Az ukrán védelmi minisztérium 2023-ban 20 milliárd hrivnya (közel 200 milliárd forint) értékben tervezi különböző típusú drónok beszerzését – mondta Olekszij Reznyikov, a tárca vezetője egy interjúban.
A megvásárolni tervezett modellek között különösen az ukrán gyártású új modellek szerepelnek, amelyeket az elmúlt hat hónapban helyeztek üzembe.
A NATO több, jelenleg Németországban állomásozó légtérellenőrző repülőgépet helyez át Romániába – tájékoztatott az Észak-atlanti Szerződés Szervezete pénteken.
A közlemény szerint a NATO németországi Geilenkirchenben állomásozó AWACS légtérellenőrző repülőgépei a tervek szerint január 17-én érkeznek Romániába, hogy támogassák a katonai szövetség megerősített jelenlétét a régióban, és figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet.
„Mivel Oroszország jogtalan háborúja Ukrajnában továbbra is fenyegeti az európai békét és biztonságot, nem lehet kétség afelől, hogy a NATO eltökélt szándéka megvédeni a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott Oana Lungescu NATO-szóvivő.
Hozzátette: az AWACS-repülőgépek több száz kilométerre felbukkanó repülőgépeket is képesek észlelni, így kulcsfontosságúak az elrettentés és a védelem szempontjából.
A NATO közleményében emlékeztetett, Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a szövetség vadászgépekkel és megfigyelő repülőgépekkel növelte jelenlétét Kelet-Európában. 2022 februárja óta a NATO AWACS-repülőgépei rendszeres járőrözést végeznek Kelet-Európa és a balti-tengeri régió felett, hogy nyomon kövessék az orosz harci repülőgépek mozgását a NATO-tagországok határainak közelében.
Közölték továbbá, hogy az AWACS-gépek az elkövetkező napokban megkezdik felderítő repüléseiket, kizárólag a szövetség területe felett. A misszió a tervek szerint több hétig tart majd. A repülőgépekkel mintegy 180 fős katonai személyzet érkezik a román légierő Bukarest melletti Otopeni támaszpontjára, írja az MTI.
Oroszország védelmi minisztere pénteken bejelentette, hogy irányításuk alá vették Szoledárt.
Az orosz állami média beszámolójára hivatkozva a Sky News azt írja, hogy a város bevétele lehetővé teszi az oroszok számára, hogy teljesen elvágják az ukrán fegyveres erőket a közeli Bahmut városától.
Több mint 500 ember, köztük 15 gyermek vár arra, hogy kimenekítsék őket az orosz hadsereg által tűz alá vett Szoledár városából – közölte Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület kormányzója.
Az ukrán állami televíziónak nyilatkozva Kirilenko hozzátette, hogy a civilek evakuálására eddig nem nyílt módja az ukrán hadseregnek.
Több mint 150 millió hrivnyát különítettek el oktatásra a 2023-as állami költségvetésből. Az összegből 1,5 milliárd hrivnyát az oktatási intézményekben lévő menedékhelyek rendezésére fordítanak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a tanárok fizetésére 87,5 milliárd hrivnya áll rendelkezésre, a diákok tanulmányi ösztöndíjaira 4,6 milliárd, a szakképzési és felsőoktatási intézmények képzéseinek támogatására pedig 52,1 milliárdot fordítanak. Emellett 1,5 milliárdot különítettek el több mint 300 óvóhely kialakítására.
Ebben az évben a diákok, tanulók, tanárok biztonságára összpontosítottunk. Ezért az állami költségvetés most először tartalmaz forrásokat a biztonságos és megfelelően felszerelt menedékhelyek biztosítására. Végül is minden intézményben biztonságos környezetet kell teremteni
– mondta Roman Jermolicev pénzügyminiszter-helyettes.
Az orosz külügyminisztérium képviselője szerint Belarusz beléphet az ukrajnai háborúba, amennyiben Kijev úgy dönt, hogy megszállja valamelyik országot.
Az állami médiának adott interjújában Alekszej Poliscsuk elmondta, hogy az Oroszország és Belarusz által tartott közös hadgyakorlatok célja az eszkaláció megelőzése, de figyelmeztetett, hogy Belarusz is csatlakozhat az ukrajnai konfliktushoz, ha őt vagy Oroszországot megszállják.
„Jogi szempontból a katonai erő alkalmazása a kijevi rezsim részéről, illetve Belarusz vagy Oroszország területének Ukrajna fegyveres erői általi megszállása elegendő ok a kollektív válaszlépésre” – idézte Poliscsukot az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Oroszország kétmilliós hadsereget próbál létrehozni. Az ország e célból újabb mozgósítási hullámokat fog végrehajtani − véli az ukrán Unian hírügynökség.
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága megjegyezte, hogy az első mozgósítási hullámban 300 ezer embert soroztak be az orosz fegyveres erőkbe. Ezeket a mozgósítottakat egy rövid kiképzési időszak után a harci övezetbe küldték.
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat nem zárja ki, hogy az orosz vezetés az elkövetkező napokban újabb mozgósítási hullámot jelent be. További 500 ezer orosz csatlakozik majd az orosz fegyveres erőkhöz, ami lehetővé teszi a terrorista ország számára, hogy stratégiai tartalékokat hozzon létre
− áll az Állami Hírszerző Szolgálat jelentésében.
Oroszország valószínűleg elítélteket dolgoztat a hadiiparban, hogy lépést tudjon tartani a háborús termelési igényekkel − közölte napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.
A minisztérium kifejtette, hogy Oroszország legnagyobb harckocsigyártója, az Uralvagonzavod (UVZ) még novemberben közölte a helyi médiával, hogy 250 foglyot fog alkalmazni.
Hozzátette, hogy a „börtönlakók egyedülálló emberi erőforrást” biztosítanak Oroszország számára az ukrajnai invázió alatt, különösen akkor, amikor „a készséges önkéntesek továbbra is hiánycikknek számítanak”.
Az elítélt-munkaerő valószínűleg különösen keresett lesz a viszonylag alacsony technológiai színvonalú fegyverek gyártói, mint például az UVZ számára, akik szinte biztosan erős nyomás alatt állnak Moszkva részéről, hogy növeljék a termelésüket
− áll a frissítésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 13 January 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 13, 2023
Find out more about the UK government's response: https://t.co/Jr7a7koW8O
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/s9NzHapWmK
A brit védelmi minisztérium szerint Oroszországban a rabmunkának nagy hagyománya van, és 2017-ben újra bevezették a kényszermunkát is mint speciális büntetőjogi kategóriát.
A lépés miatt az ország Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálatát (FSIN) gyakran „rendkívüli brutalitással és korrupcióval vádolták”.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 114 130 orosz katona esett el, az elmúlt napon 740 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 17 orosz hajót, 1865 hadműveleti és taktikai drónt, 184 egységnyi speciális felszerelést és 723 cirkálórakétát számoltak fel.
Загальні бойові втрати противника з 24.02.22 по 13.01.23 орієнтовно склали / The total combat losses of the enemy from 24.02.22 to 13.01.23 were approximately: pic.twitter.com/z2dgk4a0zc
— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) January 13, 2023
Az Egyesült Államok magas rangú megbízottja csütörtökön komoly aggodalmát fejezte ki a Wagner-csoport orosz katonai magánhadsereg tevékenysége és állítólagos kísérletei miatt, amelyekkel katonákat próbál toborozni Szerbiában és a világ más részein − írta meg a The Guardian.
Derek Chollet, az amerikai külügyminisztérium tanácsosa egyben sürgette Szerbiát, hogy vezessen be szankciókat hagyományos szövetségese, Oroszország ellen.
Úgy gondoljuk, hogy az országoknak el kell fogadniuk a szankciókat, és azért gondoljuk ezt, mert Oroszország cselekedeteit nemcsak el kell ítélni, hanem meg is kell büntetni. Oroszország brutális, indokolatlan háborút folytat Ukrajna ellen. Össze kell fognunk, hogy egyértelművé tegyük, hogy ez a viselkedés elfogadhatatlan
− fogalmazott.
Az amerikai megbízott ezen a héten több balkáni országot érintő körútra indult, amelynek középpontjában a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálását célzó nemzetközi erőfeszítések állnak, miután hetek óta fokozódik a feszültség. Az egykori szerb tartomány 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Szerbia és Oroszország nem ismer el.
A rendőrség tájékoztatása szerint december 21-én kaptak bejelentést arról, hogy egy külföldi állampolgárságú személytől elloptak egy pénzt tartalmazó hátizsákot a második kerületben.
A férj és feleség éppen a poggyászai egy részét vitte be egy tömbházba, amikor eltűnt az épület előtt hagyott hátizsákjuk, benne 12 ezer dollárral és 50 gramm arannyal.
A rendőrség minősített lopás miatt nyomozást indított az ügyben, és csütörtökön házkutatást tartottak egy gyanúsítottnál, akinek a lakásán 8000 dollárt találtak egy hangfalba rejtve. A férfi azt állítja, hogy az aranyat bizsunak vélte, és kidobta a szemétbe.
Ha újraindulnak a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, akkor azok valószínűleg közvetlenek lesznek, közvetítők nélkül – mondta Alekszej Policsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának igazgatója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.
„Ez lenne a legjobb megoldás, mivel a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyugati közvetítők gyakran nem a konfliktus rendezésében érdekeltek, hanem saját politikai és gazdasági érdekeik szerint járnak el” – mondta Policsuk arra a kérdésre, hogy az orosz fél készen áll-e arra, hogy a jövőben esetleg béketárgyalásokat folytasson a kijevi hatóságokkal.
Két Leopard harckocsit is adhat Finnország Ukrajnának – mondta Sauli Niinistö, Finnország elnöke.
A Nexta beszámolója szerint azonban az elnök arról is beszélt, hogy nagyobb mennyiségről azért nem lehet szó, mivel Finnország Oroszországgal határos, és még nem tagja a NATO-nak.
#German Leopard 2 tanks might be transferred to #Ukraine by #Finland, Finnish President Sauli Niinistö has said.
— NEXTA (@nexta_tv) January 13, 2023
However, he said that there can be no talk about a large number of tanks, as Finland is a neighbor of #Russia and has not joined #NATO yet.
📰 Deutsche Welle pic.twitter.com/bBePpNJG5t
Mint megírtuk, a finn védelmi bizottság vezetője, Antti Häkkänen korábban arról beszélt, hogy Finnország kész elküldeni néhány Leopard harckocsit Ukrajnának, de előbb azonban más európai államoknak kell ilyen döntést hozniuk, és majd Helsinki csatlakozik hozzájuk.
Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy le kellene foglalni azon orosz állampolgárok vagyonát, akik az orosz hadsereget elhiteltelenítik és kritikát fogalmaznak meg az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Szerinte a jelenlegi intézkedések – amely pénzbírságot szab ki azokra, akik felszólalnak a Moszkva által csak különleges katonai műveletnek hívott háború ellen – nem elég szigorúak – számolt be a The Independent.
Több mint 120 ezer donbászi lakost ismertek el az ukrán nacionalisták bűncselekményeinek áldozataként 2014 óta, jelentette be Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke.
Basztrikin azt is megjegyezte, hogy mostanra 138 büntetőügyben fejeződött be a nyomozás, amelyek tiltott eszközök és hadviselési módszerek ukrán katonák általi alkalmazásával, valamint civilek és hadifoglyok bántalmazásával hozhatók összefüggésbe – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Közvetítők nélkül valósulhatnak meg az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások – erről beszélt Olekszij Policsuk, az orosz külügyminisztérium FÁK-országokért felelős második főosztályának igazgatója.
A TASZSZ beszámolója szerint az igazgató úgy véli, amennyiben az orosz–ukrán tárgyalások megvalósulnak, a legjobb megoldás az lenne, ha az közvetítők nélkül valósulna meg, mivel a nyugati közvetítők gyakran a saját érdekeiket nézik és megpróbálhatják befolyásolni a tárgyalások menetét.
Policsuk arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly közvetlen tárgyalások folytak Ukrajnával, amely februárban és áprilisban három találkozót jelentett, majd ezt napi szintű kapcsolatfelvétel követte.
Az orosz hadsereg január 12-én 21 alkalommal lőtt több, az orosz határhoz közeli települést – közölte Dmitro Zsivickij, a kelet-ukrajnai Szumi régió kormányzója.
Az orosz erők aknavetőkkel támadtak két települést, tette hozzá a kormányzó, aki szerint áldozatokról nem érkezett jelentés. Az Ukrajna és Oroszország északkeleti határán fekvő Szumi térség gyakori célpontja az orosz rakétacsapásoknak, teszi hozzá a Kyiv Independent.
Derek Chollet, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának tanácsadója elmondta, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy semlegesítse a Wagner-csoport tevékenységét világszerte – írja az Unian hírügynökség.
Az AP szerint Chollet az Alekszandar Vucsics szerb elnökkel Belgrádban folytatott megbeszélései során megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri, amint a katonai magánvállalat zsoldosokat próbál toborozni Szerbiából és más országokból. Hozzátette, hogy ezt nem szabad megengedni.
A tanácsadó szerint a Wagner-csoport „szörnyű dolgokat művel az egész világon, akár Líbiában, akár a Közép-afrikai Köztársaságban, vagy éppen most Ukrajnában”. Chollet emellett felszólította Szerbiát, hogy vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 6070 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6911 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – jelentette az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 196 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében, melyről az MTI adott hírt.
A Nyugat egy sor olyan fegyvert küldött most Ukrajnába, amelyeket korábban túl provokatívnak tekintettek a háború eszkalációja szempontjából. Úgy tűnik, hogy a tankok lesznek a következők. Mivel egy új orosz offenzíva várható, a tisztviselők úgy látják, hogy sürgősen meg kell változtatni az erőegyensúlyt − írta meg a The New York Times.
A nyugati tisztviselők egyre inkább attól tartanak, hogy Ukrajnának csak egy szűk időablak áll rendelkezésére, hogy felkészüljön egy várható tavaszi orosz offenzívára, és gyorsan lépnek, hogy olyan kifinomult fegyvereket adjanak az ukránoknak, amelyeket korábban nem voltak hajlandóak elküldeni, nehogy a lépést Moszkva provokációnak értékelje, és ez eszkalációhoz vezessen.
Az elmúlt hetekben egyik tabu a másik után dőlt le, kezdve azzal, hogy az Egyesült Államok december végén megállapodott egy Patriot légvédelmi rendszer küldéséről.
Ezt követte a múlt héten egy német kötelezettségvállalás egy Patriot rakétaüteg biztosítására, majd órákon belül Franciaország, Németország és az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy első ízben páncélozott harcjárműveket küldenek Ukrajna harctereire.
Most úgy tűnik, hogy modern nyugati harckocsik is felkerülnek az Ukrajnának küldött fegyverek egyre növekvő listájára, ahogy az Egyesült Államok és szövetségesei egyre nagyobb kockázatot vállalnak Ukrajna védelmében.
Boris Johnson azt tervezi, hogy meglátogatja Volodimir Zelenszkij elnököt Ukrajnában. Vezető brit konzervatívok aggódnak amiatt, hogy az utazás alááshatja Rishi Sunak brit miniszterelnök tekintélyét − írta meg a The Guardian.
A volt miniszterelnök azt mondta ismerőseinek, hogy a következő hónapokban Kijevbe szándékozik utazni, hogy nyilvánosan is kifejezze támogatását az országnak.
Ukrán források is elmondták, hogy Johnsonnak „szándékában áll” Kijevbe utazni, de az időpontról még „nincs konkrét információjuk”. Elmondták, hogy Zelenszkij és a volt miniszterelnök „barátként” tekintenek egymásra.
Volodir Zelenszkij ukrán elnök haditanácsot hívott össze csütörtökön Kijevben, hogy megvitassák a Donyeck megyei Bahmut és a tőle mintegy 15 kilométere fekvő Szoledar városok körül kialakult helyzetet.
„Megbeszéltük a front főbb irányaiban kialakult helyzetet. Különös figyelmet fordítottunk a bahmuti és a szoledari harcokra” – írta Zelenszkij a Facebookon. Kiemelte, hogy az említett városokat védő ukrán alakulatokat folyamatosan ellátják lőszerutánpótlással és minden mással, ami szükséges. Szót ejtettek az ukrán hadsereg megerősítéséről a partnerországoktól kapott felszerelésekkel és fegyverekkel.
Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője az MTI szerint elmondta, hogy csütörtökön az orosz erők 91 alkalommal lőtték Szoledart, és közölte, hogy több mint száz orosz katona halt meg a városért folyó harcokban.
„Szoledarban folynak a harcok, az ellenség oda összpontosította fő erőfeszítéseit, beleértve a Wagner-csoport legképzettebb katonáit és más alakulatokat. Rakétaegységünk és tüzérségünk azonban arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy amennyire csak lehet, kiszorítsa az ellenséget” – fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán vezérkar csütörtök esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy csütörtökön az ukrán rakéta- és tüzérségi erők három parancsnoki állást, három ellenséges élőerő- és katonaifelszerelés-összpontosulást, egy orosz Sz–300-as légvédelmi rakétarendszert és három lőszerraktárt találtak el.
Az ukrán légierő csütörtökön 15 csapást mért ellenséges területekre, valamint öt csapást mért orosz légvédelmi rakétarendszerek állásaira. Lelőttek egy orosz Szu–25-ös repülőgépet és egy Orlan–10 típusú drónt.
Az orosz erők csütörtökön öt rakétacsapást mértek Kosztyantinyivka, Kramatorszk és Zaporizzsja városokra, 12 légicsapást indítottak ukrajnai területek ellen, rakéta-sorozatvetőkkel pedig négy támadást hajtottak végre – írta az MTI szerint a kijevi vezérkar.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!