Ez a poszt a következő Percről percre része:
Nem árulja el a Kreml, hogy meg akarta-e öletni Putyin Zelenszkijt
-
Németország arra számít, hogy hamarosan megkapja az állásfoglalásokat az európai uniós országoktól ahhoz, hogy Leopard 2 harckocsikat küldjön Ukrajnának – közölte a német kormány szóvivője.
Berlin 14 saját Leopard 2A6 harckocsit ígért Ukrajna háborús erőfeszítéseihez, és engedélyt adott a partnerországoknak további harckocsik Kijevbe történő újrakivitelére. Reméli, hogy más uniós országokkal együttműködve két teljes zászlóaljnyi Leopard harckocsit állíthat össze − írta meg a The Guardian.
Németország kötelezettségvállalása áll
− mondta ma Wolfgang Büchner kormányszóvivő. Nem nevezte meg azokat a konkrét országokat, amelyek eddig vállalták a német gyártmányú harckocsik küldését.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Anita Anand kanadai védelmi miniszter megosztott egy képet a Lengyelországba érkező első, kanadaiak által adományozott Leopard harckocsikról.
Az első kanadai Leopard harckocsik, amelyeket Ukrajnának adományoztunk, most érkeztek meg Lengyelországba
– írta Anand.
Szövetségeseinkkel együtt hamarosan kiképezzük az ukrán fegyveres erőket ennek a felszerelésnek a használatára
– tette hozzá Twitter-bejegyzésében.
The first Canadian Leopard 2 main battle tank that we've donated to Ukraine has now arrived in Poland. Alongside our allies, we’ll soon be training the Armed Forces of Ukraine in the use of this equipment.
— Anita Anand (@AnitaAnandMP) February 6, 2023
Canada will continue to #StandWithUkraine. 🇨🇦🇺🇦 pic.twitter.com/ylO6rQaJWb -
Elsüllyedt egy ukrán gabonával megrakott román uszály a Reni kikötőben – számolt be az Ukrinform. A hajó 860 tonnányi gabonát vitt volna az Európai Unió területére.
A jármű tulajdonosa szerint berakodás közben, a géptérbe kezdett szivárogni a víz. A legénység nem tudta megszüntetni a szivárgás okát, ezért el kellett hagyniuk a hajót. Személyi sérülés nem történt.
A lap azt írta, a hajó a Constanta nevű román céghez tartozik.
-
Ukrajna, Lengyelország, Azerbajdzsán és Kazahsztán is segítséget ajánlott fel hétfőn Törökországnak a hajnali földrengés okozta károk helyreállítására és emberek mentésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: országa kész a szükséges segítséget megadni a „baráti” török népnek.
Megdöbbentőek a törökországi földrengés következtében több száz ember haláláról és sérüléséről szóló hírek. Részvétünket nyilvánítjuk az áldozatok családjainak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Közel vagyunk a barátságos török néphez ebben az időszakban, készek vagyunk megfelelő segítséget nyújtani neki
– írta a Twitteren.
Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter hétfő reggel szintén a Twitteren közölte: Ankara segítségkérési felhívására reagálva 76 tűzoltóból és 8 mentőkutyából álló csoport küldését ajánlotta fel.
Azerbajdzsán 370 fős mentőcsoportot küld Törökországba, hogy közreműködjön a természeti katasztrófa következményeinek elhárításában és a kutató és mentési munkálatokban – számolt be hétfőn a rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfő táviratban fejezte ki részvétét Recep Tayyip Erdogan török államfőnek a „hatalmas erejű” földrengés számos áldozata miatt, és kifejezte készségét a segítségnyújtásra – írta az MTI.
Mint arról korábban beszámoltunk, hatalmas földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát hétfő hajnalban. A legnagyobb rengésnél 7,8-as erősséget mértek, amelynek epicentruma 18 kilométer mélyen volt, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre.
-
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki a tárcájánál kirobbant korrupciós botrány közepette távozik posztjáról, hétfőn kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a stratégiai termelő ágazatok minisztériumának élére álljon. Kinevezését előző nap hagyta jóvá az ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának frakcióvezetője, David Arahamija.
Ha Ukrajna elnöke vagy a miniszterelnök ilyen javaslatot tenne nekem, visszautasítanám, mert nem rendelkezem olyan szakértelemmel, amely lehetővé tenné, hogy a stratégiai iparágak elsőrendű minisztere legyek
– idézte a politikust az UNIAN ukrán hírügynökség. Úgy vélekedett, hogy ez hibás döntés. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem beszélt vele erről a kérdésről.
Vasárnap Arahamija azt közölte, hogy Reznyikov távozik a védelmi miniszteri posztról. Helyette a védelmi tárcát Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) vezetője irányítja majd. A „katonai-ipari együttműködés megerősítése érdekében” Reznyikov az ukrán stratégiai iparágak minisztériumát fogja vezetni, amelyet jelenleg Pavlo Rjabikin irányít – jelentette be a frakcióvezető.
Az idők és a körülmények erősítést és átcsoportosítást igényelnek. Ez az, ami most zajlik, és a jövőben is zajlani fog. […] Az ellenség offenzívára készül. Felkészülünk saját védelmünkre és annak visszaszerzésére, ami a miénk
– írta David Arahamija a Telegramon az MTI szerint.
Január végén az ukrán védelmi minisztériumban botrány robbant ki a katonáknak szánt ellátmány túlárazott vásárlásával kapcsolatban. A történtekkel összefüggésben lemondott Vjacseszlav Sapovalov, a védelmi miniszter helyettese, és menesztették Bohdan Hmelnickijt, a tárca beszerzési osztályának igazgatóját. A tisztségviselőkkel szemben korrupció és az ukrán védelmi erők akadályoztatása címén indult büntetőeljárás.
-
Tíz napon belül elindulhat az oroszok nagy, átfogó offenzívája – erről beszélt egy ukrán tisztviselő a Financial Times vasárnap megjelent cikke szerint.
Az utóbbi napokban egyre több információ érkezett arról, hogy rövidesen elindulhat a nagy orosz offenzíva, amelyre gyakorlatilag már tavaly ősz óta számítanak az ukránok.
Most a Financial Times arról írt, hogy egy ukrán katonai tanácsadó azt mondta nekik, „nagyon biztos értesüléseket” szereztek arról, hogy Oroszország tíz napon belül elindítja az offenzívát. Hozzátette azt is, hogy a támadást várhatóan az orosz elit katonai egységek vezetik.
Ezt komolyan kell vennünk. Ezek hatékony, gépesített dandárok […]. Megerősítették őket a VDV-vel [orosz légi deszantosokkal – a szerk.], és tengerészgyalogos egységekkel is. Ezek nem csak egyszerű buszsofőrök vagy iskolai tanárok
– mondta a lap forrása.
A lap emlékeztetett arra is, hogy Andrij Csernyak ukrán katonai hírszerző múlt hét szerdán azt mondta a Kyiv Postnak: Vlagyimir Putyin parancsba adta az orosz hadseregnek, hogy a teljes Donbászt el kell foglalni márciusig.
-
Felrobbant egy drón az oroszországi Kaluga közelében – közölte Vlagyiszlav Sapsa kormányzó, hozzátéve, hogy a robbanásban senki sem sérült meg.
Megállapítottuk, hogy a drón a levegőben 50 méter magasságban robbant fel a város melletti erdőben reggel öt órakor
– írta a kormányzó.
Kaluga mintegy 150 kilométerre délnyugatra fekszik Moszkvától, és 260 kilométerre az ukrán határtól – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
-
A szovjet hírszerzésnek dolgozott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája az 1970-es években, amikor Svájcban élt – áll a svájci rendőrség titkosítás alól feloldott és a sajtó számára hozzáférhetővé tett archívumaiban.
A Le Matin Dimanche és a Sonntagszeitung című svájci lap által idézett, az 1970-es években írt rendőrségi dokumentum szerint a „Kirill őexcellenciája” (Monsignore Kirill) néven említett pátriárka „a KGB-hez tartozik”.
Kirill az 1970-es években a moszkvai patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsának (WCC) genfi székhelyén, és a svájci rendőrség szerint Mihajlov fedőnéven az volt a feladata, hogy befolyásolja a szervezetet. A tanácsba a hatósági dossziék szerint a hetvenes és nyolcvanas években a KGB több embere beszivárgott.
A szovjet hírszerzés célja az volt, hogy csitítsák a Szovjetunióban tapasztalható vallásüldözés miatti bírálatokat, és a szervezet az Egyesült Államokat és szövetségeseit kritizálja inkább – írják a svájci lapok. Míg az orosz ortodox egyház nem volt hajlandó kommentálni a hírt, az Egyházak Világtanácsa részéről annyit közöltek, nem kaptak az ügyről semmilyen tájékoztatást.
Kirillt unokaöccse, Mihail Gungyajev követte genfi posztján, aki a Le Matin Dimanche című svájci lapnak adott interjújában leszögezte: nagybátyja nem volt ügynök, bár a KGB „szigorú ellenőrzése” alatt állt.
„Ám ez nem befolyásolta elhivatottságát a más egyházakkal közösen végzett ökumenikus tevékenység felé” – tette hozzá Gungyajev. Gungyajev kiemelte, hogy nagybátyja megszerette Svájcot, és később is többször visszatért az országba, a lap pedig hozzátette, hogy a pátriárka legalább 43 alkalommal járt Svájcban.
Kirill pátriárka 2019-ben, a WCC vezetőjével, Jean-René Fournier-vel Moszkvában folytatott megbeszélésein maga is kitért arra, hogy a világ összes országa közül valószínűleg a legtöbbször Svájcban járt, amelyet különösen szeret – írja az MTI.
-
Szombaton beszámoltunk arról, hogy újabb orosz–ukrán fogolycserére került sor.
Az ukrán oldalon több mint 100 hadifogoly szabadult ki, róluk tett közzé videót nemrég a belügyminisztérium tanácsadója, Anton Herascsenko.
Ukrainian Defenders right after they were free from Russian captivity. Their first words and emotions.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) February 6, 2023
📹: Coordination Center on Prisoners of War pic.twitter.com/OjQBe3nX6CAz egyik kiszabadult férfi a videóban egy gyümölcsöt evett, és arról beszélt, hogy egy év óta (amióta fogságba esett) nem volt erre lehetősége.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök benyújtotta a parlamentnek (Verhovna Rada) az általános mozgósítás és a hadiállapot meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet – közölte az ukrán parlament sajtószolgálata hétfőn.
A Rada honlapja szerint a dokumentumokat február 6-án nyújtották be a parlament vezetőségének. A törvényjavaslatok szövegét azonban egyelőre nem tették közzé.
Zelenszkij február 25-én írta alá az általános mozgósításról szóló rendeletet Ukrajnában. Később a Verhovna Rada többször is meghosszabbította – a hadiállapottal együtt –, legutóbb 2023. február 19-ig.
Volodimir Zelenszkij 2023. január 31-énFotó: Yuriy Dyachyshyn / AFP -
Az oroszok által megszállt, Európa legnagyobb atomerőműve köré épült Enerhodarban jelenleg nincs fűtés és meleg víz, a lakóépületekben 10-15 Celsius-fokos a hőmérséklet – közölte február 5-én Enerhodar polgármestere, a városból korábban már elmenekült Dmitro Orlov.
A helyzet Enerhodarban továbbra is kritikus, mert a városban tulajdonképpen nincs fűtés, mivel az ellenség nem engedi beindítani a zaporizzsjai atomerőmű egyik blokkját sem
– idézte Orlovot a The Kyiv Independent.
-
Huszonhat rakétát lőttek ki az Ukrán Fegyveres Erők a herszoni régió területére hétfőre virradó éjszaka. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint négy települést ért támadás.
Az éjjel a kijevi rezsim folytatta a polgári infrastruktúra ágyúzását Novaja Kahovka, Kazacsi Laherija, Vinogradnoje és Krinki településeken, összesen 26 lövedéket lőttek ki ágyútüzérségből. Az áldozatok számát és az infrastrukturális veszteségeket jelenleg is pontosítják
– mondta a lapnak a helyi mentőszolgálat szóvivője.
-
Volodimir Zelenszkij elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát, amely szankciókat vezetett be az orosz nukleáris ipar ellen. Erről Zelenszkij az esti videóbeszédében számolt be – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vasárnap államunk újabb szankciós lépésre szánta el magát Oroszország ellen. Hatályba lépett a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata az orosz nukleáris ipar elleni szankciókról
– jelentette be Zelenszkij.
Az ukrán elnök hozzátette: „Ez nem az utolsó döntés az iparágat illetően. Lépéseink célja az is, hogy támogassuk diplomatáink erőfeszítéseit, a globális szankciókat kiterjesszük az orosz agressziós gépezet ezen részére is.”
Zelenszkij szerint Oroszország az egyetlen ország a világon, amely megengedi a hadseregének, hogy atomerőműveket lőjön, és az atomerőműveket a lövések fedezékéül használja.
-
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának hétfő reggeli beszámolója szerint Oroszország február 24-én indított ukrajnai háborújában eddig 132 160 orosz katona halt meg.
A vezérkar Facebook-posztjában azt írta, a háború kitörése óta az ukrán erők megsemmisítettek
- 3231 tankot,
- 2231 tüzérségi rendszert,
- 461 MLRS egységet,
- 227 légvédelmi rendszert,
- 294 repülőgépet,
- 284 helikoptert,
- 796 cirkálórakétát
- és 18 hajót.
-
Tizenhetedik alkalommal lett Kína a világ legnagyobb devizatartalékainak birtokosa, Oroszország a negyedik a rangsorban – számolt be az orosz RIA Novosztyi hírügynökség. A rangsorban a második helyen 1,27 ezer milliárd dollárnyi tartalékkal Japán, a harmadikon 924 milliárddal pedig Svájc áll.
Oroszország 2021-ben Indiával szemben csúszott az ötödik helyre, ám 2022-re sikerült visszaszerezni a helyét, és
582 milliárd dollárnyi devizatartalékkal a negyedik helyen zárta az évet,
amit India ezúttal az ötödik helyen, 563 milliárd dollárral követ. A rangsorban hatodik Szaúd-Arábia lett, 460 milliárd dollárral, két helyet javítva a tavalyi adatokhoz képest.
Hongkong (424 milliárd dollár) a hetedik, Dél-Korea (424 milliárd dollár) pedig a nyolcadik helyre került. Szingapúr, amely 2021-ben kilencedik volt, egy év alatt két helyet veszített, és kiesett a top 10-ből, így Brazília (325 milliárd dollár) a kilencedik, Németország (295 milliárd dollár) pedig a tizedik helyre lépett előre.
A top 30-ban nem történt jelentős változás: az egyetlen új belépő 2022-ben Svédország volt, amely kiszorította Hollandiát a harmincadik helyről. Ugyanakkor szinte minden ország változtatott a top harmicon belüli pozícióján: Franciaország és Olaszország jelentősen javított pozícióján, két helyet javítva a 12. és a 14. helyre ugrott fel.
-
Belarusz áprilisig Mi–35M típusú harci helikoptereket kap, és még az idén Szu–30SzM típusú harci repülőgépek beszerzését is tervezi Oroszországból – közölte Andrej Lukjanovics, a belorusz légierő és légvédelem decemberben kinevezett parancsnoka az SzTV állami televízió műsorában.
Néhány hete hozzájutottunk egy új Tor–M2-es légvédelmi rakétaüteghez, a közeljövőben pedig Mi–35M helikoptereket kap a légierőnk. Ez egy teljes század lesz, kezdetben négy gépet, vagyis egy osztagot adnak nekünk, áprilisra már repülőtereinken lesznek
– mondta Lukjanovics.
A belorusz parancsnok elmondása szerint a pilótákat átképezték az új haditechnikára, és már az új személyzettel hozzák át a helikoptereket. „Ebben az évben tervezzük még Szu–30SzM repülőgépek vásárlását és átvételét is” – tette hozzá.
Lukjanovics közölte: a belorusz rádiótechnikai alakulatok eszköztára hazai gyártmányú, Rosza-típusú alacsony frekvenciájú rádiólokációs berendezésekkel és Vosztok-típusú rádiólokátorokkal bővül. Hozzátette azt is, hogy mindemellett jelentős mennyiségben terveznek beszerezni levegőből indítható fegyverzetet is.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóbeszédében elmondta, hogy Oroszország bosszúhadjáratot tervez februárban, hogy kárpótolja magát a tavaly elszenvedett veszteségekért.
Az elnök szerint Oroszország fokozott nyomást gyakorol a frontvonal különböző területeire, valamint fokozza a nyomást az „információs szférában”.
Nincs más lehetőségünk, mint megvédeni magunkat és győzni
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán hírszerző szolgálatok értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította erőit, hogy márciusig foglalják el a kelet-ukrajnai Donbász egészét.
„Putyin azt a parancsot adta, hogy az orosz csapatok márciusig foglalják el a donyecki és a luhanszki területet” – mondta Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a The Telegraph szerint.
Az ukrajnai orosz erők február 24-én, az invázió egyéves évfordulóján újabb offenzívát terveznek indítani – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter.
-
Növelte a frontvonalon harcoló női katonák számát az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága, és bővítette a számukra nyilvántartott katonai szakterületek listáját is – számolt be Andrij Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság Népi Milíciájának nyugalmazott alezredese hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Nőtt a nők száma a fronton szolgáló ukrán egységekben. Mától azok a nők, akik szerződéses katonai szolgálatot szeretnének teljesíteni Ukrajna fegyveres alakulataiban, ugyanolyan eljáráson esnek át a szerződéses szolgálat felvételi eljárásakor, mint a férfiak. Az orvosi vizsgálat alatt különös figyelmet fordítanak a terhességre
– mondta Marocsko a lap szerint.
Ukrán női katona 2022. augusztus 15-énFotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / Getty Images Hungary -
Magyarország területére február 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 4103 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4452 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől február 5-én 35 ember, köztük 21 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
Az Orosz Föderáció igyekszik átmozgatni Ukrajnába egy motorizált lövészhadosztályt. Ez a lépés új nagyszabású offenzíva kezdetét jelezheti – mondta Igor Romanenko altábornagy.
A katonai szakértő elmondása szerint több irányban is heves harcok folynak, miközben az oroszok a tartalékosaikat a frontra helyezik át. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy az ukrán hadseregnek a harcokban kell „kivéreztetnie” az ellenséget, majd ellentámadásba kell lendülnie.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.Tartsanak velünk ezúttal is!