Joko Widodo indonéz elnök felszólította a nyugati vezetőket, hogy enyhítsék Oroszországgal szembeni retorikájukat – erről vasárnap a Politico című lap számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Az indonéz elnök és számos tisztviselő hosszú idő óta gyakorol nyomást nyugati kollégáira, hogy legyenek rugalmasabbak, és enyhítsenek kemény retorikájukon, amit Moszkvával szemben alkalmaznak.
A lap szerint erre azért van szükség, hogy a csúcson a Szergej Lavrov külügyminiszter által képviselt Oroszország hozzájáruljon a végső határozat elfogadásához.
Ezzel a poszttal véget ér az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
Joko Widodo indonéz elnök felszólította a nyugati vezetőket, hogy enyhítsék Oroszországgal szembeni retorikájukat – erről vasárnap a Politico című lap számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Az indonéz elnök és számos tisztviselő hosszú idő óta gyakorol nyomást nyugati kollégáira, hogy legyenek rugalmasabbak, és enyhítsenek kemény retorikájukon, amit Moszkvával szemben alkalmaznak.
A lap szerint erre azért van szükség, hogy a csúcson a Szergej Lavrov külügyminiszter által képviselt Oroszország hozzájáruljon a végső határozat elfogadásához.
Újabb segélycsomagot jelentett be Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Jake Sullivan szerint az Egyesült Államok továbbra is szilárdan áll a biztonsági segítségnyújtás terén – írja a The Guardian.
Az eddig segélycsomag mellé a következő hetekben tervezünk egy másikat is, ami ugyanolyan mértékű lesz, mint amihez eddig is tartottuk magunkat
– fogalmazott a tanácsadó.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján.
A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba – emelte ki a kijevi katonai vezetés.
Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban.
A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.
Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre.
A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak – fejtette ki a vezérkar.
A városokban minimális számú orosz járőr maradt csak az utcákon. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara tájékoztatott vasárnap a közösségi oldalán.
Az ellenség által ideiglenesen megszállt Herszon régió, Kahovka, Tavrijszk és Novaja Kahovka településein az ellenséges erők számának csökkenése figyelhető meg. Az elmúlt 24 óra alatt az orosz megszállók egy rakéta- és 6 légicsapást indítottak, több mint 14 rakéta-sorozatvető támadást hajtottak végre.
A helyzet Voliny és Poliszja irányában nem változott jelentősen. A breszti régió katonai komisszárjai november 7–11. között intézkedéseket hoztak a hadköteles korú férfiak személyes adatainak tisztázására. Továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az ellenség rakéta- és légicsapásokat indít, különösen a Belarusz Köztársaság területéről és légteréből támadó UAV-ok alkalmazásával”
– áll a közzétett jelentésben.
A legnagyobb ukrán távközlési szolgáltató, a Kyivstar átutalta az első részletét annak a 300 millió hrivnyás vállalásának, amellyel az ország infrastruktúrájának helyreállítását támogatják – közölte a Ekonomicsna Pravda.
150 millió hrivnya már meg is érkezett a United-24 állami adománygyűjtő platform különszámlájára. Olekszandr Komarov, a Kyivstar elnöke elmondta, támogatják az ország törekvését az infrastruktúra helyreállítására, és készek megbízható partnerek és befektetők lenni ebben a projektben.
Elmondása szerint 2022 februárja óta a Kyivstar mérnökei több mint hétezer esetben végeztek javítási munkálatokat a hálózat bázisállomásain, és csaknem 180 000 vészhelyzetet szüntettek meg. Éppen ezért Ukrajnának nagyvállalatok segítségére van szüksége a kommunikációs infrastruktúra támogatásához – tette hozzá.
Olaf Scholz német kancellár világos állásfoglalást követelt Vietnámtól az ukrajnai orosz hadművelettel szemben a hivatali partnerével, Pham Minh Chinh-nel folytatott megbeszélését követően vasárnap Hanoiban.
Az orosz támadóháború esetében a nemzetközi jog veszélyes precedensértékű megsértéséről van szó. A kis országok nem lehetnek többé biztonságban a nagyobb, erőteljesebb szomszédjaiktól. Az indiai-, csendes-óceáni térségben is a jog erejének kell érvényesülnie, nem pedig az erősebb jogának
– hangsúlyozta a német kancellár Kínára utalva, amely a nyersanyagokban gazdag Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, viszont a térség egyes részeire a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is igényt tart.
Olaf Scholz sajnálatát fejezte ki, hogy az orosz elnök személyesen nem vesz részt a legfejlettebb és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-as országcsoport kedden kezdődő csúcstalálkozóján Balin.
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für 🇩🇪: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) November 13, 2022
Jaroszlav Janusevics, a Herszoni terület kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy hagyják el a térséget, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.
A Telegram üzenetküldő alkalmazáson a kormányzó arra mutatott rá, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját – ahonnan az orosz csapatokat kivonták – komoly veszély fenyegeti. „Tapasztaltuk már felszabadított települések esetében, hogy ahonnan az orosz erők elmenekülnek, a civil lakosokat kezdik támadni” – jelentette ki.
Janusevics hozzátette, azért is javasolja a civileknek, hogy átmenetileg költözzenek más régióba, mert az orosz erők menekülés közben komoly károkat okoztak az ivóvizet, áramot és fűtést biztosító létfontosságú infrastruktúrában. Hangsúlyozta, hogy a kormányzói hivatal minden segítséget megad a helyi lakosoknak az evakuáláshoz – számolt be az MTI.
A herszoni hatóságok úgy döntöttek, hogy vasárnap 17 órától reggel 8 óráig kijárási tilalmat rendelnek el, és biztonsági intézkedésként megtiltják a város elhagyását és a városba való belépést.
Az ellenség aláaknázta az összes kritikus infrastrukturális objektumot. Megpróbáljuk néhány napon belül megnyitni a várost
– mondta Jaroszlav Janusevics, az ukrán Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője az ukrán televíziónak az Al Jazeera híradása szerint.
Bár az oroszok kivonultak a városból, nem állomásoznak messze tőle. A tűzpárbajok még vasárnap is visszhangoztak a város felett. Ez viszont nem tántorította el a zászlókat lengető, hideg ellen bebugyolált lakosok tömegét attól, hogy összegyűljenek Herszon főterén.
Orosz felszerelésekre csapott le az ukrán légierő – közölte Vladislav Nazarov, a Pivden hadműveleti parancsnokság szóvivője.
Elmondása szerint az Ukrán Fegyveres Erők 40 csapást hajtottak végre vasárnap, a találatok felderítése azonban még folyamatban van. A parancsnokság szóvivője arról is beszámolt, hogy jelenleg 14 orosz hajó horgonyoz a Fekete-tengeren, amelyeken nyolc rakétával felszerelt hordozórakétát tartanak bevetésre készen – írja az Unian ukrán hírügynökség,
Vasárnap az orosz közösségi médiában elterjedt egy videó, amelyen állítólag egy volt orosz zsoldos pörölykalapácsos kivégzése látható, aki átállt Ukrajna oldalára, és oroszbarát bloggerek szerint ez bosszú volt az állítólagos árulásáért.
A videón szereplő 55 éves férfi Jevgenyij Nuzsin néven azonosította magát, és azt mondta, azért váltott oldalt, hogy az oroszok ellen harcoljon
– írja a Reuters.
Nuzsin téglafalhoz ragasztott fejjel látható, miközben megadja a nevét, születési dátumát, és azt mondja, hogy szeptember 4-én állt át az ukránokhoz. Állítása szerint október 11-én rabolták el Kijevben, és egy pincében tért csak magához.
Ezt követően egy ismeretlen férfi, aki harci öltözékben lődörgött Nuzsin mögött, fejbe verte egy pörölykalapáccsal. A videó nem ellenőrzött, és Telegram-csatornákon terjesztették, amelyek az orosz média szerint a Wagner-zsoldoscsoporthoz kapcsolódnak.
Yevgeny Nuzhin was a Russian prison inmate who enlisted into the Wagner mercenary group to fight in Ukraine. After being captured by Ukrainians he expressed his desire to fight against Putin. He was exchanged and then executed with sledgehammer according to Wagner traditions. pic.twitter.com/prBgsddYGV
— Kamil Galeev (@kamilkazani) November 13, 2022
Az ukrán vasút megkezdte a jegyek árusítását az újonnan felszabadított Herszonba a Jegyek a győzelembe program részeként, amellyel az orosz hadseregtől visszafoglalt városokat ünneplik – számolt be róla a Telegraph.
A megszállt Mariupolba, Donyeckbe, Luhanszkba és Szimferopolba is lehet vasúti jegyet vásárolni, várva a felszabadításukat és a vasúti közlekedés újraindítását.
„A Jegyek a győzelembe projekt az ukránok reményét szimbolizálja városaink minél gyorsabb megszállásmentesítése iránt, a fegyveres erőkbe vetett hitet és a reményt, hogy egész Ukrajna felszabadul. A jegyet ma lehet megvásárolni, szimbólumként megőrizni és a városok visszafoglalása után azonnal felhasználni” – olvasható az Ukrán Vasutak sajtóközleményében.
Ukrzaliznytsia and United24 launched a charity campaign "A Ticket to Victory" offering to buy tickets for first train trips to the liberated Kherson, and soon-to-be-liberated Donetsk, Luhansk and Simferopol. Now I am looking forward to my trip to #Mariupol❤ pic.twitter.com/sWAwhjvldb
— Olena Halushka (@OlenaHalushka) November 13, 2022
Donyecket vasárnap egy Grad rakéta-sorozatvető rendszerrel lőtték az ukrán fegyveres erők, amely során 15 rakétát lőttek ki. Erről a Donyecki Népköztársaság képviseleti irodája számolt be az ukrán háborús bűnökkel kapcsolatos kérdéseket ellenőrző és koordináló közös központban.
A képviselet szerint az ukrán katonaság moszkvai idő szerint 18 óra 28 perckor nyitott tüzet Karlovka község állásairól. A város Kijevi és Kujbisevi kerületét ágyúzták
– adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország az állampolgárait védi, és a jövő világrendjét építi. Erről írt Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi alelnöke a Telegramon – írja a Sky News.
Álláspontja szerint Oroszország „egyedül küzd a NATO és a Nyugat ellen”, a Kreml pedig mindent megtesz, hogy megmentsék a katonák és a civilek életét.
Ma Oroszország az, aki a világrend jövőjét építi, és nem Anglia vagy a sötét Kijev. És ez az új világrend meg is fog épülni
– fogalmazott az alelnök. Hozzátette, hogy Oroszország még nem használta fel a birtokukban lévő „tömegpusztító fegyverek teljes arzenálját”, és nem csapott le minden lehetséges célpontra.
„Mindennek megvan a maga ideje” – mondta.
Dmitrij Medvegyev korábban arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország miért vívja a háborút, illetve kik azok, akik ellen harcol. Akkor úgy fogalmazott, az orosz csapatok „egy rakás őrült náci drogfüggő, az általuk elkábított és megfélemlített emberek, valamint egy nagy falka ugató kutya ellen harcolnak a nyugati kennelből”. A Biztonsági Tanács alelnöke szerint céljuk, hogy megállítsák a „pokol legfőbb urát”.
Október végén Medvegyev Telegram-csatornáján arról írt, hogy az Egyesült Államok csupán eszközként tekint Ukrajnára, és az amerikaiak az ukránok életével fizetnek az amerikai fegyverek végtelen utánpótlásáért, valamint a kiképzők és zsoldosok munkájáért. Készen állnak arra is, hogy egy „piszkos bomba” bevetése esetén is ukrán életekkel fizessenek. Mondandóját azzal zárta, hogy Oroszország bosszút fog állni, és az ukránokra senki sem fog emlékezni.
Mikolajiv április elején központi vízellátás nélkül maradt, miután az orosz betolakodók megrongálták a vízellátó létesítményeket. A megszállt területen végzett aknamentesítés után megkezdődnek a javítási munkálatok a város vízellátásának helyreállítása érdekében.
Alekszandr Szenkevics polgármester videóüzenetében azt mondta, hogy visszatért a herszoni régió elfoglalt részéről, ahol megvizsgálta a Dnyepr–Mikolajiv vízvezeték sérülésének helyeit – adta hírül az Unian.
Több ilyen hely van. Most a szakemberek aknákat mentesítenek minden szomszédos területen. Csak a látogatásom során három aknát találtak a közelemben
– mondta a mikolajivi városvezető, hozzátéve, hogy az aknamentesítést követően a vízi közmű szakemberei megjavítják majd a csövet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy olyan törvénymódosítást javasol, amely lehetővé tenné a Kremlnek, hogy megfossza útlevelüktől azokat az állampolgárokat, akik kritizálják az ukrajnai háborút – írja a Sky News.
A jelentések szerint a módosítás azokat az ukrán állampolgárokat célozná meg, akik az invázió alatt szereztek orosz útlevelet. A beszámoló szerint olyan bűncselekményekért vennék el az okmányt, mint „az orosz hadsereg elhiteltelenítése”, álhírek terjesztése és „nemkívánatos szervezet” tevékenységében való részvétel.
Az orosz parlament korábban már elfogadott egy olyan törvényt, amely kimondja, hogy bűncselekménynek számít az ukrajnai háború elleni tiltakozás, valamint „az orosz hadsereg elhiteltelenítése”.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint néhány szankció a békét követően is fennmaradna Oroszországgal szemben. Janet Yellen elmondta, egy esetleges békemegállapodást követően felülvizsgálnák azokat a szankciókat, amelyeket az Egyesült Államok és annak szövetségesei szabtak ki az orosz gazdaságra.
Úgy gondolom, hogy bizonyos békemegállapodásokkal összefüggésben a szankciók kiigazítása lehetséges és helyénvaló is lehet
– fogalmazott a pénzügyminiszter a The Wall Street Journalnek.
Az elmúlt napokban 8 Il–76-os orosz katonai szállító repülését rögzítették Belaruszban. November 11-én pedig a kirakodási időnél tovább tartózkodtak a macsuliscsi repülőtéren – számolt be róla az Unian hírügynökség.
A Belaruszki Gajun szerint három változat létezik az orosz Il–76-osok érkezésének okával kapcsolatban. Ez lehet új rakéták behozatala Belaruszba vagy az exportjuk Oroszországba. A harmadik lehetőség szerint beszélhetünk különböző típusú fegyverek egyidejű importjáról és exportjáról.
Az elemzők inkább a második lehetőség – a rakéták Oroszországba irányuló exportja – felé hajlanak. Ezt jelzi többek között a repülőgépek Macsuliscsiben eltöltött ideje. November 9-én és 10-én legalább 16, S–300/400 SAM rakétakonténereket tartalmazó vonóhálózatot – legalább 64 rakétát – regisztráltak a repülőtér irányában.
A rakétákat a Rosztovi területen lévő Millerovo és Rosztov-na-Donu-Centralnij repülőterekre, a Moszkvai területen lévő Cskalovszkij repülőtérre és a Brjanszki területen lévő Szescsa repülőtérre szállítják.
Kizárólag Ukrajnán és Volodimir Zelenszkij elnökön múlik, hogy eldöntsék, mikor kezdenek tárgyalásokba Oroszországgal – mondta Tony Radakin, brit vezérkari főnök.
Radakin a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, az Egyesült Királyság mindig is támogatta Ukrajnát, és elismerik, hogy az ukrán elnök tudja, mi a legjobb a nemzete számára a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
A vezérkari főnök szerint Oroszország a háború kezdete óta vesztésre áll, ugyanakkor úgy véli, korai még fordulópontról beszélni.
Ez egy zavaros, elhúzódó konfliktus, ami valószínűleg a jövőben is ilyen lesz. Herszon jelentős eredmény, de ez a háború lesz még fent és lent is
– fogalmazott Tony Radakin.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint akármilyen békét nem támogatnak Ukrajna és Oroszország között, kizárólag az ENSZ Alapokmányának megfelelő békét fogadják el – erről egy kambodzsai sajtótájékoztatón beszélt a főtitkár.
Elmondása szerint Oroszország Ukrajna megtámadásával megsértette az ENSZ Alapokmányát és az ország területi integritását is. Guterres ugyanakkor hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek a párbeszéd fokozatos helyreállításához, majd végül békéhez vezetnek.
A főtitkár hozzátette: „nem akármilyen békéhez, olyanhoz, amely az ENSZ Alapokmányának értékein és a nemzetközi szabályokon alapszik”.
A brit védelmi miniszter, Ben Wallace szerint Oroszország aggódik, és csalódott lesz Herszon elvesztése miatt. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ne becsüljék alá Moszkvát.
Wallace a Westminsterben nyilatkozva óvatosságra intett a Herszon utcáin zajló, ujjongó jelenetek láttán. „Teljesen igaz, Ukrajna visszavette az egyetlen objektumot a sok közül, amelyet Oroszországnak sikerült elfoglalnia márciusban. Herszon volt az egyik célpont, Oroszország kudarcot vallott, és most Ukrajna visszaszerezte” – mondta a miniszter.
Ez az orosz lakosság számára felveti az alapvető kérdést: Mire volt ez az egész? De egyben figyelemre méltó képességet is fémjelez Ukrajna részéről
– tette hozzá a tárcavezető, de figyelmeztetett arra, hogy Moszkvát soha nem szabad alábecsülni. A történelem emlékeztetni fog arra, hogy Oroszország brutális tud lenni a sajátjaival szemben.
A brit miniszter nem hiszi, hogy hálásnak kellene lenniük, amikor „a tolvaj visszaadja a lopott árut”, és Oroszország gyakorlatilag ezt tette.
Defence Secretary @BWallaceMP response to the Russian withdrawal from Kherson. pic.twitter.com/8MuhNT1xTD
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 12, 2022
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó „rendkívüli győzelemnek és figyelemre méltó dolognak” nevezte Ukrajna sikerét Herszonban. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége tweetelte az amerikai tisztviselő megjegyzéseit, miután a héten az orosz erőket kiszorították a kulcsfontosságú kikötővárosból – számolt be róla a Sky News.
Herszon ukrán visszafoglalása jelentős visszaesés a Kreml számára és a legújabb a harctéri kínos helyzetek sorában.
Mintegy hat héttel az után történt ez, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nemzetközi jogot megsértve annektálta a herszoni régiót és három másik dél- és kelet-ukrajnai tartományt, és orosz területté nyilvánította őket.
Volodimir Zelenszkij elnök tegnapi esti videóbeszédében fogadkozott, hogy „még sok ilyen üdvözlet” lesz az oroszok által birtokolt területeket felszabadító ukrán katonáktól.
"Ukrainians have just won an extraordinary victory where the one regional capital that Russia had seized in this war is now back under a Ukrainian flag. And that is quite a remarkable thing." - National Security Advisor Jake Sullivan
— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) November 13, 2022
Elhalasztják az elektív – előre tervezett, de halaszható – műtéteket Oroszországban, mivel egyre nagyobb a gyógyszerhiány, ami egyúttal az orvosságok drágulásához is vezet – közölte a Hírszerzési Főigazgatóság az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A beszámoló szerint Oroszországban így csak azokat a betegeket látják el, akiknek sürgős sebészeti beavatkozásra van szükségük. Ezenkívül az orosz egészségügyi minisztérium rendeletben utasítja az ország régióit, hogy 4 hónapra elegendő vészhelyzeti gyógyszertartalékkal kell rendelkezniük.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz gyógyszerhiányt az okozza, hogy a szankciók miatt nem tudnak elegendő mennyiségű gyógyszert előállítani, illetve külföldről sem tudnak importálni.
Miközben az Orosz Föderáció tönkreteszi az ukrán polgári infrastruktúrát, a megszállt ország nemcsak annak védelmén és gyors javításán dolgozik, hanem már egy innovatív energiarendszer kiépítését is tervezi – jelentette be közösségi oldalán Okszana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete.
Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy új kísérleti projektet indítanak egy kis moduláris reaktor megépítésére.
Bejegyzésében megjegyezte, hogy Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter és John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi megbízottja megegyezésre jutott az ENSZ 27. klímakonferenciáján. Az új projekt részeként egy kis moduláris reaktort építenek Ukrajna területén.
Az elmúlt napokban 8 Il–76-os orosz katonai szállító repülőgép repülését regisztrálták Belaruszban. November 11-én a kirakodásra engedélyezett időnél tovább maradtak a macsuliscsi repülőtéren − írta meg az Unian hírügynökség.
A rakétákat a Rosztovi területen lévő Millerovo és Rosztov-on-Don-Centralnij repülőterekre, a Moszkvai területen lévő Cskalovszkij repülőtérre, valamint a Brjanszki területen lévő Sescsa repülőtérre szállítják.
Az indiai- és csendes-óceáni térség militarizálásával vádolta az Egyesült Államokat és a NATO-t vasárnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és Washingtont hibáztatta, amiért nem született zárónyilatkozat a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kambodzsai csúcstalálkozóján − közölte az MTI.
A tárcavezető azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy − szövetségeseivel együtt − katonai erővel igyekszik a térségben befolyást szerezni „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy visszaszorítsa a térségben Kínát és az orosz érdekeltségeket”.
Az Institute for the Study of War szerint Ukrajna a háború kezdete óta több mint 74 ezer négyzetkilométernyi területet szabadított fel − írja a The Independent.
A részletes térkép itt látható:
New 🗺️ from @TheStudyofWar & @criticalthreats:#Ukraine has liberated approximately 74,443 square kilometers of Ukrainian territory since Russia's full-scale invasion began on February 24, 2022. pic.twitter.com/8dJjTYfMYH
— ISW (@TheStudyofWar) November 13, 2022
Az ukrán fegyveres erők szerint az elmúlt nap 650 orosz katona halt meg, így az invázió kezdete óta már több mint 80 800-an haltak meg.
Adataik szerint eddig 2840 tankot, 261 helikoptert és 16 hadihajót vesztettek az oroszok.
Joe Biden holnap találkozik Hszi Csin-ping kínai államfővel − hivatalba lépése óta először.
A megbeszélések témái között Ukrajna is szerepel majd. Az amerikai elnök azt tervezi, hogy „megingathatatlan” lesz az ország védelmében − írta meg a The Independent.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kijlo Timosenko elmondta, hogy szombaton hat ember halt meg az orosz tüzérségi tűz következtében − írta meg a The Guardian.
A Telegramon közölt posztjában azt írta, hogy négy ember meghalt, és egy megsebesült az ukrajnai kelet-donyecki régióban, ketten meghaltak a herszoni, ketten pedig megsebesültek a dnyipropetrovszki régióban.