Ukrajnát nem hívták meg a G20-as csúcstalálkozóra, amelyet idén szeptemberben, Újdelhiben tartanak – jelentette ki csütörtökön Arindam Bagchi, az indiai külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ szerint.
Még van idő a csúcsig. Azt, hogy mely G20-tagországok, valamint mely további országok kapnak meghívást, bejelentettük. Ukrajna nincs köztük
– mondta Bagchi.
Amint arról a G20 szervezőbizottsága korábban beszámolt, a szövetség állam- és kormányfőinek 18. csúcstalálkozóját 2023. szeptember 9–10-én tartják Újdelhiben. A G20-tagországok vezetői mellett további kilenc ország – Banglades, Egyiptom, Mauritius, Hollandia, Nigéria, Omán, Szingapúr, Spanyolország és az Egyesült Arab Emírségek – vezetője kapott meghívást.
Az Orosz Föderáció újabb offenzívája fenyeget, de Alekszej Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának tanácsadója nem hiszi, hogy Kijevet támadás fenyegeti − írta meg az Unian hírügynökség.
Az Orosz Föderáció 150-200 ezer megszállót állomásoztat, és valahol be fogja őket vetni
− mondta a tanácsadó az orosz újságíró Julija Latinyinának.
Nem hiszem, hogy Kijevet támadnák, mert egyes információk szerint, amelyek már megjelentek a sajtóban, az orosz csapatok Belaruszból elszállították az összes odavitt lőszert
− tette hozzá.
Nyolcmillióhoz közelít az Európában regisztrált ukrajnai menekültek száma – közölte csütörtökön az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
A világszervezet adatai szerint 7 915 287 Ukrajnából érkezett menekült van jelenleg regisztrálva Európában. Oroszország tavaly február végén indított háborújának kezdete óta az UNHCR szerint több mint 17 millió ember menekült el Ukrajnából valamelyik európai országba. Azóta több mint 9,1 millióan már visszatértek hazájukba.
A legtöbben – több mint 8,6 millióan – Lengyelországba utaztak, ahol jelenleg is több mint 1,5 millióan vannak hivatalosan menekültként nyilván tartva, de mintegy 6,5 millióan onnan már vissza is tértek Ukrajnába.
Magyarországra az UNHCR adatai szerint mintegy kétmillió ember érkezett Ukrajnából, a magyar hivatalos nyilvántartásban 33 316 ezer ukrajnai menekült szerepel. A jelentésben arról nem szólnak, Magyarországról hányan tértek vissza Ukrajnába.
Romániába több mint 1,7 millióan érkeztek, onnan 1,4 millióan tértek vissza, és 106 786-an maradtak regisztrálva hivatalosan. Szlovákiába nagyjából egymillióan érkeztek, 807 ezren tértek haza Ukrajnába, és még mindig 105 205-en vannak regisztrálva.
Az UNHCR felsorolta azt is, hogy Németországban egymillióan, Olaszországban 166 ezren, Spanyolországban 164 ezren, Nagy-Britanniában 152 ezren, Franciaországban 119 ezren és Moldovában 102 ezren vannak regisztrálva ukrajnai menekültként. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) decemberben azt közölte: Ukrajnában a háború következtében mintegy 5,6 millió belső menekült él.
Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy az orosz–ukrán háborúban tett béke-erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és „a méltányos megoldás víziójával” kell támogatnia − közölte a török elnöki hivatal.
Az elnökség közleményében azt írta, hogy a két vezető az energiáról és a fekete-tengeri gabonafolyosóról tárgyalt, emellett Erdogan közölte az orosz vezetővel, hogy konkrét lépéseket kell tenni a kurd fegyveresek eltávolítása érdekében a szíriai határvidékről.
Németország már korábban is megváltoztatta álláspontját más fegyvertípusokkal kapcsolatban, így Olekszij Makejev nagykövet szerint a Leopard harckocsik szállítására is sor fog kerülni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A berlini ukrán nagykövet szerint az ukrán diplomaták folyamatosan azon dolgoznak, hogy meggyőzzék Németországot a tankok átadásáról, de mindezt a „német rendszer őrült elmaradottsága” akadályozza.
Most azonban bekövetkezett az, amit Olaf Scholz szövetségi kancellár korszakváltásnak nevezett. Ez a korszakváltás nem megy egyik napról a másikra, de mindent megteszünk, hogy felgyorsítsuk. És biztos vagyok benne, hogy lesznek leopárdok is. Jobb lenne, ha ez minél hamarabb megtörténne, de biztos vagyok benne, hogy végül meg fog történni
– fogalmazott Olekszij Makejev.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy veszélyes lenne alábecsülni Oroszországot és Vlagyimir Putyin elnök ambícióit az ukrajnai háborúban − írta meg a Sky News.
Nagy hajlandóságot mutatnak a veszteségek és a szenvedés elviselésére. Nincs jele annak, hogy Putyin elnök megváltoztatta volna terveit és céljait Ukrajnában. Veszélyes tehát Oroszországot alábecsülni
− mondta Stoltenberg egy norvégiai üzleti konferencián.
Az ukrán katonai hírszerzés korábban azt állította, hogy Oroszországnak földi, légi és tengeri nukleáris lőszerhordozói vannak az ideiglenesen megszállt Krímben − írta meg a Sky News.
A Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének (NISS) szakértője most azt mondta, hogy Ukrajna csapást mérhet azokra a helyekre, ahol ezeket tartják.
Minden, ami a Krímben található, kettős képességű hordozó. Ezeket a hagyományos hadviselésben használják. És minden, amit Oroszország a hagyományos hadviselésben használ, legitim támadási célpont
− mondta Olekszij Jizhak a Radio NV ukrán műsorszolgáltatónak.
Az orosz ortodox egyház feje, Kirill moszkvai pátriárka karácsonyi tűzszünet betartására szólította fel az ukrajnai háború mindkét felét.
„Én, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, felszólítom a fegyveres konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy január 6-án 12 órától január 7-én 24 óráig kössenek karácsonyi tűzszünetet, hogy az ortodoxok szenteste és karácsony napján az emberek részt vehessenek az istentiszteleteken” – mondta az egyházfő.
Az ortodox keresztények, köztük az Oroszországban és Ukrajnában élők január 6–7-én ünneplik a karácsonyt – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy telefonbeszélgetés során közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a béketárgyalások előmozdítását célzó törekvéseket tűzszünettel kell alátámasztani – közölte az államfő hivatala.
A hivatal közlése szerint a két vezető az energetikai intézkedésekről és a fekete-tengeri gabonafolyosóról is tárgyalt a beszélgetés során – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A török vezető jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Kijevvel is, és a háború közepette igyekszik magát közvetítőként pozicionálni a két fél között.
Oroszország a légi bázisait érő támadások ellenére továbbra is képes lesz légi úton indított cirkálórakétákat kilőni Ukrajnába távol-keleti helyszíneiről – írja a brit védelmi minisztérium csütörtöki hírszerzésében.
A jelentésben Olekszij Danilovot az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárát idézik, aki megerősítette, hogy Oroszország áttelepítette nagy hatótávolságú repülőgépeinek stratégiai bombázóit az ország távol-keleti területeire.
Mint megírtuk, 2022. december 5-én és 26-án is támadás érte a Szaratov-vidéki Engels katonai repülőteret. A brit hírszerzés szerint Oroszország erre reagálva telepítette át stratégiai bombázóit az ukrajnai határtól messzebb lévő repülőtereikre.
Mint írják, ennek ellenére az orosz hadsereg továbbra is képes cirkálórakétákat kilőni Ukrajnának, mivel a fegyverek hatótávolsága ötezer kilométeres. A szétszóródás miatt azonban az üzemeltetés további terhet ró az oroszokra, és tovább meríti az egyre elöregedő repülőgépek korlátozottan rendelkezésre álló repüléssel eltöltött idejét.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 5 January 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 5, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/G4pG7KAYGi
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/cZdm0e6yvF
Ukrajna bruttó hazai összterméke (GDP) 30,4 százalékkal esett 2022-ben, a legnagyobb mértékben az elmúlt 30 évben az Oroszországgal vívott háború miatt – jelentette ki az ukrán gazdasági miniszter.
Julija Szviridenko, aki egyben első miniszterelnök-helyettes is, kijelentette, hogy Ukrajna gazdasága a legnagyobb veszteségeket szenvedte el azóta, hogy 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, de a visszaesés kisebb volt az eredetileg vártnál.
A Reuters idézte a gazdasági minisztériumnak azt a közlését, miszerint az ukrán energia-infrastruktúra elleni orosz rakétatámadások továbbra is nyomást gyakoroltak az üzleti tevékenységre és a hangulatra. Ukrajna GDP-je 2021-ben 3,4 százalékkal nőtt – számolt be az MTI.
Oroszország 10 hónapja tartó ukrajnai háborúja arra késztetett egy harkivi parancsnokot, hogy egy szovjet korabeli szanatóriumot rehabilitációs központtá alakítson át katonák számára.
Ez a rehabilitációs központ lehetőséget ad a katonáknak, hogy legalább egy hétre megpihenjenek és összeszedjék magukat
– mondta az Associated Pressnek Olekszandr Vaszilkovszkij, az ukrán fegyveres erők alezredese.
Az új központban a katonáknak különféle kezeléseket kínálnak: többek között egy forró medencés vízi terápiát az izomfájdalmak gyógyítására, vörösfény-terápiát a szív- és vérkeringés javítására, sószobát a jobb légzés érdekében, valamint szovjet korabeli elektroalvás-terápiát a rémálmokkal küzdőknek.
Rengeteg orosz katona halt meg abban a támadásban, amelynél az ukrán hadsereg azokat a fegyvereket vetette be, amiket Washingtontól kapott korábban. Az Egyesült Államok azonban nem törődik az orosz katonák tömeges veszteségeivel – mondta szerdán a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője.
„Ez egy háború. Megszállták őket, az ukránok pedig visszavágnak és védekeznek. A területükön tartózkodó orosz katonák legitim célpontjai az ukrán katonai akcióknak, pont” – nyilatkozta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, melyről a The Guardian adott hírt.
Az elmúlt 24 órában egy alkalommal volt légiriadó, de támadás nem történt – közölte Makszim Kozitszkij, Lviv kormányzója.
Beszámolója szerint szerdán 60 belső menekült érkezett a városba vonattal, 58-an pedig busszal, akik az általa az „ellenségeskedés epicentrumainak” nevezett területekről érkeztek.
Az ukrajnai áramellátásról azt írta: a régióban jelenleg nincs áramkimaradás. Az Ukrenergo ukrán áramszolgáltató fogyasztási korlátokat biztosít, amelyeket ha túllépnek, óránkénti leállásokat ütemeznek – számolt be a The Guardian.
Még 2022 októberében érte támadás a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú Kercsi hidat. A robbanásnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta is többször vették célba az ukránok az orosz utánpótlási útvonalakat.
Most Brady Afrik, az American Enterprise Institute védelmi stratégiai intézet szakértője Twitteren tett közzé egy január harmadikán készült műholdképet.
A krími hidat csaknem három hónapja rombolták le, de a műholdfelvételek azt mutatják, hogy a munkások még mindig javítják a károkat
– írta bejegyzésében az elemző.
The Crimean bridge was struck almost three months ago and satellite imagery shows that workers are still repairing the damage. pic.twitter.com/ubWurCvVt3
— Brady Africk (@bradyafr) January 4, 2023
Az elmúlt 24 órában újabb 810 orosz katona vesztette életét az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus miatt. Az Orosz Föderáció 2022. február 24. óta 109 ezer 720 embert veszített Ukrajnában – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Moszkva egyéb súlyos veszteségeket is szenvedett február óta, többek között 3041 orosz harckocsi és 6108 orosz páncélozott harcjármű semmisült meg Ukrajna területén.
Az ukrán hadsereg több orosz támadást is visszavert a Donbászban. Az inváziós erők két irányban próbáltak támadni, de nem jártak sikerrel – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara egy friss jelentésben.
„Az ellenség továbbra is arra összpontosít, hogy offenzívát folytasson Bahmut irányába. Az Avgyijivka és Kupjanszk irányába indított támadó műveletek nem jártak sikerrel” – áll a közleményben.
2023-ban Ukrajna visszaszerezheti az Oroszország által megszállt területeket. A hadsereg két lehetséges dátumot nevez meg a háború befejezésére, az egyik optimista, a másik reálisabb − közölte az ukrán Unian hírügynökség.
Mint Vlagyiszlav Szeleznyev katonai szakértő elmondta, a hírszerzési igazgatóság vezetője, Kirill Budanov tábornok, az amerikai hadsereg európai parancsnoka, Ben Hodges tábornok, az Egyesült Államok volt ukrajnai különmegbízottja, Kurt Volker és más tisztségviselők arról beszélnek, hogy a háború ebben az évben be fog fejeződni.
Mindezek a tisztviselők két lehetséges időpontot határoznak meg Ukrajna teljes felszabadítására. Az első dátum, amely számomra túl optimistának tűnik, ez év májusának vége. A második dátum augusztus. Ez tűnik nekem reálisabbnak
− jegyezte meg a szakértő.
Az RT (korábban Russia Today) állami csatorna befolyásos főszerkesztője szerdán üdvözölte, hogy az orosz védelmi minisztérium vizsgálatot indított a kelet-ukrajnai Makijivkában az orosz katonák ellen elkövetett halálos ukrán támadás körülményeinek feltárására.
„A makijivkai tragédiával kapcsolatos vizsgálat eredményei alapján a felelős tisztviselőket felelősségre fogják vonni” – közölte az orosz védelmi minisztérium a CNN szerint.
Margarita Szimonyan szerint ez az első alkalom, hogy az egész „különleges katonai művelet” során nyilvánosan indítanak vizsgálatot. „Remélem, hogy ezeknek a személyeknek a nevét és a büntetés mértékét is nyilvánosságra hozzák” – tette hozzá.
Legfőbb ideje megérteni, hogy a büntetlenség nem vezet társadalmi harmóniához. A büntetlenség további bűncselekményekhez vezet, és ennek következtében a közvélemény ellenérzéséhez
– fogalmazott az RT főszerkesztője.
Múlt hónapban Szimonyan egyike volt azoknak, akik állami kitüntetést kaptak Vlagyimir Putyin elnöktől. Rövid köszönőbeszédének részeként Szimonyan azt mondta Putyinnak, hogy „köszönöm, hogy elpusztította a kannibálokat”. A Kremlben tartott ünnepségen Putyin kitüntetéseket adott át a Moszkva által szeptemberben elcsatolt ukrajnai régiók négy hivatalban lévő kormányzójának is.
Az Egyesült Államok vizsgálja, hogyan lehetne szankciókkal és exportellenőrzéssel célba venni az iráni dróngyártást, és tárgyalásokat folytat olyan magáncégekkel, amelyek alkatrészeit felhasználták a gyártásban – közölte a Fehér Ház.
Tavaly novemberben mintegy 4,5 millió ukrán maradt áram nélkül, miután kamikazedrónok pusztítást végeztek Ukrajna energetikai infrastruktúrájában. Ukrajna és nyugati szövetségesei Iránt vádolták azzal, hogy drónokat szállított Oroszországnak, Teherán azonban tagadta a vádat. Decemberben ukrán tisztviselők azt állították, hogy Oroszország 16 iráni gyártmányú Shahed drónnal támadta Ukrajnát.
Az iráni szállítással kapcsolatban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, Adrienne Watson azt mondta, felmérik, milyen további lépéseket tehetnek az exportellenőrzés terén, hogy korlátozzák Irán hozzáférését a drónokban használt technológiákhoz – írja a CNN.
Az Egyesült Államok korábban szankciókat vezetett be olyan vállalatok és személyek ellen, amelyeket azzal vádolt, hogy iráni drónokat gyártottak vagy szállítottak Oroszországnak, amely felhasználta Ukrajna ellen.
Az orosz erők idén májusig használhatják Ukrajna ellen azokat a pilóta nélküli harci repülőgépeket, amelyeket állítólag Irán szállított le Moszkvának – írja az Unian hírügynökség.
Emiatt az orosz hatóságok vélhetően megpróbálnak újabb megállapodásokat kötni Teheránnal a katonai együttműködés folytatásáról – közölte a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Oroszország korábban tagadta, hogy csapatai pilóta nélküli gépeket vásároltak Irántól.
Magyarország területére 2023. január 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 5988 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7930 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 286 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 4-én 102 ember, köztük 55 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
„Továbbra is heves harcok folynak Ukrajna keleti részében. Arra kell számítanunk, hogy a front mentén máshol is folytatódni fognak a harcok az elkövetkező hónapokban” – nyilatkozta az amerikai kormányzat egyik magas rangú tisztviselője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt állította, hogy az ukrán csapatok rengeteg veszteséget okoznak az orosz félnek Bahmut városán kívül, és azt mondta, hogy Moszkva emiatt növeli a jelenlétét a térségben – írja az Independent.
Robbanásokról számoltak be az oroszok által megszállt Melitopol városában. A hatóságok január 4-én késő este jelentették, hogy robbanások hallatszottak az délkelet-ukrajnai Melitopolban és külvárosában.
Vlagyimir Rogov, a megszállt Zaporizzsja egyik vezető oroszbarát tisztviselője elmondta, hogy a légvédelem működésbe lépett, további részletekkel azonban nem szolgált.
Oroszország eszkalációra készül az ukrajnai fronton 2023 februárjában – közölte Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Az oroszok számolnak egy bizonyos súlyosbodással, mert kiképzésekkel készülnek. Rengeteg erre utaló jel van
– vélekedett Danilov az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Szerinte Oroszország elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője aktívabbá vált, találkozókat tart európai szereplőkkel annak érdekében, hogy kényszerítsék Ukrajnát arra, hogy aláírjanak bizonyos békemegállapodásokat, miközben lemondanak a területeikről. „Természetesen nem fogunk ebbe beleegyezni” – közölte a védelmi tanács titkára.
Francia gyártmányú, könnyen mozgó harckocsikat küld Ukrajnának Párizs – közölte szerdán Emmanuel Macron államfő ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint.
„Az elnök növelni kívánja a Kijevnek nyújtott segítséget AMX–10 RC típusú könnyű harckocsik szállításával” – közölte az Élysée-palota röviddel a két államfő telefonon folytatott tárgyalása után, hozzátéve: ez az első alkalom, hogy nyugati fejlesztésű harckocsikat szállítanak az ukrán haderőnek. A francia és az ukrán védelmi miniszter rövidesen tárgyal a szállítások mikéntjéről és a harckocsik számáról – közölte a francia védelmi tárca.
Az AMX–10 RC könnyű, kerekeken, nem pedig lánctalpon mozgó harckocsi, nagyon mozgékony. Régi típus, de erős. A francia hadseregben ezt a típust fokozatosan Jaguarokra cserélik le.
Az Élysée-palota szerint a két elnök megvitatta a frontokon kialakult helyzetet is. Emmanuel Macron ismét biztosította Volodimir Zelenszkijt Franciaországnak a „győzelemig tartó, megingathatatlan támogatásáról”, jelezve a francia katonai segítség folytatódását is.
Volodimir Zelenszkij Twitteren is köszönetet mondott Emmanuel Macronnak. Közölte, hogy a felek úgy döntöttek: a jövőben is együttműködnek az ukrán légvédelem erősítésében.
Agreed with @EmmanuelMacron on further cooperation to significantly strengthen 🇺🇦 air defense and other defense capabilities. We also agreed to work on the implementation of #PeaceFormula. Thank you friend! Your leadership brings our victory closer. 2/2
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 4, 2023
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!