Videón a vákuumbomba bevetése, ami kiszakítja az ember tüdejét

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Az Európai Bizottság lemondott arról a tervétől, hogy szankciókat vezessen be az orosz nukleáris ágazat vagy annak képviselői ellen – számolt be a Sky News.

Az Európai Unió végrehajtó testülete eredetileg azt mondta a tagországoknak, hogy megpróbál szankciókat kidolgozni az orosz polgári nukleáris ágazat ellen, de a Politico által csütörtökön idézett három diplomata szerint ez a tervet elvetették.

Az esetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Nagy-Britannia és Lengyelország „teljes mértékben egyetért az Ukrajnának nyújtott szilárd támogatásában”, és egyetért abban, hogy a segítségnyújtást „fel kell gyorsítani az elkövetkező hetekben” – áll a Downing Street csütörtöki közleményében.

Rishi Sunak brit miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök Londonban találkozott, és megbeszélést folytattak az ukrán pilóták NATO-gépeken történő kiképzéséről, ami rövidesen megkezdődik az Egyesült Királyságban – olvasható a hivatalos brit közleményben.

Sunak megismételte az európai biztonság iránti elkötelezettségét, megjegyezve, hogy az Egyesült Királyság nemrég telepítette Lengyelországba a „Sky Sabre” rakétavédelmi rendszerét – írja a CNN.

A norvég parlament egy ötéves támogatási csomag részeként 75 milliárd korona (7,4 milliárd dollár) összegű segélyt hagyott jóvá Kijevnek, amivel az északi ország a világ egyik legnagyobb adományozójává vált a háború sújtotta Ukrajnának – írja az Al Jazeera.

A pénz egyenlő arányban oszlik meg katonai és humanitárius segítségnyújtás között, öt év alatt, évi 15 milliárd koronára (1,5 milliárd dollár) lebontva.

Oroszországnak szabadon kell engednie a demokráciáért küzdő összes politikai fogvatartottat, köztük Alekszej Navalnijt, az Európai Parlament (EP) Szaharov-díjával kitüntetett orosz ellenzéki politikust – jelentette ki az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában csütörtökön.

A 497 igen szavazattal, 17 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP képviselői hangsúlyozták: a politikai foglyok szabadon bocsátásáig a fogvatartási körülményeknek meg kell felelniük Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek. Kiemelték, Navalnijnak különösen nagy szüksége van orvosokra és arra, hogy ügyvédjeivel, valamint a családtagjaival kapcsolatot tarthasson.

Kijelentették, hogy bíróság elé kell állítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt a saját lakossága ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Felszólították továbbá az Európai Unió Tanácsát, hogy fogadjon el korlátozó intézkedéseket azokkal szemben, akik felelősek az ukrajnai háborút ellenző orosz tüntetők önkényes büntetőeljárás alá vonásáért és kínzásáért.

Az orosz erők az összes fontos magaslatot elfoglalták az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város körül – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Szolovjov Live médiacsatornán.

Beszámolója szerint Artemivszk környékén lengyelül, franciául és angolul kommunikáló „zsoldosok” is harcolnak – számolt be az MTI.

Jevgenyij Prigozsin, az ostromban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magáncsoport alapítója egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a város teljes bekerítése talán csak márciusra-áprilisra várható, mert az ukrán hadsereg folyamatosan küld erősítést az övezetbe.

A háború kitörésének első évfordulója közeledtével készített felmérést az AP hírügynökség és a National Opinion Research Center (NORC). Eszerint az amerikai lakosság 48 százaléka látja szükségesnek Ukrajna ellátását fegyverekkel, 29 százalék ellenzi, míg 22 százalék nem nyilvánított véleményt.

Ukrajna amerikai költségvetési forrásokból való pénzügyi támogatását tekintve élesen megosztott az amerikai társadalom, 38 százalék ellenzi, 37 százalék támogatja, miközben 23 százalék bizonytalan ebben a kérdésben. 

A megkérdezettek 63 százaléka változatlanul az Oroszország elleni gazdasági szankciók mögött van, ugyanakkor ez az arány tavaly májusban még 71 százalék volt. Az amerikaiak 59 százaléka mostanra már úgy nyilatkozik, hogy a szankciók miatt az amerikai gazdaságot ért károk mérséklése fontosabb, még akkor is, ha azok a büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentik. 2022 márciusában, a háború első hónapjában még 55 százalék az amerikai gazdaságra gyakorolt negatív hatások ellenére is a hatékony szankciók pártján állt Oroszországgal szemben.

A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy idén

2022 márciusához képest, amikor még 40 százalék nyilatkozott így. Az emberek 49 százaléka szerint országának kisebb szerepet kellene vállalnia, míg 24 százalékuk szerint Amerikának egyáltalán nem kellene részt vennie a konfliktusban.

Az amerikaiak 43 százaléka ma már nem bízik abban, hogy Joe Biden elnök képes kezelni az ukrajnai helyzetet. 19 százaléknak van komoly bizalma az elnök iránt, míg 37 százalék azt mondta, hogy bizonyos mértékű bizalmat helyez az elnök képességébe ezen a téren. 

Oroszország egy újabb nagyszabású rakétatámadást készít elő Ukrajna ellen, amelyet február 23–24-én hajthatnak végre – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára csütörtökön egy tévéműsorban.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az ukrán erők készen állnak erre a támadásra. Szavai szerint Ukrajnában már tisztában vannak azzal, milyen egy ilyen támadás, amikor 115-120 rakéta repül Ukrajna területére. „Ezzel a nappal is megbirkózunk” – fejezte ki meggyőződését Danyilov.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtökre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás miatt nem szükséges korlátozni az áramfogyasztást Ukrajnában. Közleményében kiemelte, hogy már öt egymást követő napja nincs hiány az energiarendszerben, és csütörtökre sem jósolnak ilyet.

A belorusz elnök meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai elnököt, egyben készségét fejezte ki, hogy megszervezi találkozóját Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Aljakszandr Lukasenka elnök csütörtöki, a belorusz és külföldi újságírók számára tartott többórás sajtóértekezletén elmondott szavait a Belta helyi állami hírügynökség idézte csütörtökön – számolt be az MTI.

A belorusz politikus kijelentette:

Putyin is kész elrepülni Minszkbe, és itt hármasban fogunk találkozni: a két agresszor és egy békeszerető elnök. Miért is ne? A háború befejezése érdekében.

Az ukrajnai helyzetre utalva kifejtette: „Le fogunk ülni, és megoldjuk az egész problémát. Itt fogjuk megoldani az összes problémát” – ismételte meg.

A belorusz elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Minszk „teljes biztonságot és kényelmet” nyújt Biden számára. Szerinte az amerikai elnök elégedetten fog távozni Minszkből.

Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy az amerikai elnök nem fog reagálni a javaslatára, bár a háború megállítása érdekében megérné, hogy ne haljanak meg emberek.

Ő (az amerikai elnök) Lengyelországban fog maradni, mert Lengyelország Európa hiénája, és ma a legaktívabb szerepet játssza az ukrajnai háború fokozatos kiterjesztésében. Ez az ország ordít a leghangosabban, jobban, mint az amerikaiak

– fogalmazott Lukasenka.

Az amerikai elnök február 20. és 22. között látogat Lengyelországba, ahol találkozik hivatali kollégájával, Andrzej Dudával és a lengyel fővárosban csúcstalálkozót tartó Bukaresti Kilencek – Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia – vezetőivel.

Az orosz Állami Duma aláírta 21, az Európa Tanácshoz igazodó nemzetközi egyezmény felmondását. A lépésre azt követően került sor, hogy Moszkvát tavaly márciusban kizárták a strasbourgi székhelyű emberi jogi megfigyelőszervezetből az ukrajnai inváziója miatt.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes az Állami Duma ülésén kijelentette, hogy Oroszország továbbra is részese marad az Európa Tanács „terrorizmus” elleni küzdelemről szóló egyezményeinek, hacsak nem tesznek kísérletet a diszkriminációra – jelentette az állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség.

Válaszul Ausztria korábbi hasonló lépésére, nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz külügyminisztérium a moszkvai osztrák nagykövetség négy alkalmazottját. Az erről szóló jegyzéket csütörtökön adták át a tárcához bekéretett nagykövetnek. Az érintett alkalmazottaknak február 23-ig el kell hagyniuk az országot.

Az orosz külügyminisztérium az osztrák misszióvezetőnek határozott tiltakozását fejezte ki az Osztrák Köztársaságban működő orosz diplomáciai képviseletek négy alkalmazottjának kiutasítása miatt. A lépést Moszkva barátságtalannak és alaptalannak minősítette, amely súlyosan károsítja a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek – szerinte – az osztrák fél fellépése miatt már most is válságban vannak,

A nagykövet figyelmét a minisztériumban arra is felhívták, hogy a Bécsbe utazó hivatalos orosz delegációk számára nehézségekbe ütközik a vízumszerzés a többoldalú eseményeken való részvétel céljából, ami ellentétes Ausztriának mint nemzetközi találkozók helyszínének kötelezettségével. Az MTI beszámolója szerint a tárca kilátásba helyezte, hogy ez sem marad következmények nélkül.

Oroszország saját potencianövelő előállítását tervezi, miután az egyik amerikai gyógyszergyár leállítja a szállítást.

A terméket gyártó Viatris tavaly Moszkvában közölte a vezetőkkel, hogy nem fogja tovább értékesíteni a gyógyszert tabletta formájában.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU, valamint más országok jelzőszankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, de ezek nem terjednek ki a gyógyszerekre és az orvosi berendezésekre.

A Viagra hatóanyagát, a szildenafilt nem állítják elő Oroszországban, de a kereskedelmi minisztérium szerint az orosz cégeknek megvan a „technológiai lehetőségük” a gyártására – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön megköszönte a norvég törvényhozóknak, hogy mintegy 7 milliárd dolláros segélycsomagot fogadtak el az Oroszországgal szembeni háborúban védekező országának megsegítésére.

Norvégia, amely óriási többletbevételre tett szert annak köszönhetően, hogy a háború okozta energiaválság következtében az európai energiaárak jelentősen megemelkedtek, február hatodikán jelentette be, hogy egy öt évre kiterjedő, mintegy 7 milliárd dollár értékű segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Ez a legnagyobb értékű segélycsomag, amelyet Norvégia egyetlen ország részére nyújt.

Felszólalásában Volodimir Zelenszkij hangoztatta, hogy Oroszország sosem fogja legyőzni Ukrajnát, és nem fogja megbontani Ukrajna és szövetségeseinek összetartását.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök leszögezte, hogy „Ukrajna nincs egyedül ebben a harcban”, Norvégia ezzel a támogatással is bizonyította, hogy Kijev mellett áll.

A 7 milliárd dolláros segély ez évre jutó részének fele katonai támogatás, a másik fele humanitárius segély, de ez az arány a jövőben még változhat – írja az MTI.

Oroszország képtelen rövid távon megjavítani elromlott gépesített járműveit, ami tovább korlátozza az orosz manőverező hadviselési képességeket − közölte az Institute for the Study of War (ISW). 

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) jelentése szerint Oroszország elvesztette T–72B és T–72B3M harckocsijainak mintegy 50 százalékát, valamint számos T–80-as harckocsit, ami arra kényszeríti az orosz erőket, hogy régebbi felszerelésre támaszkodjanak.

Ben Wallace brit védelmi miniszter megjegyezte, hogy Oroszország harckocsijainak kétharmada megsemmisült vagy használhatatlan. A brit védelmi minisztérium értékelése szerint a Kreml valószínűleg felismerte, hogy Oroszország alacsony ipari termelése kritikus gyengeség, és hogy az orosz termelés nem felel meg a Kreml hosszú távú igényeinek.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese például február 9-én a fegyverek és a modern harckocsik termelésének növelésére szólított fel. A Norvég Hírszerző Szolgálat (NIS) megjegyezte, hogy Oroszország még mindig képes nagy mennyiségű kézifegyver, rakéta és harckocsi előállítására, de a védelmi ipari bázisa (DIB) továbbra is küzdeni fog a nyugati szankciók hatásaival.

A NIS hozzátette, hogy Oroszországnak is nagy erőfeszítéseket kell tennie az új gyártósorok felállítása érdekében, és időre lesz szüksége a munkaerő toborzásához és képzéséhez. Egyes orosz védelmi cégek továbbra is panaszkodnak, hogy nincs elegendő személyzetük a fokozott ipari erőfeszítések támogatására, míg orosz háborúpárti milbloggerek megjegyezték, hogy Oroszországnak azonnal modernizációs és munkaerő-toborzási erőfeszítésekbe kell kezdenie, hogy megoldja a harckocsigyártással kapcsolatos problémákat.

Ezek az intézkedések valószínűleg nem növelik az orosz védelmi ipar kapacitását a harckocsik gyors és nagyüzemi gyártására, és biztosan nem tennék ezt időben ahhoz, hogy befolyásolják a jelenlegi orosz offenzíva vagy egy következő hónapokban indított ukrán ellentámadás eredményét. A harckocsik és páncélozott járművek időben történő nyugati szállítása Ukrajnának tovább ellensúlyozná Oroszország gépesített hadviselésre való képességét, mivel Oroszország küszködik azzal, hogy rövid távon újraindítsa védelmi termelését. Ukrajnának valószínűleg továbbra is van lehetősége arra, hogy a következő hónapokban nagyszabású ellentámadást indítson, de ez nagyban függ attól, hogy a Nyugat milyen gyorsan és milyen mértékben biztosítja számára a szükséges hadianyagot, különösen a harckocsikat és páncélozott járműveket.

Az Ukrenergo ukrán áramszolgáltató szerint Oroszország február 16-i országos rakétacsapása nem fog áramkimaradáshoz vezetni.

Oroszország február 16-án éjjel drónokkal és rakétákkal célpontokat támadott Ukrajna északi és nyugati részén, valamint a Dnyipropetrovszki és Kirovohradi területen – írta csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak Telegramon.

Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója arról számolt be, hogy egy 79 éves nő meghalt és legalább hét másik megsebesült, amikor rakéták csapódtak be a keleti Pavlohrad városában.

Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko orosz és belorusz elnök pénteki találkozója előkészítés alatt áll, a találkozóra Novo-Ogarjovóban kerül sor. Erről Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtófőnöke beszélt csütörtökön újságíróknak – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára úgy véli, hogy a következő találkozójukon Vlagyimir Putyin ismét megpróbálja majd rávenni Alekszandr Lukasenkót arra, hogy Belarusz közvetlenül vegyen részt az Ukrajna elleni háborúban – erről az Ukrajinszka Pravda számolt be.

Egy 79 éves nő meghalt és legalább hét másik ember megsebesült, amikor rakéták csapódtak be a keleti Pavlohrad városában, jelentette Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója – írja a The Telegraph.

Oroszország három évtized óta először kezdett taktikai nukleáris fegyverekkel felfegyverzett hajókat telepíteni a Balti-tengerre – derül ki egy norvég hírszerzési jelentésből.

A norvég hírszerző szolgálat február 13-án közzétett éves jelentése szerint a hajók az orosz Északi Flottához tartoznak – írja az Independent.

„A taktikai nukleáris fegyverek különösen komoly fenyegetést jelentenek számos olyan műveleti forgatókönyvben, amelyben a NATO-országok is részt vehetnek” – áll a jelentésben.

Egy friss felmérés szerint az uniós polgárok 61 százaléka úgy véli, hogy a háború Ukrajna győzelmével végződik.

A német lakosok kevésbé gondolják úgy, hogy Ukrajna sikerrel jár – a megkérdezettek 55 százaléka szerint Oroszország eléri a kitűzött céljait.

A felmérésre válaszoló uniós polgárok többsége úgy látja, hogy Ukrajna az összes európai ország közös értékeit védi, írja a Sky News.

Oroszország eddigi háborúja jelentősen kimerítette azokat a tartalékokat, mind a felszerelés, mind az emberanyag tekintetében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fenntartsák széles körű offenzívájukat Kelet-Ukrajnában − közölte elemzésében az Institute for the Study of War (ISW).

Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere a BBC-nek elmondta, hogy országának hírszerzése „nem lát olyan csapatösszevonásokat, amelyek egy komoly támadás előzményei lehetnének”. Hozzátette, hogy a Donbászban való, igen lassú előrehaladásnak is „nagyon komoly ára van”.  

Ben Wallace 2023. január 18-án

Fotó: Brian Lawless / PA Images / Getty Images Hungary

Wallace becslése szerint Oroszország hadseregének akár 97 százalékát is bevethette az ukrajnai harcokban, és harci hatékonysága 40 százalékkal csökkent a „szinte első világháborús szintű lemorzsolódás” miatt. A gyalogosrohamokkal elért orosz előrenyomulás méterekben mérhető.

Az ISW nem tudta független forrásból megerősíteni Wallace becsléseit, de megjegyzése, miszerint Oroszországnak nincs elegendő gépesített harci ereje egy áttöréshez, összhangban van az ISW korábbi értékeléseivel, miszerint az orosz hagyományos erőknek jelentős átalakításon kell átesniük, mielőtt visszanyernék a hatékony manőverező hadviselésre való képességüket.

Wallace megfigyelései arra is utalnak, hogy Oroszországnak nincsenek kiaknázatlan, harcra kész tartalékai, amelyek képesek lennének egy nagyszabású offenzíva végrehajtására, amely szintén egybevág az ISW értékelésével.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök pénteken találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal – írja a BelTA belorusz hírügynökség.

Belarusz elnöke a közelgő találkozót egy sajtótájékoztatón jelentette be.

A Bahmut közelében található raktárat a megölt ukrán katonák holttesteinek tárolására használta az orosz Wagner-zsoldoscsoport, derül ki egy Telegram-bejegyzésből.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport alapítója február 15-én azt mondta, hogy Bahmut városát márciusban vagy áprilisban bekeríthetik – jelentette az orosz állami ellenőrzésű RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Prigozsin pár napja egy interjúban pedig arról beszélt, két évbe is beletelhet, mire Moszkva teljes egészében ellenőrzése alá vonja azt a két kelet-ukrajnai régiót, amelynek elfoglalását a háború egyik fő céljaként jelölte meg.