Ez a poszt a következő Percről percre része:

Nem éli túl a telet Ukrajna?

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna teljes körű orosz inváziója előtt az orosz Sberbank vezetője, Herman Gref és az Orosz Föderáció Központi Bankjának vezetője, Elvira Nabiullina megpróbálta megállítani Vlagyimir Putyint és megakadályozni a háborút, hogy megmentsék az orosz gazdaságot.

    A Financial Times cikke szerint egy hónappal az invázió előtt Putyin megbízottjai figyelmeztették őt a nyugati szankciók lehetséges következményeire egy 39 oldalas prezentációban. 

    A cikkben elhangzottak alapján azonban Putyint senki sem tudta meggyőzni arról, hogy az Ukrajna elleni támadás mind személy szerint, mind pedig egész Oroszország számára végzetes hiba volt.

  • Az Ukrenergo 2022. december 16-tól vészhelyzetet hirdetett Ukrajna energiarendszerében – értesült az Unian.

    A vállalat honlapja szerint az energetikai létesítmények elleni orosz támadások következtében az ukrán Egyesült Energetikai Rendszer fogyasztásának 50 százaléka kiesett, ami az Átviteli Rendszerkódex 2.4. bekezdése szerint meghatározza a rendszerszintű vészhelyzeti üzemmód elrendelését.

    A piaci szabályoknak megfelelően 2022. december 16-án, reggel 9 órától számítva vészhelyzetet hirdettünk

    – áll az üzenetben.

  • Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be a Telegramon, hogy jelentős károkat okoztak Harkiv város infrastruktúrájában az orosz rakétacsapások, melyek elsősorban az energiarendszert érintették – adta hírül az Al Jazeera.

    Kolosszális károkat szenvedett az infrastruktúra, elsősorban az energiarendszer. Arra kérem önöket, hogy legyenek türelemmel. Tudom, hogy az önök házaiban nincs világítás, fűtés és vízellátás

    – közölte.

  • Az ukrán védelmi minisztérium szerint az oroszok közel 40 múzeumot raboltak ki Ukrajnában a háború kezdete óta.

    Az orosz katonák egyik legújabb áldozata a Herszon Regionális Helytörténeti Múzeum volt, amely korábban mintegy 180 ezer kiállítási tárggyal büszkélkedett. Most viszont egyes termeiben a polcok teljesen üresen állnak.

  • A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint jövőre mintegy 30 milliárd köbméternyi gáz hiányzik majd az európai tározókból, és egyelőre nem látni, hogyan pótolják ezt – mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője pénteken az M1-en.

    A műsorban – amelyben az Oroszország ellen meghozott szankciókról beszéltek – Hortay Olivér azt mondta, az energetikai szankciók súlyosan érintik az európai felhasználást, és az emberek sem támogatják ezeket.

    Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a szankciókkal sikerülne Oroszországot háborús magatartásának bármilyen mértékű megváltoztatására kényszeríteni

    – fogalmazott az üzletágvezető.

    Hozzátette: az elmúlt időszakban úgy tűnhetett, hogy Magyarország szinte egyedül harcol a káros szankciók ellen, de mostanra az európaiak többsége is a magyar álláspontot támogatja.

    Közölte, a Századvég kutatása szerint mostanra az európaiak kétharmada károsnak gondolja az energetikai szankciókat. Az energetikai szankciók támogatottsága már tavasszal hanyatlásnak indult Európában, hiszen az emberek tisztában vannak vele, hogy létszükségletről van szó – mondta a szakértő.

  • A jelentések szerint több százezer orosz férfi menekült el az országból azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette szeptemberben a részleges mozgósítást – írja a Szabad Európa.

    Rengetegen hagyták hátra a feleségüket és családjukat, akiknek így egyedüli felelősségük a családról és a gyerekekről gondoskodni – sokszor bármiféle támogatás nélkül. 

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Korábban a Bloomberg arról számolt be, hogy Modi állítólag visszautasította, hogy az orosz elnökkel idén éves találkozót tartson.

    Peszkov cáfolta ezt az információt, azzal magyarázva, hogy ilyen megbeszélések nem is szerepeltek Putyin napirendjén.

    A stratégiai partnerségről szóló 2000-es nyilatkozat szerint Oroszország és India vezetői évente találkoznak, de 2020-ban a világjárvány miatt nem kerülhetett sor a csúcstalálkozóra. Putyin 2021 decemberében tett látogatást Újdelhiben.

  • Az orosz támadások miatt Dnyipróban leállították a városi tömegközlekedést, felfüggesztették a trolibusz- és villamosjáratokat, a metróállomások pedig menedékként funkcionálnak – számolt be róla a Közlekedési Minisztérium. 

    Délelőtt tíz órától az elektromos áramot használó tömegközlekedési eszközök, illetve a metró állomásain nincs áram – olvasható a közleményben. 

  • Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a brit The Economistnak adott interjúban arról beszélt, hogy Oroszország mely feltételének teljesítése válhat valóban az orosz–ukrán konfliktus lezárásának alapjává.

    Szerinte ilyen „elkerülhetetlen feltétel” az orosz csapatok visszavonulása az 1991-es határokhoz.

    Ha Putyin most visszavonul az 1991-es határokhoz, akkor a diplomaták útja megkezdődik. Ukrajnában az emberek nem akarnak kompromisszumot kötni a területekről, mert ha nem működik, akkor az orosz elnök vissza fog térni

    – jelentette ki Zelenszkij.

  • Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegramon fejtette ki véleményét a legitim katonai célokat illetően.

    Tekinthető-e Oroszország elleni támadásnak az Ukrajnának szállított hatalmas mennyiségű fegyver?

    – tette fel a kérdést Medvegyev.

    Az egykori orosz elnök szerint ugyan a NATO vezetői egybehangzóan állítják, hogy a blokk nem áll háborúban Oroszországgal, „mindenki jól tudja, hogy ez nem így van…”. Medvegyev a bejegyzésében több pontot is felsorolt, ami bizonyítja ezt a tényt.

  • December 19-én Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő Minszkben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a belorusz média.

    A terveknek megfelelően a tárgyalási napon az államfők részletesen megvitatják a korábban elfogadott szakszervezeti programok végrehajtását. Elsősorban a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kérdéseiről, a közös együttműködési projektekről lesz szó, kiemelten az import helyettesítéséről – olvasható a jelentésben.

    Hozzáteszik, hogy a tárgyalások fontos témája lesz az energiaszektorbeli együttműködés. Az elnökök emellett kiemelten kezelik a biztonsági kérdéseket, eszmecserét folytatnak a térség és a világ helyzetéről.

  • Szentkirályi Alexandra arról számolt be közösségi oldalán, hogy pénteken a kárpátaljai magyarokat látogatják meg a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, és adományokat juttatnak el a háború sújtotta ország lakóinak.

    A kormányszóvivő egy fotót is csatolt bejegyzéséhez, melyen látható, hogy az ukrán–magyar határon fekvő Záhonyt már elhagyták.

    A kormány a kezdetektől segíti a hozzánk érkező menekülteket, de ugyanilyen fontos, hogy gondoskodjunk azokról is, akik a határ másik oldalán vannak. Sorozatosak az áramkimaradások, a fűtés és a vízellátás is sok helyen problémát okoz, mivel az áramkimaradás miatt a szivattyúk nem mennek. Ez pedig nemcsak az Ukrajna belső részeiben élőket, de a kárpátaljaiakat is sújtja

    – fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

  • November második felében sokszorosára nőtt a „Hogyan adjuk meg magunkat” kifejezés keresése a Yandex orosz informatikai vállalat keresőjében. November 28-a és december 4-e között 66 ezer alkalommal kerestek rá erre a kifejezésre, ami hathavi rekordnak számít – írja a verstka.media

    A keresések száma november közepe óta ugrott meg, az azt megelőző öt hónapban hetente átlagosan 10 ezer alkalommal kerestek rá a kifejezésre az oroszok. Utoljára májusban lehetett ekkora érdeklődést megfigyelni a témával kapcsolatban. 

    A keresések növekedésének oka valószínűleg az, hogy több mozgósított orosz katona is visszatért a frontról, és szörnyű tapasztalatokról számolt be. Emellett pedig több videó is elkezdett terjedni az interneten, amelyben a katonák és családtagjaik beszélnek arról, hogy a felkészítettlen katonákat gyakorlatilag feláldozza az orosz hadsereg a csatatéren.

  • Ezt Olekszandr Vilkul, Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője jelentette be. Vilkul felszólította az embereket, hogy ne filmezzenek és ne tegyenek közzé semmit a közösségi médiában.

    A romok alatt emberek lehetnek, figyelmeztettek a hatóságok. A mentőszolgálat munkatársai már a helyszínen vannak, írja az Unian hírügynökség.

  • Oroszország rakétacsapásokat mért Zaporizzsja térségére. Erről Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója számolt be.

    Korábban Olekszij Kuleba, a kijevi régió vezetője azt mondta, hogy pénteken Oroszország „masszív rakétatámadást” indított Ukrajna ellen.

    Az Unian hírügynökség úgy értesült, hogy a harkivi területen súlyos károkat szenvedett az ukrán infrastruktúra. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere pedig azt mondta, Kijevet is támadták az oroszok.

  • Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy robbanások történtek Kijev Desznyanszkij és Dnyeprovszkij kerületében – írja az orosz média.

    Jelenleg Ukrajna minden régiójában légiriadó van, masszív orosz rakétacsapásoktól tartanak.

  • Szerbia addig nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, ameddig létfontosságú érdekei nem sérülnek – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök csütörtök este egy interjúban. 

    Nincs erkölcsi kötelezettségünk Oroszországgal szemben, de ameddig csak lehet, nem vezetünk be szankciókat

    – jelentette ki. A háború kitörése után összehívott Biztonsági Tanács ülését követően Vucsics beszédet intézett az országához, amelyben kijelentette, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, de nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen – írja a TASZSZ

  • A riasztások térképe szerint december 16-án reggel egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el.

    Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv régió kormányzója figyelmeztetett, hogy közelednek az orosz rakéták, emiatt senki ne hagyja figyelmen kívül a riasztást – írja az Unian. Kim később hozzátette, hogy várhatóan 

    mintegy 60 orosz rakéta csapódhat be.

    A rakétacsapás veszélye miatt sürgősségi áramszünetet vezettek be több régióban is.

  • Az Egyesült Államok kormánya azon a véleményen van, hogy ki kell zárni Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsából, a szervezet szabályai azonban nem teszik ezt lehetővé – közölte Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője. 

    Az ukrajnai orosz háború megsérti az ENSZ alapokmányát, és sérti a Biztonsági Tanács szabályzatát is. Felháborítónak tartjuk, hogy a Biztonsági Tanács egyik tagja megsérti a szervezet alapszabályát azzal, hogy ilyen kegyetlen háborút folytat Ukrajnában. Ha lenne bármilyen mód arra, hogy Oroszországot kizárjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsából, azonnal megtennénk 

    – közölte a szóvivő. Az ENSZ szabályzata azonban nem teszi ezt lehetővé, így az Egyesült Államok továbbra is az elszigetelődésre törekszik.

  • Az Egyesült Államok nem áll háborúban Oroszországgal, és nem keresi a konfliktust, hanem fegyvereket szállít Ukrajnának, egészen addig, ameddig kell – jelentette ki a Pentagon sajtótájékoztatóján Patrick Ryder a TASZSZ információ szerint.

    Az Egyesült Államok nem áll háborúban Oroszországgal és nem törekszik konfliktusra. Arra koncentrálunk, hogy biztosítsuk Ukrajnának a megvédéséhez szükséges eszközöket, és továbbra is ezt fogjuk tenni, ameddig szükséges 

    – közölte a Pentagon sajtószóvivője.

  • Szerbia gyorsított eljárás keretében kívánja megadni az állampolgárságot az oroszoknak és az ukránoknak. Erről Alekszandar Vucsics köztársasági elnök beszélt csütörtökön az RTS televíziós csatornának adott interjúban.

    Gyorsan megadjuk az állampolgárságot az ukránoknak, oroszoknak, azoknak, akiket ez érdekel, mivel nincs elég munkaerőnk

    – mondta. Az elnök nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ugyanilyen feltételek mellett adják-e meg a szerb állampolgárságot más kérelmezőknek is.

    Az elmúlt kilenc hónapban több mint 104 ezer orosz állampolgár kapott egy évre szóló tartózkodási engedélyt Szerbiában. A helyi közmédia beszámolója szerint ugyanebben az időszakban 18 ezer ukrán kapott menekültstátuszt az országban.

    Áprilisban 86 orosz tulajdonú vagy orosz kapcsolati rendszerrel rendelkező cég és 202 egyéni vállalkozó jegyeztette be vállalkozását Szerbiában az Oroszországi Föderációt sújtó nyugati szankciókkal összefüggésben – számolt be a helyi média.

  • Az európai vezetők e heti brüsszeli találkozója után találgatások folynak arról, hogy a nagy fővárosok szorgalmazzák-e a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokat. A makacsul magas energiaárak, a fegyverkészletek megcsappanása és az ellaposodó gazdaság mind-mind arra ösztönzhetik Európa vezetőit, hogy párbeszédre bírják Ukrajnát Oroszországgal.

    A Politico szerint azonban a valóság azonban az, hogy erre egy ideig nem számíthat senki. Jelenlegi és korábbi tisztviselők úgy vélik, Ukrajna és Oroszország egy lehetséges patthelyzet felé tart, és egyik fél sem látja előnyösnek a béketárgyalások kezdeményezését.

    A lap szerint az okok sokrétűek. Amint írják, Vlagyimir Putyin túlságosan mélyen benne van már a háborúban, hogy változtasson taktikáján, hiszen ez akár a leváltását is eredményezhetné. Emellett a nyugati fegyverek folyamatos szállítása is biztosítja, hogy a motivált ukránok tovább harcolhassanak. Eközben jelenleg egyik félnek sincsenek meg a gyors győzelemhez szükséges erőforrásai, de mindketten látnak lehetőséget arra, hogy az elkövetkező hónapokban teret nyerjenek.

    Ez évekig tartó, halálos kimenetelű harcot jelenthet az európai földön – ami mélyreható kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Európa hogyan alakítja át gazdaságát.

  • Magyarország területére csütörtökön az ukránmagyar határszakaszon 5553 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 4754 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Az ukrajnai háború elől 2022. december 15-én Budapestre nem érkeztek vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

     

  • Az amerikai hadsereg bővíti az ukrán katonák németországi kiképzését − jelentette be a Pentagon.

    Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy az új kiképzésben havonta körülbelül 500 ukrán vesz részt, és nem lesz szükség az amerikai csapatok Európába telepített állományának növelésére − írta meg a Sky News

    Az Egyesült Államok már mintegy 3100 ukrán katonát képzett ki bizonyos fegyverek és egyéb felszerelések használatára és karbantartására, beleértve az ágyúkat, páncélozott járműveket és a HIMARS néven ismert tüzérségi rakétarendszert.

  • Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint rendkívül valószínűtlen, hogy az orosz csapatok el tudják foglalni Kijevet, még akkor is, ha ismét Belarusz területéről támadják meg az ukrán fővárost.

    Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Economistnak adott interjújában elmondta, hogy az oroszok mintegy 200 ezer új katonát képeznek ki. A fegyveres erők vezetőjének nincsenek kétségei afelől, hogy ismét Kijevet akarják célba venni.

    Az ISW elemzői úgy vélik, hogy az orosz fegyveres erők nagymértékben leépültek, és hiányzik belőlük a harci erő.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetéből egyesek azt szeretnék, ha Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát Alekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők jelenlegi parancsnoka váltaná le.

    Ezek a pletykák aggasztják a magas rangú nyugati katonai tisztviselőket, egy magas rangú tiszt a The Economist érdeklődésére megjegyezte, hogy a csere legrosszabb esetben alááshatja Ukrajna egységét és gyengítheti a Nyugat bizalmát az ukrán vezetésben, írja az Unian hírügynökség.

  • Jó reggelt kívánunk!

    Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!