Mindent elsöprő támadásra készül Oroszország

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Csaknem hatvan orosz katona vesztette életét, és mintegy száz sebesült meg a luhanszki régióban lévő Kagyijivka városában egy vasárnap végrehajtott ukrán támadás következtében, ezenkívül az orosz erők veszteségeket szenvedtek Zaporizzsja térségében is – erősítette meg az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

A közlemény szerint az ukrán csapatok megsemmisítő csapást mértek az orosz 58. hadsereg parancsnokságára a Zaporizzsja megyei Melitopol városban. Ezenfelül Enerhodar, Tokmak és Guljajpole településeken három orosz tüzérségi rendszert és legfeljebb tíz, különböző típusú haditechnikai eszközt semmisítettek meg az ukrán erők. A vezérkar hozzátette, hogy mintegy 150 orosz katona sebesült meg a régióban zajló harcokban.

Az ukrán védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei az orosz megszállók állományának két koncentrációs területét találták el

– közölte a kijevi katonai vezetés. Az ukrán katonai hírszerzés szerint felerősödtek a kényszermozgósítási intézkedések az orosz veszteségek pótlására a donyecki régió orosz megszállás alatti részében – írta az MTI. 

Terápiás kutya is segíti a háború által traumatizált gyerekeket Ukrajnában: Bice, az amerikai pitbull terrier Kijev egyik elővárosának rehabilitációs központjában állt munkába.

Bojarka szociális és pszichiátriai rehabilitációs központja eredetileg 2000-ben nyílt meg a csernobili atomkatasztrófa által érintett, lélektani problémákkal küzdő emberek segítésére. Az orosz invázió kezdete óta azonban a háború által traumatizált emberek kerültek a középpontba az intézményben, amely manapság egyike azon kevés épületeknek, ahol még van fűtés és áram.

Bice, a 8 éves játékos pitbull terrier Okszana Szljepova pszichológus munkáját segíti, aki egy csapat különböző korú más-más traumát átélt gyereknek tart terápiás foglalkozásokat a központban. Az egyik testvérpár az MTI szerint végignézte, ahogy az orosz fegyveres katonák berontanak harkivi otthonukba, majd zacskót húznak nagyapjuk fejére és megverik őt. Sokaknak közvetlen családtagjaik harcolnak vagy estek már el a fronton, megint mások pedig minden nagyobb zaj hallatán összerezzennek, és ösztönösen fedezéket keresnek.

Bice azonban segít a gyerekeknek abban, hogy egy rövid időre elfeledkezzenek aggodalmaikról. Jutalomfalatokért cserébe a gyerekek minden parancsát teljesíti: ül, kétlábra áll, hempereg, de pacsit és ölelést is habozás nélkül ad.

Korábban lovakat is használtak a terápiás alkalmakon, Szljepova azonban most először dolgozik terápiás kutyával.

A kínai vezetés megtiltotta a Loongson processzorok exportját Oroszországba és más országokba – írja a Kommersant.

Egyes orosz elektronikai gyártók már tesztelték ezeket a chipeket, de most lehetetlen beszerezni őket

– mondta a kiadványnak egy, az orosz Digitális Fejlesztési Minisztériumhoz közel álló forrás. Hozzátette: az orosz cégek nem függnek nagymértékben a kínai processzoroktól, de ha gondok adódnának a párhuzamos importtal, abban reménykedtek, hogy áttérhetnek a Loongsonra.

A kiadvány az exporttilalom okai között említi, hogy a technológiát Kína számára stratégiailag fontosnak ismerték el.

Az északkelet-ukrajnai Harkivba és a déli kikötővárosba, Herszonba robotberendezéseket telepítenek, hogy segítsék a területek aknamentesítését – jelentette Anton Gerascsenko, az ukrán kormány tanácsadója.

Megosztotta az ukrán kormány által támogatott videót, amiben üzenik a lakosságnak, hogy a berendezés „lehetővé teszi az objektumok hatástalanítását távolról is”, és megkönnyítik a szakemberek számára, hogy megmentsék az ukrán lakók életét.

Szeptemberben Ukrajna nagy területeket szerzett vissza Harkiv régióban, a múlt hónapban pedig visszaszerezte az ellenőrzést a stratégiai fontosságú Herszon város felett.

Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója kedden Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az orosz légvédelem az ukrán határtól mintegy 20-30 kilométerre található Klinci város felett lelőtt egy ukrán rakétát. A támadásnak nem voltak áldozatai.

Az Oroszország által elcsatolt területek az MTI szerint több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást. A területvédelmi parancsnokság szerint a donyecki régióban lévő Luhanszke községben három polgári lakos életét vesztette.

Gyenyisz Pusilin, az Oroszországhoz csatolt donyecki régió vezetője a Szolovjov azt mondta, hogy a Donyeck elleni ukrán támadások még 2014-ben és 2015-ben sem voltak olyan intenzívek, mint most.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy Kupjanszk irányában az orosz tüzérség csapásai több mint negyven ukrán katonát és külföldi „zsoldost” öltek meg, valamint két páncélozott harcjárművet és négy járművet tettek üzemképtelenné. Liman irányában az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadások során több mint félszáz halottat és sebesültet, két gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és három kisteherautót, Donyeck térségében több mint harminc katonát, négy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven halottat és sebesültet, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a tábornok szerint hét ukrán vezetési pontra, 86 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 172 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy lőszerraktárt és egy sorozatvető-üteget. Az orosz légvédelem lelőtt két drónt, két HIMARS-rakétát, valamint egy HARM radarelhárító rakétát.

Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta az orosz védelmi minisztérium szerint 343 repülőgépet, 183 helikoptert, 2655 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7087 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 930 sorozatvetőt, 3684 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7582 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Több mint négyszáz ukrán „nacionalistát” és háborús bűnöst vettek őrizetbe a határon 2022-ben az orosz biztonsági szolgálatok – jelentette be Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Nemzeti Terrorellenes Bizottság és a Szövetségi Operatív Törzs keddi moszkvai együttes ülésén.

Elmondta, hogy az év folyamán 1026, terrorista tevékenységben résztvevő személy oroszországi beutazását sikerült megakadályozni. Tájékoztatott, hogy az ország határmenti régióiban jelentősen megnőtt a terrorista megnyilvánulások száma, ami egyfelől az ukrán különleges szolgálatok felforgató tevékenységével, másfelől pedig a nemzetközi terrorszervezetek titkos sejtjeinek létrehozására irányuló kísérletekkel függ össze. Oroszországban az MTI szerint idén 64 terrortámadást akadályoztak meg, és nemzetközi terrorszervezetek 68 titkos sejtjének tevékenységét számolták fel.

Bortnyikov szerint a hadműveleti területekkel határos vidékeken megnőtt az ukrán és nyugati szolgálatok felderítési és felforgató tevékenysége. Közölte, hogy több mint 3500 olyan internetes forrást blokkoltak, amelyek hamis információkat terjesztettek az Ukrajna ellen indított "különleges műveletről" és az orosz fegyveres erők tevékenységéről.

Magyarország is kifejezte szolidaritását Ukrajnával a Párizsban kedden tartott nemzetközi konferencián, valamint üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást – mondta a találkozó után a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

A párizsi donorkonferencián 46 ország ajánlott fel pénzbeli és természetbeni hozzájárulást. Cathérine Colonna francia külügyminiszter szerint a találkozó résztvevői megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.

„Nagyon szerteágazó az a támogatási csomag, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a háború kezdete óta” – emlékeztetett Sztáray Péter.

Elmondta, hogy Magyarország milyen területeken biztosított eddig támogatásokat, és tervez a továbbiakban hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában a működőképességet fenn lehessen tartani. Az ország emellett sérült katonákat is fogad, ukrajnai gyerekeket is táboroztat, valamint fogadja és ellátja az érkező menekülteket.

Volodimir Zelenszkij, aki az MTI szerint videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke fogadkozott, hogy országa kitart a háborúban a szövetségesek lankadatlan támogatásának köszönhetően. Catherine Colonna francia külügyminiszter pedig bejelentette, hogy az Ukrajnáért rendezett párizsi konferencián több mint 1 milliárd euró gyűlt össze.

Mintegy 1 milliárd euróval támogatják Ukrajnát a téli időszakban – jelentették be a párizsi konferencián, melyet Emmanuel Macron kezdeményezett.

Az agresszornak nem sikerül hidegbe és sötétségbe taszítania minket. Barátaink támogatásával kitartunk 

– közölte az ukrán miniszterelnök.

Hónapokkal azután, hogy a stratégiailag fontos régiót elfoglalták a Kreml csapatai, a mariupoli 2-es számú kórház mintegy 30 egészségügyi dolgozója Kijevben gyűlt össze a Donyecki régió egyik városában, Kramatorszkban lévő kórház 30 szakemberével együtt. Most ott egy egészségügyi központot indítanak, hogy segítsenek a háború miatt kitelepített lakosoknak – írja a Sky News.

Dmitro Gavro, a kardiológusnak készülő ápoló, aki Mariupolban élt, elmondta, hogy azért menekült el Mariupolból, mert nem akart az oroszoknak dolgozni.

Nem tudtam engedelmeskedni azoknak, akik tönkretették az életemet. Nincs egyetlen fényképem, egyetlen gyermekkori emlékem sem. Minden leégett otthon

– mondta Dmitro Gavro. Hozzátette, hogy az új kórház az ukrán fővárosban annak a jele, hogy lehet a nulláról kezdeni.

Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. A törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye az MTI szerint garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem.

A törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

Az illetékes belorusz hatóságok büntetőeljárást indítottak Szvetlana Tyihanovszkaja volt elnökjelölt és az ellenzék számos más külföldi támogatója ellen a Commonwealth Rush nevű félkatonai formációk létrehozása miatt.

Ezeket az alakulatokat Lengyelországban és Litvániában hívták életre. Az eljárás kezdeményezését Jevgenyij Piletszkij, a belorusz belügyminisztérium Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Elleni Főigazgatósága főosztályának vezetője jelentette be. A részletekről itt írtunk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai országokat kedden, hogy segítsenek Ukrajnának leküzdeni az orosz támadások okozta energiaválságot, és megnevezte országa elsődleges szükségleteit.

Az államfő erről a Szolidaritás az ukrán néppel nevű konferencián beszélt, szavait Telegram-csatornája közvetítette. Kifejtette:

A segítség nemcsak arra szolgál, hogy Ukrajna túlélje a telet, hanem hogy egyértelműen bebizonyítsa minden antidemokratikus és Európa-ellenes erőnek, elsősorban Oroszországnak, hogy Európa megtanulta megelőzni a katasztrófákat és megvédeni saját embereit.

Ukrajnának – mint felsorolta – elsősorban transzformátorokra, valamint a nagyfeszültségű hálózatok, a gázturbinák és a gázdugattyús erőművek helyreállítására szolgáló berendezésekre van szüksége.

Legalább az ukrajnai fűtési szezon végéig szükségünk van az európai energiarendszer sürgősségi támogatására. Mintegy kétmilliárd köbméter gáz vásárlásához van szükségünk támogatásra

– mondta, majd felszólította az Európai Uniót, hogy küldjön különleges szakértői küldöttségeket olyan létfontosságú energetikai infrastrukturális létesítményekbe, amelyek részt vesznek Ukrajna energiaellátásában, és amelyektől közvetlenül függ az egész európai térség stabilitása.

Ezenfelül sürgette, hogy Ukrajna energiatakarékos LED-lámpák beszerzéséhez is kapjon támogatást. Kifejtette továbbá, hogy szükség van egy különleges állandó mechanizmusra az erőfeszítések összehangolása érdekében. „Ez lehetővé teszi, hogy időben és hatékonyan válaszoljunk az orosz energiaterror minden kihívására” – tette hozzá az MTI szerint. 

Az esemény házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök azért hívta össze a nemzetközi közösséget, hogy segítsen az ukránoknak ellenállni ezen a télen az orosz támadás árnyékában – írja az MTI.

Az elmúlt hónapok luganói, varsói és berlini konferenciái után ez a találkozó, amelyen hetven ország és nemzetközi szervezet küldöttségei, köztük számos kormányfő vesz részt, gyakorlatias jellegű lesz – magyarázta Macron.

Volodimir Zelenszkij, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább nyolcszázmillió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.

A francia elnöki hivatal szerint a felajánlások kedd reggelre már elérték a négyszázmillió eurót, és az összeg várhatóan tovább emelkedik a konferencia során. A rendezvény fő célja a Moszkva által október óta alkalmazott stratégia semlegesítése, amely a polgári infrastruktúra elleni támadásokra támaszkodik.

Macron hangoztatta: Oroszország, amelynek katonai gyengeségeire fény derült, cinikus stratégiát választott annak érdekében, hogy térdre kényszerítse Ukrajnát. Korábbi nyilatkozatait megismételve úgy vélekedett, hogy ezek az orosz csapások háborús bűnöknek minősülnek, amelyek „nem maradnak büntetlenül”.

A konferencia előadói öt kulcsfontosságú területre – energia, víz, élelmiszer, egészségügy és közlekedés – összpontosítanak, hogy Ukrajna képes legyen fenntartani az alapvető infrastruktúrát.

Emmanuel Macron további 76,5 millió eurós francia támogatást jelentett be a tél átvészeléséhez 2023 elején a villamosenergia- és energiaágazatban. Ez a májusban már bejelentett, folyósítás alatt álló 48,5 millió eurón felül történik.

Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, hogy Berlin ötvenmillió eurót biztosít.

Kedden az egész országban megszólaltak a légvédelmi szirénák, miután ukrán tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Oroszország újabb rakétacsapásokat hajthat végre.

A légiriadó ellenére nem jelentettek újabb támadásokat – közölték a tisztviselők a The Guardian szerint.

Oroszország október óta több rakéta- és dróncsapást mért az ukrán energetikai infrastruktúrára, amelyek országszerte áramkimaradásokat okoztak.

Az ukrán média szerint a riasztásokat MiG vadászgépek válthatták ki, amelyek az Oroszország és Ukrajna határához közeli Rjazánból szálltak fel, és Belarusz felé repültek.

Herman Haluscsenko, az ukrán energetikai miniszter arról tájékoztatott kedden, hogy az ország mind a kilenc atomerőművi blokkját, amelyeket az orosz rakétatámadások miatt üzemen kívül helyeztek, újra csatlakoztatták az ország elektromos hálózatára.

Az Ukrenergo áramszolgáltató társaság arról számolt be, hogy továbbra is jelentős áramhiány van az energiarendszerben, és a helyzetet az időjárási viszonyok is nehezítik. Kifejtette, hogy az időjárás romlása, az erős szél, a fagy, a vezetékek jegesedése országszerte kedvezőtlenül befolyásolja a nagyfeszültségű és elosztóhálózatok állapotát, és jelentősen megnehezíti a javítócsapatok munkáját.

Az ország keleti részén az orosz megszállók ismét több területre lőttek, károkat okozva az energetikai infrastruktúra létesítményeiben. A javítási munkálatok az ukrán fegyveres erők engedélyét követően kezdődhetnek meg. Ezzel párhuzamosan sikerült újraéleszteni azokat a településeket a felszabadított területeken, amelyek egy része a teljes körű invázió kezdete óta áram nélkül maradt

– írta sajtóközleményében az Ukrenergo az MTI szerint.

Vlagyimir Gosztyuhin orosz színész azért szakította meg a kapcsolatot az Egyesült Államokban élő lányával, mert ő ellenzi Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúját. A 76 éves színész ugyanezen okból szakította meg a kapcsolatot a nővérével is. 

Gosztyuhin szerint nővére már idős és beteg, akit össze lehetett zavarni az ukrán propagandával – írja az unian.ua. 

A Vlast kazah hírügynökség kedden jelentette be, hogy az orosz állami médiahatóság, a Roszkomnadzor többször is felkereste munkatársait azzal a kéréssel, hogy töröljék az ukrajnai háborúval kapcsolatos tartalmakat, a nemleges választ hallva pedig azzal fenyegetőztek, hogy letiltják a teljes oldalt – írja a Meduza. 

A Vlast szerint az orosz hatóságok az ukrajnai Vinnicja városát érő támadás történetét akarják töröltetni, amelyben húsz ember vesztette életét. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már novemberben bejelentette, hogy intenzívebbé teszi jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, és egy nukleáris biztonsági övezet mihamarabbi létrehozására is ígéretet tett a zaporizzsjai atomerőmű körül. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pedig kedden a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy a NAÜ tartja a szavát, és szakembereket, megfigyelőket küld Ukrajnába.

Rafael Grossi, a NAÜ vezetője egy párizsi találkozóján megerősítette a misszióra vonatkozó bejelentést. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által többször is közölt béketerv első pontja a zaporizzsjai atomerőmű demilitarizálása.

Rafael Grossi elmondta, hogy a NAÜ a közeljövőben szakembereket küld Ukrajna összes atomerőművébe. Az ügynökség független szakértői a zaporizzsjai, a rivnei, a hmelnickiji, a pivdennoukrainszk, valamint a csernobili atomerőműbe látogatnak majd el. Jelenlétük jelentősen növeli a műszaki és technológiai biztonságot

– írta a miniszterelnök.

Helyi értesülések szerint a misszió célja az infrastruktúra védelmének biztosítása és minden lehetséges külső befolyási kísérlet, különösen az agresszor támadásainak megakadályozása.

Ivan Fedorov, Melitopol ukrán polgármestere közölte, hogy robbanás történt egy kulcsfontosságú hídnál Melitopol közelében, amelyet az orosz csapatok katonai felszerelések szállítására használtak. A közúti híd tartóoszlopai megsérültek – számolt be a Sky News.

Ukrajna többször is célba vette az orosz utánpótlási útvonalakat, köztük a Krími hidat, amely még októberben, egy robbanásban megrongálódott. 

James Cleverly brit külügyminiszter elítélte, hogy Oroszország iráni drónokat vetett be ukrajnai városok elleni csapásokhoz és energetikai infrastruktúrát célzó támadásokhoz – írja a Sky News.

Teherán azután kezdett drónokat szállítani Oroszországnak, miután Moszkva nagy hatótávolságú rakétakészletei megcsappantak.

Irán és Oroszország mocskos üzletei a globális biztonságot fenyegetik

– mondta Cleverly.

Szó sem lehet az orosz csapatok kivonásáról Ukrajnából az év vége előtt – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béke elérése érdekében figyelembe kell venni az Oroszországhoz csatlakozó új régiók helyzetét – írja a TASZSZ.

Az ukrán félnek figyelembe kell vennie a realitásokat, amelyek az eltelt idő alatt kialakultak. Az Orosz Federációnak új területi egységei vannak, amelyek a népszavazások eredményeként jöttek létre

– hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Oroszország és Ukrajna kedden nehéznek nevezte a kelet-ukrajnai Donyeck térségében zajló harctéri helyzetet, mindkét fél hadisikerekről számolt be. 

A régió egyes területein nehéz volt az előrenyomulás – mondta az úgynevezett Donyecki Népköztársaság Moszkva által beiktatott legfőbb tisztségviselője, Gyenyisz Pusilin, aki szerint Donyecknek több mint a fele orosz ellenőrzés alatt áll. Szavait a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézte.

Ukrajna legfelsőbb katonai parancsnoksága kedden napi harctéri jelentésében azt közölte, hogy erői a régió 10 különböző pontján visszaverték az oroszokat. Oroszország pedig arról számolt be, hogy fokozatosan előrenyomul az állásaiból. A védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ottani offenzívában hétfőn 30 ukrán katona vesztette életét.

Pusilin hangoztatta ugyanakkor, hogy a régió északi részén, a Liman-vonal mentén kemény a helyzet. Ukrajna órákkal azután foglalta vissza Limant, hogy Putyin szeptemberben kihirdette Donyeck annektálását – adta hírül az MTI.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara ezzel egy időben azt közölte, hogy erői visszaverték a frontváros elleni orosz támadást. A donyecki frontvonal oroszországi tartós ágyúzása teljesen lerombolta Bahmut városát, és súlyosan megrongálta a régió központjában fekvő Avdijivka városát – közölte korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.