Szervác, Imola
EUR 388,12 Ft USD 360,43 Ft GBP 451,24 Ft BUX 69 202 Ft OTP 18 315 Ft MOL 3 076 Ft
6 °C
21 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 7 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Mindent elsöprő támadásra készül Oroszország

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kozics Júlia

    Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök idén lemondta az éves szereplését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy az eseményre újév előtt nem kerül sor, de a vezető addig is talál más alkalmat az újságírókkal való beszélgetésre.

    Sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon mi állhat Putyin döntése mögött. Tatjana Sztanovaja politikai elemző szerint az orosz elnök egyszerűen nem akarja „pazarolni” az idejét olyan „apróságokra”, mint a sajtótájékoztatók, mivel energiáját a globális kérdésekre összpontosítja – írja a Sky News.

    Nem hiszem, hogy Putyinnak nincs mondanivalója, különösen, mivel az utóbbi időben sokat beszél. Inkább csak nincs rá kapacitása, hogy unalmas és rutinszerű kérdésekre válaszoljon, és hogy időt pazaroljon a felkészülésre

    – mondta az elemző.

  • Virág Sára

    Az orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy abakani lakost, aki azért utazott Ukrajnába, hogy csatlakozzon az ukrán fegyveres erőkhöz – írja a TASZSZ.

    A férfit Hakasszijában vették őrizetbe. A vádlottra 12-től 20 évig terjedő szabadságvesztés is várhat. 

    Az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvében júliusban egészítették ki az árulás vádját az „ellenséghez való átállás” pontjával. 

  • Virág Sára

    A 2022-es pekingi paralimpiától kezdődően több belorusz sportoló is azt az üzenetet küldte az ukrán sportszervezeteknek, hogy Ukrajna adja meg magát Oroszországnak – közölte Valerij Suskevics, az ukrán paralimpiai bizottság vezetője egy interjúban. 

    Sok belorusz sportoló írt nekem a pekingi paralimpia alatt és azóta is, azt javasolva, hogy Ukrajna adja meg magát az orosz elnöknek 

    – mondta Suskevics. Egy belorusz paralimpiai sportoló például úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának át kell élnie a halált ahhoz, hogy „bölcsebbé” váljon – írja a The New Voice of Ukraine. 

  • Gáspár Gergő

    Aljakszandr Lukasenka elnök megbízásából azonnali hatállyal elrendelték a fegyveres erők harckészültségének ellenőrzését Belaruszban – közölte a Köztársasági Honvédelmi Minisztérium sajtószolgálata.

    A tárca emellett bejelentette azt is, hogy a Belarusz Köztársaság egyes közútjain ideiglenesen korlátozásokat vezetnek be a közlekedésben.

    Ebben az időszakban a tervek szerint katonai eszközöket, hadi felszereléseket szállítanak át más helyekre, és helyi katonák is útra kelnek feladataik elvégzésére, ezért szükséges az állampolgárok mozgásának, közlekedésének átmeneti korlátozása a közutakon

    – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

    A védelmi minisztérium megjegyezte, hogy a meglepetésszerűen elrendelt katonai ellenőrzés feladatai „összetett jellegűek lesznek, a mozgósított csapatoknak a lehető leghamarabb a kijelölt területekre kell előrenyomulniuk, be kell építeniük és el kell helyezniük különféle felszereléseket, berendezéseket, meg kell szervezniük a biztonságot és a védelmet, valamint átkelőket kell építeniük a Nyeman és a Berezina folyónál”.

    Mintegy 500 ember és 50 egység, köztük gépesített és légi rohamdandárok vettek részt a belorusz Köztársasági Biztonsági Tanács Államtitkársága által októberben, szintén hirtelen elrendelt harckészültségi ellenőrzésen. Akkor dolgozták ki a katonai alakulatok harckészültségi tevékenységeit, valamint kiképzési feladatokat is végrehajtottak.

  • Kozics Júlia

    Az európai uniós tagállamok vezetőinek az energiaellátás biztonságának szavatolására, az árak csökkentésére, valamint Ukrajna önvédelmének, működésének és lakosságának támogatására kell összpontosítaniuk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

    Michel, az egynaposra tervezett, csütörtöki brüsszeli csúcs meghívólevelében közölte: az orosz–ukrán háború gyökeresen átalakította Európa energiakörnyezetét, ami szükségessé teszi a jövő év feladatainak áttekintését is, köztük mindenekelőtt a villamosenergia-piac reformja szerepel.

    Erőfeszítéseinket konkrét kezdeményezésekkel és az innovációba, az infrastruktúrába, valamint az energiahatékonyságba való beruházásokkal kell összekapcsolnunk, hogy fokozatosan megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól

    – fogalmazott.

    Szavai szerint az unió jövőbeli növekedési kilátásai nemcsak attól függenek, hogy rövid távon miként sikerül kezelnie az energiasokkot, hanem attól is, hogy az európai ipar versenyképes tud-e maradni, valamint a hatékony beruházásoktól a jövő technológiáiba – adta hírül az MTI.

  • Balizs Benedek

    Oroszország 2023 elejére teljesen felélheti a használható lőszerkészleteket, ha nem veszi igénybe a régi készleteit vagy a külföldi beszállítók segítségét.

    Erről az Amerikai Egyesült Államok egyik magas rangú katonai képviselője beszélt a Reutersnek. Elmondása szerint az orosz hadsereg jelenleg régi lőszereket használ, amelyeknek magas a hibaarányuk.

    A szakértő szerint annyira pontatlanok ezek a lőszerek, hogy kilövés után már csak az imádkozás marad az orosz katonáknak.

  • Gáspár Gergő

    „Elrettentők Angela Merkel volt német kancellár szavai a minszki megállapodások valódi céljairól, aláássák az európai politikusok szavába vetett hitet” – idézi Heinz-Christian Strache korábbi osztrák alkancellárt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    Strache szerint Merkel tulajdonképpen azt mondta, hogy a minszki megállapodásokat nem vették komolyan, és csak azért fogadták el, hogy Ukrajnának legyen ideje felkészülni egy esetleges katonai fejlesztésre. „Félelmetes, milyen őszintén beszél erről Merkel asszony... Ezzel a hozzáállással csak leromboljuk a bizalom minden alapját” – fogalmazott a volt osztrák alkancellár egy bécsi kerekasztal-beszélgetésen, amelyen az Ukrajnában zajló háború volt a központi téma.

    Angela Merkel rengeteg bírálatot kapott azért, mert az orosz gáztól való függőség miatt nem képviselt határozottabb és elítélő álláspontot Putyinnal szemben. A korábbi német kancellár azonban azt mondta, hogy a minszki béketárgyalásokon tanúsított, Ukrajnával kapcsolatos fellépésével időt nyert Kijev, hogy jobban meg tudja védeni magát az orosz hadsereggel szemben.

    „Angela Merkel nyilatkozata, miszerint a minszki megállapodásokat azért írták alá, hogy a kijevi rezsimnek legyen ideje megerősödni, megmagyarázza a Nyugat jelenlegi helyzetét, álláspontját az ukrán konfliktusban” – jelentette ki korábban Makszim Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellett működő orosz állandó képviselet helyettes vezetője.

    Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője így reagált Merkel korábbi nyilatkozatára: „Berlin és a kollektív Nyugat nem fogja betartani a minszki egyezményeket. A megszerzett időt arra használták fel, hogy még több fegyverrel lássák el Kijevet.”

  • Virág Sára

    A balti államok és több európai ország is felháborodott Emanuel Macron francia elnök Oroszországnak nyújtott biztonsági garanciákkal kapcsolatos megjegyzésein.

    Az államok vezetői hétfőn hivatalos formában is kifejezték az ellenérzésüket – írja a Reuters. Macron kijelentését Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia is ellenezte. 

  • Kozics Júlia

    Amerikai és orosz tisztviselők a héten tárgyalnak a fogva tartott Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos szabadon bocsátásáról – közölte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn, de nem pontosította, hogy erre pontosan melyik nap kerül sor.

    Az elmúlt hónapok során az volt a nagy kihívás, hogy amit Oroszország kért Paul Whelan szabadon bocsátásának biztosításáért, azt mi nem tudtuk megadni. Ezt a problémát próbáljuk megoldani

    – mondta Sullivan a Bloomberg értesülése szerint.

    Paul Whelant 2020-ban ítélte tizenhat év szabadságvesztésre egy orosz bíróság. Az amerikai, brit, kanadai és ír útlevéllel is rendelkező Whelan 2018. december 28. óta van őrizetben, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei egy moszkvai hotelszobában elfogták. Whelant – aki elfogásakor egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjeként dolgozott – az oroszok azzal vádolták, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott.

  • Virág Sára

    Kanada ötven fénytornyot adományoz Ukrajnának, amelyek segítségével a szakemberek könnyebben javíthatják éjszaka a meghibásodott hálózatot – jelentette be Ukrajna kanadai nagykövete, Julia Kovaliv.

    A nagykövet szerint már 15 nyolc méter magas, generátorral működő fénytorony érkezett Ukrajnába, és a maradék is megérkezik még az év vége előtt, hogy az energetikai mérnököket minél jobban segítsék a munkában – írja az eurointegration.com.ua.

  • Virág Sára

    Hollandia hajlandó lenne felállítani egy ENSZ által is támogatott törvényszéket annak érdekében, hogy kivizsgálják Oroszország a háborúban elkövetett bűncselekményeit – jelentette ki Wopke Hoekstra holland külügyminiszter hétfőn.

    Hollandia nemzetközi támogatást és finanszírozást venne igénybe a törvényszék létrehozásához – közölte a külügyminiszter, hozzátéve, hogy az új bíróságnak nem szabadna befolyásolnia a szintén Hollandiában működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkáját.

    Jogi szakértők szerint az ICC azért nem lenne alkalmas Oroszország elszámoltatására, mert a joghatósága csak azon országokra terjed ki, amelyek beleegyeztek ebbe, de például Oroszország és Ukrajna nem tette meg ezt – írja a Reuters.

  • Balizs Benedek

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóbeszédében hangsúlyozta Ukrajna aknamentesítésének fontosságát – írja az Unian.

    Az államfő felidézte, hogy december 12-én Donyeck térségében aknamentesítés közben meghalt három ukrán pirotechnikus, emellett további két ember életéért küzdenek az orvosok.

    Ez a Kramatorszk körzetben, Kosztantynyivkában történt. Az egyik olyan területünk, amely a leginkább szennyezett orosz aknákkal, drótakadályokkal és fel nem robbant lövedékekkel 

    – jegyezte meg Zelenszkij.

  • Gáspár Gergő

    Az Oxfordi Egyetem Energiakutató Intézete által a múlt héten szervezett iparági konferencián a többi között azt is megkérdezték a meghívott döntéshozóktól és tanácsadóktól, hogy szerintük lehet-e  újra Oroszország az Európai Unió legfontosabb gázszállítója.

    Az igennel és a nemmel válaszolók aránya egyaránt 40-40 százalék volt, a többiek bizonytalanok a kérdésben – írja a Bloomberg.

    Az Ukrajnában zajló háború kitörése előtt Oroszország 40 százalékban fedezte az EU-tagországok gázszükségletét. Az EU-tagállamok csökkentették a fogyasztásukat és a behozatalt, hogy nyomást gyakoroljanak az oroszokra. A régió továbbra is rengeteg orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol, de a vezetékes export visszaesett. Az orosz gáz részesedése az európai keverékben 2023-ban az előrejelzések szerint tíz százalék alá csökken. Míg az Európai Unió megtiltotta az oroszországi olajimportot, az orosz gázzal nem tette meg ugyanezt.

     A Nemzetközi Energiaügynökség egy olyan forgatókönyvet valószínűsít, amely szerint az Európába irányuló orosz gázáramlás 2025-re kisebb mértékben, 2028-ra pedig nullára csökken, a több LNG-import, valamint a nap- és szélerőművekből származó nagyobb termelés kombinációja révén. Az ügynökség azt feltételezi, hogy az orosz–európai gázkereskedelem megszakadása tartós lesz.

  • Balizs Benedek

    A G7-csoport vezetői a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést követően kijelentették, hogy bíróság elé fogják állítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna lerohanása miatt.

    „A háborús bűnök és más atrocitások nem maradhatnak büntetlenül. Putyin elnököt és a felelősöket a nemzetközi jog alapján felelősségre fogjuk vonni” – idézi az Ukrajinszka Pravda a vezetők nyilatkozatát.

    „Megerősítjük, hogy Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája elfogadhatatlan, és hogy a vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bármilyen alkalmazása súlyos következményekkel jár” – teszik hozzá.

    A nyilatkozatban a G7 vezetői azt is megjegyzik, hogy Oroszországnak fizetnie kell Ukrajnának a lerombolt infrastruktúra újjáépítéséért.

  • Kozics Júlia

    Oroszország karácsonykor megkezdheti csapatainak kivonását Ukrajna területéről, és ezzel megmutathatja, hogy képes lemondani az agresszióról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a világ legfejlettebb iparral rendelkező országokat összefogó G7 országcsoport vezetőihez videokapcsolaton keresztül intézett beszédében.

    Azt javasoljuk, hogy Oroszország tegyen egy konkrét, érdemi lépést a diplomáciai rendezés felé, amelyről Moszkvában oly gyakran beszélnek. Olyan ünnepek jönnek, amelyeket több milliárd ember ünnepel: a Gergely-naptár szerinti karácsony, az újév, és a Julián-naptár szerinti karácsony. Ez az az idő, amikor a normális emberek a békére gondolnak, nem az agresszióra. Azt javaslom, hogy Oroszország legalább próbálja meg bizonyítani, hogy képes visszautasítani az agressziót. Helyes lenne idén karácsonykor megkezdeni az orosz csapatok kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert területéről

    – fejtette ki Zelenszkij.

    Hozzátette, hogy ha Oroszország végrehajtja a csapatai kivonását Ukrajnából, akkor ezzel biztosítja a harci cselekmények leállását is – számolt be az MTI.

    Remélem, hogy önök támogatják a felhívásunkat, mert ez globális érdek. Egyben ez a béketervünk része. A megszállónak távoznia kell. Ez biztosan meg fog történni, és nem látom okát, hogy Oroszország miért ne tenné meg most, karácsonykor

    – mondta az elnök.

    Azt is felvetette a G7-országoknak, hogy hívjanak össze egy különleges csúcstalálkozót, hogy eldöntsék, hogyan és mikor lehet megvalósítani az Ukrajna által javasolt béketerv pontjait.

  • Balizs Benedek

    Magyarország területére december 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 3863 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3061 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 136 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

    Az ukrajnai háború elől december 12-én 65 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Balizs Benedek

    Az Institute for the Study of War (ISW) szakértői szerint a Kreml Ukrajna elleni háborúja aláássa annak a lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin geopolitikai kampányokat folytasson világszerte.

    A szakértők szerint egy új jelentésben feltárták a Kreml veszteségeit, és rámutattak arra, hogy Putyin pontosan milyen lehetőségeit veszíti el. Elemzésükben arra hivatkoztak, hogy az orosz elnök aláírt egy törvényt, amely több mint 9 billió rubelt (körülbelül 143 milliárd dollárt) különített el védelemre, biztonságra és rendfenntartásra a 2023-as költségvetésben.

    A Világbank szerint ez az összeg 2021-ben Oroszország GDP-jének mintegy 8 százaléka. A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország védelmi kiadásai jelentősen megnőttek, és 2023-ra Oroszország teljes költségvetésének több mint 30 százalékát teszik ki.

    Putyin ezzel jócskán kimeríti az ukrajnai háborúra szánt költségvetését, és könnyen előfordulhat, hogy ennek köszönhetően csökkentenie kell belföldi, illetve nemzetközi kampányait.

  • Molnár Szabina

    Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!