállva, amelyről egy videót is közöltek:

Az Európai Bizottság kifejezett kérése ellenére folytatott tárgyalást pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A két politikus az ENSZ New Yorkban megrendezett általános közgyűlésén folytatott kétoldalú tárgyalást, amiről már korábban is beszámoltunk. Az Euronews most ezzel kapcsolatban közölte, hogy az Európai Bizottság korábban arra kérte a tagállamokat: ne tartsanak kétoldalú megbeszéléseket az oroszokkal, mivel szerintük a jelenlegi helyzetben – a részleges mobilizáció és az Ukrajna területén tartott „népszavazások” megkezdése, vagyis a háború eszkalálása után –

Az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano csütörtökön még arról számolt be, hogy a tagállamok megállapodtak ebben a kérdésben. „Általánosságban nincs sok értelme jelenleg az orosz vezetőkkel találkozni, hiszen Putyin nagyon világosan elmondta az egész világnak, hogy nem érdekelt a békében, inkább folytatná az agressziót, az ENSZ alapokmányát megsértve” – fogalmazott a szóvivő, aki szerint ezt az álláspontot  minden tagállam tudomásul vette. 

Peter Stano azt is hozzátette, hogy bármilyen, Oroszországgal való tárgyalásnak csak az lehet a célja, hogy felszólítsák őket a háború leállítására, de a mostani helyzetben ez lehetetlen.  Ennek megfelelően a ciprusi külügyminiszter például le is mondta a találkozóját az orosz külügyminiszterrel. 

Szijjártó Péter máshogy látja a dolgokat 

A magyar miniszter pénteki Facebook-posztjában azt írta: közölte Szergej Lavrovval azt, hogy „Magyarország békét akar”. Szijjártó arról nem írt, hogy a Bizottság külön megkérte volna őket arra, hogy ne tárgyaljanak az oroszokkal, de annyit azért hozzáfűzött, hogy „sajnos egyedüli EU-s külügyminiszterként tárgyalt Lavrovval”. A külügyminiszter azt is hozzáfűzte a Euronews szerint, hogy „Magyarország minél előbb békét akar, ehhez pedig tárgyalásokra, párbeszédre van szükség”. 

Az Euronews a magyar külügyminiszter tárgyalásáról megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét is, aki válaszában megismételte a csütörtökön elmondottakat, majd azt is hozzáfűzte: a tagállamokat terheli a felelősség azért, ha mégis tárgyalnak az oroszokkal.

Tömegsírra lelt az ukrán hadsereg a harkivi régióban lévő Lopan falujában, melyet nemrég szabadítottak fel – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Igor Klimenko, az ukrán rendőrség vezetője közösségi oldalán arról számolt be, hogy a közeljövőben erre szakosodott nyomozati és operatív csoportok érkeznek majd a helyszínre, hogy lefolytassák a nyomozást.

Klimenko egyúttal azt állította, hogy az oroszok egy kínzószobát is berendeztek a lopani rendőrség egyik épületében. 

Ukrán szabotőrök nyitottak tüzet egy gépkocsira a népszavazás napján a Zaporizzsja megyei Polohi város közelében – közölte Jevgenyij Balickij, az orosz megszálló erők által kinevezett területi közigazgatási vezető.

Balickij szerint az orosz nemzeti gárda egyenruháját viselő csoport Rozivka felé haladt tovább, ahová helyi biztonsági erőket vezényeltek. Korábban a helyi hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az ukrán vezetés katonai támadással próbálja majd szabotálni a népszavazásokat.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője elmondta: Kramatorszknál az ukrán 81. légimozgékonysági dandár több mint 220 katonája vesztette életét az orosz légierő nagypontosságú csapása következtében, Szlovjanszknál és Ozernénél több mint 100 külföldi zsoldos halt meg. Zaporizzsja városnál precíziós levegő-föld fegyverek a Csajka taktikai csoportnak, valamint a Szkif, a Dnipro és a Gepard „nacionalista” zászlóaljnak több mint 190 fős veszteséget okoztak és 12 haditechnikai eszközt tettek üzemképtelenné.

A harcászati légierő gépei, valamit a rakéta- és tüzérségi erők a szóvivő szerint az 59. gépesített lövészdandár és a 63. gépesített dandár ideiglenes telepítési helyét támadva a Mikolajiv megyei Bezimenne és Ternive Podi közelében több mint 130 katonát öltek meg. Emellett négy vezetéspontra, 74 tüzérségi egységre, valamint 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek kötött három lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszert. Orosz vadászgépek az éjszaka folyamán lelőttek egy ukrán MiG-29-est és két Szu-25-öst, a légvédelem pedig 19 drónt, valamint 42 HIMARS- és Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 298 repülőgépet, 155 helikoptert, 2054 drónt, 376 légvédelmi rakétarendszert, 5077 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 844 rakétasorozatvetőt, 3410 tüzérségi löveget és és aknavetőt, valamint 5794 katonai járművet veszítettek.

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója pénteken a Telegramon közölte: ukrán találatok érték a határhoz közeli Voznyeszenovka falut. A politikus szerint öt ház és három gépkocsi megsérült.

A Sky News értesülései szerint Vang Ji kínai külügyminiszter azt mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek, hogy tisztelni kell minden ország szuverenitását és területi integritását.

Állítólag Vang arról is beszélt Kulebának, hogy minden olyan erőfeszítést támogatni kell, amely az ukrajnai béke rendezését segíti elő.

A kínai miniszter megjegyezte, hogy országa mindig a béke pártján állt.

A napokban sikeresen juttattak el segélycsomagokat az újonnan felszabadított kelet-ukrajnai Harkivba – tájékoztatta az Ökumenikus Segélyszervezet pénteken az MTI-t.

Az adományok átadásán túl a segélyszervezet munkatársai helyszíni felméréseket is végeztek Kelet-Ukrajnában; tapasztalataik szerint a térség „soha nem látott humanitárius krízissel néz szembe”, amit a háborús rombolások mellett tovább mélyít a már beköszöntött hideg idő – írták.

Sokkoló volt látni a romos házakat, lakásokat, valamint a vizes, dohos és sötét szuterénekbe hosszú távra berendezkedők körülményeit

– számolt be tapasztalatairól a közlemény szerint Giuliano Stochino Weiss, az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai humanitárius szakértője.

A háború kezdetétől a szervezet ottani segélyprogramjában dolgozó munkatárs hozzátette: vannak, akik az önkormányzat által fenntartott, de hiányos felszereltségű óvodaépületekben húzzák meg magukat. Oda ágykereteket és matracokat juttattak el egyik helyi partnerük közreműködésével.

A későbbiekben az épületek téliesítésében is segíteni akarnak, egyebek mellett az ablakok cseréjének támogatásával – olvasható Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének közleményében.

A már a térségbe juttatott többtonnányi, élelmiszerekből és higiénés eszközökből álló segélyszállítmányaik mellett további adományokkal tervezik segíteni a Harkivban és környékén lakókat – közölték. Hozzátették: a segélyszállítmányok mellett jó hatékonysággal működik a rugalmas felhasználású készpénzes támogatási forma is, amellyel – alapvető szükségleteik mellett – „minimálisan a személyre szabott igényeiket is ki tudják elégíteni a bajbajutottak”.

A későbbiekben az épületek téliesítésében is segíteni akarnak, egyebek mellett az ablakok cseréjének támogatásával – olvasható Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezetének közleményében.

Nem szolgálja Oroszország érdekeit az Egyesült Államok és a NATO szövetségével való nyílt konfrontáció – idézte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest az orosz állami média.

A Guardian egyúttal arról is beszámolt, hogy a tárcavezető helyettese úgy látja: Moszkva senkit sem fenyeget atomfegyverrel. 

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek – jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, a norvég Erik Mose.

A bizottság tagjai 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek – értesült az MTI.

Tadeusz Giczan, a CEPA elemzője, a belarusz ellenzéki NEXTA portál főszerkesztője szerint az orosz nacionalistákat még a harkivi kudarcnál is jobban feldühíti, hogy az orosz elnök elengedte az ukrán Azov ultranacionalista nemzeti gárda vezetőit. 

Az Ukrajna ellen indított háború egyik fő célkitűzése az ország „nácitlanítása” volt, az orosz propaganda pedig már évek óta démonizálja az Azov-ezred tagjait: gyakran hasonlítják őket az SS-hez, akik tömegével zaklatták a donbászi civileket. 

Az elemző szerint az Azov vezetőinek elfogása az orosz hadsereg eddigi legnagyobb sikerének mondható, a propaganda szempontjából pedig a vezetők pere és kivégzése Ukrajna „felszabadításának” szimbolikus lépése lett volna.  

Aztán pont, mikor elkészültek a tárgyaláshoz való ketrecek, Putyin kicserélte őket keresztlányának apjára. Ez olyan az orosz nacionalisták szemében, mintha a Szovjetunió elfogta volna Rommel tábornokot egy teljes SS-hadosztállyal 1942-ben, aztán elcserélte volna őket Sztálin fiára

– írja Giczan, hozzátéve, hogy a harkivi kudarc miatt már alapvetően frusztrált orosz nacionalisták most teljesen Putyin ellen fordultak. 

Ezzel az árulással gyakorlatilag az első számú ellenség lett. A lépés miatt teljesen világossá vált, hogy Ukrajna nácimentesítése csak egy blöff volt

– fogalmazott.

A NEXTA főszerkesztője azzal fejezte be a gondolatmentét, hogy Putyin a mozgósítás bejelentésével is nagy hibát követett el, mert ezzel az eddig apolitikus társadalom szignifikáns részét maga ellen fordította. 

Még korai megmondani, de szerintem 2022. szeptember 21-ét úgy emlegetik majd a történészek, mint az egyik legfontosabb nap Putyin Oroszországának bukásában

– írja Giczan.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a Donbász és más területek visszafoglalására irányuló ukrán kísérleteket a saját földjei elleni támadásnak fogja tekinteni, ha a népszavazások számukra kedvező eredménnyel zárulnak.

Ha a népszavazás pozitív eredménnyel zárul, és az érintett területek az Orosz Föderáció részévé válnak, akkor érvénybe lépnek az alkotmányunkra vonatkozó rendelkezések

– idézi Peszkovot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Huszonhárom ország és egy civil szervezet kérte harmadik félként beavatkozását az Ukrajna által Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértése miatt indított eljárásba – közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pénteken.

A február 24-én indított háborúval összefüggésben június végén kezdeményezett eljárásban Ukrajna egyebek mellett kifejezetten civilek ellen elkövetett, célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.

A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság pénteki közleménye szerint a kérelmező kormányok között van Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jog és Emberi Jogok Akadémiája.

Közölték: a bíróság megvizsgálja a kérelmeket, és dönt befogadhatóságukról. Hozzátették: Izland és az Egyesült Királyság a harmadik félként való beavatkozásra vonatkozó határidő rövid meghosszabbítását kérte, és megkapta – adta hírül az MTI.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának szabályzata szerint a bíróság elnöke egy eljárásban félként részt nem vevő bármely tagországot vagy személyt feljogosíthat az eljárásban való részvételre, amit a szaknyelv beavatkozásnak nevez. Az érintett személy vagy állam az ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a nyilvános tárgyalásokon.

Üzbegisztán UZCARD rendszere felfüggesztette a fizetések feldolgozását az orosz Bank of Russia Nemzeti Fizetési Kártyarendszer (NSPK) által kibocsátott Mir-kártyákkal, amelynek vezetőjét az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta.

Az UZCARD közleményében annyi áll, hogy a lépést „a szükséges technikai eljárások elvégzésének szükségessége” indokolta – számolt be róla az Al Jazeera.

Oroszország a Mirt a Visa és a MasterCard alternatívájaként népszerűsítette, amelyek lekapcsolták orosz hálózataikat, miután Moszkva február végén megtámadta Ukrajnát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg telefonon beszélt egymással, hogy kifejezzék elégedettségüket a Moszkva és Kijev közötti, Rijád által elősegített hadifogolycsere miatt – közölte pénteken a Kreml.

A két vezető csütörtökön késő este folytatott telefonbeszélgetésük során „elégedettségét fejezte ki a külföldi állampolgárságú hadifoglyok Szaúd-Arábiába történő átadásával kapcsolatban, amely a trónörökös személyes közvetítésével történt”.

Más országokból, köztük az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából tíz hadifoglyot szállítottak át Szaúd-Arábiába. Oroszország 55 foglyot kapott, köztük Viktor Medvedcsuk volt ukrán törvényhozót és Putyin szövetségesét, akit hazaárulással vádolnak – számolt be róla a Telegraph.