Ez a poszt a következő Percről percre része:
Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá
-
A minap beszámoltunk arról, hogy az oroszok azt állították, hogy Leopard harckocsikat láttak Bahmutnál. A napokban már azt is híresztelték, hogy ki is lőttek egyet ezek közül, és fotót is mutattak a megsemmisített harckocsiról. Utóbb azonban kiderült, hogy a fotó még 2018-ban készült – és nem Ukrajnában.
Az oroszpárti közösségi oldalakon kezdték el terjeszteni a hírt, miszerint a Wagner-csoport már megsemmisített egy Leopard harckocsit.
The first Leopard tank was destroyed by Wagner's commandos!
— Zekrya Sangaryar (@z_sangaryar) February 26, 2023
Today, 02/26/2023, near the village of Yadnavieh, Wagner commandos destroyed the first Leopard tank, America and its allies will develop the fate of Ukraine similar to Afghanistan, Syria and Iraq. pic.twitter.com/f774VeA9msA fotón valóban egy Leopard 2-es harckocsi látható, csakhogy a kép nem Ukrajnában készült. A jármű a török hadseregé volt, és 2018-ban, Szíriában semmisítették meg kurd fegyveresek – amiről többek közt orosz oldalak is beszámoltak akkor.
Tehát nincs bizonyíték arra, hogy valóban megsemmisítettek egy Leopardot Ukrajnában. Sőt, valószínűleg csak dezinformáció az oroszok részéről még az is, hogy Leopard harckocsik jelenhettek meg a napokban Bahmut környékén. Az igaz ugyan, hogy néhány napja Ukrajnába érkezett pár Leopard a lengyelektől, de a kezelőszemélyzetet nem képezhették ki mostanáig (a kiképzés ugyanis alsóhangon hat hétbe telik), vagyis kizárt, hogy az ukránok hadrendbe tudták volna állítani a harckocsikat.
Korábban írtunk arról, hogy a Leopardok hadrendbe állítása legjobb esetben is március végén, de inkább áprilisban várható, és óriási logisztikai kihívás lesz az, hogy a harckocsikat minden tartozékukkal együtt leszállítsák a tavaszra.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
- Szlovákia lehet az első NATO-tagország, amely vadászgépeket küld Ukrajnába.
- Egyre többen akarnak csatlakozni Putyin árnyékhadseregéhez.
- Robbanás történt egy orosz lőszergyárban.
- Árvaházba száműzték a háborúellenes képet rajzoló orosz kislányt.
- Ismét a frontról tartott órát az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora.
- Videón, ahogy Putyin átadott egy új metróvonalat az irodájából.
- Megérkezett az ukrán erősítés a frontra, tovább durvultak a harcok Bahmutnál.
- Volodimir Zelenszkij: Szét fogjuk verni ezt az egész orosz népirtó rendszert.
- Fizetniük kell az ukrajnai menekülteknek Lengyelországban.
- Kemény ütést vittek be a szankciók az orosz légi szektornak.
- Orosz harci drónokat lőttek le Kijev felett.
- Megkérdőjelezték az amerikai törvényhozók, hogy kell-e támogatni Ukrajnát.
- Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá.
-
Szlovákia 2004 óta NATO-tag, és manapság már több ezer NATO-katonának ad otthont, miközben szövetséges repülőgépek járőröznek az égboltján.
Így Pozsony fontolóra veheti, hogy első nemzetként vadászgépeket küldjön a szomszédos Ukrajnába – így megszabadulhat az elavult, szovjet korabeli gépeitől, írja az Associated Press.
„Azt mondanám, hogy a Szlovák Köztársaság biztonságosabb ország egy kevésbé biztonságos világban” – mondta Jaroslav Nad védelmi miniszter az AP-nek.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a második világháború egyik legsúlyosabb, zsidók elleni akciójához hasonlította Oroszország jelenlegi támadásait. Az ukrán elnök erről a Twitteren írt.
2022. március 1-jén követték el ezt az orosz bűnt – a történelem, az emberiség, Kijev és Ukrajna ellen
– írta Volodimir Zelenszkij.
Hozzátette, hogy „a terrorista államot” teljes mértékben felelősségre fogják vonni népirtó háborúja miatt. Minden gyilkost, terroristát és kínzót bíróság elé állítunk. A történelmi igazságosságot helyreállítjuk – fogalmazott az ukrán elnök.
Decades after the Babyn Yar tragedy, this land and this remembrance have been subjected to a new desecration. Russian terrorists fired missiles. On March 1, 2022, this Russian crime was committed – against history, against humanity, against Kyiv and Ukraine. 1/2 pic.twitter.com/3DRcjjDwQv
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 1, 20231941-ben két nap alatt több mint 33 000 zsidó embert gyilkoltak meg a kijevi Babij Jarban.
-
Az amerikai igazságügyi tárcavezető háborús bűnösnek nevezte Jevgenyij Prigozsint, az Ukrajnában harcoló orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetőjét.
Merrick Garland igazságügyi miniszter egy szenátusi meghallgatáson elmondta: a tárcája segít az állítólagosan elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában, többek között a Wagner által elkövetett állítólagos háborús bűnöknek is utánajár.
„Prigozsin, aki a csoportot vezeti, véleményem szerint háborús bűnös” – mondta Garland a meghallgatáson.
-
Az orosz hadsereg több katonája is szívesen csatlakozna az orosz Wagner-zsoldoscsoporthoz, mivel állításuk szerint a parancsnokok nem törődnek az életükkel.
A CNN által megszerzett videofelvételen 10 orosz katona azt mondta, hogy rossz a helyzetük a fronton, ezért a továbbiakban a Wagner oldalán szeretnének harcolni.
Korábban maga Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője is komoly kritikával illette az orosz védelmi minisztériumot.
-
Szerdán robbanás történt egy üzemben, az oroszok által megszállt Kagyijivka városában, ahol az orosz katonák „lőszerrel teli teherautókat próbáltak elrejteni” – közölte Szerhij Haidai, Luhanszk megye katonai vezetője.
A kormányzó további részletekkel nem szolgált. Kagyijivka 2014 óta orosz megszállás alatt áll.
-
Ukrajna nem mér csapásokat Oroszország területére – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint Ukrajna drónokkal támadta meg az Oroszországi Föderáció régióit.
Hozzátette: Oroszországban nő a pánik, és folyamatban a szétesés, és „ezek megnyilvánulása az azonosítatlan repülő tárgyak által az infrastrukturális létesítmények ellen elkövetett belső támadások számának növekedése”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy kedden robbanások történtek Oroszország krasznodari területén, majd tűz ütött ki egy olajfinomítóban, Moszkva szerint dróntámadások következtében. Ezenfelül kétszáz négyzetkilométernyi légteret zártak le Szentpétervár fölött, és a helyi, pulkovói repülőtér nem fogadott repülőgépeket, miután „azonosítatlan repülő tárgyat” észleltek a város felett.
-
Mása Moszkaleva rajzán az ukrán és az orosz zászló is szerepelt, ezek mellett a „Nemet a háborúra” és a „Dicsőség Ukrajnának” feliratok voltak láthatók. A 12 éves kislány egy nőt is lerajzolt, aki a gyermekét védi a moszkvai rakétáktól.
A kislányt a rajztanár nyomta fel az iskola igazgatójánál, aki értesítette az orosz hatóságokat – írja az Independent.
A lány 53 éves édesapját korábban az orosz hadsereg „lejáratásával” vádolták meg egy háborúellenes kommentár miatt.
Lányát, aki apja letartóztatása után egyedül maradt otthon, először nevelőszülőkhöz vitték.
-
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy a Biden-kormányzat „nulla bizonyítékot” lát arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne komoly béketárgyalásokra – írja a Sky News.
„Éppen ellenkezőleg, a bizonyítékok ennek az ellenkezőjére utalnak” – tette hozzá a tárcavezető.
Blinken szerint az igazi kérdés az, hogy Oroszország eljut-e arra a pontra, „ahol valóban kész arra, hogy véget vessen az agressziójának”.
-
A német kancellár szerdán Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel tárgyalt Berlinben. Az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, Scholz azt mondta, hogy a helyzet „teljesen világos”, Oroszország megtámadta Ukrajnát, így elsőként Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke.
A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából
– mondta a német kancellár.
Arról is beszélt, hogy hazáját és Lettországot egyesíti az igazságos béke és az Európa biztonsága és stabilitása iránti vágy.
Krisjanis Karins kiemelte, hogy az EU tagállamait három érték – a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság – egyesíti, Ukrajna pedig éppen ezen értékekért harcol, hiszen Oroszország a szabadság helyett az elnyomást, a demokrácia helyet az autokrata hatalomgyakorlást, a jogállamiság helyett pedig az „erősebb jogát” akarja érvényesíteni a megtámadott országban.
A lett miniszterelnök hozzátette: hazája az orosz támadás előtt megkezdte Ukrajna támogatását fegyverrel, és már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát meghaladó értékben segítette a védekezést fegyverekkel, hadi felszereléssel.
Lettország NATO-tagként a saját védelmi képességének erősítésére is komoly erőforrásokat mozgósít, a védelmi költségvetés stabilan meghaladja a GDP két százalékát, és hamarosan visszaállítjuk a sorkötelezettséget is
– idézi a politikust az MTI.
-
Fedor Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora ismét a frontról tartott előadást diákjainak.
Nem először tette mindezt: korábban a lövészárokból, fegyverrel a kezében oktatott többek között turizmussal kapcsolatos ismereteket.
Fedir Sandor, a professor at Uzhhorod National University, gives a lecture to students pic.twitter.com/V49OJK19aC
— Eduard Andryushchenko (@kgb_files) May 5, 2022Ezen a szerdán megismerjük Magyarországot. A magyar nép nyelvét, kultúráját és történelmét. A szomszédok végül barátokká válnak, és így jön létre egy nagy család: az ukrán–magyar család
– mondja közösségi oldalára feltöltött videójában a professzor.
Fedor Sándor nemcsak oktat, hanem turisztikai szakértő, szociológus, több tucat városi és regionális projekt alkotója, valamint számos tanulmány szerzője.
-
Az orosz elnök Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterrel közösen nyitott meg egy új metróvonalat.
Vlagyimir Putyin videokapcsolaton keresztül jelentkezett be a rendezvényre, és gratulált a moszkvaiaknak az új metró átadásához. Azt is hozzátette, hogy a moszkvai lett a világ legnagyobb metrókörjárata.
📍 The Moscow metro’s Big Circle Line is the world's largest metro construction project, which includes 31 stations and is 70 kilometers long. pic.twitter.com/2Gseqjs60N
— Rahini (@rahini1207) March 1, 2023A vonalon 31 állomást van, teljes hozza 70 kilométer, és összesen 92 szerelvény fog üzemelni rajta. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
-
Annak ellenére hogy a védők heves ellenállást tanúsítanak Bahmut városában, Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadója szerint az ukrán hadseregnek „stratégiai szempontból” a visszavonulást kellene választania – írja a Sky News.
Alekszandr Rodnyanszkij gazdasági tanácsadó a CNN-nek azt mondta, hogy a hadsereg „minden lehetőséget mérlegelni fog”, mielőtt lemondana a városról, de abban biztos, hogy a vezérkar „nem fogja feláldozni az összes katonát a semmiért”.
A brit védelmi minisztérium értesülése szerint a háború kitörésének egyéves évfordulóján, február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök szerette volna bejelenteni a város elfoglalását, de erre nem került sor, hiszen a harcok még most is tartanak a régióban. Hamarosan azonban teljesülhet az államfő egyik kívánsága.
-
A Volkswagen-konszern többféle lehetőséget vizsgál oroszországi tevékenységének átalakítására, többek között tárgyalásokat folytat kalugai üzemének eladásáról – közölte szerdán a konszern egyik szóvivője hírügynökségi kérdésre adott válaszként.
Az egyik ilyen lehetőség a Volkswagen Group Rus eszközeinek értékesítése harmadik félnek, például a kalugai üzem eladása
– fogalmazott a szóvivő. „A tárgyalások folyamatban vannak, végleges megállapodás még nem született” – tette hozzá.
Korábban az orosz RBK hírportál számolt be arról, hogy az Avilon kereskedelmi csoport tárgyalásokat folytat a kalugai üzem megvásárlásáról, és a felek már közel állnak a megállapodáshoz. Az orosz hírportál beszámolóját egyik fél sem erősítette meg.
A Volkswagen az ukrajnai háború miatt 2022 márciusában leállította a gyártást két oroszországi üzemében. Leállította egyúttal a konszern márkáinak exportját is Oroszországba. Májusban a konszern kivonult a Gaz autógyárral fenntartott közös vállalkozásából Nyizsnyij Novgorodban, mivel a társtulajdonos Oleg Gyeripaszka szankciós listára került – számolt be az MTI.
-
Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese kedd este arról tájékoztatott, hogy Bahmut megtartása nem politikai, hanem stratégiai döntés volt. Elmondása szerint erősítést küldtek a térségbe, ahol az oroszok súlyos veszteségeket szenvednek.
„Szerdára virradó éjjel ukrán mesterlövészek lelőttek hét orosz felderítőt, hármat pedig megsebesítettek Bahmut közelében – mondta Maljar. – Katonáink az ellenség akár 80 százalékát is képesek megsemmisíteni” – tette hozzá.
Bahmutért hónapok óta tartanak a véres a harcok, itt írtunk arról, miért olyan fontos a város az oroszok számára. Ukrán katonai bloggerek arra hívták fel a figyelmet február végén, hogy a várostól északra és északnyugatra az orosz erők előre tudtak törni – írja a KárpátHír.
-
Az Orosz Sakkszövetség (RCF) az európaiból (ECU) kiválva az Ázsiai Sakkszövetségbe (ACF) lépett át – számolt be az MTI.
A csatlakozást kedden szavazta meg az ACF közgyűlése Abu-Dzabiban. A küldöttek túlnyomó többsége támogatta Oroszország felvételét, amelyet egy nem és hat tartózkodás mellett, 29 igen szavazattal hagytak jóvá.
Jogilag az átállást május 1-jén véglegesítik.
Az orosz sportági szövetség már korábban megszavazta az ACF-be való átlépést, miután a FIDE úgy döntött: nem engedélyezi az oroszok részvételét a csapatversenyeken. A FIDE 2022. február 28-án, az ukrajnai invázió kezdete után jelentette be, hogy Oroszország és Belarusz nem rendezhet hivatalos versenyeket, később pedig az összes eseményről kitiltották a két ország válogatottját.
-
Az ukrán elnök is meghívót kapott Jens Stoltenberg főtitkártól a NATO vilniusi csúcstalálkozójára. A katonai szövetség vezetői idén júliusban ülnek össze Litvániában.
A Kyiv Independent szerint Stoltenberg azt mondta a meghívásról:
Határozottan hiszek benne, hogy ez egy erős jele lesz a szolidaritásunknak és annak, hogy Ukrajnát támogatjuk. Remélik, hogy Zelenszkij is el tud jönni majd.
-
Nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrajna elleni orosz támadás összes résztvevőjét, beleértve a háború kitervelőit is – jelentette ki az ukrán elnök, amikor kedden Kijevben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészével, Karim Khannal találkozott.
„A fogaskerekektől az építészekig szét fogjuk verni ezt az egész orosz népirtó rendszert, és bírósági ítélet alá fogjuk vetni a felelősöket” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök elismerte, ez nem lesz könnyű feladat. Úgy vélte azonban, hogy „pontosan a jogállamiság és a nemzetközi bíróság ereje az egyik biztosíték az ukránok és más nemzetek hosszú távú biztonságára”.
Oroszország ukrajnai inváziójának elkerülhetetlenül jogi következményei lesznek mindazok számára, akik kitervelték, jóváhagyták és végrehajtották – mondta Zelenszkij hangsúlyozva: nemcsak azok ellen kell vizsgálatot indítani, akik a terveket végrehajtották, hanem „a terrorista állam legfelső politikai és katonai vezetése” ellen is.
-
A Lengyelországban kijelölt tömeges szálláshelyeken elhelyezett ukrajnai menekülteknek szerdától hozzá kell járulniuk tartózkodásuk költségeihez – közölte az MTI.
Az új menekültsegélyezési jogszabály szerint azoknak a menekülteknek, akik több mint 120 napja tartózkodnak az országban, megélhetésük 50 százalékát maguknak kell fedezniük. Májustól pedig azoknak, akik már 180 napnál hosszabb ideje vannak Lengyelországban, 75 százalékkal kell hozzájárulniuk a költségekhez.
Bizonyos csoportok tagjai felmentést kapnak a rendelkezés alól, így például a gyerekek, idősek, fogyatékossággal élők, várandós nők, az egyévesnél fiatalabb csecsemőt vagy háromnál több gyereket gondozó felnőttek, valamint olyan személyek, akiknek a helyzete valamilyen más okból ellehetetleníti azt, hogy hozzájáruljanak a költségeikhez.
Lengyelországban az ukrajnai menekültek számára kialakított tömeges szállásokon jelenleg mintegy 80 ezer ember él.
-
A magyarok nem támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek a háború további elhúzódását segítik elő – közölte friss kutatása eredményeit a Századvég Alapítvány szerdán az MTI-vel.
A februári – ezer ember megkérdezésével végzett – kutatási adatok szerint a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) aggódik amiatt, hogy a közeljövőben az orosz–ukrán fegyveres konfliktus harmadik világháborúvá szélesedhet, és Magyarország – a NATO tagjaként – érintetté válhat.
A felmérés szerint a magyarok egyértelműen ellenzik azokat a lépéseket, amelyek távolabb visznek a békekötéstől. A megkérdezettek 76 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagjai több fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 72 százalékuk ellenzi, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.
Vlagyimir Putyin orosz elnökről a válaszadók 71 százaléka, Joe Biden amerikai elnökről 64 százalékuk fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a magyarok 62 százaléka, Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság elnökéről a megkérdezettek több mint fele (53 százaléka) nyilatkozott negatívan.
-
Oroszország nem hisz az ukrán tisztviselők azon kijelentéseinek, miszerint Kijev nem támadja az Orosz Föderáció területét. Ezt Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára jelentette ki szerdán újságíróknak – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Nem hiszünk nekik” – mondta a Kreml szóvivője arra a megkeresésre, hogy kommentálja Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezető tanácsadójának kijelentéseit, miszerint „Kijev nem csap le az Oroszországi Föderáció területére”.
-
A szankciók miatt alkatrészhiánnyal küzd az orosz légiipar. A túlélés érdekében a „baráti” országoktól próbálnak alkatrészeket szerezni, valamint sok esetben az üzemen kívül helyezett repülőkből szerelik ki ezeket.
A Bloomberg szerint az orosz légitársaságoknak most még mindig 467, polgári célú Airbus és Boeing repülőgépe van (tavaly ilyenkor 544 darab állt rendelkezésre). Naponta körülbelül 1100 belföldi járatuk indul, ami 15 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Nyugatra egyáltalán nem indítanak járatokat (hiszen a szankciók értelmében nem is indíthatnak), néhány országba viszont még több járatot is indítottak, mint az előző évben. Ezek közé tartozik Thaiföld, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Örményország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán.
-
Jevgenyij Prigozsin, az orosz zsoldos Wagner-csoport vezetője szerint Ukrajna „dühös ellenállást” tanúsít Bakhmutban.
A kelet-ukrajnai városért folyó csata a háború eddigi legintenzívebb csatái közé tartozik.
Bár Ukrajna jelenleg tartja, az orosz erők kitartó ágyúzása miatt a város elpusztult és elhagyatottá vált.
A Wagner-csoport harcosai vezették a Bahmut elleni orosz támadást – közölte a Sky News.
-
A Donyeck-szerte végrehajtott orosz támadásokban három ember meghalt – jelentette ma a régió kormányzója.
Pavlo Kijrilenko elmondta, hogy egy személy a kelet-donyecki Velyka Novoszilka faluban halt meg, míg további két személy akkor vesztette életét, amikor orosz rakéták csapódtak be a középső Lastocska városában.
Lastocskinéban mintegy 15 ház is megrongálódott, míg a kelet-ukrajnai Donyeck más részein több épületet ért találat. Márianosztrán egy lakónegyedet, Tonenkóban pedig a közigazgatás épületét érte tűzvész – írja a Sky News.
-
Az ukrán hadsereg még nem hozta meg a döntést, hogy kivonul-e a megtámadott Bahmut városából – közölte egy katonai szóvivő szerdán a CNN-nek.
„Ha úgy látjuk, hogy a személyzetünket és a műveleti helyzetünket fenyegető veszély nagyobb, mint a terület megtartásának szükségessége, akkor megtesszük, de szervezett módon, pánik nélkül” – mondta az ukrán fegyveres erők keleti csoportosításának szóvivője.
Csak a parancsnokság látja, hogy ebben a helyzetben milyen mértékben van erre szükség. És aztán a vezérkar ülésén születik meg a vonatkozó döntés
– tette hozzá.
-
Őrizetbe vettek egy orosz kémet, aki az ukrán csapatok kiképzőjének álcázta magát, miután lelepleződött az a terve, hogy információkat adjon át Moszkvának.
Az ukrán biztonsági szolgálat közölte, hogy a férfit a dél-ukrajnai Mikolajivban tartóztatták le, miután kiderült, hogy Oroszországnak gyűjtött hírszerzési információkat – írja a Sky News.
A kémnek állítólag az volt a feladata, hogy információkat adjon át az ukrán védelmi erők bevetéséről, valamint az olyan, fegyvereket és lőszereket tartalmazó bázisok helyéről, amelyeket Oroszország rakétacsapásokkal célba vehetne. A kémelhárítás ügynökei leleplezték az orosz ügynököt, mielőtt bármilyen információt továbbíthatott volna.
A kém otthonában tartott házkutatás során előkerült egy mobiltelefon, amelyen Oroszországgal folytatott levelezés volt, valamint fegyverek és lőszerek, amelyeket vizsgálatra küldtek.
-
„Brüsszel a háború pártján áll, nem támogatja az azonnali tűzszünetet” – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Menczer Tamás azt mondta: Magyarország szerette volna, hogy a háború egyéves évfordulójára készülő uniós dokumentumokban szerepeljen az azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére szólító felhívás, azonban ezt Brüsszel elutasította.
„Világossá tették azt, hogy a tűzszünet, az vörös vonal, azt ők nem fogadják el, mert a háborúnak folytatódnia kell” – fogalmazott az államtitkár.
-
Az ukrán védelmi erők hétfőre virradó éjszaka 11 orosz drónt lőttek le – közölte a brit védelmi minisztérium (MoD). Az Oroszország által az éjszaka folyamán kilencet lőttek le Kijev felett az Oroszország által indított 14-ből – közölte Szerhij Popko, a város katonai közigazgatásának vezetője.
A többit az észak-ukrajnai Csernyiv térségében lőtték le. A védelmi minisztérium szerint a támadások röppályája miatt valószínűsíthető, hogy a nyugat-oroszországi Brjanszk térségéből indították őket.
Napi frissítésében a védelmi minisztérium azt sugallta, hogy Oroszország még mindig igyekszik feltölteni az iráni gyártmányú drónok készletét a legutóbbi támadást követően. Ezt megelőzően február 15-e óta nem érkezett jelentés iráni dróntámadásokról.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 1 March 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 1, 2023
Find out more about Defence Intelligence: https://t.co/dvFMKA4JLH pic.twitter.com/8NrGdgyaCl -
A konfliktus fontos vitapont lesz, amikor a külügyminiszterek találkoznak a G20-ak csütörtöki indiai találkozóján – mondta India külügyminisztere.
Vinay Kwatra szerda reggel elmondta, hogy a miniszterek az ukrajnai konfliktusnak a világ többi részére gyakorolt hatását is megvitatják majd – beleértve a fejlődő országok számára jelentkező kihívásokat is.
Vinay KwatraFotó: Ludovic Marin / AFPKwatra az újságíróknak elmondta, hogy a „kellő figyelmet” kapó kérdések között szerepel az élelmiszer-, energia- és műtrágyabiztonság, valamint a „konfliktus hatása ezekre a gazdasági kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznünk”.
A pénzügyminiszterek Újdelhiben találkoznak, néhány nappal a bengalurui csúcstalálkozó után, ahol azon vitatkoztak, hogy elítéljék-e Oroszország ukrajnai invázióját. A háborúról szóló közös közlemény megfogalmazása körüli vita után a miniszterek nem jutottak konszenzusra, miután Kína megakadályozta az invázió teljes elítélését.
-
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevételei közel 40 százalékkal csökkentek januárban az ársapkák és a nyugati szankciók hatására. Így Moszkva legjövedelmezőbb exportcikkének bevételei megcsappantak – közölte kedden a Nemzetközi Energiaügynökség.
Oroszország olaj- és gázexportjából származó bevétele 18,5 milliárd dollár volt januárban, ami 38%-kal alacsonyabb, mint a 2022 januárjában, egy hónappal az ukrajnai invázió előtt kapott 30 milliárd dollár – derül ki az IEA Reutersszel megosztott számaiból.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint az orosz energiaexportot célzó nyugati intézkedések elérték céljukat: stabilizálták az olajpiacokat és csökkentették Moszkva olaj- és gázexportból származó bevételeit.