Találat érte az erőművet Zaporizzsjában, befejeződött a részleges katonai mozgósítás

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Bekérették hétfőn az orosz külügyminisztériumba a moszkvai holland nagykövetet, amiért állításuk szerint a brit hírszerzés megpróbálta beszervezni a hágai orosz katonai attasét − írta meg az MTI. 

A hivatalos tájékoztatás szerint a minisztérium határozottan tiltakozott a misszióvezetőnél, amiért Nagy-Britannia a holland fővárosban október 20-án kísérletet tett az ottani orosz nagykövetség katonai attaséjának beszervezésére. A tárca szerint Hollandiában az elmúlt években több ilyen eset is előfordult, egyebek között a holland bűnüldöző szervek részvételével.

Az orosz diplomáciai minisztérium közölte, hogy idén áprilisban holland hírszerzők megpróbáltak beszervezni három orosz diplomatát, egy nappal azt követően, hogy nemkívánatos személyeknek nyilvánították őket.

Felszólítjuk a holland hatóságokat, hogy tartózkodjanak az efféle barátságtalan, a kétoldalú kapcsolatok további romlásához vezető cselekedetektől, és ragaszkodunk ahhoz is, hogy Hága tegyen kimerítő intézkedéseket az ilyen incidensek jövőbeni megelőzésére, beleértve azon országok képviselői részéről is, amelyeket Hollandia szövetségeseinek nevez

− áll az orosz külügy közleményében.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Oroszország nem tudja többé garantálni a biztonságos hajózást az Ukrajnából mezőgazdasági árut szállító hajók számára, azt állítva, hogy ez „veszélyes” lenne, és azt sugallva, hogy ez az oka annak, hogy Moszkva a hétvégén kilépett az ENSZ által támogatott gabonamegállapodásból − írta meg a The Washington Post. 

Gabonát szállító hajó a Fekete-tengeren 2022. augusztus 6-án

Fotó: Muhammed Enes Yildirim/Anadolu Agency via Getty Images

A júliusban létrejött megállapodás biztosította az ukrán fekete-tengeri kikötőkből kivezető tengeri folyosókat, és véget vetett az ukrán gabonaexport hónapok óta tartó orosz blokádjának.

Moszkva döntése a megállapodásból való kilépésről, egy állítólagos ukrán dróntámadásra hivatkozva, amely fekete-tengeri hadihajóit érte, újra felerősítette a globális élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Ukrajna nem vállalta magára a támadást.

Az egyik ukrán energetikai vállalat közölte, hogy kifogyóban vannak az orosz rakétacsapásokban megsérült infrastruktúra javításához szükséges eszközök − írta meg a The Guardian. 

A DTEK tudott vásárolni néhány pótalkatrészt az elektromos vezetékek megjavításához, de a ma reggeli támadások után még több millió dollár értékben van szüksége berendezésekre a rendszer helyreállításához.

Egyik létesítménye megsérült a támadásban, ami súlyos áramkimaradásokat okozott a hálózatában.

A vállalat ügyvezető igazgatója, Dmtro Sakharuk elmondta:

Már elhasználtuk a raktárainkban lévő felszereléskészleteket az október 10-e óta tartó támadások első két hulláma után.

Oroszország hétfőn több tucat cirkálórakétát lőtt ki kritikus infrastruktúrára és más célpontokra Ukrajna-szerte, és Moszkva legújabb, polgári célpontok ellen irányuló támadásában átmenetileg elzárta a főváros nagy részét a vízellátástól − írta meg a The New York Times. 

A több mint 2 millió lakossal rendelkező főváros lakóit kutakhoz és vészhelyzeti vízellátó helyekhez irányították, és ahol sokan műanyag kancsókkal álltak sorba, miközben a közművek munkatársai siettek a javítások elvégzésével. A hatóságok hétfő reggel közölték, hogy a főváros 80 százaléka víz nélkül maradt, és Kijev és más városok egyes részein az áramszolgáltatás is megszűnt.

Hétfő estére a vízszolgáltatás részben helyreállt. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt mondta, hogy helyi idő szerint este 6 órakor a város lakóinak 40 százaléka még mindig víz nélkül volt, és még mindig dolgoznak az ellátás helyreállításán. Hozzátette: mintegy 270 ezer otthon maradt áram nélkül.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 71 820 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2686 tankot,
• 5485 páncélozott harcjárművet,
• 1728 tüzérségi rendszert,
• 383 rakétavetőt,
• 197 légvédelmi berendezést,
• 275 repülőgépet,
• 253 helikoptert és
• 4128 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1413 hadműveleti és taktikai drónt, 154 egység speciális felszerelést és 352 cirkálórakétát számoltak fel.

Az, hogy Moszkva felfüggesztette részvételét abban a megállapodásban, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, súlyosbíthatja az éhínséget Afrika egyes részein, de az Ukrajnára gyakorolt közvetlen hatása valószínűleg kevésbé lesz drámai − mondták Afrika-szakértők és humanitárius szervezetek.

Nyugati tisztviselők azzal vádolták Oroszországot, hogy „fegyverként” használja az élelmiszert azzal a szombati döntésével, hogy szünetelteti a gabonaüzletet, amelyet az ENSZ és Törökország közvetített, és amely a globális élelmiszerárak csökkentését és az éhezés elleni küzdelmet célzó koordináció ritka esete volt − írta meg a New York Times. 

Egy dolgozó az őrölt lisztes zsákokat rendezi Ugandában 2022. június 14-én

Fotó: Luke Dray / Getty Images Hungary

Regionális szakértők és árupiaci elemzők vasárnap azt mondták, hogy rövid távon Oroszország döntése a globális gabonaárak emelkedését fogja előidézni, és különösen azoknak az országoknak árt, amelyek kormányai nem rendelkeznek az alapvető élelmiszerek árának támogatására szolgáló forrásokkal.

Afrikában több tízmillió ember néz szembe akut élelmiszerhiánnyal, a világ 19 éhséggócának többsége a kontinensen található. Ezek közül több Afrika szarván található, ahol a polgárháborúk, az éghajlati szélsőségek és a Covid–19-világjárvány okozta gazdasági zavarok súlyosbították az amúgy is súlyos élelmiszerhiányt.

A gabonaegyezmény felfüggesztése

jelentős gondokat okozhat nemcsak a legszegényebb afrikai országoknak, hanem a nagyobb nemzeteknek is, ahol a megélhetési költségek erős politikai kérdéssé váltak

− mondta Murithi Mutiga, az International Crisis Group nevű think-tank Afrika-programjának igazgatója. Kiemelte Dél-Afrikát, Ghánát és Kenyát, mint olyan országokat, ahol a kormányokra még azelőtt helyezkedett politikai nyomás azért, hogy foglalkozzanak az emelkedő élelmiszerárakkal, hogy Oroszország bejelentette volna a döntését.

Belarusz közös katonai kiképzőközpontok létrehozását tervezi Oroszországgal − jelentette a Belta állami hírügynökség egy Alekszandr Lukasenko elnök által aláírt rendeletre hivatkozva.

Az ország védelmi minisztériumának feladata, hogy tárgyalásokat folytasson Oroszországgal a központok felállításáról és a megállapodás aláírásáról − írta meg a Bloomberg hírügynökség. 

Oroszország kulcsfontosságú balti- és fekete-tengeri kikötőin keresztül történő dízelkivitelét novemberben hét hónapos csúcsra tervezi növelni, mivel Európa üzemanyaghiánnyal küzd a jövő év elején bevezetendő teljes tilalom előtt − írja a Bloomberg hírügynökség. 

Több mint 14 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Ukrajnába az úgynevezett szolidaritási folyosókon keresztül május és október 20. között − közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben újságírókkal.

Ugyanebben az időszakban 15 millió tonna nem mezőgazdasági terméket, például acélt, olajat és humanitárius termékeket exportáltak − közölte a Bloomberg hírügynökség.

Gitanasz Nauseda litván elnök az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadást „a súlyos háborús bűnök újabb bizonyítékának” nevezte egy nyilatkozatban, miután találkozott Kijakosz Miszotakisz görög miniszterelnökkel − közölte a Bloomberg hírügynökség. 

Az ismert ukrán zenei producer és televíziós műsorvezető, Ihor Kondratyuk kitüntetést kapott a terrorizmus elleni védekezésben nyújtott segítségéért – írja az Unian hírügynökség.

Ihor Kondratyuk hangsúlyozta: a maga részéről továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a megszállók kiűzését Ukrajna területéről.

Az ukrán kabinet 4,6 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.

A kabinet most már 28 százalékos inflációt jósol 2023-ra a korábban várt 30 százalékkal szemben – mondta. A jövő évi költségvetési hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 20 százalékát − közölte a Bloomberg hírügynökség. 

Összesen 75 tűzcsapást mért az ukrán haderő hétfőn az orosz hadsereg állásaira Ukrajna déli részén. Minderről Vlagyiszlav Nazarov, a Dél hadműveleti parancsnokság szóvivője számolt be délután – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A szóvivő közlése szerint már zajlik az orosz veszteségek felderítése, egyúttal arról is beszélt, hogy az oroszok továbbra is a levegőből támadják az ukrán állásokat. Vlagyiszlav Nazarov emellett azt állítja, hogy az orosz flotta hajócsoportja a Fekete-tengeren, egy rakétabiztos területen, a Tarkankut-fok mögött keres menedéket.

James Cleverly külügyi államtitkár az ukrajnai áramkimaradások és vízhiány miatt – amelyek az energetikai létesítményekre mért orosz csapásokat követően következtek be – kijelentette:

Putyin egyetlen célja a terror terjesztése, hogy megfossza az ukrán családokat a fénytől és a fűtéstől.

Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság nem fog engedni Ukrajna támogatásából − írta meg a Sky News. 

A nukleáris fegyverekről Cleverly azt mondta, hogy

egyetlen más ország sem fenyegeti Oroszországot vagy Putyin elnököt.   

A Kreml cáfolta azt a brit sajtóértesülést, amely szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök mobiltelefonját orosz ügynökök törték fel.

A The Mail on Sunday értesülései szerint az ügynökök hozzáfértek a legfontosabb nemzetközi szövetségesekkel folytatott tárgyalások szigorúan titkos részleteihez, valamint Liz Truss magánüzeneteit is megkaparintották, amikor a politikus a külügyminisztériumot vezette.

Amikor a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot a jelentésről kérdezték, a következőt mondta:

„Sajnos kevés olyan hír jelenik meg a brit médiában, amelyet komolyan lehet venni” – mondta Peszkov.

Az Európai Unió arra szólította fel Oroszországot, hogy vonja vissza azt a döntését, miszerint kilép a fekete-tengeri gabonaüzletből – jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője.

A BBC beszámolója szerint a szóvivő arról is beszélt, hogy Oroszországnak vissza kell térnie az eredeti megállapodáshoz, hogy a tengeri élelmiszer-folyosók eljussanak a világ különböző részebe.

Azt is hozzátette, hogy Moszkva döntése akadályozza az ukrajnai orosz invázió miatt kialakult, a  globális élelmiszerválság kezeléséhez szükséges gabonafélék és műtrágyák fő exportútvonalát.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője a közösségi médiában reagált arra, hogy Oroszország kiszállt az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodásból. Oleg Nikolenko szerint nem szabad hagyni, hogy Oroszország éheztesse a világot.

A gabona világpiaci ára öt százalékkal emelkedett a gabonamegállapodásból való orosz kilépést követően. Afrikában és Ázsiában emberek milliói vannak kitéve az éhezés és az alultápláltság veszélyének

– fogalmazott a külügyi szóvivő Twitteren. 

Oleg Nikolenko hozzátette: Ukrajna folytatni kívánja a gabonamegállapodást, éppen ezért nem szabad hagyni, hogy Oroszország éheztesse a világot.

Norvégia bejelentette, hogy az ukrajnai háborúra válaszul növeli katonai készültségét – írja az al-Dzsazíra.

„Hosszú évek óta ez a legsúlyosabb biztonsági helyzet, amellyel szemben állunk” – mondta Jonas Gahr Store miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.

„Jelenleg nincs okunk feltételezni, hogy Oroszország közvetlenül bele akarja sodorni Norvégiát vagy bármely más országot a háborúba, de minden NATO-országnak fokozottan résen kell lennie” – tette hozzá.

Petr Fiala cseh miniszterelnök az ukrán fővárosba, Kijevbe látogatott.

A kormányfő megosztott egy fotót, amelyen a városban sétál, és hozzátette, hogy találkozott ukrán tisztviselőkkel, köztük Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.

A pmg.ua internetes hírportál információja szerint egy orosz rakéta zuhant le a moldovai Naszlavcsa faluban október 31-én, hétfőn.

A hatóságok közölték, hogy a rakétát az ukrán légvédelmi rendszer lőtte le, így esett le az ukrán határ közelében fekvő településen. A becsapódás után több ház megrongálódott, de sérültekről nem érkezett hír.

Oroszország október közepe óta több ezer mozgósított tartalékost vezényelt az ukrajnai frontokra, de ezek sok esetben gyengén felszerelt egységek – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába.

Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben.

Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK–74M vagy AK–12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell.

A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében.

A török és ENSZ-csapatok újrakezdték a hajóellenőrzéseket a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás keretében – közölte az ENSZ szóvivője hétfőn, miután Oroszország a hétvégén felfüggesztette részvételét az egyezményben, mert nem tudja „szavatolni a polgári hajók biztonságát”, miután a fekete-tengeri flottáját megtámadták.

Az ENSZ közölte, hogy hétfőn megállapodott Ukrajnával és Törökországgal 16 hajó – 12 ukrán kikötőből kifelé tartó és 4 befelé tartó – haladási tervéről, és a nap folyamán 40 kifelé tartó, Isztambul közelében horgonyzó hajót kíván ellenőrizni.

A búza és a kukorica ára az MTI szerint egyaránt emelkedett hétfőn, miután Oroszország kilépett a megállapodásból.

Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel tárgyal hétfőn Szocsiban Vlagyimir Putyin – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök munkalátogatásra érkezett

– közölte az örmény kabinet sajtószolgálata az orosz hírügynökségnek. 

Október 31-én Ilham Alijev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására munkalátogatásra érkezett Szocsiba

– áll az azerbajdzsáni elnök honlapján olvasható üzenetben. 

A vezetők az országaik között kötött háromoldalú megállapodásokról tárgyalnak majd, valamint téma lesz a Kaukázus biztonsága is.

A Huawei kínai távközlési vállalat végleg elhagyhatja Oroszországot – számolt be az orosz RIA Novosztyi. 

A Huawei teljesen leállította az okostelefonok szállítását Oroszországba, és végleg elhagyhatja az országot

– mondta az Izvesztyija című lapnak a gyártókhoz közel álló két forrás. Továbbá kiemelték azt is, hogy más berendezéseket sem szállítanak Oroszországba.

Fotó: Stanislav Kogiku / SOPA Images / Getty Images Hungary

A Huawei június elején jelentette be, hogy bezárja hivatalos oroszországi üzleteit. A hónap végén pedig arról számoltak be, hogy a vállalat már nem exportálja eszközeit az Orosz Föderációba.

Minden feltétel adott (egyenruha, élelmiszer, felszerelés) Oroszországban az őszi hadkötelezettség kezdetére – jelentette ki Telegram-csatornán Vlagyimir Csimljanszkij, az Orosz Fegyveres Erők Főszervezeti és Mozgósítási Főigazgatósága negyedik igazgatóságának vezetője.

November 1-től kezdődik az őszi hadkötelezettség, több mint 2500 sorkatonai bizottság kezdi meg munkáját, amelyeket az Orosz Föderációt alkotó szervezetek vezetőinek döntései alapján hoztak létre. Minden készen áll a hadkötelezettségre

– írta Csimljanszkij, megjegyezve: a készülő kampánytervezetnek semmi köze a különleges katonai művelet végrehajtásához Ukrajnában. A felhívás tervezett módon, az oroszországi jogszabályok által meghatározott határidőn belül történik – húzta alá. 

A fekete-tengeri gabonakereskedelmet bonyolító hajók arra várnak, hogy áthaladhassanak a Boszporusz szoroson – írja a Sky News.

A kereskedelmi hajók közül néhány a fekete-tengeri gabonaüzlethez tartozik, és arra várnak, hogy áthaladjanak a Boszporusz szoroson Isztambul partjainál.

Törökország közölte, hogy továbbra is segíteni fogja a gabonakiviteli üzletet, annak ellenére, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét.