Oroszország stratégiai, hadműveleti és taktikai szempontból is veszített

Ezzel a poszttal véget ér szerdai élő hírfolyamunk az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Egy ENSZ-forrás szerdán azt mondta a The Independentnek, hogy van okuk „óvatosan optimistának” lenni a fekete-tengeri gabonára vonatkozó kezdeményezés megújításával kapcsolatban, amely szombaton lejár. 

Az ENSZ által támogatott megállapodás július végén lehetővé tette a gabonaszállítások folytatását egyes ukrán fekete-tengeri kikötőkből, ami mintegy 10 millió tonna gabona szállítását eredményezte, és hozzájárult a nemzetközi árak visszafogásához.

Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban találkozott Bill Burns CIA-igazgatóval − közölte Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője.

Este az elnök beszélt a CIA vezetőjével, William Burnsszel, aki ankarai és kijevi látogatásai után Varsóban tartózkodik

− írta Siewera a Twitteren közzétett bejegyzésében, amelyben megosztott egy képet a találkozóról. A CNN szerint hozzátette: az általános biztonsági helyzetről, valamint a közelmúlt eseményeinek összefüggéseiről is szó esett. 

Mintegy 50 orosz katona halt meg vagy sebesült meg egy nagy hatótávolságú ukrán tüzérségi támadásban − közölte szerdán az ukrán hadsereg.

A fegyveres erők vezérkara Facebook-bejegyzésben közölte: Oroszország kedden szenvedte el a veszteségeket, amikor az ukrán erők a frontvonalak mögött 70 kilométerre fekvő Denezsnyikove falut lőtték a keleti Luhanszk tartományban − írta meg a The Independent. 

A cseh kormány a következő egy évben akár 4000 ukrán katonát is kiképezhet – közölte szerdán Jana Cernochová cseh védelmi miniszter.

A kiképzésre öt négyhetes ciklusban kerülne sor, amelyeken egyenként legfeljebb 800 katona vesz részt, és 975 millió cseh koronába (16,6 milliárd forint) kerülne – közölte a szaktárca.

A kiképzési program idén kezdődne az első csoporttal, és végül az Európai Unió tervezett ukrajnai kiképzési programja keretében valósulna meg.

Kijev érdeklődést mutatott elsősorban gépesített zászlóaljak, valamint egészségügyi, műszaki és vegyészcsapatok kiképzése iránt, tette hozzá a tárcavezető – írja az al-Dzsazíra.

Megérkezett a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) segélyszállítmánya az orosz megszállás alól felszabadított Herszonba − közölte az MTI.

 Az ICRC szerdán Genfben jelentette be, hogy a konvojjal egyebek között ötszáz sebesült ellátásához szükséges orvosi eszközök mellett kétezer páciens három hónapra elegendő ápolásához szükséges felszerelés érkezett a városba. Mindemellett egy elmegyógyintézetet és az Ukrán Vöröskeresztet ellátták élelmiszerrel és alapvető tisztálkodási cikkekkel. Az ICRC ezenfelül biztosított egy ivóvizes tartálykocsit, valamint szakértőket, akik fel fogják mérni a nem felrobbant lövedékek jelentette kockázatokat.

A Nemzetközi Vöröskereszt szerint a legnagyobb feladatot a távfűtés és az áramszolgáltatás helyreállítása fogja jelenteni, ami elengedhetetlen az ivóvízellátás és a csatornarendszer működéséhez.

Litvánia megemelte hadserege egy részének készültségi szintjét a lengyelországi rakétabecsapódás miatt − írta meg az MTI. 

Valdemaras Rupsys litván vezérkari főnök szóvivője szerdán a BNS helyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az utasítás a légvédelmi erőkre vonatkozik. Mint mondta, ezzel le tudnak faragni a reakcióidőből, hogy a lehetséges veszélyekre válaszolni tudjanak, és a kitűzött feladatokat teljesíthessék.

A balti ország emellett jövőre megemeli védelmi kiadásait is. A vilniusi kormány szerdán módosította a 2023-as költségvetés tervezetét, lehetővé téve a védelmi kiadásoknak a bruttó hazai össztermék (GDP) három százalékára történő emelését. A többletkiadásokat hitelfelvételekből fedeznék – ismertette Gintare Skaiste litván pénzügyminiszter. Ennek előfeltétele viszont, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg a GDP 4,9 százalékát.
   

Lengyelország nem ad ki vízumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) november végi varsói értekezletére készülő orosz képviselőknek – erősítette meg a lengyel külügyi szóvivő.

Az EBESZ soros elnökségét idén betöltő Lengyelország november 24–26-án Varsóban rendezi meg a szervezet parlamenti közgyűlését. Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a vízumkérelmek elutasításának hírét. Előtte, szerda reggel az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió tudatta: az orosz képviselők az EBESZ ülésére készültek, de nem utazhatnak be Lengyelországba az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt.

Az RMF FM hivatalosan meg nem erősített információi szerint az eset több mint tíz orosz képviselőt érint, akiknek azzal indokolták meg a vízumkiadás megtagadását, hogy beutazásuk Lengyelországba az Ukrajnával vállalt szolidaritás elvét sértené. Lengyelország szeptemberben korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszoknak. Ugyanakkor fenntartották a mentességet többek között ellenzéki aktivisták számára – számolt be az MTI.

Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta az iráni államhoz közel álló szervezeteket Irán oroszországi fegyverszállításai miatt – közölte a washingtoni külügyminisztérium.

Az Antony Blinken miniszter aláírásával kiadott dokumentum a büntetőintézkedések pontos indokaként a katonai célokra használt drónok iráni szállítását jelölte meg Oroszország számára, amelyeket – a szöveg szerint – Moszkva polgári infrastruktúra és városok elleni légicsapásokra használ fel.

A külügyminisztérium és vele összhangban az amerikai pénzügyminisztérium lépése az MTI szerint három iráni szervezetet érint: az iráni Forradalmi Gárda légierejét, valamint a pilóta nélküli légi eszközöket, drónokat gyártó iráni vállalatokat.

Emellett újabb orosz intézményeket és magánszemélyeket is szankcióval sújtott az Egyesült Államok.

Franciaország továbbra is elkötelezett az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott tárgyalások mellett, hogy véget vessenek a két fél között kialakult konfliktusnak – mondta Emmanuel Macron francia elnök a G20-ak csúcstalálkozója után.

Az államfő elmondta: nemrégiben beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és korábban azt ígérte, hogy telefonon egyeztetni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is a csúcstalálkozó után. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban elmondta, az orosz elnök napirendjében nem szerepel ilyen pont.

Bár Franciaország nem része a háborúnak, fontos szerepe van a béke előkészítésében, és úgy látszik, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország is ezen az állásponton van

– fogalmazott Emmanuel Macron a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. Hozzátette: Indiával, Kínával és Törökországgal is egyeztetett, akiknek szintén fontos szerepük van.

A francia elnök szerint a tárgyalásokhoz vezető út nem összeegyeztethetetlen az ellenállás támogatásával, és arra sürgette a világ vezetőit, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy Ukrajna ellenállását támogassák.

Ken McCallum, a brit hírszerzés, az MI5 vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságnak fel kell készülnie az orosz agresszióra, mivel több mint száz feltételezett orosz kém beutazását utasították el az Egyesült Királyságba − írja a Sky News. 

Az MI5 vezetője „ostobaságnak” minősítette azokat az orosz próbálkozásokat, amelyek az Egyesült Királyságot vádolják azzal, hogy ő áll az Északi Áramlat gázvezetékek elleni rejtélyes robbantások mögött.

McCallum jelezte: az, hogy Moszkva Londonra összpontosít, azt tükrözi, hogy

fontos az Egyesült Királyság által Ukrajna önvédelméhez nyújtott támogatás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „nincs kétsége” afelől, hogy a Lengyelországban robbanást okozó rakéta „nem ukrán” volt − írta meg a Sky News. 

Zelenszkij hozzátette: Ukrajnának „ott kell lennie” a helyszínen, ahol két ember meghalt, és négyen megsérültek.

A megjegyzése akkor hangzott el, amikor mind Lengyelország, mind a NATO azt mondta, hogy az országot „valószínűleg” egy ukrán légvédelmi rakéta találta el − de „semmi sem utal arra”, hogy szándékos támadásról lenne szó.

Az Egyesült Államok továbbra is szorosan együttműködik Lengyelországgal és más szövetségesekkel, hogy több információt gyűjtsön a Lengyelországban tegnap történt halálos robbanásról, amely két ember halálát okozta − mondta Lloyd Austin védelmi miniszter az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport hetedik ülését megelőző szerdai megnyitó beszédében − írta meg a CNN. 

A Kreml talán azt reméli, hogy a további bombázások megtörik az ukrán nép elszántságát, de az egyszerű ukrán állampolgárok azzal a csodálatos daccal válaszoltak, amelyet a világ már jól ismer

− tette hozzá Austin.

Ukrajna „azonnali hozzáférést” akar a lengyelországi robbanás helyszínéhez, és kész bizonyítékot adni a partnereknek az „orosz nyomokról” − közölte az ukrán biztonsági tanács titkára.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára elmondta, hogy az ország partnereivel közös tanulmányt akar készíteni a keddi incidensről, és látni akarja azokat az információkat, amelyek alapján szövetségesei következtetéseket vonnak le − közölte a Sky News. 

Oroszország bekérette a külügyminisztériumba a moszkvai lengyel nagykövetet − közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. 

Korábban a Kreml azzal vádolta Lengyelországot, hogy „teljesen hisztérikusan” reagált a keddi incidensre, amikor két ember meghalt egy rakéta miatt Kelet-Lengyelországban − írta meg a Sky News.  

Lengyelország és a NATO szerint az incidens oka valószínűleg egy eltévedt rakéta volt, amelyet Ukrajna légvédelme lőtt ki.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO-szövetségeseknek hideg fejjel kell kezelniük a keddi lengyelországi rakétaincidenst, amely két ember halálát okozta.

Azt hiszem, tényleg hideg fejjel kell gondolkodnunk, tudván, hogy ennek tovagyűrűző hatása lehet, különösen azokra az országokra, amelyek nagyon közel vannak

− mondta Kallas a CNN-nek adott szerdai interjújában.

A lengyel kormányon múlik, hogy megmondja, hogyan akarja ezt kezelni

− tette hozzá.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrán védelmi kapcsolattartó csoporton belül többet kell tenni Ukrajna sürgős légvédelmi igényének kielégítése érdekében − közölte az ukrán Unian hírügynökség.

A csoport legutóbbi ülése óta hét ország szállított Ukrajnának légvédelmi rendszereket, vagy ígérte, hogy küld. Ez sok ártatlan ukrán férfi, nő és gyermek életét fogja megmenteni, és segít az ukrán fegyveres erőknek megvédeni a légteret

− mondta Lloyd Austin.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az ukrajnai háború „nagy valószínűséggel” a tárgyalóasztalnál fog véget érni − írta meg a The Independent.

Egy sajtótájékoztatón Stoltenberg elmondta, hogy bármilyen tárgyalás „a harcban elért eredményekhez lesz kötve”, és hogy a NATO-szövetségesek úgy tudják a legjobban maximalizálni a béke lehetőségét, ha „támogatják az ukránokat a harctéren”.

Azt mondta, ha Ukrajna abbahagyja a harcot, már nem fog szuverén nemzetként létezni, de ha Oroszország abbahagyja a harcot, akkor a háború véget ér.

A Twitteren terjed egy videó, amelyen egy herszoni ukrán férfi arról számolt be, hogy az összes közmű leállt a városban, de ennek ellenére boldogok, mert végre felszabadították őket − írja a Mandiner. 

Rendkívül boldog vagyok, hogy végre felszabadítottak minket, szabadok vagyunk. Nincs áram, nincs víz, nincs központi fűtés, nincs telefonos és internetes kapcsolat a városban – de nincsenek oroszok sem! És ennek rendkívül örülök

– fogalmazott a férfi.

James Cleverly külügyminiszter egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a robbanás minden részlete ismeretlen, és kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem fog elhamarkodottan ítélkezni − közölte a The Guardian. 

Cleverly elmondta, hogy Lengyelország fogja vezetni az esemény kivizsgálását, és hogy az egyetlen ok, amiért rakéták repülnek az európai égbolton, Oroszország agressziója.  

Az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint szerda délután „négy hangos robbanás hallatszott az égen” az oroszországi Belgorod városában − írta meg a The Guardian. 

A RIA tudósítója azt feltételezi, hogy a légvédelem működött. Belgorod Oroszország ukrán határához közel, Harkiv közelében fekszik.

Az Indonéziai G20-csúcstalálkozón részt vevő orosz delegáció szerda reggel, miután híre ment, hogy egy orosz gyártmányú rakéta robbant fel Lengyelországban, meglehetősen csendes volt. Délelőtt 10 óráig nem érkeztek új bejegyzések a Telegram-csoportos csevegésekbe, ahol a szóvivők a csúcstalálkozó alatt rendszeresen megosztották az orosz küldöttek, köztük Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozatait és fényképeit.

Az indonéziai orosz nagykövetség szóvivője nem válaszolt a kommentárkérésekre − írta meg a The Washington Post. 

Lavrov kedden késő este távozott Baliról − jelentették az orosz állami hírügynökségek −, és Anton Sziluanov pénzügyminiszterre bízta a delegáció vezetését.

A német védelmi minisztérium szóvivője szerint Berlin felajánlotta, hogy saját harci repülőgépeket küld a lengyel légtérbe a járőrözés támogatására − közölte a The Guardian. 

Christian Thiels újságíróknak nyilatkozva elmondta:

A lengyelországi incidensre adott azonnali reakcióként felajánljuk, hogy német Eurofighterekkel megerősítjük a légtér feletti légi rendfenntartást harci légi járőrözéssel. A küldetés már holnap megkezdődhet, ha Lengyelország úgy kívánja.

A műveletet német légibázisokról lehetne indítani, anélkül hogy a repülőgépeket Lengyelországba kellene áthelyezni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Andrzej Duda lengyel államfővel azután, hogy kedd este rakétabecsapódás történt az ukrán határ melletti lengyel területen – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az éjszakai telefonbeszélgetést követően Zelenszkij Twitteren közölte, hogy részvétét fejezte ki az orosz „rakétaterror” következtében meghalt lengyel állampolgárok miatt.

„Kicseréltük a rendelkezésre álló információkat, minden tényt megtudunk. Ukrajnát, Lengyelországot, egész Európát és a világot teljes mértékben meg kell védeni a terrorista Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij egyik videóüzenetében jelentette be, hogy a keddi súlyos orosz rakétatámadás miatt Ukrajnában mintegy tízmillió ember maradt áram nélkül.

Elmondta, hogy szerdára virradóan Harkivot, Zsitomir régiót, Kijevet és Lviv megyét érintette leginkább az áramkimaradás. Ezenfelül a nyugat-ukrajnai Lvivben és néhány más városban a távfűtés is leállt.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a haditanács szerdai ülése után kijelentette: Ukrajna a partnerekkel közösen folytatja a lengyelországi rakétabecsapódás részletes tanulmányozását, és hozzáférést kér az ukrán szakemberek számára – írja az MTI.