Az orosz külügyminiszter fotóján nevet az internet népe, nem véletlenül

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további tíz embert és egy szervezetet vett fel a vegyi fegyverekkel kapcsolatos szankciós jegyzékébe. A megszorító intézkedések olyanokat büntetnek, akik Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, illetve vegyi fegyverek szíriai gyártásában érintettek – közölte az uniós tanács hétfőn.

A Navalnij-üggyel összefüggésben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) több munkatársa és magas rangú tisztségviselője, valamint orosz vegyifegyver-szakértők kerültek fel a szankciós listára. A szíriai konfliktussal kapcsolatban az EU a Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpontot (SSRC), a szíriai vezetés vegyi fegyverek fejlesztéséért felelős fő szervezetét szankcionálta.

A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközök befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.

A vegyi fegyverek használata és elterjedése elleni uniós korlátozó intézkedések jelenleg 25 emberre és 3 szervezetre vonatkoznak – írta az MTI. 

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy száz kanadai állampolgárnak megtiltja az Oroszországba való belépést. A bejelentés azután érkezett, hogy Kanada nyilvánosságra hozta újabb szankciós csomagját Oroszországgal szemben. Ez főként orosz rendőröket, nyomozókat, ügyészeket és bírákat érint.

A közlemény szerint a szankciós listára felvett kanadaiak között olyan tisztségviselők, közéleti személyiségek, üzletemberek szerepelnek, akik a médián és pénzügyi struktúrákon keresztül közvetlenül közreműködnek a szerintük agresszíven oroszellenes hangulat kialakításában – írja az ABC News.

Az Oroszországból kitiltott kanadaiak között szerepel az Ontario tartományban született Jim Carrey és a 82 éves Margaret Atwood író, költő is, aki Ottawában látta meg a napvilágot. A kitiltottak közé került még Danielle Smith, a kanadai Alberta tartomány miniszterelnöke és a CBC közszolgálati műsorszolgáltató újságírói is.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a kanadai kormányzat által bevezetett büntetőintézkedések az orosz politikusokat, az üzleti élet képviselőit, az újságírókat és a kulturális élet képviselőit is „illegitim módon” sújtják.

Az Oroszország ellen meghozott energiaszankciók olyan fegyverek, amelyek fordítva sültek el, ezt a hibát pedig ki kell javítania az Európai Bizottságnak – mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogáton.

Kocsis Máté a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat helyi rendezvényét megelőzően azt mondta, a háború miatt az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók helyes döntések, hiszen valamilyen ellenlépést tenni kell egy agresszor országgal szemben, az viszont nem helyes, hogy az energiaszankciókon a korlátozásokkal sújtott ország „nyerészkedik és gazdagodik”, az európai polgárok viszont tönkremennek.

„Ezt a hibát reparálni kell, ez nem maradhat így, jó lenne, ha az Európai Bizottság megváltoztatná ezt az álláspontját” – fogalmazott Kocsis Máté. Szerinte mindenki látja, mi zajlik a rezsiszámlákon, mindenki látja az inflációt és minden olyan hatást, ami ebből következik. Egyelőre úgy néz ki, hogy a háborúnak nagyobbrészt az európai polgárok a kárvallottjai, kisebb részben pedig az az Oroszország, amely ellen az egész létrejött – hangsúlyozta.

Kocsis Máté a nemzeti konzultációról azt mondta: mindegyik fórum lehetőség arra, hogy biztassanak mindenkit, vegyenek részt az ívek kitöltésében. „Ez egy politikai eszköz, amelyet az európai vitákban lehet használni, és talán az Európai Bizottság sem teheti meg, hogy lesöpri néhány millió magyar ember véleményét az asztalról” – vélekedett Kocsis Máté az MTI szerint. Elmondta, azt várják, hogy „az elhibázott energiaszankciókat ne folytassa az unió, mert agyon fog verni mindannyiunkat, agyon fogja csapni az európai gazdaságokat, az európai polgárok háztartásait”.

Lettország elérte azt a korábban megfogalmazott célját, hogy november 15-ig lebont 69 szovjet emlékművet, de még túl is teljesítette azt, miután a nyár óta már több mint 120-at távolítottak el az ország közterületeiről. Helyi közösségek kezdeményezésére a letűnt kor további 55 ereklyéjét bontották le vagy szállították múzeumba – tájékoztatta a rigai kulturális minisztérium szóvivője a Leta helyi hírügynökséget.

A lett parlament Oroszország ukrajnai háborúja miatt határozatot fogadott el arról, hogy a totalitárius rendszereket éltető objektumokat november 15-ig le kell bontani, a temetkezési helyeken álló emlékműveket azonban nem érinti a döntés. Lettország lakosságának 30 százalékát orosz ajkúak teszik ki.

A függetlenné válás után, 1991-ben csaknem az összes szovjet emlékművet és emléktáblát eltüntették Lettországban, kivéve a szovjet hősi temetőkben lévőket. Augusztus végén lebontották a Vörös Hadsereg dicsőségét hirdető, a szovjet korszakból származó és heves viták tárgyát képező monumentális rigai emlékművet is, amelyet egy 1994-es lett–orosz kormányközi szerződés védett a megállapodás májusban történt módosításáig.

Az orosz külügyminisztérium állami vandalizmusnak nevezte a szovjet emlékművek lebontását, és az ügyben bekérette a balti ország moszkvai nagykövetét is. Az orosz tárca állásfoglalása szerint Lettország „barbarizmusa” összhangban van a rigai vezetés „nácizmust dicsőítő általános politikájával”.

Szvetlana Tyihanovszkaja belorusz ellenzéki politikus szerint Aljakszandr Lukasenka elnök Vlagyimir Putyin bábja, Belarusz pedig Oroszország katonai megszállása alá került. Úgy látja: Lukasenka semmit sem tehet önállóan, nincs ráhatása az országában zajló katonai történésekre. Szerinte Putyin semmibe se avatja be őt, az orosz katonák pedig azt csinálnak Belaruszban, amit csak akarnak.

Lukasenkának nincs mozgástere. Mindenre rábólint, mert tudja, hogy Putyin támogatása nélkül már rég nem lenne hatalmon. Politikailag megsemmisülne, ha az orosz elnök elengedné a kezét

– idézi a The Moscow TimesTyihanovszkaját.

Minszk eddig ellenállt a moszkvai nyomásnak, és nyíltan nem támadta meg Ukrajnát. Tyihanovszkaja szerint más oka is van annak, hogy Lukasenka nem meri ezt meglépni, mégpedig az, hogy tudja: egyetlen belorusz katona sem harcolna Ukrajna ellen.

Az ellenzéki politikus 2020 óta él emigrációban, miután Lukasenka egyes vádak szerint csalással nyert a választásokon, és utána kőkeményen fellépett az ellene tüntetőkkel szemben. Tyihanovszkaja arra szólította fel az Európai Uniót, hogy határozottabban nyilvánuljon meg Minszkkel szemben, és „ne nézze tétlenül egy diktátor állandó rombolását”.

November 14-én folytatott tárgyalásokat Ankarában Oroszország és az Egyesült Államok – számolt be Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn. 

Ilyen megbeszélésekre valóban sor került, és az amerikai fél kezdeményezte

– mondta a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. Arról azonban egyelőre nem nyilatkozott, milyen témában folytak a tárgyalások. 

Korábban arról írtunk, hogy a Kreml sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az orosz–amerikai tárgyalásokat.Szergej Nariskin, az orosz SVR külföldi hírszerző ügynökség vezetője a hírek szerint az orosz delegáció tagja volt.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a G20-ak csúcstalálkozóján, Balin kijelentette, megragadja az alkalmat arra, hogy „egyértelműen elítélje” Oroszország ukrajnai háborúját.

Kihasználom a lehetőséget, hogy egyértelműen elítéljem Oroszország ellenséges és törvénytelen ukrajnai háborúját. Tudom, hogy más szövetségesek is ezt teszik, mert így helyes, hogy rávilágítunk arra, mi folyik itt, és hogy Oroszországot felelősségre vonjuk. Nem riadok vissza attól, hogy ezt megtegyem

– mondta Rishi Sunak a The Guardian szerint. Elismerte, hogy a G20-ak megosztottak abban a kérdésben, hogy kifejezetten elítéljék Oroszország ukrajnai háborúját.

A brit miniszterelnök szerint a „G20 egy teljesen más fórum, mint például a G7, mivel a G7 a hasonló értékeket valló, hasonló gondolkodású liberális demokráciák csoportja”. Szerinte el kell ismerni, a G20 egy másfajta csoportosulás, de ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyságnak ne kellene részt vennie benne.

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett hétfőn abban, hogy ellenzik bármilyen atomfegyver bevetését Ukrajnában – közölte a Fehér Ház hétfőn.

Ugyanakkor Peking továbbra sem hajlandó elítélni Ukrajna Oroszország által történt lerohanását.

A két elnök az indonéziai Bali szigetén folytatott háromórás megbeszélést a húsz legfejlettebb ipari ország (G20) csúcstalálkozója előtt. A két államfőnek ez volt az első személyes találkozója, amióta Biden közel két éve hivatalba lépett – írta az MTI. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai a felszabadított Herszonban őrizetbe vettek egy civil ruhába öltözött orosz katonát, aki megpróbálta magát helybelinek kiadni.

A biztonsági szolgálat tisztjeivel folytatott beszélgetés után a katona elismerte, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erőit fedező 69. különálló dandár hivatásos katonája – írja az Ukrainszka Pravda.

A különleges szolgálat azt is megállapította, hogy a megszállók alól felszabadított Herszonban az volt az orosz fegyveres feladata, hogy információkat gyűjtsön, támadást készítsen elő Ukrajna fegyveres erői ellen, és szabotázst hajtson végre.

Megérkezett Ukrajnába a Litvánia által adományázott 12 darab M113-as típusú páncélozott szállítójármű – mondta Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter. A járművek közül tízet 120 milliméter kaliberű aknavetővel szerelték fel. „Litvánia teljesíti kötelezettségeit” – hangsúlyozta a litván miniszter, hozzátéve, hogy összesen 62 darab M113-as szállítójárművet küldtek Ukrajnának.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője sajtótájékoztatóján közölte, hogy Oroszország októberben 15 Kalibr típusú rakétát lőtt ki ukrán területre. Szavai szerint ez nem túl sok, ami azt mutatja, hogy Oroszországnak fogynak a készletei ebből a típusú rakétából. A szóvivő ugyanakkor az MTI szerint emlékeztetett arra, hogy az orosz erők továbbra is folyamatosan tüzérségi és Sz–300-as légvédelmi rendszerekkel lövik a front mentén fekvő területeket.

Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napon Ukrajnában 510 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz csapatok emberveszteségei mintegy 81 370 főre nőttek. Ezenfelül az orosz erők vasárnap nyolc harckocsit és két tüzérségi rendszert veszítettek. A háború februári kezdete óta a felsoroltakkal együtt 2848 orosz harckocsit és 1839 tüzérségi rendszert, valamint 278 repülőgépet és 261 helikoptert semmisítettek meg az ukrán erők.

Hivatalosan felvonták az ukrán zászlót hétfőn az orosz megszállás alól felszabadított dél-ukrajnai Herszon városában, az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője Instagramon.

A zászlófelvonást Ukrajna himnusza kísérte. A felszabadult Herszont Zelenszkijjel együtt meglátogatta Jermak, továbbá Kirilo Timosenko és Roman Masovec, az elnöki iroda helyettes vezetői, Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója, valamint több kormánytag is.

Közben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő reagált arra a moszkvai nyilatkozatra, amely szerint az orosz vezetés nem fogadja el Kijev feltételeit, amelyeket a béketárgyalások lefolytatásához támasztott. „Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket diktáljon – jelentette ki a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna által szabott feltételek változatlanok, ezek pedig a háború azonnali leállítása, az összes orosz katona kivonása, Ukrajna területi integritásának helyreállítása, az okozott károk megtérítése és hatékony garanciák nyújtása az agresszió megismétlődése ellen. – Más feltételek mellett lehetetlen lesz fenntartható békét elérni” – mutatott rá Oleh Nyikolenko az MTI szerint.

Hétfőn megérkezett Herszonba az ENSZ első humanitárius segélyszállítmánya. A konvoj élelmiszert, ivóvizet, higiéniai cikkeket, konyhai eszközöket, takarókat, ágyneműket és szolárlámpákat szállított – közölte az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) Genfben.

A segélyszállítmányból összesen hatezer ember ellátása biztosított, egy kórházba pedig több mint ezer beteg megsegítéséhez elegendő gyógyszert és eszközöket juttattak el. Ukrán adatok szerint a háború előtt mintegy 280 ezres lélekszámú városban már csak nyolcvanezren élnek.

Az MTI szerint ez volt az első ENSZ-konvoj, amely eljutott Herszonba azóta, hogy Oroszország március elején elfoglalta a település nagy részét.

Az orosz csapatok egy sikeres ukrán ellenoffenzíva következményeként múlt héten vonultak ki Herszonból.

Az ENSZ adatai szerint a városban ivóvíz- és áramhiány van, kevés az élelmiszer és a gyógyszer. A következő napokban további segélyszállítmányokat várnak Herszonba. A korábban felszabadított közeli falvakban több mint tizenkétezer ember jutott már támogatáshoz az elmúlt hetekben.

Az Állami Duma elé került Vlagyimir Putyin törvényjavaslata, amely szerint megfoszthatnának valakit a megszerzett orosz állampolgárságától abban az esetben, ha „lejárató információkat” közöl az orosz hadseregről – írja a ria.ru.

A módosítás kibővíti azon cselekedetek listáját, amelyek az állampolgárság elvesztésével járnak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára felháborodott Volodimir Zelenszkij elnök herszoni látogatásán. Peszkov nem kívánta kommentálni az újságírók kérdését Zelenszkij Herszonba érkezésével kapcsolatban, de közölte, hogy Herszon régió regionális központja Oroszország területe.

Ezt kommentár nélkül hagyjuk, de Zelenszkij tudja, hogy ez az Orosz Föderáció területe

– idézi Peszkov szavait a RIA Novosztyi.

Elfoglalták a Donyecki Népköztársaságban lévő Pavlivka községet az orosz csapatok – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Igor Konasenkov altábornagy, a tárca szóvivője a hétfői katonai jelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán sikertelen támadási kísérletei folyamán Kupjanszk irányában több mint 120 embert, hat harckocsit, öt gyalogsági harcjárművet, három páncélozott személyszállítót és öt járművet, Liman irányában mintegy kilencven halottat és sebesültet, öt páncélozott harcjárművet és hat kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint nyolcvan embert, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállítót és három járművet veszített.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az éjszaka folyamán három ukrán vezetési pontra, 54 tüzérségi egységre, valamint 174 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosításra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ–50-es légvédelmi radarállomást, egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer radarját, egy fegyver- és haditechnikai raktárt, valamint egy HIMARS és egy Vilha sorozatvető üteget – írja az MTI.

Az orosz légvédelem lelőtt hat ukrán drónt és három HIMARS rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 176 helikoptert, 2504 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6593 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 891 sorozatvetőt, 3577 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7216 speciális katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség hétfőn sorozatvetőkkel és lövegekkel lőtte Donyecket. Egy nő életét vesztette.

Egy ember meghalt, egy pedig megsebesült az Ukrán Fegyveres Erők Donyeck elleni támadásában hétfő délután – számolt be a de facto Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint 45 rakétát lőttek ki a donyecki régió területére november 14-én. A harcok következtében egy civil nő vesztette életét.

Az ENSZ nukleáris felügyelőbizottsága, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) harmadik jelentése ismét felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel a nukleáris létesítmények, különösen a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadásokkal – írja az Al Jazeera.

Az igazgatótanács felszólítja az Orosz Föderációt, hogy hagyjon fel alaptalan követeléseivel, és haladéktalanul vonja ki a katonákat az erőműből – írja a jelentés. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amellyel első alkalommal adományoz Hősnő anya kitüntető címeket.

A tiszteletbeli címeket Medni Kadirova (Ramzan Kadirov csecsen vezető felesége) és Olga Dehtjarenko kapta egy hétfőn közzétett dokumentum szerint.

A Kadirov család 14 gyermeket nevel. A Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetből származó Dehtjarenko családnak tíz gyermeke van.

A cím már ismerős lehet, ugyanis Vlagyimir Putyin egy olyan hagyományt élesztett fel, amely a Szovjetunióban létezett.

A Bansky néven ismert graffitiművész péntek este tette közzé legújabb falfestményét, amelyen egy tornászlány látható egy lebombázott épület romjain Borogyankában.

Azóta a város több pontján is feltűntek olyan alkotások, amelyek valószínűleg hozzá köthetők, bár Bansky azokat még nem osztotta meg a közösségi médiában – írja a Szabad Európa.

Olaf Scholz német kancellár hétfőn úgy vélekedett, hogy a G20-ak e hét végi indonéziai találkozóján nehéz lesz egyértelmű nyilatkozatot alkotni a globális kérdésekről és az ukrajnai háborúról – számolt be róla a The Independent.

Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy ne csak a világot közösen érintő valamennyi kérdésről tegyünk világos, fontos nyilatkozatokat, hanem a béke kérdéseiről és az Ukrajnával szembeni orosz agressziós háború következményeiről is

– mondta a német kancellár a szingapúri miniszterelnökkel, Lee Hszien Loonggal közös sajtótájékoztatón, hozzátéve: „Ez egy kemény menet lesz, és azt hiszem, hogy sok időnket és erőfeszítésünket fogja igénybe venni Balin.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök éves nagy sajtótájékoztatójára a jelek szerint idén nem kerül sor, mivel még mindig nem született döntés arról, hogy az év vége előtt megtartják-e az eseményt – írja az RBC.

2012 óta az orosz elnök éves sajtótájékoztatóját decemberben tartják, de tíz év után először maradhat el a sajtóesemény.

Két, az ügyet ismerő tárgyalópartner szerint az esemény előkészületei még nem kezdődtek meg. Az egyik forrás szerint a végső döntésnél figyelembe veszik majd a háborús helyzetet is.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint 12 év letöltendő börtönbüntetést kapott az orosz hadsereg harckocsivezetője, aki civilekre lőtt Mariupolban. Az SZBU elegendő bizonyítékot gyűjtött össze a DNR nevű terrorszervezet Phil becenévre hallgató fegyveresének bűncselekményeiről ahhoz, hogy börtönbe zárják – írja az Ukrán Biztonsági Szolgálat honlapja. 

Az SZBU nyomozói megállapították, hogy a férfi T72-es harckocsitüzér-kezelőként legalább 20 lövést adott le Mariupolban található sokemeletes épületekre, ahol civilek tartózkodtak.