Üdvözölte Magyarország döntését és bűnszervezetnek nevezte a NATO-t egy francia politikus

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön felszólította Kínát, hogy ne küldjön fegyvereket Oroszország ukrajnai háborújának megsegítésére, ehelyett arra kérte Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy vonja vissza erőit.

A Reuters jelentése szerint Scholz a német parlamentben elmondott beszédében csalódást keltőnek nevezte, hogy Peking tartózkodott az orosz invázió elítélésétől, bár üdvözölte a nukleáris deeszkalációra irányuló erőfeszítéseit.

Pekingnek szóló üzenetem egyértelmű: használja fel befolyását Moszkvában, hogy sürgetni tudja az orosz csapatok kivonulását 

– mondta, hozzátéve, hogy „ne szállítsanak fegyvereket az agresszor Oroszországnak”.

Az ukrán fegyveres erők 170 orosz támadást vertek vissza az elmúlt napon – áll az ukrán védelmi minisztérium csütörtök reggeli frissítésében. Mint írták, az elmúlt 24 órában 14 rakétatámadás érte az ország különböző régióit.

Oroszország emellett 21 légicsapást hajtott végre, köztük kettőt harci drónokkal. A minisztérium szerint Moszkva támadásai Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka Shakhtar irányába összpontosulnak – számolt be a Sky News. 

Az ukrán légvédelem 16 csapást hajtott végre az oroszok által megszállt területeken – tették hozzá.

Nagy-Britannia védelmi minisztériuma a terepen való mozgás körülményeinek romlását jósolja Bahmutnál, ami valószínűleg az ukrán védőknek jelenthet előnyt.

Miközben az ukrán erők folytatják Bahmut védelmét, a jelentés szerint a hőmérséklet emelkedése sáros körülményekhez és a terepviszonyok romlásához vezet majd, ami korlátozza a terepen való közlekedést.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen terepviszonyok általában a védekező felet segítik.

A térségben a nappali talajhőmérséklet emelkedett, és már jóval fagypont felett van. Mint 2023 február közepe óta, jövő héten továbbra is éjszakai fagyok és nappali olvadás valószínű. Az előre jelzett tavaszi felmelegedés azonban a közlekedés feltételeinek további romlásához vezet.

Szinte biztos, hogy március végén, az utolsó olvadás után lesz a legrosszabb a terep. Ez tovább nehezíti majd a szárazföldi hadműveleteket, és megnehezíti a nehéz páncélozott járművek terepen való mozgását, különösen a laza talajon a Bahmutban

– áll a brit védelmi minisztérium jelentésében.

Az orosz erők éjszaka légi támadást hajtottak végre Zaporizzsja ellen, megrongálva egy lakóházat. Az Ukrajinszka Pravda előzetes információi szerint a város egyik kerületében egy többemeletes lakóépületet rombolt le egy orosz repülőgép.

Az ukrán lap értesülései szerint legkevesebb 3 ember vesztette életét a támadás következtében.

Folytatjuk a keresést és a mentési munkálatokat. Jelenleg három halottról tudunk, reggel nyolcig 11 embert sikerült kimenteni

– mondta Anatolij Kurtiev, a Zaporizzsjai Városi Tanács titkára.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4220-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3955-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A stratégiai stabilitást illetően nem indul újra párbeszéd egyhamar Moszkva és Washington között – jelentette ki Mihail Uljanov, Oroszország állandó bécsi képviselője a TASZSZ-nak adott interjújában.

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi körülmények között nincs értelme az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról beszélni. Washington nyíltan kinyilvánította, hogy »stratégiai vereséget« akar okozni Oroszországnak, és számos ellenséges lépést tesz ennek érdekében. Milyen párbeszédről beszélhetnénk most?

– mondta az orosz diplomata.

Szerinte, ha a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnének, „az Egyesült Államoknak lényegesen felül kellene vizsgálnia oroszellenes politikáját, és valódi érdeklődést kellene mutatnia a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása iránt”.

Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz–amerikai Új START-szerződésben.

Az ukrán hatóságok szerint orosz rakétacsapás ért kritikus infrastruktúrát Közép-Ukrajnában, írja a CNN.

Oroszország polgári infrastruktúrára mért csapást a Poltavai területen lévő Kremencsukban

– közölte Dmitro Lunin, a Poltava megyei katonai adminisztráció vezetője.

Kedden az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy sorozatos dróncsapásokat hajtott végre orosz területeken.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges alakulatai egy éjszaka alatt hat orosz harckocsit semmisítettek meg. Erről az SZBU sajtószolgálata számolt be a Telegramon, írja az Ukrinform.

„A csapásmérő drónok sikeres munkája, a kijelölt célpontok megsemmisültek” – olvasható a jelentésben.

Drónfelvételen látható, amint egy orosz tank feldúlja a Donyeck mellett található Marinka városát. Az orosz erők minden építményt szisztematikusan a földdel tettek egyenlővé, olvasható a videó leírásában.

A hírek szerint az oroszok az elmúlt hetekben keményen próbálták visszaszerezni a település feletti ellenőrzést.

Ihor Klimenko megbízott ukrán belügyminiszter a televízióban kijelentette, hogy Ukrajna területének közel egyharmada, beleértve a felszabadított és megszállt területeket is, továbbra is el van aknásítva.

Kljmenko szerint minél tovább tart bizonyos területek felszabadítása, annál nehezebb azokat teljesen aknamentesíteni, mivel ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy több rejtett akna marad hátra.

Miután az ukrán erők novemberben felszabadították a dél-ukrajnai Herszon terület egy részét, Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója azt mondta, hogy az orosz csapatok „szinte mindent” aláaknáztak Herszon városában.

December 11-ig az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat több mint 300 ezer robbanószerkezetet talált és távolított el.

Szintén decemberben Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy Ukrajna „a világ legnagyobb aknamezeje”.

Robbanásokat hallottak a krími Bahcsiszarajban, Szevasztopolban és Jaltában – jelentette szerda este a GeoInsider geopolitikai és katonai hírportál.

Friss hír, hogy az orosz erők sorompókkal és árkokkal erősítik meg a Krímbe vezető utakat − jelentette Brady Africk, az American Enterprise Institute nevű think-tank hírszerzési szakértője.

Az elemző a területről február 25-én készült műholdfelvételekre hivatkozott, amelyeken védelmi akadályok láthatók az utakon.

Köszöntjük olvasóinkat! 

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Szlovákia lehet az első NATO-tagország, amely vadászgépeket küld Ukrajnába.
• Egyre többen akarnak csatlakozni Putyin árnyékhadseregéhez.
• Robbanás történt egy orosz lőszergyárban.
• Árvaházba száműzték a háborúellenes képet rajzoló orosz kislányt.
• Ismét a frontról tartott órát az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora.
• Videón, ahogy Putyin átadott egy új metróvonalat az irodájából.
• Megérkezett az ukrán erősítés a frontra, tovább durvultak a harcok Bahmutnál.
• Volodimir Zelenszkij: Szét fogjuk verni ezt az egész orosz népirtó rendszert.
• Fizetniük kell az ukrajnai menekülteknek Lengyelországban.
• Kemény ütést vittek be a szankciók az orosz légi szektornak.
• Orosz harci drónokat lőttek le Kijev felett.
• Megkérdőjelezték az amerikai törvényhozók, hogy kell-e támogatni Ukrajnát.
• Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá.

A teljes szerdai élő hírfolyam ide kattintva érhető el. Tartsanak velünk ezúttal is!