Korán örül, aki azt hiszi, hogy a Leopardok megfordítják a háború menetét

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Az Európai Unió nagykövetei pénteken arról tárgyaltak, hogy kiterjesszék-e a szankciókat Belaruszra is. A javaslatok között szerepel a Belaruszból származó olaj, szén és arany behozatalának korlátozása, valamint bizonyos, a hadsereg által felhasználható fegyverek és technológiák exportjának korlátozása – írja az al-Dzsazíra.

Egy uniós tisztviselő szerint a megállapodás valószínűleg a jövő héten születik meg. Hozzátette, hogy az unió megpróbál mérlegelni, de egyúttal egyértelművé tette azt is, elfogadhatatlannak tartják, hogy Alekszandr Lukasenka belorusz elnök támogatja Moszkvát.

Egy oroszországi falu közelében készültek azok a felvételek, amelyeken egy egyre bővülő temető látható. Itt olyan sírok találhatók, amelyekben a Wagner zsoldoscsoport Ukrajnában elesett tagjai nyugszanak – állítja a CNN.

Az amerikai hírtelevízió online kiadásának cikke szerint a közösségi médiában már decemberben elkezdtek megjelenni a krasznodari Bakinszkaja falu közelében lévő sírokról készült fotók.

Január elején a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség is arról számolt be, hogy a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin személyesen látogatott el a temetőbe, ahol az egyik sírt meg is koszorúzta. 

Észak-Korea elítélte, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, fejlett tankokkal támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni küzdelemben. Phenjan szerint Washington újabb határvonalat lépett át a döntéssel, amelynek célja a Moszkva elpusztítására törekvő ukrajnai proxy háború fokozása – idézte a KCNA állami hírügynökség Kim Jo Dzsongot, Kim Dzsongun észak-koreai vezető befolyásos húgát.

„Az Egyesült Államok a főbűnös, komoly fenyegetést és kihívást jelent Oroszország stratégiai biztonságára, és a térségbeli helyzetet a jelenlegi súlyos szakaszba taszította” – hangoztatta Kim Jo Dzsong.

Hozzátette: kétsége sincs afelől, hogy az orosz hadsereg porrá zúzza a Nyugat által küldött fegyvereket, és Észak-Korea mindig Oroszország oldalán fog állni.

Oroszország és Szíria mellett Észak-Korea az egyetlen állam, amely elismerte a szakadár kelet-ukrajnai Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.

Az orosz külügyminisztérium kiutasítja Lettország nagykövetét, válaszul arra, hogy korábban Rigában tettek hasonlóan az orosz nagykövettel. A lett nagykövetnek két héten belül kell elhagynia az országot – számolt be az MTI.

A külügyminisztérium közölte: bekérették a lett ügyvivőt, hogy tiltakozzanak amiatt, hogy Riga csökkenti a diplomáciai kapcsolatok szintjét Oroszországgal.

Lettország hétfőn jelentette be, hogy a szomszédos Észtországgal való szolidaritás jegyében szintén kiutasítja az orosz nagykövetet, ez váltotta ki az orosz válaszlépést.

Azoknak, akik azt remélik, hogy a NATO-szövetségesek által Ukrajnának adományozott harckocsiknak azonnali hatásuk lesz az Oroszországgal vívott háborúra, módosítaniuk kell a várakozásaikat − írta a CNN. 

Fotó: Ronny Hartmann / AFP

Miután megerősítették, hogy megkapják az amerikai Abramseket, a német Leopardokat és a brit Challengereket is, Kijevnek szembesülnie kell azokkal a logisztikai és műveleti kihívásokkal, amelyeket a rendkívül különböző nehézpáncélosok hatékony harci egységekbe való integrálása jelent.

De először is az ukránoknak számolniuk kell a szállítás ütemezésével. Még a legoptimistább becslések szerint is hónapokba telik, amíg a harckocsik olyan számban kerülhetnek a harctérre, ami jelentős harcászati előnyt biztosít. Az Abrams harckocsik esetében több mint egy év is lehet, mire Ukrajna bevetheti őket.

Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok az Abrams egy továbbfejlesztett változatát, az M1A2-t fogja Ukrajnának átadni. Hozzátette, hogy „hónapokig is tarthat”, mire megkapják azokat az ukránok, mert jelenleg nincs belőlük elég raktáron. 

Ukrajna bojkottálhatja a 2024-es párizsi olimpiát, ha azon orosz és fehérorosz sportolók is indulhatnak – számolt be az MTI.

A távolmaradás lehetőségét Vadim Hutcajt ifjúsági és sportminiszter, az ukrán nemzeti olimpiai bizottság (NOC) elnöke vetette fel csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

Reakciója annak a felvetésnek a válasza volt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerdán közölte: bizonyos feltételek teljesítése esetén Oroszország és közvetlen szövetségese, Belarusz sportolói visszatérhetnek a nemzetközi porondra, semleges színekben. Az egyik ilyen előfeltétel, hogy a két ország versenyzői nem támogatják aktívan az ukrajnai háborút.

A sportvezető leszögezte: Ukrajna a szankciók meghosszabbítása mellett van, és továbbra is élesen ellenzi orosz és belorusz sportolók nemzetközi versenyeken való részvételét.

A védelmi együttműködésről is szó volt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és francia kollegája, Sébastien Lecornu római találkozóján. A védelmi minisztérium mikroblogján megjelent közlemény szerint Crosetto és Lecornu az ukrajnai háború alakulásáról, a földközi-tengeri térség biztonságáról és stabilitásáról, valamint az olasz és francia fegyveres erők közötti együttműködésről egyeztetett. 

Napirenden szerepelt a SAMP/T légvédelmi rendszer közös fejlesztési terve is. Korábban Crosetto a római parlamentben bejelentette, hogy a kormány készen áll újabb fegyverszállítmány küldésére Ukrajnába, amely az ukrajnai háború kirobbanása óta a hatodik lesz, az első szállítmány azonban, amelyről a Meloni-kormány határozott.

Crosetto hangsúlyozta, hogy kizárólag védelmi eszközöket szállítanak Kijevnek, mivel Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. Kijelentette, olyan szállítmány lesz, amely még a pacifisták tetszését is elnyeri. Elmagyarázta, hogy rakétavédelmi rendszerről van szó, amely védelmet nyújt a polgári célpontok számára. A miniszter hamisnak nevezte a sajtóban megjelent hírt, miszerint Róma titokban drónokat is szállít Kijevnek.  

A belga szövetségi kormány pénteken egy 92 millió euró értékű, Ukrajnának szánt katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el – jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

Az MTI szerint a katonai felszerelésekből álló segélycsomag többek között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott „jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.

Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportjának kiképzőközpontját pénteken Catherine Colonna francia, Wopke Hoekstra holland és Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi Nagysinken, ahol román és más nemzetiségű katonákkal együtt több száz francia és holland katona teljesít szolgálatot – számolt be az MTI.

Aurescu a katonák előtt mondott beszédében köszönetet mondott Románia NATO-szövetségeseinek, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára reagálva katonákat küldtek a szövetség keleti szárnyára, ezzel is egyértelművé téve, hogy a tagállamok közösen és eltökélten védik a NATO területének minden centiméterét.

A nagysinki támaszponton állomásozó francia katonák nagy része a napokban tért vissza a moldovai és ukrán határ közelében fekvő Smardan lőtéren megrendezett hadgyakorlatról, ahol mintegy hatszáz francia katona, kétszáz páncélos – köztük a tavaly ősszel Romániába áthelyezett francia Leclerc tankok – részvételével tartottak éleslövészet-gyakorlatot is.

Az ukrán keleti haderő egyik kommunikációs tisztje szerint rendkívül véres ütközet zajlott a Donyecki terület Vuhledár nevű falujánál, ahol az oroszok 109 embere elesett, sebesültjeik száma 188. A tiszt állítása szerint az oroszok nagy erőkkel igyekeznek előrenyomulni, azonban az ukrán védelem ebben időről időre megállítja őket. 

A hírt független forrásból nem lehetett megerősíteni. Ezzel szemben Moszkva azt állítja, hogy az utóbbi hat napban sikeres volt az előrenyomulása, ám a brit hírszerzés éppen mai jelentése megkérdőjelezi az orosz állítást. Szerintük az oroszok a front néhány pontján bepróbálkoztak az ukrán erőknél, de nem valószínű, hogy áttörést értek volna el. 

A Fehér Háznak módjában állna a konfliktus lezárására utasítania Kijevet − jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók előtt.

Peszkov Donald Trump volt amerikai elnöknek azt az állítását kommentálta, miszerint ő 24 órán belül meg tudna állapodni az ukrajnai konfliktus lezárásáról − írta meg az MTI. 
   

Azt hiszem, elméletileg Trump úr nem áll messze az igazságtól: az amerikai elnök, ha véget akarna vetni ennek a konfliktusnak, valóban nagyon gyorsan megtehetné, élve a lehetőségével, hogy egyszerűen utasítást adjon a kijevi rezsimnek

− mondta Peszkov.    

A szóvivő szerint „a kijevi rezsimhez a kulcs nagyrészt Washington kezében van”.

Hozzátette, hogy fokozódik a feszültség azáltal, hogy a nyugati országok fegyvert és hadfelszerelést szállítanak az ukrán vezetésnek.

Az orosz hadsereg befejezi Bahmut hadműveleti bekerítését – számolt be Apta Alaudinov, az Ahmat különleges erők parancsnoka és a de facto Luhanszki Népköztársaság Népi Milíciájának parancsnokhelyettese.

Szinte minden előrenyomulási útvonalat blokkoltak már az ellenség számára. Egy útvonaluk maradt, amelyen többé-kevésbé mozoghatnak, de már az is nagyrészt a mi ellenőrzésünk alatt áll

– mondta a parancsnok a RIA Novosztyi szerint. Hozzátette: Kijev eközben további egységeket próbál átdobni Bahmutba.

Az orosz bankszektor 2022 első hat hónapjában veszteséges volt, amit az év végére sikerült korrigálni, és szerény, 203 milliárd rubel (1050 milliárd forint) profittal zárta a tavalyi évet.

Az orosz jegybank pénteken ismertetett adatai szerint a tavalyi nyereség jóval elmaradt a 2021. évi rekordszintű, 2400 milliárd rubeltől.

A tavalyi első fél évben az ágazat vesztesége 1500 milliárd rubel volt, amit akkor a globális gazdaságnövekedés lassulásával és az Oroszországgal szembeni szankciókkal indokoltak.

A jegybank pénteki közleményében jelezte, hogy nem minden bank tudott lábra állni a második fél évben, néhány bank jelentős veszteséggel zárta a tavalyi évet. A múlt év végén a nyereséges bankok száma 270-re csökkent az egy évvel korábbi mintegy 300-ról.

Az orosz jegybank azzal számol, hogy a bankágazat nyeresége idén eléri az ezermilliárd rubelt – írta az MTI. 

Dánia nem tervez harckocsikat adni az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának – mondta Jacob Ellemann-Jensen védelmi miniszter az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

Arra a kérdésre, miért nem adnak Kijevnek 30 harckocsit, a miniszter azt válaszolta, hogy az ország más módon segít megvédeni magát Ukrajnának az orosz agresszióval szemben.

Szerintem mérlegelni kell a lehetőségeinket a felszerelések ingyenes átadásával kapcsolatban. Haladjunk tovább. Ha Putyin megnyeri ezt a háborút, folytatni fogja. Vesztenie kell

– hangsúlyozta a dán védelmi miniszter. 

A lap azt írta, Dániának jelenleg 44 harckocsija van, de ebből 14 a balti államokban található. 

Az eritreai külügyminiszter az Egyesült Államok politikáját tette felelőssé az ukrajnai háború kirobbanásáért Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eritreai látogatásán – közölték hivatalosan a fővárosban, Aszmarában.

Oszman Szaleh csütörtökön azt mondta, az ukrajnai háború kirobbanásához az Egyesült Államoknak „a hegemóniára és féken tartásra irányuló, hosszú évtizedeken át folytatott nemtörődöm politikája vezetett”. Úgy vélte, Ukrajna egyben ürügye és áldozata is ennek az amerikai politikának.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Osman Saleh Mohammed eritreai külügyminiszter 2023. január 26-án Massawában

Fotó: Russian Foreign Ministry / Handout / AFP

Eritrea az egyike azon néhány afrikai országnak, amely az Ukrajna ellen tavaly február végén indított orosz inváziót elítélő ENSZ-határozat ellen szavazott.

Az eritreai tájékoztatási miniszter csütörtök este közölte, hogy Szergej Lavrov megbeszélést folytatott Iszajasz Afeverki államfővel is, tanácskozásuk középpontjában az ukrajnai háború dinamikájának megvitatása állt. A tájékoztatás szerint a megbeszélések kiterjedtek a kétoldalú kapcsolatok erősítésére is az energetika, a bányászat, az információs technológia, az oktatás és az egészségügy területén.

Lavrov egyhetes afrikai körútját a Dél-afrikai Köztársaságban kezdte. Pretoriában hétfőn a dél-afrikai külügyminiszter Oroszország barátjának nevezte országát, és azt mondta, a februárban esedékes dél-afrikai–orosz–kínai tengeri hadgyakorlat tovább erősítheti a három ország között fennálló baráti kapcsolatokat. Az afrikai vizit utolsó állomása volt Eritrea.

Lavrov látogatásaival egy időben magas rangú amerikai politikusok szintén feltűntek különböző afrikai országokban, hogy erősítsék az Egyesült Államok kapcsolatait a kontinensen – írta az MTI. 

Nem felelnek meg a valóságnak azok a kijevi állítások, miszerint az orosz hadsereg kifogyott a lőszerekből – jelentette ki Szergej Csemezov, a Rosztec állami vállalat főigazgatója a RIA Novosztyi orosz hírportálnak. 

Az a kommunikáció, melyet az ellenségeink folytatnak Oroszország állítólagos lőszerhiányáról, teljesen nonszensz. A védelmi minisztérium utasítására több alkalommal növeltük a lőszergyártást, egyes típusoknál pedig több nagyságrenddel is megemeltük 

– fogalmazott a lapnak Csemezov. Továbbá megjegyezte, hogy az ukrajnai hadművelet alatt valóban nagy mennyiségű lőszer fogy minden típusú lövedékből. 

Oroszország egyre nagyobb mértékben szorul rá az iráni és észak-koreai fegyverimportra – közölte csütörtök este Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője. 

Mint mondta: az oroszok a Wagner-zsoldoscsoporton keresztül, külföldről kénytelenek beszerezni a fegyvereket, ami arra utal, hogy a saját készleteik már erősen fogyóban lehetnek, amiben a fegyverszállítás érintő szankcióknak is szerepe lehet.

Én úgy vélem, hogy ez is jelzi azt, hogy még jobban elszigetelődtek, és hogy nagyon-nagyon gyorsan fogynak a készletek

– fogalmazott. 

Az oroszok az utóbbi egy hétben számos alkalommal azt állították, hogy áttörtek a fronton, de erre semmilyen bizonyíték nincs azóta sem – közölte a brit katonai hírszerzés.

Mint írták, az oroszok azt állították, hogy a Zaporizzsjai területen végrehajtott támadásokkal értek el áttörést. A britek szerint az biztos, hogy a támadásokat elindították, és kisebb, lokális sikereket még akár el is érhettek, de áttörésről, jelentős változásról a frontvonalon egyelőre nincs szó. Hozzátették:

Oroszország megsérti a „gyermekvédelem alapvető elveit” háborús időkben azzal, hogy ukrán gyerekeknek orosz útlevelet ad, és örökbefogadásra adja őket – mondta az ENSZ menekültügyi ügynökségének (UNHCR) vezetője a The Guardian szerint. 

Filippo Grandi az UNHCR kijevi irodájában egy hatnapos országjárást követően elmondta, hogy Ukrajna elnöke arra kérte ügynökségét, hogy „tegyen többet” a megszállt területekről származó gyermekek megsegítéséért.

Az állampolgárság megadása vagy az örökbefogadásuk ellentétes a háborús helyzetekben alkalmazható, gyermekek védelmének alapelveivel. Ez olyasmi, ami Oroszországban történik, és nem történhet meg

– mondta Grandi, hozzátéve, hogy ügynöksége nem tudja megbecsülni, hány gyermeknek adtak útlevelet vagy adták örökbe, mivel Oroszországban rendkívül korlátozott a hozzáférés.

Oroszország szerint viszont hamisak azok a vádak, amelyek szerint ukrán gyerekeket raboltak el.

Kategorikusan visszautasítjuk azokat az alaptalan vádakat, hogy az orosz hatóságok gyerekeket rabolnak el

– fogalmazott júliusban Dmitrij Poljanszkij, az ENSZ orosz diplomatája.

Az Ukrajnába irányuló lengyel működőtőke-befektetések (FDI) elérhetik a 30 milliárd dollárt a következő öt évben – áll a lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) pénteken ismertetett jelentésében.

A lengyel jegybank adatai szerint az ukrajnai lengyel FDI 2021-ben 1,2 milliárd dollárt tett ki. A PIE-jelentés összeállítói azzal számolnak, hogy a lengyel cégek elsősorban az energetikai, az építőipari és a pénzügyi szektorokba fektetnek majd be.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatait felhasználva a PIE szakértői azt írták, hogy tavaly szeptemberben az Ukrajnába irányuló lengyel export 46 százalékkal, az onnan származó import pedig 23 százalékkal nőtt éves szinten. A bővülés mögött elsősorban a lengyel fegyverexport és a humanitárius támogatás áll.

A lengyel jegybank számításai szerint az Ukrajnában végrehajtott közvetlen lengyel befektetések 2014-ben még 34 millió euró veszteséget termeltek, 2021-ben viszont már rekordösszegű, 130 millió euró nyereség keletkezett – írta az MTI.