új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök hétfőn közölte, hogy egy közös hadseregcsoportot állítanak fel Oroszországgal.

    Az államfő azt mondta, hogy erről még a legutóbbi személyes találkozójukon állapodtak meg Vlagyimir Putyinnal. Lukasenka azzal indokolta a döntést, hogy egy nagyobb fenyegetéssel néznek szembe nyugatról. 

    Most közölnöm kell, hogy ennek a hadseregcsoportnak a felállítása megkezdődött. Úgy tudom, hogy már két napja tart, akkor adtam ki a parancsot a hadseregcsoport megalakítására

    – fogalmazott a belorusz állami hírügynökség szerint az elnök.

    Aljakszandr Lukasenka mindeközben arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna egy csapásra készül Belarusz ellen, és ennek szervezését már meg is kezdték. Azt mondta: az ukránok részéről ez őrültség katonai szempontból, de szerinte a „gazdáik kényszerítik őket arra, hogy Belaruszt is a konfliktus részévé tegyék. 

  • Az oroszok számára változatlanul kiemelt jelentőségűek a donbászi katonai események, ezeken a területeken így jelentős erőket mozgósítanak. Az orosz hadsereg múlt héten 2 kilométerre megközelítette Bahmut városát. A megszálló fegyveres erők célja a betörés mindenáron – írja a Twitteren a brit védelmi minisztérium.

    A donyecki területen fekvő várost folyamatosan bombázták az oroszok, óriási károkat okozva. A Bahmut felé közelítő orosz csapatok között valószínűsíthetően ott vannak a Wagner-magánhadseregbe nemrégen toborzott fegyencek is.

    Északkeleten és délen egyaránt fokozódik az ukrán nyomás, de az oroszok sem akarnak meghátrálni, több katonai kudarc után Vlagyimir Putyin egyik legfőbb célja a Donbász meghódítása. Az orosz elnök hadműveleti sikert akar felmutatni minél előbb, hogy elhallgattassa kritikusait.

  • Vlagyimir Putyin várhatóan hétfőn összehívja nemzetbiztonsági tanácsát, hogy egyeztessenek az oroszok által megszállt Krímet az orosz szárazfölddel összekötő, stratégiailag és szimbolikusan is fontos Kercsi hidat sújtó robbanás körülményeiről és a lehetséges válaszlépésekről.

    Egyesek úgy vélik, hogy a találkozó baljós előjel. Sokan arra a következtetésre jutottak, hogy Moszkva az Ukrajna elleni katonai konfliktus eszkalációját tervezi. Putyin belső körében a keményvonalasok megtorlást követelnek – írja a The Guardian.

    A brit lap szerint

    az orosz vezérkar elégedetlen tagjai ismét a nukleáris fegyverek bevetését szorgalmazzák.

    Szergej Akszjonov, a Krím Kreml által beiktatott kormányzója vasárnap kijelentette: „A helyzet kellemetlen, de nem végzetes. Természetesen érzelmeket váltott ki mindannyiunkban, és van bennünk egy egészséges bosszúvágy.”

    Vlagyimir Putyin terrorcselekménynek minősítette a Kercsi hídon történt robbantást, és közvetlenül Ukrajnát okolta a támadásért.

  • Ukrajna szinte az összes hidat felrobbantotta, és aláaknázta az utakat a belorusz–ukrán határ mentén – mondta Anatolij Lappo belorusz altábornagy, a belorusz államhatár-bizottság elnöke hétfőn a RIA Novosztyi szerint. 

    Mára szinte az összes határhidat felrobbantották, az autókat, a vasutat és a határ menti utakat pedig teljesen elaknázták. Három sorban helyeztek el páncéltörő aknákat az utakon 

    – fogalmazott Lappo. Hozzátette: az ukránok részéről nem a határőrök védik a területet, hanem a területvédelem.

    Nyomás alatt állunk, a határőreinkre céloznak, időnként a levegőbe lőnek, folyamatos légi felderítést végeznek

    – emelte ki az elnök. 

  • Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint az orosz társadalom fokozatosan mondott le a választójogáról, és a 2010-es, 2011-es tüntetések is hiábavalók voltak, mivel nem értek el vele változást. 

    Ezt a szörnyet maga a társadalom szülte. Ez a szörny halálba küldi a polgárait, és az emberek többségét szegénységben is tartja 

    – mondta a Telexnek adott interjújában Podoljak. A tanácsadó kiemelte, „Ukrajna és Európa fizeti meg a putyini rendszer következményeit, mindezt azért, mert az orosz társadalom nem védte meg a demokráciáját”.

    A politikus egyébként Alekszandr Lukasenkáról, Belarusz elnökéről is hasonlóan vélekedik, valamint több más európai kormányról, akik „támogatták az Oroszországgal való gazdasági együttműködést, és lemondtak arról, hogy a szénhidrogént több forrásból szerezzék be”.

    Mindez együtt vezetett el a helyzethez, amellyel ma szembesülünk

    – véli Podoljak. Arról pedig, hogy Putyin bevetné-e az atomfegyvert, azt nyilatkozta, az orosz fél ilyen fenyegetéseit egyelőre nem veszik komolyan, mivel ha Oroszország bevetné az atomfegyvert, akkor ez az atomfegyver korlátozásáról szóló megállapodás lényegét tagadná meg.

  • Nincs elegendő gáz az ukrajnai tárolókban, így pedig kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán fűtés télen az országban. Jurij Vitrenko, a Naftogáz vezérigazgatója szerint a szükséges 19 milliárd köbméter helyett alig 13 milliárd van készleten, a magas árak miatt pedig csak mérsékelten tudják növelni a tartalékokat.

    Ági László, a Beregszászi Állami Erdőgazdaság erdőmérnöke azt mondta az InfoRádiónak, hogy a megyei erdészetek mintegy 285 ezer köbméter fa kivágására kaptak engedélyt december végéig. Ez a mennyiség lehetővé teszi a helyi családok tűzifával való ellátását. Tartalék is van, mivel a korábbi években a kitermelt fa mindössze 50-60 százalékát értékesítették, és még van lehetőség további fakivágásra is. A szakember inkább attól tart, hogy egyre több nagyvállalat tér át a fatüzelésre, ami nagy terhet róhat rájuk.

    Kárpátalján most tetőzik a második nagy tűzifavásárlási hullám.

    Ági László elmondta: egy család legfeljebb 10 köbméter fát vásárolhat, ami 100 mázsa tüzelőanyagnak felel meg.

    Egy köbméter tűzifa ára a lakosság számára 660 hrivnya (nagyjából 7500 forint). Ez az összeg a múlt évhez képest 10 százalékkal emelkedett. A drágulást az üzemanyagár-emelkedés okozta, az export termék piaci árát viszont a tőzsdén határozzák meg, ami az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, most majdnem 200 euróba kerül a hasogatott fa köbmétere.

  • A nukleáris fegyverek alkalmazása nem segít Vlagyimir Putyinnak megoldani az orosz hadsereg problémáit – jelentette ki az Institute for the Study of War (ISW).

    A szakértők úgy vélik, az orosz elnöknek nem segít a nukleáris fegyverek használata Ukrajna elfoglalásában, mivel csak ideiglenesen tartaná vissza az ukrán ellentámadásokat. Valamint olyan reakciót válthat ki a Nyugatból, amelyet az oroszok az érveik igazolásának tekintenek majd – fogalmaztak az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

    Arra, mi történne, ha Putyin elveszítené azokat a szavazókat, akik leginkább elkötelezettek az elképzelései mellett, nem tudtak választ adni. 

  • Egy hét alatt 43 ember halt meg az orosz hadsereg csapásaiban a dél-ukrajnai Zaporizzsja városában – közölte Volodimir Zelenszkij.

    Az ukrán elnök azt is hozzátette, hogy több mint 70 ember megsérült a csapásokban, beleértve 11 kiskorút. 

    A települést a hétvégén is több csapás érte, azok következtében legalább 14 ember meghalt. Legutóbb vasárnap éjjel hajtottak végre rakétatámadást az oroszok (egyesek szerint az akció egyfajta válasz lehet a krími híd lerombolására is).

  • Elfogták az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának két tisztjét Herszon közelében – közölte Kirill Sztremuszov, a régió oroszok által kijelölt közigazgatási vezetőjének helyettese Telegram-csatornán. 

    A helyettes elmondása szerint az ukrán taktikai csoportok megpróbáltak behatolni az orosz egységek találkozási pontjába Borozenszkoje irányába, de visszaverték őket, és visszavonultak. Az ellentámadásban három ukrán harckocsi és öt gyalogsági harcjármű semmisült meg a beszámoló szerint. 

    Két tisztet pedig Andrejevszkij irányába ejtettek foglyul. Sztremuszov kiemelte: a kihallgatásukról videófelvétel is készül. 

  • Legalább két robbanás rázta meg az ukrán fővárost hétfő reggel – közölte az Associated Press

    A hírügynökség szerint Vitalij Klicsko polgármester közölte, hogy a belvárosban történtek a robbanások. Halálos áldozatokról még nem tudnak, vélhetően rakéták csapódhattak be. 

    Az Open Source Intelligence (OSINT) megosztott egy helyszíni videót, amelyen az látható, hogy sűrű füst száll fel a robbanások helyszínéről:

    Egy haditudósító arról számolt be, hogy a robbanások után azonnal rohantak a menedékhelyre. Hozzátette: hónapok óta nem tapasztaltak ilyesmit Kijevben. 

    Zelenszkij hivatalát érte a támadás?

    A közösségi médiában már azt is híresztelik, hogy az ukrán elnöki hivatalt is eltalálta egy rakéta. Hivatalos forrásból ezt az infót még nem sikerült megerősíteni, egyelőre csak annyi biztos – az ukrán belügyminisztérium tanácsadójának közlése alapján –, hogy a hivataltól pár száz méterre tényleg becsapódott egy rakéta egy emlékmű közelében. 

    A támadás újabb fejleményeiről külön cikkben számolunk be, ezt itt olvashatja.

  • Olekszandr Sztaruh regionális kormányzó hétfő hajnalban azt írta a Telegramon, hogy a zaporizzsjai városközpontban egy rakéta lerombolt egy többszintes lakóépületet.

    A támadás következtében tűz ütött ki, a helyi hatóságok egyelőre nem tudtak pontos információkat közölni arról, hogy hány halálos áldozat van.

    Az elmúlt egy hétben több támadás is érte a várost, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ezek összesen eddig 43 halálos áldozatot követeltek.

  • Magyarország területére 2022. október 9-én, vasárnap az ukránmagyar határszakaszon 5601 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A románmagyar határszakaszon belépők közül 5345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 184 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől 2022. október 9-én 273 ember, köztük 106 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • A Kremlnek nincs információja arról, hogy Törökország kezdeményezte volna az Oroszország és a négy nyugati állam – az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia – közötti tárgyalásokat Ukrajnáról – mondta az Interfaxnak Dimitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin sajtótitkára. 

    A szóvivő azzal a hírrel kapcsolatban reagált így, miszerint Törökország kész tárgyalásokat indítani Oroszország és számos nyugati ország között az ukrán kérdésekről.

  • Oroszország válasza a krími híd felrobbantására csak a terroristák közvetlen megsemmisítése lehet – jelentette ki Dimitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. 

    Az alelnök azt is elmondta, szerinte a bűncselekmény megrendelője maga az ukrán állam.

    Ez egy terrorcselekmény és szabotázs, amelyet a bűnöző kijevi rezsim követett el. Efelől semmi kétség. Minden jelentés és következtetés erre utal 

    – hangsúlyozta Medvegyev. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök szakértői vizsgálatot rendelt el azzal kapcsolatban, hogy a Szahalin–2 gázprojekt részeként el tudnák-e látni cseppfolyósított gázzal (LNG) az Oroszország keleti felén található kamcsatkai területet. 

    A TASZSZ hírügynökség szerint a terv értelmében az orosz kormányzat a Gazprom és a Novatek vállalatokkal együtt hajthatná végre a fejlesztést 2025-ig bezárólag. A fejlesztés célja elsősorban a kamcsatkai terület gázellátásának biztosítása lenne. 

    A beruházásról 2023. februárig kell kiállítani részletes riportot, és ha minden a terv szerint halad, akkor 2024-re a szárazföldi infrastruktúra már kiépülhet. A szárazföldi projektet elsősorban az orosz kormányzat finanszírozná, míg a tengeri fejlesztéseket a Novatek állná.

    Az orosz elnök nem most nyúl hozzá először a keleti gázfejlesztésekhez, ugyanis  pénteken is aláírt egy rendeletet, amely által a Szahalin–2 társprojektjéből, a Szahalin–1-ből kiszorítaná az amerikai Exxon Mobilt.

  • Köszöntünk mindenkit!

    Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!