16:00, December 09.
Horvátország 2
Brazília 1
Education City Stadion Negyeddöntő
20:00, December 09. ÉLŐ
Hollandia 2
Argentína 2

Mozgásba lendült Putyin félelmetes tehervonata

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója.

Index
2022.10.04. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Ukrajna ökológiájában okozott kárt 36 milliárd euróra becsüli a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma. Ebből 11,4 milliárd a talajt ért, 24,6 milliárd pedig a légszennyezés miatti kár – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

    Mint írják, a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyisége legalább 31 millió tonna és az ország erdőültetvényeinek mintegy harmada elpusztult vagy jelentősen megsérült.  Az erdőültetvények helyreállításához évtizedek kellenek.

  • Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a héten Kijevbe látogat, majd Moszkvába utazik. Az ügynökség maga is megerősítette az információt a Twitteren kedden közzétett nyilatkozatában.

    Rafael Grossi a héten Kijevbe, majd Moszkvába utazik, hogy folytassa a konzultációkat a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli nukleáris védelmi övezetről szóló megállapodásról és annak mielőbbi megvalósításáról

    – áll a szövegben.

  • Az amerikai Szenátus jóváhagyta, hogy Bradley Chance Saltzman altábornagyot nevezzék ki a legújabb amerikai haderőnem, az Űrhaderő (USSF) élére – számolt be a SpaceJunkie portál.

    Saltzman 1991-ben diplomázott a Bostoni Egyetemen, ekkor lépett be a Légierőbe. A kezdetektől fogva a rakéta- és űrhadműveletekre szakosodott, és egy ideig Minuteman-III interkontinentális ballisztikus rakétát felügyelő és üzemeltető tisztként is dolgozott. Emellett a Nemzeti Felderítési Hivatalnál is dolgozott, ott a katonai műholdak kezeléséért volt felelős.

    Az amerikai űrhaderőben jelenleg körülbelül 8400 katona és több ezer civil szolgál. Néhány napja egyébként egy amerikai lap közölte, hogy Moszkvára még az űrből is csapást mérhetnek az amerikaiak, ha az oroszok megpróbálják bevetni az atomfegyvereket. 

  • A kijevi városi tanács közölte, hogy kálium-jód tablettákkal látja el a kiürítési központokat arra az esetre, ha nukleáris csapást mérnek az ukrán fővárosra – értesült a Sky News.

    A tabletták segíthetnek gátolni a káros sugárzás pajzsmirigy általi felszívódását – ha közvetlenül a nukleáris sugárzásnak való kitettség előtt vagy közvetlenül azt követően veszik be. Ha evakuálásra van szükség, a tablettákat a nukleáris sugárzással szennyezett területeken osztják ki a lakosoknak – áll a tanács közleményében.

    Az orosz elnök nemrégiben kijelentette, hogy minden rendelkezésére álló eszközt bevet annak érdekében, hogy megnyerje a háborút, akár atomhoz is nyúlna.

    Jobb félni, mint megijedni

    A volt CIA-vezető, David Petreaus szerint a moszkvai vezetők kétségbeesettek, és úgy véli, semmilyen zűrzavaros mozgósítás, de még a nukleáris fenyegetés sem tudja Putyint kihúzni a bajból. Hozzáfűzte, hogy a helyzet Putyin és Oroszország számára még rosszabb is lehet, ezért komolyan kell venni a fenyegetéseket.

    A brit védelmi miniszter hasonló véleményen volt, mint Petreaus, de kiemelte ő is, hogy Vlagyimir Putyin sokszor irracionálisan cselekszik, így jobb félni, mint megijedni.

    A német külügyminiszter, Annalena Baerbock elmondta, hogy bár komolyan kell venni Oroszország nukleáris fegyverekkel való fenyegetését, a Nyugat világosan kijelentette, hogy nem fog megijedni ettől.

    Nem ez az első alkalom, hogy Putyin fenyegetőzik. Felelőtlen kijelentéseket tesz, amit azonban komolyan kell venni

    – mondta Annalena Baerbock varsói látogatásán.

  • Körülbelül 700 ezer ember hagyta el Oroszországot azóta, hogy szeptember 21-én bejelentették a mozgósítást – írja az orosz Forbes.

    A portál egy Kreml-közeli forrásból először úgy értesült, hogy egymillióhoz közelít az elmenekülők száma, de egy másik, az elnöki hivatalhoz közel álló forrás tisztázta, hogy valójában 600-700 ezer emberről lehet szó.

    Arról már korábban is írtunk, hogy egyedül Kazahsztánbakörülbelül 200 ezer orosz menekült el. Ezenkívül a többi szomszédos országba is sokan menekültek, a legnagyobb – több kilométeres – sorok a grúz határon alakultak ki, ahol már egy sorozóközpontot is nyitottak az oroszok.

  • A Kreml kedden közölte, hogy elutasítja azt a brit sajtójelentést, amely szerint Oroszország arra készül, hogy demonstrálja a nukleáris fegyverek bevetését az ukrajnai fronton – írja a Reuters hírügynökség.

    A londoni székhelyű Times című lap hétfőn arról írt, hogy a NATO katonai szövetsége figyelmeztette a tagokat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris kísérlettel akarja demonstrálni az atomfegyverek bevethetőségét a fronton.

    Amikor a Times jelentéséről kérdezték, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy országa nem kíván részt venni az általa nukleáris retorikának nevezett nyugati gyakorlatban.

    A nyugati média, a politikusok és államfők jelenleg számos retorikai gyakorlatot folytatnak, amiben mi nem kívánunk részt venni

    – jelentette ki Peszkov.

  • Kirillo Sevcsenko, a Nemzeti Bank vezetője hivatalosan is megerősítette, hogy lemond – derült ki Facebook-bejegyzéséből.

    Barátaim, egészségemmel összefüggő okok miatt, amelyeket továbbra sem hagyhatok figyelmen kívül, nehéz döntést kellett meghoznom. Távozom az Ukrán Nemzeti Bank elnöki posztjáról

    – írta Sevcsenko közösségimédia-posztjában.

  • Bekérették kedden a szófiai külügyminisztériumba Eleonora Mitrofanova orosz nagykövetet tiltakozásul a megszállt ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban Moszkva által megrendezett népszavazások és e térségek Oroszországhoz csatolása miatt.

    Elmagyaráztam, hogy a referendumokat a nemzetközi joggal, az ENSZ Alapokmányával és más nemzetközi határozatokkal teljes összhangban rendezték meg, és természetesen felidéztem a hágai nemzetközi bíróság Koszovó ügyében 2010-ben hozott határozatát, amely megerősítette egy terület jogát arra, hogy népszavazás útján kiváljon egy országból

    – mondta az orosz nagykövet.

    „Nagyon pozitív, tárgyilagos beszélgetést folytattunk a jelenlegi helyzetről és az ukrajnai válság gyökereiről. Bulgária ugyanakkor EU- és NATO-tagállamként ebben a kérdésben a kialakult euroatlanti állásponthoz tartja magát. Bár remélem, meghallottak minket is” – tette hozzá.

    Az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) hétfőn ratifikálta az orosz ellenőrzés alá vett négy ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket. A négy régió Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazást, valamint a területek annektálását a külföldi országok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek.

  • Miután Ukrajna szombaton visszaszerezte Limant, folytatták ellentámadásukat és egészen Luhanszkig nyomultak előre.

    Éppen ezért Szerhij Gajdaj elrendelte a megyében az evakuálást, valamint arra szólította fel a lakosságot, hogy ne a közeli nagyvárosokban húzzák meg magukat, ugyanis Rubizsnében, Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben sem biztosított a fűtés télre, a helyreállítása pedig több hónapot venne igénybe – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Az Európai Unió pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat beépítik a 2023-as költségvetésbe, hogy a kifizetések strukturáltabbá és kiszámíthatóbbá váljanak – közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

    Az alelnök a miniszterek ülése után újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy az Ukrajnának nyújtott idei kifizetések szabálytalanok voltak, ami aggodalomra ad okot Kijev számára – adta hírül az al-Dzsazíra.

    Fontos, hogy jövőre kiszámíthatóbb legyen az Ukrajna számára folyósított összeg. Ezért azt az összeget szeretnénk beépíteni a 2023-as uniós költségvetésbe, így egyenletesebb lesz a folyósítás. A miniszterek között egyetértés volt a javaslatot illetően

    – mondta Dombrovskis.

  • A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat kedden közölte, hogy leállíthatja a gázszállításokat Moldovának, ha Moldova nem teljesíti fizetési kötelezettségeit október 20-ig.

    Az állami cég fenntartja magának a jogot, hogy a Moldovával kötött gázszállítási szerződését bármikor felmondja Moldova történelmi adósságai miatt, egy régóta húzódó vitában.

    A Gazprom már korábban is fenyegetőzött hasonló lépésekkel a Moszkva és a kisinyovi, kifejezetten Nyugat-barát kormány közötti politikai feszültségek közepette.

    Moldova, Európa egyik legszegényebb országa, az orosz gázra szorul, amelynek ára idén megugrott, mivel a Gazprommal kötött szerződés a gáz és a kőolaj azonnali piaci ára alapján hónapról hónapra ingadozik.

    A Gazprom azt is közölte, hogy a Naftogaz ukrán energetikai vállalat nem volt hajlandó elegendő tranzitkapacitást biztosítani számára, ezért ebben a hónapban mintegy harmadával, napi 5,7 millió köbméterre csökkenti a Moldovába irányuló gázexportot – írja a Reuters.

    Nicolae Chuca román miniszterelnök azt állítja, hogy Románia napi ötmillió köbméter földgázt tud biztosítani a Moldovai Köztársaságnak, de többet nem – írja az IPN.

  • A Moszkvához csatolt Krímben két nőt, köztük Miss Krímet is bűnösnek találták, mert „egy ukrán hazafias dalt énekelve lejáratták az orosz hadsereget egy közösségi médiában közzétett videóban” – közölték a helyi hatóságok.

    Olga Valejeva, aki megnyerte a Miss Krím 2022 szépségversenyt, és egyik barátnője egy erkélyen énekelte a népszerű ukrán „Cservona Kaléna” című dalt.

    A nők énekléséről készült videót az Instagram Storieson tették közzé, amely 24 óra elteltével automatikusan törlődik. A krími rendőrség közölte, hogy Valejevát 40 ezer rubel (280 ezer forint) pénzbírságra, míg barátnőjét 10 napos börtönbüntetésre ítélték – adta hírül a Telegraph.

  • Az ukrán elnök egy rendeletben érvénytelennek nyilvánította az orosz elnöknek azt a döntését, amelyben Vlagyimir Putyin Oroszország részévé nyilvánította Ukrajna négy területét.

    Az október 4-én megjelent rendeletben Zelenszkij nemcsak a mostani „népszavazások” után született orosz elnöki döntéseket, hanem korábbiakat is érvénytelennek nyilvánított – például azt is, amelyben még 2014-ben kimondták a Krím függetlenségét.

    A dokumentumban azt is leszögezték, hogy Ukrajnának elidegeníthetetlen joga van ahhoz, hogy visszaállítsa területi integritását a nemzetközileg is elismert  határokat megfelelően.

  • Noha Ukrajna két fronton is visszaszorította az orosz csapatokat, Vlagyimir Putyin legkésőbb kedden véglegesítheti a négy ukrán terület bekebelezésére vonatkozó tervét.

    Az orosz parlament felsőháza kedden megszavazta a négy régió beiktatását, amelyek együttesen Ukrajna területének mintegy 18 százalékát teszik ki. A Kreml azt mondta, hogy Putyin aláírása fogja jelenteni a végső simítást, amire valószínűleg még a nap folyamán sor kerül.

    Az Európai Unió behívta oroszországi nagykövetét, hogy utasítsa el Moszkva illegális annektálási kísérletét, valamint sürgesse az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását.

    Oroszország nem tartja teljes ellenőrzése alatt az annektálni kívánt négy régiót Donyecket, Luhanszkot, Zaporizzsját és Herszont –, ezért a Kreml közölte, hogy még meg kell határozniuk az elcsatolni kívánt területek végső határait – írja a Reuters.

  • A kínai ByteDance technológiai céghez tartozó, világszerte népszerű TikTokra hárommillió rubel (21 millió forint) összegű büntetést szabtak ki. Hírügynökségi értesülések szerint a vádiratban

    azt kifogásolták, hogy a TikTok „a hagyománnyal szembemenő értékeket, az LMBT-mozgalmat, a feminizmust és a tradicionális szexuális értékek eltorzult megjelenését népszerűsítette” felületén.

    Az Amazon tulajdonában lévő, videójátékok közvetítésére szakosodott Twitch videómegosztó portál esetében pedig azt találták problémásnak, hogy az oldal interjút készített Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadóval. Egy, még márciusban meghozott törvény tiltja a fegyveres erők „hiteltelenítését”; a Twitch ezt a törvényt sértette meg, amiért négymillió rubelnyi (28,5 millió forintnyi) büntetést kapott – számolt be az MTI.

    A TASZSZ orosz hírügynökség kedden azt írta, hogy a Twitch további két bírságnak néz elébe, összesen nyolcmillió rubel (57 millió forint) összegben, amiért az oldalról nem távolították el azokat a tartalmakat, amelyek Moszkva szerint „megbízhatatlan információkat” közölnek az Ukrajna ellen indított, az orosz narratíva szerinti „különleges hadműveletről”.

  • Egy délkelet-finnországi város eltávolította Vlagyimir Lenin utolsó nyilvánosan látható szobrát a lakosok nyomásának engedve. Az orosz határtól nem messze fekvő, 52 ezres Kotka kikötővárosban építőmunkások egy csoportja kedden teherautóra emelte a szobrot, és egy helyi múzeum raktárába szállította.

    Kirsi Niku, a városi múzeum igazgatója az YLE finn közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a bronz mellszobrot Matti Varik észt szobrász tervezte és készítette a hetvenes évek végén moszkvai megrendelésre. Kotkának 1979-ben ajándékozta a baráti város, Tallinn, az akkori észt szovjet köztársaság, ma pedig a balti Észtország fővárosa.

    Az ilyen szobrok ajándékozása általános gyakorlat volt Moszkva részéről, különösen a hetvenes és nyolcvanas években, hogy a finn–szovjet barátságot hangsúlyozza a második világháború utáni korszakban – írja a Telegraph.

  • Az Egyesült Királyság meghosszabbítja egy légvédelmi rendszer lengyelországi telepítését – jelentette az Egyesült Királyság védelmi minisztere a dél-lengyelországi Zamość városában tett látogatása során.

    Örömmel jelentem be, hogy meghosszabbítjuk a közepes légvédelmi rendszerünk jelenlegi kiküldetését egy újabb időszakra. Ezzel biztosítjuk, hogy miközben Lengyelország segít folytatni az Ukrajnának nyújtott logisztikai támogatást, biztonságban maradjon

    – mondta Ben Wallace egy sajtótájékoztatón az Al Jazeera híradása szerint.

  • Az orosz űrügynökség megkezdte a tárgyalásokat Moszkvával a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) való 2024 utáni részvételről − közölte a Sky News

    Szergej Krikalev, a Roszkoszmosz emberes űrrepülési programjainak vezetője elmondta, hogy reméli, az orosz kormány engedélyt ad az ügynökségnek a programban való további részvételre.

    Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz vezetője nyáron bejelentette, hogy Oroszország 2024 után elhagyja az ISS-t, és saját űrállomást kíván építeni.

    Krikalev elismerte, hogy az új állomás építése nem fog gyorsan menni.

    Valószínűleg addig fogunk repülni, amíg nem lesz új infrastruktúránk

    − mondta.

  • Az ukrán hadsereg Liman elfoglalása után folytatta az előretörést keleten – erről számolt be az Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont.

    Azt írták, hogy az ukrán hadsereg most már az Oszkil folyótól keletre is támadásokat indított (korábban a harkivi ellentámadásban még csak azt érték el, hogy a folyó nyugati partját birtokba vették), és több videófelvétel is megjelent arról, hogy a keleti parton is elfoglaltak településeket.

    Ezzel párhuzamosan Liman térségében is előrenyomultak az ukránok, és több kisebb települést birtokba vettek. 

    Az ISW szerint az ukrán támadás ezzel már a luhanszki területet veszélyezteti, amelyet nemrég nyilvánítottak sajátjukká az oroszok egy „népszavazásra” hivatkozva. Hozzátették: a limani környéken lévő előrenyomulást illetően az orosz katonai bloggerek is megkongatták a vészharangot, és jelezték, hogy az ukránok Luhanszkba is betörtek, és hogy hamarosan Kreminna városát is megpróbálhatják elfoglalni. 

    Ezzel összefüggésben egy luhanszki katonai tisztviselő, Andrej Marocsoko ugyancsak elismerte, hogy már Luhanszkban járnak az ukrán támadók. Közlése szerint az ukránoknak Liszicsanszk közelében sikerült betörniük a területre (bár ő azt állította, hogy később megsemmisítették a betörő csapatokat). 

  • Az orosz légierő csapást mért az ukrán légi parancsnokság dnyipropetrovszki főhadiszállására – közölte az orosz védelmi minisztérium.

    Emellett rakétacsapások érték az ukrán hadsereg 14. és 92. gépesített dandárját Kupjanszknál. Ezeknek az egységeknek a veszteségei mintegy száz embert, köztük külföldi zsoldosokat és 16 egységnyi katonai felszerelést tettek ki. Liszicsanszki irányban az ukrán hadsereg 54. gépesített dandárjának kilencven katonája, három harckocsija és hat páncélozott járműve semmisült meg – írja a RIA Novosztyi.

  • A spanyol ForwardKeys kedden közzétett repülőjegyadataiból kiderül, hogy Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósításáról szóló bejelentése után 27 százalékkal nőtt az Oroszországból kiadott, egyirányú repülőjegyek száma – számolt be a Reuters.

    A cég adatai szerint a szeptember 27-én zárult héten háromszoros növekedés volt tapasztalható az Oroszországból a grúziai Tbiliszi, a kazahsztáni Almati, a törökországi Isztambul, az izraeli Tel-Aviv és az egyesült arab emírségekbeli Dubaj városába szóló egyirányú jegyek esetében.

    A bejelentés óta eltelt időszakban jelentős számú orosz menekült el a behívó elől. Bár a pontos számok nem ismertek, valószínűleg meghaladják a 2022 februárjában Oroszország által bevetett inváziós erő teljes méretét − írta napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

    Közben az orosz állampolgárok vízumkérelmeinek száma is megugrott. A Der Spiegel korábban arról számolt be, hogy a jereváni, asztanai, tbiliszi, bakui és minszki német külképviseletek több ezer beutazási engedély iránti kérelmet regisztráltak Németországba a Moszkva által elrendelt részleges katonai mozgósítás kezdete óta.

  • A Kreml nagyon pozitívnak tartja Elon Musk, a Tesla vezérigazgatójának az ukrajnai háborúval kapcsolatos legfrissebb tweetjét – mondta Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov.

    Nagyon pozitív, hogy olyasvalaki, mint Elon Musk, a békés kiutat keresi ebből a helyzetből

    – idézi a szóvivőt a Guardian.

  • A brit kormány közölte, hogy az Oroszország elleni szélesebb körű szankciók részeként beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el Szergej Jeliszejev herszoni katonai-polgári közigazgatás vezető ellen – értesült a Guardian.

    A brit kormány szerint Jeliszejev részt vett Ukrajna destabilizálásában, illetve Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásában. 

  • Belarusz részt vesz Oroszország „ukrajnai különleges katonai műveletében” – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka kedden egy katonai biztonságról szóló konferencián.

    A Belta közleménye szerint a belorusz elnök úgy fogalmazott: 

    Ami az ukrajnai különleges katonai műveletet illeti, részt veszünk benne. Ezt nem titkoljuk, de mi nem ölünk meg senkit. Nem küldjük katonáinkat sehová, nem szegjük meg a vállalásainkat.

    Aljakszandr Lukasenka elmondta, hogy részvételük arra korlátozódik, hogy a háború ne terjedjen át Belarusz területére, illetve arra, hogy Lengyelország, Litvánia és Lettország ne támadhassa meg az országukat. „Ahogy korábban is mondtam, Belarusz nem hagyja, hogy Oroszországot a mi területünkről támadják hátba” – tette hozzá. Az elnök elmondta, hogy részvételük arra is kiterjed, hogy orvosi segítséget nyújtanak és élelmet adnak az Ukrajnából érkező menekülteknek.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Vlagyimir Putyin elnök valószínűleg kedden aláírja a négy ukrán terület Oroszországhoz való csatolásáról szóló törvényeket − közölte a Guardian

    Peszkov újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország Ukrajnában folytatott „különleges katonai művelete” nem ér véget, ha Kijev kizárja a tárgyalásokat, és hozzátette, hogy „a tárgyalásokhoz két fél kell”.

  • Vasárnap egy olyan vonat indult Oroszországból az ukrajnai frontra, amelyet nukleáris robbanófejek szállítására használnak. Egy szakértő szerint mindez egyelőre csak elrettentő üzenet lehet az oroszoktól, és nem valószínű, hogy ténylegesen csapást készítenének elő. 

    Az információt egy orosz Telegram-csatorna, a Rybar közölte először. Konrad Muzyka lengyel biztonságpolitikai szakértő azt mondta, hogy a vonat az orosz védelmi minisztérium egyik különleges igazgatóságához tartozik, amely a nukleáris robbanófejek raktározásáért, karbantartásáért és szállításáért felel.

    A szakértő azt is hozzátette: a felvételen csak annyi látszik, hogy a vonaton  páncélozott harcjárműveket szállítanak, és szerinte nem valószínű, hogy a vonat valóban nukleáris csapást készítene elő Ukrajnában. Sokkal valószínűbb, hogy a moszkvai kormány ezzel azt akarja megüzenni a Nyugatnak, hogy hajlandók fokozni a konfliktust, vagy  hogy egy nukleáris elrettentést szolgáló hadgyakorlatra készülnek – mondta Konrad Muzyka. 

  • A német külügyminiszter elmondta, hogy bár komolyan kell venni Oroszország nukleáris fegyverekkel való fenyegetését, a Nyugat világosan kijelentette, hogy nem fog megijedni ettől.

    Nem ez az első alkalom, hogy Putyin fenyegetőzik. Felelőtlen kijelentéseket tesz, amit azonban komolyan kell venni

    – mondta Annalena Baerbock varsói látogatásán.

  • Többen szavaztak az orosz alsóházban a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz csatolására, mint ahány képviselő jelen volt – írja a Népszava az Agentsztvo (más néven Projekt) orosz oknyomozó portál Telegram-bejegyzésére hivatkozva.

    • A „Donyecki Népköztársaság” Oroszországhoz csatolására 413,
    • a „Luhanszki Népköztársaság” Oroszországhoz csatolására 412,
    • a herszoni régió Oroszországhoz csatolására 411,
    • a zaporizzsjai régió Oroszországhoz csatolására pedig 409 képviselő szavazott.

    Apró bökkenő, hogy a szavazásra csak 408 képviselő regisztrált, 42 pedig nem volt jelen a 450 fős alsóházban. Ráadásul a hivatalos beszámolók szerint a képviselők egyhangúlag szavazták meg az ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását.

    Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke az eredmények láttán elismerte, hogy valami nem stimmelt, szerinte „műszaki hiba történt”.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint több mint 200 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra azóta, hogy Oroszország két héttel ezelőtt „részleges mozgósítást” hirdetett − közölte a The Guardian

    Sojgu szerint Oroszország célja, hogy további 300 ezer katonát állítsanak hadrendbe. 

  • Az orosz diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajna nem tartozik azon országok közé, amelyeknek sérthetetlen a területi egysége − írta meg a Kárpáthír

    Szergej Lavrov az Oroszországi Föderáció szövetségi tanácsának ülésén tette ezt a kijelentést, amikor épp az ukrajnai területek elcsatolásáról döntöttek. Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Moszkva számára lényegtelen, hogy más államok elismerik-e a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását. Persze jobb volna, ha a világ országai „felfognák és elfogadnák az új realitásokat”.