Elvetette a Kreml szóvivője szerdán annak lehetőségét, hogy Oroszországnak köze lehet a leleplezett németországi szélsőjobboldali puccskísérlethez.
Ez valószínűleg a Német Szövetségi Köztársaság belső problémája, és ők maguk is megállapították, hogy semmilyen orosz beavatkozás szóba sem jöhet. Mi médiajelentésekből értesültünk erről. Nincs mit mondanunk
– mondta a Kreml szóvivője.
A német rendőrség szerda hajnalban nagyszabású akciót hajtott végre a Bundestag megrohamozására és államcsínyre készülő szélsőjobboldaliak ellen. Huszonöt embert vettek őrizetbe hét szövetségi tartományban, valamint Ausztriában és Olaszországban. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Az MTI beszámolója szerint van egy orosz nő, Vitalija B., akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartott az összeesküvés vezetője és „Oroszország képviselői” között. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a német főügyészség közölte: jelenleg nincs oka feltételezni, hogy orosz hivatalos emberek is támogatták volna az összeesküvőket.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Új műholdfelvételek kerültek nyilvánosságra az oroszországi Engels légi bázisáról a robbanásokat követően. A bázison állomásozó egyik nehézbombázón jelentős kár keletkezett, ami nagyban befolyásolhatja Oroszországot abban, hogy támadásokat hajtson végre a levegőből Ukrajna ellen.
A több elemző által megvizsgált képeken legalább egy nehézbombázó repülőgépen látszik sérülés, amit egy TU-95-ösként azonosítottak. Elmondásuk szerint a légibázison a talaj láthatóan megégett, néhol még a tűz oltására használt hab maradványai is felfedezhetők.
Very high resolution satellite image of the damaged Tu-95 at Engels Air Base.
— Sarah Hansen (@SarahHa42) December 6, 2022
December 5, 2022 https://t.co/hlxd0XsxSB pic.twitter.com/zWaVcDZLM2
Vitalij Klicsko elutasította az ukrán elnök kritikáját azzal kapcsolatban, hogy városa nem eléggé felkészült az orosz légicsapásokra − írta meg a Sky News.
Klicskót Volodimir Zelenszkij az egyik esti videóbeszédében támadta, amikor azzal vádolta a városi hatóságokat, hogy nem biztosítanak elegendő óvóhelyet, annak ellenére, hogy az energiarendszert orosz támadások sújtják.
Klicsko azzal reagált a vádakra, hogy Kijevben lényegesen több fűtési csomópont van, mint Ukrajna bármely más városában.
Furcsán néz ki, hogy amikor közös ellenség ellen harcolunk, egymással kezdünk küzdeni. Meggyőződésem, hogy emögött a politika áll, mert az egyik politikai csoport képviselői elkezdtek szaglászni, hogy hibákat keressenek
− mondta.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerdán jelentette, hogy a háború kezdete óta 2022. december 6-ig összesen 7 832 493 menekült érkezett Ukrajnából Európa más országaiba.
Az UNHCR szerint Oroszország fogadta be a legtöbb menekültet (2 852 395 főt), ezt követi Lengyelország (1 529 355), Németország (1 021 667), Csehország (467 862), Olaszország (173 231), Spanyolország (156 753), Bulgária (146 69), az Egyesült Királyság (147 800), Franciaország (118 994) és Szlovákia (102 873). Más országokban a menekültek száma nem haladja meg a 100 ezret – írja a TASZSZ.
Ukrajna európai uniós és NATO-tagságának gyors elfogadását sürgették a lengyel–litván–ukrán parlamenti közgyűlés Vilniusban szerdán véget ért kétnapos ülésének közös nyilatkozatában – olvasható a lengyel szenátus hivatalos Twitter-oldalán.
A parlamenti küldöttségét vezető Viktorija Cmilyte-Nielsen litván házelnök, Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök, valamint Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök által jegyzett nyilatkozat szerint a három ország együttműködni kíván Ukrajna jelenlegi és háború utáni újjáépítésében – számolt be az MTI.
Ukrajna februárban kérvényezte az európai uniós tagságot, júniusban odaítélték neki a tagjelölti státuszt. Szeptember végén Kijev gyorsított eljárású NATO-tagságért folyamodott.
Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára – jelentette be Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, három további orosz bankot céloznak meg, korlátozzák Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportellenőrzéseket vezetnek be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érintik.
Kiállunk Ukrajna mellett, és mindent megteszünk, hogy Oroszország megfizessen kegyetlenségéért
– fogalmazott a brüsszeli EU-testület elnöke, majd hozzátette: az unió korábban bevezetett nyolc szankciós csomagja már „kemény” hatást ért el.
Russia continues to bring death and devastation to Ukraine.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) December 7, 2022
We stand by Ukraine and we are making Russia pay for its cruelty
The existing 8 packages of sanctions we introduced so far are already biting hard.
Today we are stepping up the pressure on Russia with a 9th package↓ pic.twitter.com/vWX7fkqZp0
Az ukrán hadvezetés arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 17 iráni kamikaze drónt lőttek le, amelyek közül 14 Shahed-136 típusú. Ezek közül 11-et a légvédelem, hármat a szárazföldi csapatok légelhárítása semmisített meg.
A hadsereg információi szerint a drónokkal Zsitomir és Dnyipro térségét próbálták támadni az oroszok – számolt be a Kárpáthír.
Az orosz hadsereg abban a hamis tévképzetben él, hogy Ukrajna megtámadhatja Oroszországot – jelentette a brit védelmi minisztérium. A hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz hatóságok azért sürgetik az orosz területen való védelmi előkészületeket, hogy megerősítsék a hazafias érzelmeket katonáikban.
Ez tehát azt jelzi, hogy az orosz döntéshozók valóban abban a (hamis) hitben élnek, hogy az ukrán erők megtámadhatják Oroszországot
– írja a jelentés.
Oroszország nemrégiben elkezdte kiépíteni a védelmét az ukrajnai határ mentén, miután két nap alatt három támadás is érte az orosz katonai repülőtereket.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 07 December 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 7, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/9mTBxnDJgn
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/yZiVwexzFV
Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.
Azt mondta, hogy az ősszel végrehajtott részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnába, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni „nincs értelme”.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg”, és hogy az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik „amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”.
Titkos tervet készít elő a Kreml arra az esetre, ha Oroszország csúfos vereséget szenvedne Ukrajnában – erről Abbas Gallyamov, Vlagyimir Putyin korábbi beszédírója számolt be az Unian szerint.
A tavasz óta készülő terv a Noé bárkája nevet viseli, eszerint Latin-Amerikába menekítenék az orosz elnököt. Elmondása szerint eleinte Kínát is fontolóra vették, de attól tartottak, hogy a kínaiak nem viselnének el egy bukott elnököt, ezért inkább Venezuela és Argentína mellett döntöttek.
Gallyamov szerint nem csak Putyin készül a menekülésre, hiszen a Kreml magas rangú tisztviselői tartózkodási engedélyeket és ingatlanokat vásárolnak Venezuelában.
A nyugati országoknak fel kell készülniük arra, hogy újra kell indítaniuk az ukrajnai háború kezdetével eltörölt, orosz légteret átszelő járatokat – közölte egy genfi konferencián a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója, a British Airways korábbi vezetője, Willie Walsh.
Véleménye szerint a kínai légitársaságok 2023-ban enyhítenek a koronavírus-korlátozásokon, ennek köszönhetően pedig a kínai légitársaságok kereskedelmi előnyhöz fognak jutni olyan légitársaságokkal szemben, mint a British Airways, amelynek járatideje jelentősen meghosszabbodott az orosz légtér kötelező megkerülése miatt – írja a Meduza.
Törekedni kell az orosz légtér újbóli megnyitására annak érdekében, hogy Európa gyorsabban és hatékonyabban jusson el Ázsiába – szögezte le, hozzátéve: erre nem kerülhet sor addig, amíg zajlik az ukrajnai háború.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, a német rendőrség szerda reggel 52 embert tartóztatott le, akik a gyanú szerint puccsot hajtottak volna végre a német államberendezkedés ellen.
A német államügyészség úgy tudja, hogy a hatalomátvételt tervező neonáci csoportosulás a második világháború szövetséges győzteseivel tárgyalta volna meg Németország új államrendjét.
Ezek között elsősorban Oroszország szerepelt, a csoport fel is vette a kapcsolatot Moszkvával – írja az Allgemeine Beitung.
A vezetőjük, a magát XIII. Henrik Reuss hercegnek nevező férfi kereste meg a Kremlt, de az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy Moszkva nem kapott az ajánlatra – állítja az ügyészség. A kapcsolatfelvétel az egyik tag orosz élettársán keresztül történt.
Nagy-Britannia „több ezer” NLAW páncéltörő fegyvert rendelt az Ukrajnának tavaly adományozott 7000 darab helyett. A Munkáspárt azért panaszkodott, hogy az üzlet aláírása közel 10 hónapig tartott, a pótlás pedig három évig fog tartani − írta meg a The Guardian.
A védelmi minisztérium bejelentette, hogy a fővállalkozó Saabbal 230 millió font értékű szerződést kötött 500 darab páncéltörő 2023-ban történő legyártására, és további ezer darabra 2024 és 2026 között, ami jól mutatja, hogy milyen hosszú időbe telhet az Ukrajnának adott adományok miatt kimerült készletek pótlása.
Lettország továbbra is támogatni fogja a területén száműzetésben élő orosz újságírókat, azonban ehhez be kell tartaniuk a balti állam törvényeit − jelentette ki szerdán Krisjanis Karins lett kormányfő a helyi közszolgálati televízióban.
Karins azt követően nyilatkozott az ügyben, hogy a lett médiahatóság (NEPLP) kedden visszavonta a Dozsgy orosz független televíziós csatorna sugárzási engedélyét jogsértésekre hivatkozva. A Dozsgy állítólag egyik műsorában olyan térképet mutatott be, amelyen a Krím Oroszország részeként szerepelt, illetve az orosz részleges mozgósításról szóló egyik tudósításában a műsorvezető azt a benyomást keltette, mintha segélycsomagokat gyűjtenének az orosz katonáknak − közölte az MTI.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet élesen bírálta a Dozsgy elleni hatósági fellépést.
Az Egyesült Államok elhatárolódott az Oroszországon belül, vélhetően Ukrajna által végrehajtott dróncsapások sorozatától − írta meg a Sky News.
A csapások katonai célpontok ellen irányultak, köztük olyan repülőterek ellen, amelyeken fegyverek bevetésére használt repülőgépek állomásoztak Ukrajnában.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem bátorította Ukrajnát a háború „eszkalálására”.
Elmondta, hogy az Egyesült Államok mindig is egyértelműen beszélt Ukrajnával a konfliktus eszkalálódását illetően, és bár Amerika tárgyalt szövetségesével a fegyverrendszerek felhasználhatóságáról, az orosz célpontok támadása „az ő döntésük” volt.
Az ukrán tisztviselők valószínűleg azzal érvelnek majd, hogy joguk van megvédeni magukat az orosz területen lévő katonai célpontok megtámadásával.
Az illetékes ukrán bíróság 12 év szabadságvesztésre ítélt egy Luhanszk megyei papot, a Moszkvához hű ukrán ortodox egyházi „szárny” liszicsanszki templomi elöljáróját, aki információkat szivárogtatott az oroszoknak az ukrán fegyveres erők szeverodonyecki állásairól – hozta nyilvánosságra szerdán az Ukrán Biztonsági szolgálat (SZBU).
A férfit – akinek nevét az SZBU nemzetbiztonsági szolgálat nem hozta nyilvánosságra – egy különleges művelet eredményeként idén áprilisban vették őrizetbe. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte.
A nyomozati anyag szerint a papot 2014-ben egy Oroszországi Föderációban tett látogatása alatt vették rá az oroszok az együttműködésre. Attól fogva az önhatalmúlag kikiáltott, szakadár Luhanszki Népköztársaság egyik vezetője folyamatosan kapcsolatban állt vele.
Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete után a pap adatokat gyűjtött és továbbított a Moszkva-barát szakadár fegyvereseknek az ukrán erők egységeiről, köztük az ukrán csapatok szeverodonyecki harci állásairól
– fejtette ki közleményében az SZBU.
Hozzátette: az oroszokat elsősorban a védelmi egységek létszámával és katonai felszerelésével kapcsolatos információk érdekelték. Ezenfelül a pap információkat szolgáltatott az oroszoknak azokról az Ukrajna-párti helyi lakosokról is, akik potenciálisan ellenállást tanúsíthatnak az orosz megszállókkal szemben – számolt be az MTI.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.
Szerinte az ukránokon múlik annak eldöntése, hogy mikor tartják megfelelőnek az időt a tárgyalások elkezdésére, és az is, hogy megállapodjanak a tárgyalások feltételeiről – adta hírül az MTI.
Jens Stoltenberg hozzátette: a helyzet paradoxona, hogy
minél inkább szeretnénk a békés, tárgyalásos megoldást, annál inkább sürgető feladat Ukrajna katonai segélyezése.
A NATO-főtitkár kijelentette: fel kell ismerni, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, az sem jelenti majd azt, hogy vissza lehet térni „valamiféle jó vagy normális viszonyhoz” Oroszországgal.
Stoltenberg szerint a NATO-nak hosszú ideig tartó nehéz viszonyrendszerre kell felkészülnie Oroszországgal, és ez azt jelenti, hogy befektetési forrásokat kell fordítania a saját védelmére.
Karácsonyra teljesen összeomolhat Ukrajna energiaellátó infrastruktúrája, aminek következtében milliók válhatnak a humanitárius katasztrófa áldozatává – hívta fel a figyelmet az amerikai Mercy Corps segélyszervezet.
A szervezet szerint az orosz bombázások miatt megsérült az ukrán áramellátási infrastruktúra közel 50 százaléka, de a teljes ellátási hálózat összeomolhat a következő néhány hétben.
Az ukrán városok nagy része szó szerint élhetetlenné válhat a következő néhány hónapban, ahogy a hőmérséklet drasztikus csökkenésnek indul.
Nem arról van szó, hogy órákig, napokig, de lehet, hogy hetekig nem lesz áram
– nyilatkozta a szervezet a Newsweeknek.
Az oroszok a Donyecki területen található Kurakhove városát ágyúzták szerdán, legalább nyolc ember életét vesztette – közölte Pavlo Kirilenko, a régió katonai közigazgatási parancsnoka Telegramon.
A Sky News beszámolója szerint egy piac, egy buszpályaudvar, egy benzinkút és több lakóépület is tűz alá került. A támadásban öten megsérültek.
The occupiers shelled the city of #Kurakhove in #Donetsk region. There are reports about eight dead among civilians as a result of the shelling. pic.twitter.com/0sODtzT1Jb
— NEXTA (@nexta_tv) December 7, 2022
A lap információ szerint az Egyesült Államok kormánya módosított az Ukrajnának adott HIMARS-rendszerek hatékonyságán annak érdekében, hogy ne tudjanak rakétát lőni Oroszországig. Az Egyesült Államok védelmi tisztviselői kedden nem kommentálták az értesülést.
„Biztonsági szempontokat figyelembe véve nem kommentáljuk nyilvánosan a szövetségeseinknek és partnereinknek biztosított rendszerek állapotát” – közölte a Pentagon szóvivője, Patrick S. Ryder dandártábornok a Task & Purpose nevű amerikai biztonságpolitikai és haditechnikai portállal.
Az egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok hogyan hajthatta végre a módosításokat. Mark Cancian nyugalmazott tengerészgyalogos ezredes, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója szerint elképzelhető, hogy az amerikai kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy az Ukrajnának adományozott HIMARS-rendszerekkel ne lehessen oroszországi célpontokra lőni.
Az orosz erők ismét több energetikai létesítményre mértek csapást szerdára virradó éjjel Ukrajna keleti részében − hozta nyilvánosságra az Ukrenergo áramszolgáltató társaság.
A közlemény szerint folytatódik az energiarendszer szakaszos helyreállítása a rakétatámadások után, de továbbra is jelentős áramhiány van. Az atomerőművekben az elektromos hálózat károsodása miatt lekapcsolt blokkok feltöltésének folyamata a tervezett módon folytatódik − tette hozzá a vállalat.
Nehéz helyzet alakult ki az ország keleti részében, ahol az ellenség tegnap este ismét tüzet nyitott egyszerre több energia-infrastrukturális létesítményre, miközben a hőmérséklet ebben a térségben elérte a mínusz 17 Celsius-fokot. A sürgősségi javítási munkálatok folytatódnak. A javító csoportok emellett azon dolgoznak, hogy felszámolják a rakétatámadások következményeit Kijevben és az Odesszai területen, és biztosítsák a régiók energiaellátását
− fejtette ki az Ukrenergo.
Kiemelték, hogy továbbra is jelentős hiány van az energiarendszerben, és az összes regionális energiacégnek korlátozást írtak elő az áramfogyasztásra vonatkozóan − közölte az MTI.
A Wagner-zsoldoscsoport egyik fegyverese tűzharcba keveredett a rendőrséggel az orosz–ukrán határ közelében lévő Rosztovi területen.
Az illető, az 38 éves Pavel Nikolin lopás és rablás miatt ült börtönben Ufában – egész addig, amíg a Wagner be nem toborozta és el nem vitte Ukrajnába harcolni (a zsoldoscsoport az utóbbi hónapokban kezdett el az amnesztia ígéretével elítélteket toborozni az orosz börtönökben).
Nikolin azonban november 24-én nemes egyszerűséggel
fogta magát, és dezertált az egységétől, miközben magával vitte a gépkarabélyát.
Végül december 6-án akadtak a nyomára a Rosztovi területen található Novosaktinszk környékén. A férfi akkor tűzharcba is keveredett az elfogására érkező rendőrökkel, egyiküket ágyékon lőtte, majd elmenekült.
Szerdán, alig egy nappal később egy elhagyatott farmon akadtak a nyomára. A férfi megpróbált ellenállni a rendőröknek, de ekkor már elfogták – írta a Baza nevű orosz Telegram-csatorna. Az elfogás tényét a Rosztovi terület kormányzója, valamint az orosz belügyminisztérium is megerősítette.
Ferenc pápa egy náci hadművelethez hasonlította az ukrajnai háborút, amely a második világháború első éveiben mintegy kétmillió emberéletet követelt.
Az egyházfő a heti általános audienciáján lengyel zarándokokhoz szólva megjegyezte, hogy a lengyelországi Lublini Katolikus Egyetem a közelmúltban emlékezett meg a Reinhard-művelet évfordulójáról.
„Most a történelem ismétli önmagát. Mindannyian látjuk, mi történik Ukrajnában” – tette hozzá Ferenc pápa.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint növekszik a nukleáris háború veszélye, ugyanakkor még most is kitart amellett, hogy nem Oroszország provokálta ki az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktust – írja a Sky News.
Az államfő videokapcsolaton keresztül beszélt az Emberi Jogi Tanács tagjaival szerda délután. Vlagyimir Putyin ismét azt állította, hogy nem Oroszország miatt robbant ki fegyveres konfliktus Ukrajnában, szerinte egy 2014-es „államcsíny” vezetett a mostani helyzethez, amikor Moszkva elfoglalta a Krímet. Hozzátette, hogy Oroszországnak „esélye sem volt rendezni a helyzetet Ukrajnában”, ahol február vége óta háború dúl.
Vlagyimir Putyin ezután azt állította, hogy Oroszország lehet Ukrajna területi integritásának egyetlen garanciája. „De ez Ukrajna új vezetőin múlik” – fűzte hozzá.
Az orosz vezető az atomfegyverekkel kapcsolatos félelmekre is kitért, azt állítva, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik. Utána már arról beszélt, hogy „Oroszország a nukleáris fegyverek bevetését egy támadásra adott válasznak tekinti”.
Vlagyimir Putyin azt is állította, hogy Oroszország „az Egyesült Államokkal ellentétben” nem rendelkezik taktikai atomfegyverrel más országokban.
Nekünk vannak a legfejlettebb fegyvereink, de nem akarunk hadonászni velük
– hangsúlyozta Vlagyimir Putyin felszólalása végén.
Oroszország kész tárgyalni, ha komoly javaslat érkezik az ukrán konfliktus megoldására, amely teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai külpolitikai fórumon.
Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni
– mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon.
Az orosz diplomácia vezetője hozzáfűzte, hogy Oroszország kész lenne komoly párbeszédet folytatni a nyugati országokkal, ha ott előrelátó emberek kerülnek kormányra – adta hírül az MTI.
Amikor és amennyiben Nyugaton, az Európában és az Egyesült Államokban létrehozott intézmények vezetésébe olyan emberek kerülnének, akik képesek egy kicsit messzebbre látni, mint a kétéves választási ciklus (…) akkor természetesen készen állunk egy komoly beszélgetésre
– mondta Lavrov, aki szerint „ennek a fényes korszaknak az eljövetelére várva” Oroszország mindig tárgyalni fog „a szakértői közösség épeszű embereivel”.
Az ukrán nagykövetségekre küldött gyanús csomagok mindegyikén egy németországi Tesla-autókereskedés címe szerepelt feladóként, és többnyire olyan postahivatalokból küldték őket, ahol nem volt térfigyelő kamera − közölte az ukrán külügyminiszter.
Dmitro Kuleba Facebookon közölte, hogy 15 országban 31 ukrán külképviselet kapott ilyen csomagokat, amit „az ukrán diplomaták elleni terrorkampánynak” nevezett − írta meg a The Guardian.
Ukrajna múlt héten közölte, hogy állatszemeket tartalmazó véres csomagokat küldtek néhány európai képviseletére nem sokkal azután, hogy levélbomba robbant a spanyolországi nagykövetségen, és a rendőrség hatástalanított más, többek között a spanyol miniszterelnöknek küldött csomagokat.
Minden borítéknak ugyanaz a feladócíme: a németországi Sindelfingen városában található Tesla-autókereskedés. A küldeményeket általában olyan postahivatalokból küldték, amelyek nem voltak felszerelve videómegfigyelő rendszerrel. A bűnözők arra is ügyeltek, hogy ne hagyjanak DNS-nyomot a csomagokon. Ez különösen a végrehajtás professzionális szintjét jelzi
− írta Kuleba.
A német hatóságok és a dél-németországi Sindelfingenben található Tesla-kereskedés nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére.
Jelentős mértékben nőtt az ukrajnai tűzesetek száma a hőt és elektromosságot előállító generátorok nem megfelelő használata miatt – közölte Olekszandr Horunzsij, az ukrán katasztrófavédelem szóvivője.
Az Unian beszámolója szerint a szóvivő figyelmeztette a lakosságot, hogy a generátorokat kizárólag a szabadban üzemeltessék és tartsák be a tűzvédelmi előírásokat. Elmondta, idén több mint 72 ezer tűzeset miatt riasztották a tűzoltókat, míg novemberben nagyjából háromezer bejelentés érkezett hozzájuk, amelyek 40 százaléka a lakosság köréből érkezett.
Az utóbbi hetekben folyamatosan orosz rakétatámadások érik az ukrajnai elektromos infrastruktúrát, ezért a lakosság generátorokkal igyekszik biztosítani az áramot és a fűtést lakásaikban.
Mindeközben Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója a Twitteren arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei telet az ukránok nem élik túl generátorok nélkül.
Ukraine needs generators to survive the winter after Russian attacks on our energy infrastructure.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 7, 2022
European countries are collecting money and sending generators to Ukraine. We are beyond grateful.
We will win together!
📹: @dw_russian pic.twitter.com/v5ulmeMdd7
Az ENSZ legfontosabb emberi jogi testületével, a 47 tagot számláló Emberi Jogi Tanáccsal tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnök, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a virtuális térben veszi fel a kapcsolatot a tanáccsal. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban újságíróknak elmondta, hogy a találkozón bármilyen kérdés elhangozhat, és mindenki lehetőséget kap a felszólalásra.
Elvetette a Kreml szóvivője szerdán annak lehetőségét, hogy Oroszországnak köze lehet a leleplezett németországi szélsőjobboldali puccskísérlethez.
Ez valószínűleg a Német Szövetségi Köztársaság belső problémája, és ők maguk is megállapították, hogy semmilyen orosz beavatkozás szóba sem jöhet. Mi médiajelentésekből értesültünk erről. Nincs mit mondanunk
– mondta a Kreml szóvivője.
A német rendőrség szerda hajnalban nagyszabású akciót hajtott végre a Bundestag megrohamozására és államcsínyre készülő szélsőjobboldaliak ellen. Huszonöt embert vettek őrizetbe hét szövetségi tartományban, valamint Ausztriában és Olaszországban. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Az MTI beszámolója szerint van egy orosz nő, Vitalija B., akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartott az összeesküvés vezetője és „Oroszország képviselői” között. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a német főügyészség közölte: jelenleg nincs oka feltételezni, hogy orosz hivatalos emberek is támogatták volna az összeesküvőket.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a legrosszabbra készül, és a legjobbakban reménykedik – írja a The Guardian.
A korábbi profi ökölvívó fejből tudja annak a 45 föld alatti metróállomásnak a helyét, amelyek menedékhelyként szolgálnak az embereknek arra az esetre, ha Oroszország az ukrán fővárost támadná nagy erőkkel. „A legrosszabb forgatókönyvre is felkészültünk” – mondta Klicsko.
Az élet a városban gyakorta normálisnak tűnhet, eltekintve a tömeges légicsapásoktól, amelyek október 20-a óta többször is megismétlődtek. Az éttermek zsúfoltak, az utcákon a forgalom a háború előtti szinthez közelít, de mivel a héten leesett az első hó és a hőmérséklet elérte a –8 Celsius-fokot, a főváros életét beárnyékolja a humanitárius válság veszélye is, teszi hozzá a lap.
