Ha felszabadítjuk Ukrajnát, a Kreml megdöntése következik – mondják a Putyin ellen harcoló orosz katonák

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, kora reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Finnország egyelőre nem hozott döntést Leopard 2 harckocsik Ukrajnának történő átadásáról, annak ellenére, hogy Németország zöld utat adott – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök vasárnap. 

A miniszterelnök szerint Finnország helyzete az Oroszországgal való közös határa miatt „némileg eltér” a többi országétól.

A nyilvánosságot nem tájékoztatjuk előre ezekről a lépésekről, de amikor a döntés megszületik, elmondjuk nekik, amit tudniuk kell

– idézi Sanna Marint az Unian.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Finnország korábban azért nem közölt részleteket arról, hogy milyen fegyvereket ad át Ukrajnának, mert túl nagy kockázatot jelent nekik az, hogy Oroszország a szomszédjuk.

Az Orosz Föderáció rengeteg katonát csoportosított a frontra, akiket az ukrán fegyveres erőknek a lehető leggyorsabban ki kell iktatnia. Ahhoz, hogy a háború végső szakasza megkezdődhessen, naponta legalább ötezer orosz katonát kell likvidálni – erről beszélt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. 

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint a tanácsadó egy televíziós interjút adott. Podoljak a fentiek mellett arról is beszélt, hogy milyen fegyverekre van szüksége az ukrán erőknek ahhoz, hogy ezt a célkitűzést teljesíteni tudják.

Mint mondta: többek között tankok, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták kellenek. 

Ez az a három eszköz, amelyre a háború ezen szakaszában nagy szükségünk van. Szükségünk van 155 milliméteres lövedékekre és légvédelmi rakétákra is

– fogalmazott Podoljak az interjúban. 

Mikhajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó megnevezte, hogy melyek azok a fontos tényezők, amelyek helyreállíthatják a világ stabilitását.

A tanácsadó szerint az alábbi három pont lenne kulcsfontosságú a probléma megoldásához.

1. Nagy hatótávolságú fegyvereket kell adni Ukrajnának azért, hogy csökkentsék az orosz hadsereg képességeit a harctéren.
2. A szankciók szigorítása. A világgazdaságnak Oroszország nélkül is működőképesnek kell lennie.
3. Különleges bíróság felállítása. Putyinnak és környezetének el kell veszítenie mentelmi jogát. A büntetőjogi felelősségre vonás kulcsfontosságú

– írta Mikhajlo Podoljak.

Aknára futott egy autó a herszoni régióban vasárnap. A helyi katonai és polgári közigazgatás közleménye szerint a járműben egy 45 és egy 48 éves férfi utazott, mindketten azonnal életüket vesztették.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint az eset egy földúton történt Novorajszk falu közelében.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek a hadszíntéren egy nap alatt több mint 480 katonájuk esett el, akiknek több mint a fele Donyeck városának közelében vesztette életét.

A tábornok az ukrán veszteségek között sorolt fel egyebek között egy harckocsit, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak tengerentúli eredetű M109-es Paladin önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt. Közölte továbbá azt is, hogy Harkivban egy precíziós rakétacsapás megsemmisítette a páncélosokat gyártó Malisev-gyár összeszerelő műhelyeit.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az oroszországi Kurszki területen lévő Gujevo községben ukrán találat következtében egy építőmunkás életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. A sérültet helikopterrel szállították kórházba.

A Luhanszki területi kormányzói hivatal a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban veti be a légierőt a régióban, szombaton több települést is ért légicsapás.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a régiós kormányzók beszámolói alapján készített összeállításában arról adott hírt, hogy szombaton Ukrajna kilenc keleti régiójában nyitottak tüzet az orosz erők. A Donyecki területen egy civil vesztette életét, és tízen megsebesültek az orosz támadások következtében.

A reggeli órákban a dnyipropetrovszki régió Nyikopol térségét ágyúzták az orosz erők, egy nő életét vesztette, egy másik megsérült – közölte Szerhij Liszak területi kormányzó. A déli Herszon városában a régió kormányzói hivatalának épületére mértek csapást az orosz erők. A hivatal sajtószolgálatának közlése szerint senki sem sérült meg.

Orosz rakétacsapásban megsérült lakóház Dnyipróban 2023. január 14-én

Fotó: Valentyn Reznichenko / Reuters

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra öt orosz drónt, négy iráni gyártású Sahídot és egy Orlan–10-es típusút lőtt le a légvédelem az ország délkeleti részében – adta hírül az MTI.

Korábban beszámoltunk arról, hogy rakétatámadás érte Harkiv városát. Az oroszok most közölték, hogy mit vettek célba. 

A The Guardian szerint az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy közölte, hogy olyan műhelyek ellen hajtottak végre csapást, amelyekben páncélozott harcjárműveket szereltek össze. Az ukránok korábban annyit írtak, hogy egy infrastrukturális létesítményt ért a csapás.

Oleh Szinehubov kormányzó mindeközben arról számolt be, hogy egy 35 éves helyi lakos megsérült a csapás következtében.

A parlamenti többséget alkotó, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakciója olyan törvénymódosításokat készített elő, amelyek lehetővé teszik, hogy hadiállapot idején katonát nevezzenek ki védelmi miniszternek – mondta az MTI szerint Marjana Bezuhla, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A politikus szavai szerint az új szabályozás kizárólag hadiállapot idejére vonatkozna. 2018 óta az ukrán jogszabályok szerint csak civil lehet védelmi miniszter, de civilnek számítanak a már leszerelt, korábbi katonák is – fejtette ki a Pravda hírportálja. 

Egy héttel ezelőtt derült ki, hogy leválthatják Olekszij Reznyikov védelmi minisztert(akinek más kormányzati tisztséget ajánlanak fel). Nem sokkal később azt is közölte az ukrán kormánypárt frakcióvezetője, hogy Kirilo Budanov vezérőrnagy lesz várhatóan az utódja, akinek életpályáról részletesen írtunk ebben a cikkünkben.

Egy 53 éves nő meghalt vasárnap reggel, egy 87 éves asszony pedig megsebesült, miután az orosz erők szétlőttek egy lakóházat a délkelet-ukrajnai Nikopol városában – közölte a regionális kormányzó, írja a Telegraph.

Nikopol a Dnyeper folyó túloldalán fekszik a zaporizzsjai atomerőművel szemben, amelyet az orosz erők röviddel az után, hogy tavaly február 24-én megtámadták Ukrajnát, megszálltak.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 137 780 orosz katona esett el, az elmúlt napon 900 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint eddig

• 3280 tankot,
• 6488 páncélozott harcjárművet,
• 2287 tüzérségi rendszert,
• 465 rakétavetőt,
• 234 légvédelmi berendezést,
• 296 repülőgépet,
• 286 helikoptert
• és 5148 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2007 hadműveleti és taktikai drónt, 215 egységnyi speciális felszerelést és mintegy 857 cirkálórakétát számoltak fel – írták a közleményben.

Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szombaton bejelentette, hogy két energiablokkot kapcsoltak vissza az országos villamosenergia-hálózatra, ami jelentősen csökkenti az áramhiányt Ukrajnában – számolt be a KárpátHír.

Biztos vagyok benne, hogy a hiánycsökkenést elsősorban a polgári lakosság fogja megtapasztalni

– fogalmazott az energiaügyi miniszter.

Haluscsenko megjegyezte, hogy az áramszolgáltatás korlátozásának két fő oka a termelés hiánya és a villamosenergia-átviteli rendszerben keletkezett károk, amelyeket az orosz támadások okoztak. Elmondása szerint a szaktárca dolgozik a villamosenergia-termelés kapacitásának növelésén.

„Előbb vagy utóbb rosszul fog végződni a háború Oroszország számára” – üzente Andrzej Duda lengyel elnök orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak, írja a Telegraph.

Arra a kérdésre, hogy mit mondana most Putyinnak, a lengyel államfő így válaszolt: „Ha a nyugati demokráciák, a NATO, az Európai Unió és az Egyesült Államok állandó támogatást nyújt Ukrajnának, akkor Vlagyimir Putyinnak veszítenie kell”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétszáz olyan ember ellen vezet be szankciókat, akik valamilyen formában kapcsolatban vannak Oroszországgal. A korlátozások a rendelet szerint ötven évre szólnak.

A rendelet szerint a miniszteri kabinetnek és az ukrán biztonsági szolgálatnak együttesen kell gondoskodniuk a szankciók végrehajtásáról és azok hatékonyságának ellenőrzéséről.

A listán egyébként szerepel Jurij Uszakov, aki Vlagyimir Putyin külpolitikai segítője, de Andrij Csernyiscsuk neve is megtalálható a dokumentumban, akit a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalása után az objektum vezérigazgatójának neveztek ki az oroszok.

Lengyelország amerikai MQ–9A Reaper felderítő drónokat kapott hosszú távú bérleti szerződés keretében az Egyesült Államoktól – jelentette be Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter vasárnap a Twitteren.

Fotó: Robert W. Valenca / AFP

Az MQ–9A Reaper osztályú MALE drónokat (közepes magasságú, hosszú élettartamú, pilóta nélküli légi jármű – a szerk.), amelyeket az Egyesült Államoktól sürgős műveleti szükséglet keretében Lengyelországba szállítottak. Ezeket a légierő fogja használni, többek között a keleti határunkon történő esetek felderítésre

– írta. A bérleti szerződést tavaly év végén írták alá.

A lengyel államfő szerint számos karbantartási és egyéb problémával járna, ha Lengyelország harci repülőgépeket adna át Ukrajnának. Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva hozzátette, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű F–16-os vadászgépeknek.

Duda szerint a lengyel álláspont egyébként is az, hogy a vadászgépek esetleges ukrajnai szállításáról szövetségi szinten, közösen kell dönteni.

A lengyel államfő a BBC-interjúban kijelentette: a Lengyelországban hadrendben álló F–16-osok karbantartási igénye nagyon jelentős, vagyis nem elég egyszerűen átadni ezeket a repülőgépeket, külföldi telepítésük esetén meg kellene teremteni a működtetésükhöz szükséges karbantartási, technikai szervizhátteret is.

Ugyanezt az álláspontot hangoztatta a minap Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Az ukrán hadsereg két orosz hajót semmisített meg a déli Herszoni területen – közölte vasárnap Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője.

Az orosz erők szabotázscsoportok számára készítették elő a hajókat, hogy a Dnyipro folyó deltájában manőverezhessenek – tette hozzá Humenyuk.

Ezenkívül az ukrán erők csapást mértek egy orosz ideiglenes lőszerraktárra a megszállt Kahovkában és egy üzemanyagraktárra a megszállt Oleskiben.

Valószínűleg egyetlen csehországi várost sem változtatott meg annyira Vlagyimir Putyin orosz hadseregének ukrajnai inváziója, mint a nyugat-csehországi Karlovy Varyt – írja az Aktualne cseh lap.

Több évtizeden át az oroszok birtokolták a történelmi központ nagy részét, és a helyi gyógyfürdő vendégkörének többségét is ők alkották. Távozásuk után Csehországból és nyugatról érkeztek turisták a városba, de a fürdőipar hanyatlik

– mondta Andrea Pfeffer Ferklová polgármester, hozzátéve, hogy a gyógyfürdőket az megszűnés veszélye fenyegeti.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kommentálta Andrzej Duda lengyel elnök kijelentését, aki azt mondta: „Oroszország győzni fog, ha a Nyugat nem küld sürgősen fegyvereket Ukrajnának.

Kudarcra van ítélve, ez nem segít rajtatok. Ez csak ront a helyzeten. A bűnbánat az egyetlen kiút a Nyugat számára

– írta közösségi oldalán Zaharova.

Az első jelentések szerint három orosz Sz-300-as rakéta csapódott be szombat este a kelet-ukrajnai Harkiv városába – írta Oleh Szinyehubov regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„Egy infrastrukturális létesítmény megsérült. Az áldozatokról és a pusztítás mértékéről szóló információk tisztázása folyamatban van” – tette hozzá.

Pénteken orosz rakéták csapódtak be Harkivban, a támadásban nyolc ember megsérült. Harkiv Kelet-Ukrajna legnagyobb városa, írja a Guardian.

Életeket menteni csak békével és tűzszünettel lehet, ezért Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni az ukrajnai háborúban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, írja az MTI.

Szijjártó Péter

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt hetek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a háború elhúzódik, márpedig – mint fogalmazott – „ez a lehető legrosszabb hír, amit kaphatunk a háborúval kapcsolatban”.

Hozzátette: Magyarország Ukrajnával szomszédos országként az elmúlt kis híján egy évben a háború minden azonnali következményével szembesült, köztük a több mint egymillió menekülttel, az egekbe szökő inflációval és a tízmilliárd euróval nagyobb nemzeti energiaszámlával.

Megjegyezte: minél tovább húzódik a háború, annál többen halnak meg, márpedig „itt életeket kell menteni és életeket csak békével lehet menteni”. Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja a háború kitörése óta változatlan, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne elérni, mert csak ezek vezetnek el a békéhez és így az emberéletek megmentéséhez, aminél pedig nincs fontosabb feladat.

Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt hetek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a háború elhúzódik, márpedig – mint fogalmazott – „ez a lehető legrosszabb hír, amit kaphatunk a háborúval kapcsolatban”. Hozzátette: Magyarország Ukrajnával szomszédos országként az elmúlt kis híján egy évben a háború minden azonnali következményével szembesült, köztük a több mint egymillió menekülttel, az egekbe szökő inflációval és a tízmilliárd euróval nagyobb nemzeti energiaszámlával.

A szankciókról szólva a miniszter megjegyezte: az európai gazdaság az elmúlt egy évben „elképesztő nehézségekkel került szembe”, az európai gazdaság szenved, a szankciók nem kényszerítették a háború befejezésére Oroszországot, sőt nagyobb károkat okoznak Európának, mint Oroszországnak.

A szankciós intézkedések teljes egészében kudarcot vallottak – közölte. Hozzátette: a tizedik szankciós csomag is csak arra lesz alkalmas, hogy „további károkat okozzon nekünk, európaiaknak, hasonlóan az előző kilenchez”.

Az oroszországi Omszkban letartóztattak egy 32 éves helyi lakost, aki megpróbált felgyújtani egy katonai sorozási irodát. Több Molotov-koktélt is bedobott az épület második emeletének ablakain, de a Molotov-koktélok nem törtek össze – számolt be az esetről az orosz média.

A férfival szemben már elrendelték az előzetes letartóztatást, amely miatt 2023. április 8-ig fogva tartják.

A katonai sorozási iroda alkalmazottai, akik az esetet követően reggel munkába álltak, a helyszínen üvegeket és egy betört ablakot találtak, az alatta lévő melléképület tetején pedig egy táskát, amelyben üzemanyag, rongyok, kábelek és öngyújtó volt.

A férfi indítékairól nem számoltak be, de úgy tudni, hogy korábban elkerülte a katonai nyilvántartásba vételt.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma vasárnap arról írt, hogy az elmúlt két hétben az orosz erők valószínűleg a legmagasabb veszteségeket szenvedték el az ukrajnai invázió első hete óta.

Az ukrán védelmi minisztérium február 12-én közölte, hogy Oroszország szombaton mintegy 900 katonát vesztett Ukrajnában. Ugyan a brit védelmi hírszerzés nem tudta megerősíteni az információt, de a szakértők szerint a tendenciák valószínűleg pontosak.

A vasárnapi jelentés szerint az elmúlt hét nap átlaga napi 824 orosz veszteség volt, ami több mint négyszerese a 2022 június-júliusában jelentett aránynak, közölte a tárca.

Az orosz veszteségek növekedése többek között a kiképzett személyzet, a koordináció és az erőforrások hiányával magyarázható – írták.