Blöffölt Putyin az atom bevetésével? A testbeszéde buktatta le

Azok az ukránok, akik az oroszok által támogatott népszavazásokon segítenek az ország nagy területeinek annektálásában, hazaárulás vádjával és legalább öt év börtönbüntetéssel néznek szembe – közölte az ukrán elnök tanácsadója, miközben négy régióban az utolsó napjához érkezett a szavazás.

„Vannak névsoraink azokról az emberekről, akik valamilyen módon részt vettek ebben” – mondta Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó. Hozzátette, több száz kollaboránsról van szó. Őket hazaárulásért vonják felelősségre, és legalább ötéves börtönbüntetésre számíthatnak – írja a Reuters.

Podoljak elmondta, hogy azokat az ukránokat, akiket arra kényszerítettek, hogy szavazzanak, nem büntetik meg. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok szavazóurnákat vittek házról házra, és a lakosokat arra kényszerítették, hogy előttük szavazzanak.

Odesszában őrizetbe vettek egy orosz ügynököt, aki csapásmérő kamikaze drónokat irányított a régió déli részén – tájékoztatott az odesszai regionális ügyészség sajtószolgálata.

A nyomozás alapján kiderült, hogy a férfi augusztus elejétől az orosz megszállókat támogatva együttműködött az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) képviselőivel. Adatokat gyűjtött és továbbított az ukrán hadsereg és a területi védelmi egységek személyi állományának és katonai felszereléseinek elhelyezkedéséről, valamint az ellenőrző pontok, erődítmények és légvédelmi létesítmények pontos koordinátáiról Reni városában és Izmajil környékén.

Az ügynököt éppen akkor vették őrizetbe, amikor titkos információkat próbált meg továbbítani az oroszoknak. A megszerzett adatokat egy anonim Telegram-csatornán keresztül adta tovább a megszállóknak fotójelentés és elektronikus térképen található jelölések formájában, a megfigyelések részletes leírásával.

Az őrizetbe vétel során a drónokat irányító férfitól mobiltelefonokat, egy laptopot és két F–1-es kézigránátot foglaltak le utóbbi biztosítékaival együtt.

Szibéria nagyon jó befektetési helyszín lesz a következő három évtizedben, a háború után – ezt mondta a Business Insider szerint Ázsia egyik legnagyobb befektetési alapjának vezetője.

A portál szerint Cheah Cheng Hye, a hongkongi Value Partners Group társelnöke a Forbes Szingapúrban rendezett befektetési konferenciáján beszélt arról, hogy 

„Élelmiszer-szuperhatalom lesznek” – mondta a guru, aki szerint Oroszországnak sokat segít a globális felmelegedés ebben, és ezáltal az ország azon kevés állam közé tartozik, amelyek nyertesei lehetnek a globális felmelegedésnek. 

Most Oroszország nem jó hely a befektetőknek, de érdemes hosszabb távra előretekinteni

– mondta a szakember.

A Business Insider azt is megjegyezte, hogy a kínaiak már a háború kezdete előtt is komoly földvásárlásokat hajtottak végre Szibériában: 2019 novemberig legalább 865 ezer hektárnyi földet vásároltak, amely a Szibériában megművelt termőföldek 16 százalékát teszi ki. 

Oliver Carroll, az Economist külföldi tudósítója egy képet tett közzé az oroszok által megszállt Zaporizzsja ellenőrző pontjánál sorban álló autókról. Becslése szerint körülbelül száz autó állt sorba fél órán belül, és egy autóban akár hat-hét ember is összezsúfolódott.

Egy későbbi bejegyzésében a Twitteren azt írta: „Az oroszok a Z jelet festették azokra az autókra, amelyeket átengedtek. Az emberek aztán lesikálták a jelzést az autójukról, amikor megálltak az ukrán ellenőrzésű területen.”

Roger Waters angol énekes nyílt levelet írt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A zenész arra szólította fel Oroszország vezetőjét, hogy hirdessen tűzszünetet, és kössön diplomáciai egyezséget Ukrajnával.

A Pink Floyd egykori basszusgitárosa azt állítja, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, megpróbálta minden kapcsolatát felhasználni arra, hogy előmozdítsa a diplomáciai egyezséget vagy a tűzszünetet a két ország között – írta az NME. 

Tudom, tudom, hogy az USA és a NATO néhány hordó olajért megtámad más szuverén országokat, de ez nem jelenti azt, hogy neked is meg kell tenned, teljesen meglepett az ukrán inváziód 

– írta Putyinhoz címzett levelében a zenész.

Bekérette a japán külügyminisztérium kedden Oroszország tokiói nagykövetét, Mihail Galuzint, s tiltakozását fejezte ki, amiért az orosz hatóságok kémkedés gyanújával őrizetbe vették Motoki Tacunori vlagyivosztoki japán konzult.

Sajtótájékoztatóján Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára megalapozatlannak nevezte az orosz gyanút, s leszögezte, hogy Tokió bocsánatkérést vár az ügyben.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kihallgatás során az orosz tisztségviselők „félelmet keltő módon” viselkedtek, s hozzátette, hogy ez a bánásmód egyebek között sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt is.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy szeptember 22-én kémkedés közben őrizetbe vette a konzult, majd az orosz külügyminisztérium 48 órán belüli távozásra szólította fel Motokit.

A konzult a tájékoztatás szerint tetten érték, miközben éppen megpróbált pénzért információt szerezni az Oroszország és egy hivatalosan meg nem nevezett ázsiai-csendes-óceáni ország közötti együttműködésről. Emellett – állítja az FSZB – a japánnak szándékában állt adatokat szerezni a Moszkva elleni nyugati szankcióknak a régió gazdasági helyzetre gyakorolt hatásáról is.

Motoki – aki várhatóan szerdán tér haza Japánba – az FSZB által megosztott videó tanúsága szerint elismerte bűnösségét – írta az MTI. 

Három aktivistát vettek őrizetbe moszkvai lakásukon szeptember 26-án. A Novaja Gazeta beszámolója szerint két embert bilincsben, egyet pedig bilincs nélkül vittek ki a lakásukból az orosz hatóságok.

Az ügyvédjüknek egyelőre nincs információjuk arról, milyen büntetőügyben hajtották végre az intézkedést. 

Az aktivisták szeptember 25-én Moszkvában, Vlagyimir Majakovszkij költő emlékhelyénél tartottak felolvasást. Az akció a mobilizációellenesség jegyében zajlott. 

A Kreml is megerősítette, hogy hibákat követtek el a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás során. A többi között semmilyen katonai tapasztalattal nem rendelkező, túl idős vagy épp mozgáskorlátozott oroszokat is behívtak a hadseregbe – írja a BBC.

Vannak olyan esetek, amelyek megsértették a rendeletet, de minden egyes hibát hiánytalanul kijavítunk

– közölte az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.

Vlagyimir Putyin mozgósítással kapcsolatos bejelentése után Szergej Sojgu védelmi miniszter elmondta: 300 ezer tartalékos katonát hívnak be, de egyes orosz hírforrások szerint ez a szám akár egymillióra is nőhet, ugyanis titkosították a rendelet azon passzusát, amely a mozgósítandók számát jelöli meg.

Kedden ér véget az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazás a donyecki, herszoni, luhanszki és zaporizzsjai régió elfoglalt területein.

A Mariupol Donyeck megyében tartott népszavazáson adták le voksukat a helyi lakosok 2022. szeptember 26-án

Fotó: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images

A szavazás – amely szeptember 23-án kezdődött – részvételi aránya minden területen meghaladta az 50 százalékot – írtja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A hétfő esti előzetes adatok szerint 

• a donyecki régióban a lakosság 86,89 százaléka,
• a luhanszki régióban 83,61 százaléka,
• a herszoni régióban 63,58 százaléka,
• a zaporizzsjai régióban pedig 66,43 százaléka vett részt.

Bekérette a japán külügyminisztérium kedden Oroszország tokiói nagykövetét, Mihail Galuzint, és tiltakozását fejezte ki, amiért az orosz hatóságok kémkedés gyanújával őrizetbe vették Motoki Tacunori vlagyivosztoki japán konzult.

Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára megalapozatlannak nevezte az orosz gyanút, s leszögezte, hogy Tokió bocsánatkérést vár az ügyben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kihallgatás során az orosz tisztségviselők „félelmet keltő módon” viselkedtek, s hozzátette, hogy ez a bánásmód egyebek között sérti a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt is – írja az MTI.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy szeptember 22-én kémkedés közben őrizetbe vette a konzult, majd az orosz külügyminisztérium 48 órán belüli távozásra szólította fel Motokit. A konzult a tájékoztatás szerint tetten érték, miközben éppen megpróbált pénzért információt szerezni az Oroszország és egy hivatalosan meg nem nevezett ázsiai-csendes-óceáni ország közötti együttműködésről. Emellett Japánnak szándékában állt adatokat szerezni a Moszkva elleni nyugati szankcióknak a régió gazdasági helyzetre gyakorolt hatásáról is. Motoki – aki várhatóan szerdán tér haza Japánba – az FSZB szerint elismerte bűnösségét.

Az ukrán és az orosz erők kedden összecsaptak Ukrajna különböző részein, miközben az oroszok szervezték a népszavazást négy régióban, melyeket Moszkva el akar csatolni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a keleti Donyecki terület továbbra is országa és Oroszország legfőbb stratégiai prioritása, és a harcok több várost is érintenek, miközben az orosz csapatok dél és nyugat felé próbálnak előrenyomulni. Összecsapások voltak az északkeleti Harkiv régióban is, amely ebben a hónapban az ukrán ellentámadás középpontjában állt. Az ukrán erők pedig folytatták négy híd és a többi folyami átkelőhelyek működésképtelenné tételét, hogy megszakítsák a déli orosz erők utánpótlási útvonalait – írja a Reuters.

Egy lebombázott lakóépület Mariupolban Ukrajnában 2022. szeptember 26-án

Fotó: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images

Az Ukrán Fegyveres Erők déli parancsnoksága kedden közölte, hogy a Herszonban végrehajtott ellentámadásuk során az ellenség 77 katonát, hat harckocsit, öt tarackot, három légvédelmi berendezést és 14 páncélozott járművet vesztett.

A moszkvai bíróság honlapját hekkertámadás érte, amely miatt az részben leállt. Erről az intézmény oldalán számoltak be – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A moszkvai bíróság weboldalát ért támadás miatt több menüpontot is frissítenünk kell, a kellemetlenségekért elnézést kérünk

– áll a közleményükben.

Magyarország területére szeptember 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4896 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szeptember 26-án 56 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség.

Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!