Blöffölt Putyin az atom bevetésével? A testbeszéde buktatta le

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A részleges mozgósítás elől menekülő oroszok menedékjogot kérhetnek majd az Egyesült Államokban − közölte a Fehér Ház.

Állampolgárságuktól függetlenül menedékjogot kérhetnek az Egyesült Államokban, és kérelmüket eseti alapon fogják elbírálni

− mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtószóvivője.

Ahogy fogalmazott, abból is látszik, hogy Vlagyimir Putyin háborúja „népszerűtlen”, hogy Oroszországban zavargások vannak, és tízezrek menekülnek el az országból − írja a Sky News. 

 „A béke mielőbbi megteremtésében vagyunk érdekeltek, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne fokozódjon s abba ne sodródjanak bele a V4-országok, az Európai Unió és a NATO” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a szlovákiai Selmecbányán, a visegrádi országok védelmi minisztereinek találkozóján kedden.

A V4-országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) minisztereinek találkozóján az ukrajnai háború, a visegrádi négyek jelenlegi és jövőbeni – a védelem és a védelmi ipar területén folytatott – együttműködése, a haderőfejlesztés, illetve a Nyugat-Balkán helyzete került terítékre.

A magyar honvédelmi tárca vezetője a négyoldalú találkozó után annak témáiról szólva elmondta: az egyik fő téma a szomszédságban dúló háború volt.

„Egyetértettünk abban, hogy mindenek felett a béke mielőbbi megteremtésében vagyunk érdekeltek, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az eszkaláció és a háborúba való belesodródás veszélyét mind országaink, mind pedig az EU és a NATO elkerülje” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf az MTI híradása szerint.

A behívott orosz tartalékosok eltávozási ünnepségen vesznek részt, írja CNBC.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten részleges katonai mozgósítást rendelt, ami tüntetéseket és elvándorlási hullámot váltott ki a férfiak körében.

Az aktív szolgálatra behívott tartalékosok a krími Szevasztopolban az úgynevezett eltávozási ünnepségen vesznek részt.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 57 750 orosz katona esett el, az elmúlt napon 550 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2306 tankot,
• 4881 páncélozott harcjárművet,
• 1378 tüzérségi rendszert,
• 331 rakétavetőt,
• 175 légvédelmi berendezést,
• 261 repülőgépet,
• 224 helikoptert
• és 3730 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 15 orosz hajót, 977 hadműveleti és taktikai drónt, 131 egység speciális felszerelést és 241 cirkálórakétát számoltak fel.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy a Nyugat soha nem fogja elismerni az ukrán területek Oroszország általi annektálását, amelyet Moszkva „ördögi terve” részének nevezett − írja a Guardian.

Mint ahogy mi, sok más ország is kristálytisztán fogalmazott. Soha nem fogjuk elismerni az ukrán területek Oroszország általi annektálását

− mondta Blinken újságíróknak, miközben a Kreml megbízottjai győzelmet kezdtek hirdetni.

Joyce Karam, a National News tudósítója egy videót osztott meg az orosz–kazah határon hosszú sorban várakozó autókról. Mint írja, az elmúlt 24 órában szédítő mennyiségű orosz állampolgár próbálta meg elhagyni az országot a Szaratov megyei Ozinki falu közelében lévő határátkelőn a múlt héten bejelentett részleges mozgósítás miatt.

Elmondása szerint a kazah hatóságok már 98 ezer oroszt fogadtak be.

Az Európai Unió és Ukrajna illetékes pénzügyi intézetei megállapodást írtak alá a hazautalási szolgáltatások megkönnyítéséről – közölte az Európai Bizottság kedden, melyről az MTI adott hírt.

A brüsszeli testület közleménye szerint a megállapodásra azért volt szükség, mert az Európai Unióban tartózkodó ukrán állampolgárok által bonyolított, megfizethető, hozzáférhető és átlátható hazautalások létfontosságúak az otthon maradt családtagjaik és rokonaik megélhetésének biztosításához.

Az ukrajnai háború következtében egyre növekvő humanitárius válság közepette a hazautalási költségek csökkentése könnyebbséget jelenthet az ukránok és családtagjaik számára, valamint hozzájárulhat az ukrán népnek nyújtott támogatás növeléséhez is – írták.

Ukrajnát nem fogják befolyásolni Moszkva nukleáris fenyegetései vagy a területén tartott látszatszavazások, és folytatni fogja azt a tervét, hogy visszaszerezze Oroszországtól a megszállt területeket – jelentette ki Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó, írja az al-Dzsazíra.

Telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, melyről előbbi számolt be közösségi oldalán. Zelenszkij bejegyzésében azt írta: megköszönte, amiért a NATO főtitkára elítélte az Oroszország által illegálisnak tartott népszavazást.

Megvitattuk az aktuális harctéri fejleményeket, és a szövetség tagállamai által az ukrán fegyveres erőknek nyújtott további támogatásokat is 

– írta bejegyzésében Volodimir Zelenszkij.

„Nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek. Minden csapásra válaszolni fogunk, erre azoknak is felhívom a figyelmét, akik atomcsapással fenyegetőznek” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor arról beszélt, minden eszközt bevet Oroszország védelmében.

A Hír TV stábja egy testbeszédelemző szakember segítségével járt utána, valóban félhet-e a világ. Sziklay Bence viselkedéselemző azt mondta: Putyin testbeszédéből következtetve az államfő nem viccel.

A svéd rendőrség közölte, hogy előzetes vizsgálatot indított az Északi Áramlat 1 gázvezeték szivárgását okozó esetleges szabotázs ügyében − írja a Guardian. 

Feljelentést tettünk, és a bűncselekmény minősítése súlyos szabotázs

− mondta a rendőrség szóvivője.

Az Egyesült Államok kijelentette, hogy kész támogatást nyújtani a szivárgás ügyében nyomozó európai partnereknek.

Az ukrán Nemzeti Gárda egészségügyi osztályának vezetője, Gyenyisz Trehub szerint az orosz fogságból szeptember 21-én kiszabadult 118 nemzetőr közül hat komoly komplikációkkal küzd a robbanás okozta sérülések és végtagtörések következtében.

Ezek az emberek „hosszú távú és átfogó kezelésekre szorulnak” – mondta Trehub, aki szerint más, orosz fogságból kiszabadult nemzeti gárdisták „alultápláltság” okozta egészségügyi problémákkal küzdenek, írja a Kyiv Independent.

Törökország kiáll Ukrajna mellett a háborúban, és meg fogja védeni területi integritását és szuverenitását − mondta Recep Tayyip Erdogan elnök szóvivője, Ibrahim Kalin.

Törökország nem fogja elismerni az Oroszország által a megszállt ukrán területek annektálásáról tartott népszavazások eredményét − mondta Kalin az NTV csatornának adott interjúban pénteken késő este. Törökország ennek ellenére igyekezett közvetíteni a konfliktusban, jó kapcsolatokat ápol mind Oroszországgal, mind Ukrajnával, és tartózkodik attól, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz − írta meg a Bloomberg hírügynökség. 

Litvánia téli ruházatot küld az ukrán katonáknak – jelentette be kedden Arvydas Anusauskas, a balti ország védelmi minisztere Vilniusban.

Az elkövetkező hónapokban néhány millió euró értékben téli ruházatot fogunk vásárolni a litván vállalkozásoktól, amit aztán átadnak az ukrán katonáknak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 25 ezer ukrán katonát fogunk tudni ellátni téli ruházattal

– ismertette a tárcavezető a litván parlamentben mondott beszédében.

Anusauskas szerint Litvánia az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta hozzávetőleg 209 millió euró (85 milliárd forint) értékben küldött katonai támogatást a kijevi vezetésnek. Legutóbb tábori tarackokat és páncélozott járműveket adott át a balti ország Ukrajnának.

Anusauskas, akit a BNS helyi hírügynökség idézett, hangsúlyozta, hogy országa továbbra is jelentős mértékben fogja támogatni Ukrajnát. Egyben úgy fogalmazott, hogy az országok között nincs verseny a támogatásokat illetően. „Azt adjuk, amit tudunk, Ukrajna meg azt kéri, amire szüksége van” – tette hozzá a litván védelmi miniszter az MTI szerint.

Bulgária kedden azt javasolta állampolgárainak, hogy ne utazzanak Oroszországba, az ott tartózkodó bolgároknak pedig azt tanácsolta, hogy hagyják el Oroszországot − közölte az MTI. 

A szófiai külügyminisztérium mindezt az Oroszországban kialakult „bonyolult helyzettel” indokolta. A közlemény szerint a bolgár állampolgároknak érdemes fontolóra venniük, hogy a rendelkezésre álló közlekedési lehetőségeket igénybe véve gyorsan elhagyják az országot. Azokat, akik mégis úgy döntenek, hogy maradnak, a tárca fokozott éberségre intette, és azt javasolta: kerüljék el a nagyobb tömeget.

Áprilisban Oroszország leállította a gázszállítást Bulgáriának arra hivatkozva, hogy a bolgár fél nem az előírt pénznemben, rubelben fizetett. Bulgária elítélte az orosz hadműveletet, és bejelentette: nem fogja elismerni az orosz erők által ellenőrzött területeken megrendezett népszavazás végeredményét.

A grúz–orosz határ felé tartó, a részleges mozgósítás elől menekülő férfiak a határon is a sorkatonaság elkerülése ellen küzdenek – írja a Sky News.

Az orosz TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozó helyi tisztviselők szerint a határon sorban álló hadköteles korú férfiaknak behívóparancsot osztogatnak. 

Orosz tisztviselők korábban már bejelentették, hogy egy katonai toborzóiroda felállítását is tervezik a grúz–orosz határon.

Az orosz média közölte az oroszbarát helytartó hatóságok által Ukrajna négy megszállt területén – Luhanszkban, Donyeckben, Zaporizzsjában és Herszonban – rendezett négy, széles körben vitatott népszavazás első eredményeit.

Ahogy azt széles körben előre jelezték, a hatóságok azt állítják, hogy a lakosság túlnyomó többsége az Orosz Föderációhoz kíván csatlakozni.

A RIA Novosztyi jelentése szerint a négy népszavazáson a szavazatok közel egynegyedének összeszámlálásával mind a négy régióban legalább 97 százalékban az Oroszországhoz való csatlakozásra szavaztak az emberek.

Ukrán tisztviselők propagandashow-nak minősítették a pénteken kezdődött folyamatot, nyugati tisztviselők pedig azt mondták, hogy az eredményeket nem fogják elismerni – írja a Guardian.

Az ukrán fegyveres erők felszabadították a Harkov megyében található Kupjanszk-Vuzlovij települést – jelentette be Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

Az SVT svéd nemzeti televízió jelentése szerint szeizmológusok robbanásokat regisztráltak az Északi Áramlat vezeték közelében az elmúlt 36 órában. A közzétett jelentésben azt írták, hogy

A mérőállomások Svédországban és Dániában is erős víz alatti robbanásokat regisztráltak hétfőn a gázszivárgásokkal azonos területen. Nem kétséges, hogy robbanások voltak

− mondta Björn Lund, a svéd nemzeti szeizmológiai hálózat, az SNSN szeizmológiai előadója.

Az első robbanást hétfőre virradó éjjel 02.03-kor, a másodikat hétfő este 19.04-kor regisztrálták − írta meg a Guardian. 

A gázszivárgásról szóló figyelmeztetések hétfőn 13.52-kor, illetve 20.41-kor érkeztek a tengerészeti hatóságtól, miután hajók buborékokat észleltek a felszínen.

Az SVT megszerezte a mért robbanások koordinátáit, amelyek ugyanazon a területen vannak, ahol a gázszivárgást is regisztrálták.

Lund a mérésekről úgy nyilatkozott, hogy

jól látható, ahogy a hullámok a fenékről a felszínre pattannak. Nem kétséges, hogy ez robbanás volt. Még egy gnosjői állomásunk is volt, amely felvette.

Harmadával csökken idén az ukrán GDP, előrehozzák a 2023-as költségvetés elfogadását, amelyben a pénz fele az ország védelmére megy − írta meg a Privátbankár.

A hét végén kiderült, hogy Ukrajna várhatóan gyorsabban kapja meg a korábban beígért hitelt. Erre utal, hogy a részletekről már október elején Kijevben folytatódnak a tárgyalások − jelentette be a hét végén New Yorkban Denisz Smihal ukrán kormányfő, aki az IMF képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Az újabb pénzügyi segítség 1,4 milliárd dollár (590 milliárd forint) lesz.

Az orosz erők és az őket segítő fegyveres szervezetek bíróságon kívüli kivégzésnek, szexuális erőszaknak és más visszaéléseknek is alávetették az ukrán foglyokat – írja jelentésében az ENSZ emberi jogi hivatala.

A Sky News által szemlézett jelentés egyúttal azt is megállapította, hogy mindkét fél jogokat sértett, ám az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala külön aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogy az orosz erők és a velük kapcsolatban álló fegyveres erők bánnak a civilekkel és hadifoglyokkal.

A jelentést sem orosz, sem ukrán részről nem kommentálták.

Elhárult az akadály az elől, hogy az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) Csehországba tervezett szezonnyitó meccseit megrendezzék Prágában.

A Nashville Predators és a San José Sharks október 7-re és 8-ra kiírt alapszakaszos mérkőzései azért kerültek veszélybe, mert a cseh külügyminisztérium múlt héten levélben közölte az NHL-lel, hogy az ukrajnai háború miatt az orosz játékosok nemkívánatos személyek a prágai mérkőzéseken, és nem fognak nekik cseh vízumot kiadni.

Erre válaszul Mike Grier, a San José vezérigazgatója kijelentette:

Mi egy csapat vagyunk, tehát ha azt mondják, néhány játékosunk nem mehet, akkor egyikünk sem megy.

A csehek finomítottak álláspontjukon, és közölték, hogy újat ugyan nem adnak, de a korábban kiadott vízummal beengedik az orosz NHL-es játékosokat az országba, márpedig az érintett orosz légiósok esetében ez a helyzet, így jégre léphetnek a prágai O2 Arénában rendezendő meccseken.

A Nashville Predators és a San José Sharks játékoskeretében összesen nyolc orosz hokis szerepel – írta az MTI.

Az orosz hadsereg által megszállt újabb területeket foglaltak vissza az ukrán csapatok Harkiv megyében, az Oszkil folyó keleti partján.

Piszki-Radkivszki település újra ukrán ellenőrzés alatt áll – tájékoztatott Borova helység vezetése keddre virradóra. Fotókat is csatoltak a megsemmisített orosz haditechnikáról. Az orosz támadás előtt mintegy kétezer lakója volt a településnek.

Az ukrán vezérkar korábban arról számolt be, hogy orosz csapatok lövik az onnan mintegy negyven kilométerre északra fekvő Kupjanszk-Vuszlovijt, amely fontos vasúti csomópont az Oszkil folyó bal partján. A bejelentéssel a vezérkar közvetve megerősítette a Piszki-Radkivszki visszafoglalását.

Az orosz csapatok visszavonultak az Oszkil és Sziverszkij Donyec folyók mögé, miután az ukrán ellenoffenzíva szeptember elején kiűzte őket Harkiv megye nagy részéből, de ezeket a vonalakat sem tudták sokáig tartani – írja az MTI.

Az ukrán egységek a Harkivval délkeleten határos Donyeck megyében is sikereket értek el, és néhány kilométerrel közelebb kerültek Luhanszk megyéhez.

A georgiai ellenzék sürgette a kormányt, hogy vezessen be vízumkötelezettséget az orosz állampolgárok számára, és/vagy zárja le a határokat előttük – közölte kedden az Egyesült Nemzeti Mozgalom párt képviselője, Nona Mamulasvili.

Hétfőn Irbek Tomajev, Oroszország egyik köztársaságának, a Georgiával határos Észak-Oszétiának miniszterelnök-helyettese azt mondta, hogy 3500 személygépkocsi torlódott fel a határon, miközben a köztársaság útjain közlekedő tranzitjárművek száma 4891 volt. Szerinte az elmúlt héten a vámellenőrző ponton, a határon Észak-Oszétiában több mint 37 ezer jármű és több mint 115 ezer ember haladt át mindkét irányban. Ez az MTI szerint 23,3 százalékos növekedést jelent az előző héthez képest.

Kazbegi-Verhnyij Larsz az egyetlen működő vámellenőrzési pont a georgiai–orosz (észak-oszét) határon.