Oroszország stratégiai, hadműveleti és taktikai szempontból is veszített

Kijlo Timosenko, az ukrán elnök egyik tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy az ellátás stabilizálása érdekében ma vészhelyzeti áramkimaradásra kerülhet sor, miután kedden orosz támadások érték az energetikai infrastruktúrát.

Kijlo Timosenko felsorolta Volinj, Zsitomir, Lviv, Szumi, Ternopil, Harkiv és Hmelnyickij területeket, ahol még mindig nem állt helyre teljesen a közműellátás a teljes lakosság számára – írja a Guardian.

Egyelőre nem lehet megmondani, honnan származik az a rakéta, amely kedd este csapódott be Lengyelországban – jelentette ki szerda reggel Pekka Haavisto finn külügyminiszter.

A kedd este a lengyel–ukrán határ közelében becsapódott rakéták eredete még kérdéses.

Kedd este Piotr Müller lengyel kormányszóvivő az MTI szerint megerősítette, kedden a kelet-lengyelországi Hrubieszów járásban két lengyel állampolgár halálát okozó robbanás történt, a helyszínen az illetékes hatóságok továbbra is vizsgálódnak.

Az Egyesült Királyság és Kína lemondta a kétoldalú találkozót – amelyet öt év óta először tartottak volna – a G20-ak találkozóján, mivel az ukrán határnál történt lengyelországi rakétatámadás köti le a világot.

Helyette Rishi Sunak és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök beszélni fog Volodimir Zelenszkij elnökkel a délutáni órákban. Joe Biden azt mondta, hogy a Lengyelországban landoló, két ember halálát okozó rakéta röppályája miatt nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki – írja a The Guardian.

Úgy tudni, hogy az Egyesült Királyság nem vitatja az események amerikai verzióját, de sem Rishi Sunak, sem a Downing Street nem kívánt nyilatkozni a robbanás eredetéről. Sunak és Trudeau, akiket azzal bíztak meg, hogy a G7-ek és a NATO vezetőivel tartott gyors találkozó után beszéljenek Zelenszkijjel, korábban az ukrán külügyminiszterrel is beszéltek.

Rishi Sunak kétoldalú megbeszélést folytatott Joe Bidennel első személyes találkozásukon. Beszéltek a globális gazdasági kihívásokról, valamint Biden elmondta, hogy szívesen látna előrelépést az észak-írországi jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Biden elmondta, hogy szerinte Sunak is azt szeretné, ha az EU-val való megállapodás a lehető leghamarabb megszületne.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy figyelembe veszi az oroszok tagadását a lengyelországi támadásban való részvételről, hozzátéve, hogy valószínűleg technikai hibáról van szó.

A Balin megrendezett G20-csúcstalálkozón elmondta, találkozott Olaf Scholz német kancellárral.

Általános az a benyomás, hogy ez a rakéta nem orosz gyártmány, és a NATO és a G7-ek közös nyilatkozata megnyitja az utat bizonyos következtetések előtt, így nem szabad ragaszkodnunk ahhoz, hogy ezt a rakétát Oroszországból indították. Ez provokáció lenne.

A török elnök a The Guardian szerint hozzátette, „a béke csak párbeszéddel teremthető meg, és mi párbeszédet akarunk teremteni”.

A honvédelmi miniszter a védelmi tanács kedd este nyolc órai ülése után közzétette tájékoztatóját az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeiről kedd éjszaka. Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a Nemzeti Védelmi Tanács ülését, hogy megvitassák a Barátság kőolajvezetéket ért találatot, illetve a lengyelországi rakétabecsapódást.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: jelenleg úgy tűnik, hogy nem a vezetéket érte találat, hanem egy transzformátorállomást, azonban kőolaj egyelőre nem érkezik. Hozzátette, hogy a Mol vezetőinek tájékoztatása szerint a hazai kőolajellátás zavartalan.

A Lengyelországot ért rakétatámadás kapcsán aláhúzta: jelenleg még sok a bizonytalanság, várják a lengyelek tájékoztatását. A legnagyobb szükség erre a két dologra van: józan észre és nyugalomra.

Figyelemmel kísérjük az eseményeket, és mint mindig, most is készen állunk Magyarország védelmére. Kapcsolatban állunk az EU és a NATO vezetőivel

– közölte a miniszter.

Emmanuel Macron francia államfő felvette a kapcsolatot a lengyel vezetőkkel a két, Lengyelországba csapódott rakéta ügyében – jelezte kedd este a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen tartózkodó francia elnök vizsgálja annak a lehetőségét, hogy szerda reggel a jelen lévő vezetők megvizsgálják a Lengyelországban kialakult helyzetet.

A francia védelmi minisztérium jelezte: a köztársasági elnök utasítást adott a „szükséges ellenőrzések elvégzésére a tények megállapítása érdekében, szorosan együttműködve Lengyelországgal és a NATO-n belüli szövetségeseinkkel”.

Beszéltem Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel, hogy kifejezzem szolidaritásunkat. Lengyelország számíthat Franciaország támogatására és a mi rendelkezésre állásunkra a folyamatban lévő vizsgálatok támogatásában

– írta Twitteren a francia elnök. 

A lengyelországi incidens nem más, mint kísérlet arra, hogy közvetlen katonai összeütközést provokáljanak ki Oroszország és a NATO között – közölte szerdán Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének első helyettese.

Egy arra irányuló próbálkozással van dolgunk, hogy közvetlen katonai összeütközést provokáljanak ki a NATO és Oroszország között annak minden következményével

– írta az orosz diplomata Telegram-csatornáján az MTI szerint.

Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán–lengyel határtól 6 kilométerre fekvő kelet-lengyelországi Przewodówban kedd délután robbanás történt, melynek következtében két lengyel állampolgár életét vesztette.

Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a közösségimédia-felületre feltöltött üzenete szerint aggodalommal töltik el a lengyelországi robbanásról szóló hírek. Közölte: szoros figyelemmel kíséri a helyzetet.

Kapcsolatban állunk a lengyel hatóságokkal, a partnereinkkel és szövetségeseinkkel

– mondta a tanács elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt közöte, „mélységes aggodalommal töltik el” a Lengyelországból érkezett hírek, amelyek – mint írta – Oroszország Ukrajna elleni rakétacsapását követő robbanásokról és áldozatokról számoltak be.

Miközben szorosan nyomon követjük a helyzetet, minden gondolatom és szolidaritásom Lengyelország népe felé irányul

– tette hozzá.

Kedden a Radio Zet lengyel rádióállomás nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy két rakéta csapódott be egy gabonasilóba az Ukrajnával határos Lublini vajdaságban lévő Przewodów falu közelében, két ember életét vesztette.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke megdöbbentőnek nevezte azokat a lengyel médiajelentéseket, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak be lengyel területen és ez emberéletet követelt.

Megdöbbentett a hír, amely szerint egy rakéta vagy más lőszer embereket ölt meg lengyel területen

– fogalmazott Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak és hangsúlyozta: „Lengyelország mellett állunk.” Közölte továbbá, kapcsolatban van a lengyel hatóságokkal, az Európai Tanács tagjaival és más szövetségesekkel.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a G20 csúcstalálkozójának ülésén 2022. november 15-én

Fotó: Willy Kurniawan/Pool/Reuters

Charles Michel, aki a G20 csoport indonéziai állam- és kormányfői találkozóján tartózkodik, egy később közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, akit az EU teljes egységéről és szolidaritásáról biztosított.

A kijevi amerikai nagykövetségen tartózkodott Bill Burns, a CIA igazgatója, mialatt az oroszok kedden az ukrán fővárost lőtték – írja a CNN.

Burns Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán hírszerzés vezetőivel egyeztetett. A CIA igazgatója megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben.

A CNN információi szerint Burns biztonságban volt az amerikai nagykövetségen,  miközben az oroszok az ukrán fővárost lőtték.

A mai orosz támadások széles földrajzi kiterjedése, az okozott halálesetek és az ukrán polgári infrastruktúrában okozott károk ellenére úgy tűnik, hogy ez egy viszonylag sikeres nap volt Ukrajna légvédelme számára – írta kedd este Paul Adams, a BBC diplomáciai tudósítója.

Timosenko szerint tizenöt energetikai infrastrukturális létesítményt ért találat, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy rendkívüli áramszünetet vezessen be. Amikor Oroszország október 10-én elkezdte szisztematikusan célba venni Ukrajna energiahálózatát, 83 rakétát lőttek ki, és csak 43-at lőttek le.

Akkor is, mint most, Oroszország iráni gyártmányú kamikaze drónokat is bevetett (kedden 11-et lőttek le), de Ukrajna leginkább a moszkvai cirkáló- és ballisztikus rakétáktól tart, amelyek nagyobb pontossággal és robbanásszerű hatással rendelkeznek.

Kijev nyugati támogatói Ukrajna sürgető kérésére fokozták a légvédelmi fegyverek szállítását.

Úgy tűnik, hogy ez kifizetődő

– írja Paul Adams. A polgári infrastruktúra elleni támadások egymást követő hullámainak kumulatív hatása azonban kétségtelenül óriási nyomás alá helyezi Ukrajna erőforrásait.

Kedden korábban nyugati tisztviselők azt mondták, hogy Oroszország kifogyóban van a nagy pontosságú fegyverekből. Az ukrán hírszerzés becslése szerint Moszkva mindössze 120 Iskander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával és körülbelül egy hónapra elegendő tüzérségi lőszerrel rendelkezhet.

„Ebben a háborúban mindkét fél számára alapvetően fontos a versenyfutás az idővel. Mennyi kárt tud Oroszország okozni, mielőtt elveszíti a képességét, hogy még több kárt okozzon? És mennyi csapást bír el Ukrajna energetikai infrastruktúrája, mielőtt összeomlik a nyomás alatt?” – kérdezi a BBC tudósítója.

A NATO és a G7-országok vezetői szerda hajnalban találkoztak, miután egy orosz gyártmányú rakéta csapódott be a NATO-tag Lengyelországba, és megölt két embert. Az eset aggodalmat keltett a vezetőkben, hogy az ukrajnai konfliktus átterjedhet Ukrajna határain. Két európai diplomata a The Guardian szerint elmondta, hogy Lengyelország a szerződés 4. cikke alapján kérte a NATO-találkozót, amely lehetővé teszi, hogy a NATO valamennyi szövetségesét összehívják, ha bármelyik tag „területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága” veszélybe kerül.

A NATO és a G7 vezetői a tagok korábbi, Balin tartott rendkívüli ülése után egy közös nyilatkozatban elítélték „Oroszország barbár rakétatámadásait Ukrajna ellen”.

Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetői a G20-ak csúcstalálkozója miatt találkoztak, és a lengyelországi történtek miatt az alábbi nyilatkozatot tették közzé:

Elítéljük azokat a barbár rakétatámadásokat, amelyeket Oroszország kedden követett el ukrán városok és polgári infrastruktúra ellen.

Megvitattuk a Lengyelország keleti részén, az ukrán határ közelében történt robbanást. Teljes körű támogatásunkat és segítségünket ajánljuk fel a Lengyelországban folyó nyomozáshoz. Egyetértünk abban, hogy szoros kapcsolatban maradjunk, hogy amint a nyomozás előrehalad, azonnal meghozzuk a megfelelő lépésekhez szükséges döntéseket. Megerősítjük, hogy a folyamatos orosz agresszióval szemben szilárdan támogatjuk Ukrajnát, és az ukrán népet, valamint továbbra is készek vagyunk arra, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk az ukrán közösség elleni arcátlan támadásokért

– olvasható az országokat tömörítő NATO és G7 vezetőinek nyilatkozatában.

Magyarország területére november 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 4509 lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3263 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 15-én 30 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy beszélt Andrzej Duda lengyel elnökkel, és részvétét fejezte ki az ő és állampolgárai számára az ukrán–lengyel határ közelében történt robbantások után.

„Ez szörnyű incidens, és gondosan tisztázni kell, hogyan történhetett” – közölte szerdán Olaf Scholz a Guardian szerint.

Olaf Scholz 2022. november 16-án

Fotó: Christoph Soeder/picture alliance/Getty Images

Lengyelország a robbanásokat orosz gyártmányú lövedék által okozott csapásnak nevezte, Oroszország viszont tagadta az állítást.

A lengyel kormány egyelőre nem erősítette meg, hogy mi történt az ukrán határ közelében. A közösségi médiában terjedő képeken azonban egy kráter és egy felborult pótkocsi látható, amely nyilvánvalóan gabonával volt megrakva. Egy másik képen egy rakéta darabja látszik.

Washingtonban a Pentagon szóvivője azt mondta, hogy tud a jelentésekről, de nincs olyan információja, amely alátámasztaná azokat – írja a BBC.

Számos lehetséges magyarázat létezik

Oroszországnak nem áll érdekében lengyel gazdaságokat célba venni, így valamilyen meghibásodás lehetségesnek tűnik – állapítja meg a lap tudósítója, Paul Adams.

Az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete, Kurt Volker a BBC-nek azt mondta, fontos, hogy Oroszországnak esélyt adjunk arra, hogy megmagyarázza, mi történt. Volker szerint valószínű, hogy baleset történt. „De hallanunk kell, hogy ezt Oroszország mondja. A NATO-nak magyarázatot kell követelnie” – fűzte hozzá az exnagykövet.

Indul az Index szerdai hírösszefoglalója az orosz–ukrán háborúról. Keddi percről percre frissülő összeállításunkat itt olvashatja.

Tartsanak velünk ma is!