Az orosz külügy máris figyelmeztette az új amerikai nagykövetet

Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Előzetes információk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök február 20-án tartja beszédét a Szövetségi Gyűlésben – számolt be a Duma egyik forrása a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek. 

Az elnök beszédére február 20-án vagy 21-én kerül sor 

– mondta a forrás hétfőn. Egy másik forrás február 20-át jelölte meg a beszéd megtartására. 

Az orosz vezető előző parlamenti beszédét tavaly áprilisban jelentették be. Ám Vlagyimir Putyin elmondása szerint 2022-ben túl dinamikusan alakult a helyzet, és nehéz volt egy adott pillanatban rögzíteni az eredményeket és a közeljövőre vonatkozó terveket – írta a lap. 

Ukrajna az idei nyár első felében megkapja azt a 14 Challenger 2-es harckocsit, amelyet nekik ígértek – erről beszélt hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Mint mondta, a kezelőszemélyzet még csak vasárnap érkezett meg a Brit-szigetekre, és még át kell esniük a kiképzésen, de bízik benne, hogy a nyáron (sőt, talán akár már húsvét környékén is) bevethetik a tankokat Ukrajnában. 

Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter arról beszélt nemrég, hogy „Putyininfláció” van az országban, vagyis az orosz elnök tehet az árak emelkedéséről.

A miniszter korábban azt mondta az orosz elnökről:  Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosítékainak hinni olyan, mint hinni a Mikulásban vagy a húsvéti nyusziban.

A kelet-ukrajnai Bahmut jelenleg is „élő pokolnak” számít az oroszok számára – mondta a CNN-nek egy, a városban szolgálatot teljesítő ukrán parancsnok. 

Elmondása szerint állandóan zajlik a küzdelem, és azt állította, hogy a Wagner-zsoldosok (akik a térségben különösen aktívak) helyett most már az orosz ejtőernyősök küzdenek ellenük. 

Hozzátette azt is, hogy az oroszok a helyi autópályát próbálják meg ellenőrzésük alá vonni, de nem sikerül nekik, és eközben „nagyon nagy veszteségeket szenvednek”.

Úgy látjuk, hogy a Wagner szinte teljesen megsemmisült. Az ő helyükre érkeztek az ejtőernyősök, akik ugyanúgy naponta szenvednek veszteségeket, nemcsak élőerőben, hanem a páncélozott harcjárművek tekintetében is 

– mondta az ukrán parancsnok. A CNN megjegyezte: az állítást, miszerint az oroszok óriási veszteségeket szenvednének, független forrásból nem sikerült megerősíteniük.

Az oroszok által gyakran használt, a Google-höz hasonló online keresőmotorban, a Yandexben eltávolították Putyin képeit akkor, amikor a felhasználó bizonyos szavakra keresett rá.

A programnak van egy különleges funkciója, amely korrigálta azt, hogy milyen fotók jelenhetnek meg egyes keresőszavaknál. Az orosz Meduza portál szerint ezt a funkciót használták arra is, hogy a pornográf tartalmú fotókat-videókat eltávolítsák bizonyos keresőszavak esetén.

Ugyanezt megcsinálták az orosz elnökkel is, olyan formában, hogy több szó és kifejezés esetén letiltották a képeit a Yandexen. Többek közt a „kopasz” vagy „f*sz” keresőszavaknál tiltották le a fotóit, a kifejezéseknél pedig egyebek mellett a „bunkerpapát” tiltották le (aminek az orosz ellenzékiek szokták gúnyolni Putyint). De volt néhány teljes mondatos keresés is, aminél hasonlóan jártak el, így például a

hogy néznek ki a pedofilok? 

keresésre sem jelenhetett meg az orosz elnök képe.

A Meduza szerint mindez annak köszönhetően derült most ki, hogy a múlt héten egy ismeretlen személy kiszivárogtatta a Yandex forráskódját. A forráskód szerint az orosz elnök képei mellett még arra is ügyeltek, hogy a háborús szimbólummá vált Z betű se jelenhessen meg rossz fényben a yandexes kereséseknél.

Mindemellett a Meduza megjegyezte: nem tudni, hogy mikor használták azt a forráskódot, amely kiszivárgott, és azt is, hogy a gyakorlatban most a legtöbb keresőnél kiadja Putyin képeit is a Yandex, tehát nem teljesen működik ez a funkció. 

„A Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig »elrabolták« Szerbiától” – mondta Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján.

Milanovics világossá tette: továbbra is ellenzi, hogy halálos fegyvereket küldjenek Ukrajnába, mert az nem segíthet a háború befejezésében. Az államfő úgy vélte, hogy Oroszország Koszovó példájára fog hivatkozni, „mert cinikus”.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (...) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész kivonása Szerbiából 

– fogalmazott az elnök, hozzátéve: nem Koszovó kérdéséről beszél, hanem a teljes koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az „bűncselekmény”.

Az államfő hangsúlyozta: „egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna része”, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Milanovics mélyen elítélte és erkölcstelennek nevezte, amit a Nyugat tesz az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Mi a cél? Az orosz kormány megdöntése? A német tankok még inkább homogenizálják az oroszokat. Ez közelebb hozza őket a kínaiakhoz

– mondta Milanovics, majd leszögezte, hogy „a humanitárius segítségnyújtás és az agresszió elítélése igen, de bármi másban való részvétel halálosan veszélyes”.

Szavai szerint „2014 óta figyeljük, hogy valaki provokálja Oroszországot, hogy kirobbantsa ezt a háborút. Kirobbant. Elmúlt egy év, és mi csak most beszélünk a tankokról. Minden német tankot oda küldünk, mert az orosz tankok kiégtek. De ezeknek is az lesz a sorsuk” – mutatott rá Zoran Milanovics az MTI szerint.

Nagy pompával és felhajtással fogadták Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt hétfőn Zimbabwében, ahová a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének céljával érkezett.

Lukasenkát Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök és a helyi kormánypárt több száz támogatója fogadta éljenzéssel és énekszóval a főváros, Harare nemzetközi repülőterén, amelyet Robert Mugabe volt államfőről neveztek el.

Az Oroszország szövetségeseinek számító vezetők nem nyilatkoztak a sajtónak. A zimbabwei külügyminisztérium közleménye szerint a látogatás célja a két ország közötti „erős politikai, gazdasági, bányászati, mezőgazdasági és katasztrófavédelmi együttműködés fokozása”.

Belarusz több tízmillió dollár értékben szállított mezőgazdasági felszerelést a dél-afrikai országnak traktorok, kombájnok és teherautók formájában Mnangagwa 2019-es minszki látogatása után – számolt be az MTI. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd szaúdi koronaherceggel – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megvitatták a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit a politikai, kereskedelmi, gazdasági és energetikai ágazatokban, valamint a globális olajpiac stabilitásának biztosítása érdekébe az OPEC+ csoporton belüli együttműködést.

Az orosz államfő és a szaúdi trónörökös legutóbb 2022 szeptemberében beszélt telefonon egymással – számolt be az MTI. 

Csaknem 505 millió eurót költ drónokra 2023-ban az ukrán hadsereg – számolt be hétfőn közösségi oldalán Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

A miniszter hozzátette, hogy már 16 gyártóval sikerült megállapodást kötniük a fegyverek készítéséről. 

2023-ban növeljük a drónok beszerzését az Ukrán Fegyveres Erők számára

– idézi Reznyikov posztját a The Guardian. 

Ukrán alkalmazottakat toboroz a Ryanair, arra készülve, hogy ismét járatokat indít az országba, amint biztonságossá válik.

A Sky News szerint Michael O’Leary, a nemzetközi vállalat vezérigazgatója közölte, hogy pilóták és kabinszemélyzet toborzását is megkezdték, hogy ha a körülmények lehetővé teszik, azonnal újrakezdhessék a munkát Ukrajnában.

Oroszországnak sikerült megakadályoznia, hogy Ukrajna az Egyesült Államok támogatásával katonai célú biológiai programokat hajtson végre – mondta hétfőn Igor Kirillov altábornagy, az orosz radioaktív, vegyi és biológiai védelmi erők parancsnoka.

Kirillov olyan dokumentumokat ismertetett, amelyek állítása szerint az Egyesült Államok által finanszírozott katonai célú kutatásokra vonatkoztak. Azt mondta, hogy az orosz hadműveletek miatt az ukrajnai projekteket nem teljesítették, és a kutatást más, közép-ázsiai és kelet-európai országokba helyezték át.

Az orosz altábornagy szerint az amerikaiak ezzel párhuzamosan az afrikai és kelet-ázsiai országokban – különösen Thaiföldön, Szingapúrban és Kenyában – is növelték ilyen irányú erőfeszítéseiket – számolt be a TASZSZ hírügynökség.

Több mint 126 ezer orosz katona esett el a tavaly február 24-én indított ukrajnai invázióban – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-bejegyzésben. 

A vezérkari beszámoló szerint összesen 126 650 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Csak vasárnap 490 orosz katonát öltek meg.

Az ukrán hadsereg többek között

• 3201 tankot (ebből tegnap négyet),
• 6369 harckocsit (ebből az elmúlt 24 órában hármat),
• 284 helikoptert,
• 293 repülőt,
• 199 speciális felszerelést
• és 796 rakétát semmisített meg.

Újabb kárpátaljai életet követelt Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziója. Szerhij Honcsaruk őrmester az egyik harci övezetben vesztette életét.

A 43 éves férfi sebészként dolgozott Munkácson. A háborús hőst január 31-én helyezik örök nyugalomra – írta a karpatalja.ma online hírportál. 

Szerbia és Csehország sem ad el fegyvert a háborúban részt vevő országoknak, de a cél az, hogy sok más országgal legyen ilyen együttműködésünk – mondta Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök hétfőn Belgrádban a cseh hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.

Milos Zeman közölte: méltányolja, hogy Szerbia is elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, mert nem engedhető meg, hogy bármely ország megtámadja a szomszédját.

A cseh elnök arra emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt, a szerb elnök prágai látogatása alkalmával bocsánatot kért, amiért – noha Csehország a NATO tagja – engedélyt adott arra, hogy 1999-ben – Jugoszlávia bombázása idején – a NATO gépei használhassák a cseh légteret.

Elhangzott: mind Szerbia, mind Csehország elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását, tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét, és továbbra is küld humanitárius segélyt Ukrajnának, ugyanakkor Szerbia az egyetlen ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Alekszandar Vucsics hozzátette: erre a lépésre könnyű magyarázatot adni, különösen annak fényében, hogy Szerbiának már vannak tapasztalatai a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban.

Ezúttal nem fejtette ki, de a szerb elnök korábban már beszélt arról, hogy a szankciók Jugoszláviával szemben sem voltak hatékonyak, ezért Belgrád úgy véli, Moszkvával szemben sem lehetnek eredményesek – írta az MTI. 

A lengyel kormány nemrég közölte, hogy ha a NATO-tól jóváhagyást kapnak, készek átadni F–16-os vadászgépeiket Ukrajnának.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, valamint egy hétfői sajtótájékoztatón Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is beszélt erről.

Morawiecki úgy fogalmazott: a kérdésben teljes mértékben a NATO-val együttműködve járnak el, ahogy néhány hónapja is tették, amikor a MIG–29-es vadászgépek átadását ajánlották fel Ukrajnának.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök hétfőn látogatást tett Ukrajnában, Mikolajiv városában, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Zelenszkij Telegramon számolt be arról, hogy a Mikolajivi területen tájékoztatást adott a dél-ukrajnai hadműveleti helyzetről. 

Később egy Facebook-videót tett közzé a dán kormányfővel történt találkozóról, akivel sebesült katonákat látogattak meg az egyik mikolajivi kórházban.

A Donyeck területi Olenyivka büntetőtelepén tömegesen megölt ukrán katonák ügye lesz az egyik olyan vád, amelyet Oroszország ellen emelnek a nemzetközi törvényszéken – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Twitteren.

Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűncselekmény feledésbe merüljön. Minden halott ukrán katonára emlékezünk, és küzdünk a halálukért felelős személyek megbüntetéséért. Az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítják. Az Olenyivkában történt alattomos tömeggyilkosság lesz az egyik vádpont az orosz agresszor elleni nemzetközi törvényszéken

– írta az ukrán államfő.

Július 29-én az orosz sajtó arról számolt be, hogy az ukrán erők ágyúzása következtében az olenyivkai büntetőtelepen fogva tartott ukrán katonák közül legalább 53-an meghaltak.

Az ukrán vezérkar tagadta, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a büntetőtelepet. Szerintük az oroszok ily módon próbálták meg elrejteni a foglyok kínzását és meggyilkolását. Az ukrán titkosszolgálat úgy vélte, hogy az ukrán foglyok megölését Jevgenyij Prigozsin személyes utasítására a Wagner zsoldoscsoport tagjai szervezték meg, anélkül hogy egyeztették volna az orosz védelmi minisztérium vezetésével.

A Nemzetközi Vöröskereszt tavaly októberben jelezte: az orosz fél nem engedi, hogy meglátogassák az Olenyivkában fogva tartott ukrán katonákat – számolt be az MTI. 

Az orosz fegyveres erők Donyeck és Zaporizzsja irányába, Vuhledar közelében legyőzték az Ukrán Fegyveres Erők harckocsizó dandárjának egységeit – számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője hétfőn.

Dél-Donyeck és Zaporizzsja irányában a Vosztok egységei, folytatva sikeres támadó hadműveleteiket, előnyösebb vonalakat foglaltak el

– mondta. Az altábornagy szerint az orosz fegyveres erők az ukrán csapatok 1. páncélos dandárjának egységeit a Donyecki Népköztársaságban lévő Vuhledar közelében, valamint a 102. területvédelmi dandár egységeit a Zaporizzsjai területen lévő Uszpenivka közelében verték vissza – írta az TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Az orosz elnök a héten ellátogat Volgográd (vagyis az egykori Sztálingrád) városába – írta Pavel Zarubin Kreml-közeli újságíró Telegramon. 

A Meduza nevű független orosz portál szerint mindezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette. Hozzátette, hogy Putyin csak egy napot tölt el a városban (de azt még nem mondta el, hogy melyiket).

A Bloknot nevű helyi lap szerin Putyinnal együtt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezére, valamint Ramzan Kadirov csecsen vezér is a városba látogat. A V1.ru szerint a városban már zajlik a látogatás előkészítése, több helyen is korlátozták a közlekedést és a teherszállítást biztonsági okokból kifolyólag.

A sztálingrádi csata a második világháború egyik legnagyobb összecsapása volt, amelyet az utóbbi hetekben az orosz oldalon többször is felemlegettek az ukrajnai háborús viszonyokkal kapcsolatban. Az ukránok szintén úgy vélik, hogy Putyin egy, a sztálingrádihoz hasonló csatában akarja legyőzni őket.

Az iráni külügyminisztérium hétfőn bekérette Ukrajna teheráni ügyvivőjét az ukrán elnöki tanácsadónak az Iszfahán katonai létesítménye elleni dróntámadással kapcsolatos megjegyzése miatt – jelentette a félhivatalos iráni Taszním hírügynökség.

A háború logikája könyörtelen és gyilkos. Szigorúan lesújt az értelmi szerzőkre és a szövetségeseikre (…) Robbanásveszélyes éjszaka Iránban: drón- és rakétagyártás, olajlétesítmény. Ukrajna figyelmeztetett

– áll Mihajlo Podoljak vasárnapi Twitter-üzenetében.

Az iráni védelmi minisztérium hétvégén közölte, hogy az ország légvédelme sikeresen elhárította a közép-iráni Iszfahán katonai létesítményét célzó dróntámadást, hozzátéve, hogy a szombat éjjeli történt incidensnek nincsenek áldozatai. Ugyanekkor tűz ütött ki az északkelet-iráni Tebríz egyik olajfinomítójánál is. Az okokat vizsgálják.

Az ukrán kormány többször vetette Teherán szemére, hogy több száz harci drónt adott Oroszországnak. Teherán a vádat azzal hárította el, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket a háború kitörése előtt szállította le az orosz félnek, és tagadta, hogy további drónokkal látná el az orosz hadsereget.

Ukrajna szerint a drónokat az orosz erők erőművek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokra használták – áll az MTI összefoglalójában.

Oroszország minden eszközzel ellenáll a stratégiai veresége előidézését célzó kísérletnek – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában. A diplomata szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé – számolt be az MTI.

Az egész biztonsági helyzet, beleértve a fegyverzetellenőrzést is, az Oroszország stratégiai legyőzésére irányuló amerikai politika túsza

– mondta.

Leszögezte, hogy Moszkva a lehető leghatározottabban, „minden rendelkezésére álló módszerrel és eszközzel” ellen fog állni az ilyen kísérleteknek.

Nem akarunk semmit a Nyugattól. Azt akarjuk, hogy hagyjanak békén bennünket. De a NATO a maga részéről, jobb sorsra érdemes mániákus kitartással, következetesen kúszik Oroszország határai felé, miközben oroszgyűlölő rémtörténetekkel változtatja zombivá a velünk szomszédos országokat

– fogalmazott Rjabkov, aki szerint Oroszország többször is értésre adta, hogy nem fogja válasz nélkül hagyni az efféle nyugati politikát.

„Nem fogunk engedni a jogos biztonsági érdekeinkből, és nem hagyjuk bántani az orosz embereket. Az amerikaiak nem hallották meg és nem vették komolyan a figyelmeztetéseinket, hanem folytatták Kijev Oroszország elleni uszítását” – tette hozzá a miniszterhelyettes.

A kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok idézte elő az ukrajnai válságot, és jelenleg is „a legjelentősebb olyan tényező, amely szítja a konfliktust”. Mao Ning hétfőn pekingi sajtótájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy Washington nehézfegyverekkel látja el Ukrajnát, csak súlyosbítja és hosszabbítja a konfliktust.

Az MTI beszámolója szerint a szóvivő kérdésre reagálva fogalmazta meg ezeket a vádakat. A kérdés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy amerikai vádak szerint a kínai vállalatok valószínűleg inkább az orosz felet támogatják az ukrajnai háborúban.

Mao Ning leszögezte, hogy „alaptalan gyanúsításról” és zsarolásról van szó, és Kína nem fogja tétlenül nézni, hogy az Egyesült Államok megsértse a kínai cégek jogait és érdekeit.

Ha az Egyesült Államok valóban rövid időn belül véget akar vetni az ukrajnai harcoknak, és aggódik az ukrán emberek életéért, akkor fel kellene hagynia a fegyverszállításokkal, és le kell mondania azokról az előnyökről, amelyekre a háborúnak köszönhetően tesz szert

– fogalmazott a kínai szóvivő.

A Kreml szerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása a konfliktus eszkalációjához vezet. „Ukrajna egyre több fegyvert követel. A Nyugat bátorítja ezeket a követeléseket, és készek további fegyvereket küldeni” – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő újságíróknak.

Ez egy zsákutcába vezető helyzet: jelentős eszkalációhoz vezet, azt eredményezi, hogy a NATO-országok egyre inkább közvetlenül bevonódnak a konfliktusba – de nincs meg a lehetősége, hogy megváltoztassa az események menetét, és nem is fogja megváltoztatni

– fogalmazott Peszkov a Sky News értesülése szerint.

A Fores orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel (26 millió forint) készpénzt ajánl fel annak a katonának, aki elsőként megsemmisíti vagy elfogja a nyugati Leopard 2 vagy az amerikai gyártmányú Abrams harckocsikat Ukrajnában.

Az ötmillió rubelen felül további 500 ezer rubelt (2,5 millió forint) fizet minden további támadásért. A Fores azt is közölte, hogy 15 millió rubelt (77 millió forint) fizetne a nyugati gyártású vadászgépekért, ha azokat valaha is leszállítják Ukrajnának – írja a Sky News.

Az orosz titkosszolgálat (FSZB) tisztjei őrizetbe vettek három nyolcadik osztályos diákot, akik megrongálták a vasúti síneket a moszkvai régióban.

Az FSZB helyi sajtószolgálata arról tájékoztatta a TASZSZ hírügynökséget, hogy a csehovi iskolások ismeretlen személyekkel vették fel a kapcsolatot a Telegramon, és pénzért cserébe felajánlották nekik, hogy megrongálják a síneket a Kurszk irányú vasúti szakaszon. A tanulók a megbízóiktól kapott instrukciók szerint elvégezték a feladatot, és fel is vették videóra a rongálást.

A tinédzsereket őrizetbe vették, és eljárás indult ellenük. A vonatkozó törvények alapján ilyen cselekedetekért a 14. életévüket betöltött személyekre minimum 10 év, de akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

Az ukrán tisztviselők továbbra is nyomást gyakorolnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra (NOB), amely azt vizsgálja, hogy az orosz és belorusz sportolók indulhatnak-e semleges színekben a 2024-es párizsi játékokon. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a következőket írta Twitter-oldalán:

Oroszország 71 érmet nyert a tokiói olimpián. Ezek közül 45-öt olyan sportolók, akik az orosz hadsereg központi sportklubjának is tagjai. A hadsereg, amely atrocitásokat követ el, gyilkol, erőszakol és fosztogat. Ők azok, akiket a tudatlan NOB semleges színekben akar hagyni versenyezni.

2020-ban az orosz sportolók nem az orosz zászló alatt, hanem az Orosz Olimpiai Bizottság csapataként indultak Tokióban, mivel Oroszországot az államilag támogatott doppingvétség eltussolása miatt világszerte eltiltották a sportolástól – jegyzi meg a The Guardian.