Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekezőképességét.
A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek
– húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, „a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban”.
Az MTI beszámolója szerint Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.
Szörnyű következményei lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsának – közölte Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn.
A politikus a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a testület bíráira utalva azt írta:
Úgy döntöttek, hogy egy olyan […] atomhatalom elnökét állítják bíróság elé, amely nem vesz részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, ahogyan az Egyesült Államok és más országok sem.
Az ICC március 18-án adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert a testület szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli gyerekek megszállt ukrajnai területekről történt kényszer-áttelepítése miatt, ami háborús bűncselekmény. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó római statútumnak.
Medvegyev írásában hangsúlyozta, az ICC hitelessége már akkor megszűnt, amikor nem tett semmit az Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborús bűntetteinek kivizsgálására.
Hozzáfűzte, a NATO nem fog háborút indítani, ha egy orosz hiperszonikus rakéta csapást mér a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra. Szerinte az ICC bírái túlértékelik szerepüket, amikor eljárást indítanak a legnagyobb atomhatalom ellen.
Mindenki Isten és a rakéták figyelő szeme előtt jár. Teljes mértékben elképzelhető egy célzott csapás egy Onyiksz hiperszonikus robotrepülőgéppel az Északi-tengerről a hágai bíróság épületére. Lelőni, sajnos, nem lehet. A bíróság pedig csak egy szánalmas nemzetközi szervezet, nem egy NATO-ország lakossága. Tehát háborút sem fognak indítani. Pánikba esnek. És senki sem fogja sajnálni őket
– írta Medvegyev, arra biztatva a bírákat, hogy „alaposan kémleljék az eget”.
Az orosz fegyveres erők csak fokozatos előnyökre tettek szert szeptember óta Bahmut, valamint a Donyeck melletti Vuhledar és Avdijivka vonalak mentén – írja az Institute for the Study of War (ISW).
Ha 300 ezer orosz katona nem volt képes döntő támadási előnyt biztosítani Oroszországnak Ukrajnában, akkor nagyon valószínűtlen, hogy a jövőbeli mozgósítási hullámok megváltoztatnák a háború menetét
– áll a jelentésben a Sky News beszámolója szerint.
Oroszország képtelen volt elegendő erőt biztosítani egy nagyobb offenzívához a Donbászban – mondta Szerhij Csereváty ezredes, az ukrán Keleti Erők Csoportjának szóvivője. A Donyeck várostól délre fekvő Vuhledarban ukrán katonai tisztviselők pedig súlyos orosz veszteségekről számoltak be.
Az ISW szerint Oroszország megpróbálta újjászervezni erőit a 98. légi deszant hadosztály tagjaival, megosztva őket Vuhledar és a Kreminnában folyó harcok között.
Az oroszok harci képességei a Donyecki területen valószínűleg „jelentősen csökkentek” – tette hozzá az ISW.
Az orosz fegyveres erők rakétatámadást indítottak a Donyecki területen fekvő Kramatorszk városa ellen – jelentette be Alekszandr Goncsarenko polgármester.
Az ellenség éjszaka rakétával csapást mért Kramatorszk központjára – kilenc emeletes épület megrongálódott
– mondta.
Az Unian beszámolója szerint nincsenek áldozatok.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint a hadsereg az elmúlt 24 órában öt területen 69 orosz támadást vert vissza – számolt be a The Guardian.
Az orosz erők továbbra is a donyecki Liman, Bahmut, Avdijivka, Marijinka és Sahtarszk térségét támadják.
A vezérkar állítása szerint Oroszország hat rakétát, 13 légicsapást és 56 rakétarendszerrel végrehajtott támadást indított Ukrajna ellen, amelyek a donyecki és a zaporizzsjai régió polgári infrastruktúráját célozták.
Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz–kínai tárgyalások alkalmából.
Kitérve az ukrajnai helyzetre, Putyin kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget.
Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy „kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait”, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy „konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben”.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította – „tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről”.
Úgy vélekedett, hogy a „racionális kiutat” és „a tartós béke felé vezető utat” meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, észszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.
Oroszország megpróbálja ellenőrzés alá vonni az idén Ukrajna egész területét, egyúttal az orosz hadsereg folytatni fogja támadó hadműveleteit Donyeck és Luhanszk körzetének teljes elfoglalása érdekében – jelentette ki egy interjúban Szergej Naev, az Ukrán Fegyveres Erők egyesített haderejének parancsnoka.
Az Unian tudósítása szerint a parancsnok azt is kijelentette, hogy Oroszország az új területeket úgynevezett ütközőzónák létrehozása érdekében foglalná el.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnában a háború kezdete óta több mint 400 ezer orosz lövedéket hatástalanítottak. Az ukrán elnök a Twitteren megosztott videójában mondott köszönetet mindazoknak, akik az orosz hadsereg által hátrahagyott aknákat és a fel nem robbant lövedékeket hatástalanítják.
Közölte azt is, hogy az ukrán tűzszerészek már több mint 100 ezer hektárnyi területet vizsgáltak át az orosz invázió kezdete óta – számolt be a Sky News.
A herszoni területen egy autóbombával megöltek egy orosz rendőrparancsnokot – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Minderről az oroszok számoltak be az ukrán lap szerint, akik az eset kivizsgálása után azt írták, hogy egy ismeretlen személy még pénteken helyezett el bombát az autó alatt.
A bomba akkor robbant fel, amikor a rendőr a feleségével és a lányával utazott a herszoni területen belül.
A férfi meghalt, lánya és felesége pedig megsérült az akcióban.
Az ukrán ellenállók pár napja egy másik orosz tisztviselőt is megpróbáltak likvidálni Herszonban.
A Dél-afrikai Köztársaságnak kötelessége lesz letartóztatni az orosz elnököt, amennyiben Vlagyimir Putyin augusztusban az országba érkezik.
A Kyiv Independent szerint augusztusban a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) tartanak egy csúcstalálkozót Dél-Afrikában, amelyen az orosz elnök is jelen lehet. A Dél-afrikai Köztársaság pedig tagja annak a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (International Criminal Court) is, amely kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Putyin ellen.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vasárnap egy sajtótájékoztatón mindössze annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy „tudomásul vették” az orosz elnök elleni elfogatóparancsot. A Dél-afrikai Köztársaságot az elfogatóparancs nehéz helyzetbe hozza, ugyanis az ország jó viszonyt ápol az oroszokkal, és alig néhány hete tartottak közös hadgyakorlatot velük.
Háromnapos állami látogatásra érkezik Oroszországba hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár. A Kreml előzetes tájékoztatása szerint hétfő este a kínai vendég Vlagyimir Putyin államfővel négyszemközti találkozón és közös vacsorán vitatja meg a kétoldalú viszony és a nemzetközi politika kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit, köztük az ukrajnai konfliktust.
Utóbbival kapcsolatban Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója méltatta, valamint visszafogottnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a pekingi rendezési tervet. A kétoldalú kapcsolatok kilátásait hétfőn Putyin a Zsenmin Zsipao, Hszi pedig a Rosszijszkaja Gazeta című lapban megjelent cikkben értékelte.
Kedden az elnökök szűk körű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz egyebek között a gazdasági és a haditechnikai együttműködésről. A tárgyalások lezártával a két vezető nyilatkozik a sajtónak és két közös nyilatkozatot ír alá. Az első „az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kapcsolatainak az új korszakban történő elmélyítéséről”, a második pedig „a kínai–orosz gazdasági együttműködés kulcsfontosságú területeinek 2030-ig szóló fejlesztési tervéről” szól. Ezenkívül tíznél több dokumentumot véglegesítenek még a felek.
Ezután a magas rangú kínai vendég tiszteletére állami díszebédet adnak, amelyre orosz üzletembereket is meghívtak.
Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és a forgalom, amely 2020-ban mintegy 185 milliárd dollár volt, idén eléri a jövő évre tervezett 200 milliárd dolláros szintet.
A kínai vezető látogatásának harmadik napjával kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el hivatalos tájékoztatás.
A Kreml pénteken jelentette be, hogy Hszi Csin-ping március 20–22-én állami látogatást tesz Moszkvában. A kínai vezetőt előző héten harmadszor választották újra a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az oroszországi látogatás lesz az újraválasztása utáni első külföldi útja. Putyin tavaly év végén hívta meg kínai hivatali partnerét Moszkvába, kettőjük videókonferencia formájában megtartott tárgyalása során. Az MTI beszámolója szerint a két vezető eddig több mint negyven alkalommal találkozott egymással különböző diplomáciai és nem hivatalos keretek között.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen nem hagy kétséget afelől, hogy ennek az agressziónak a vége Oroszország számára a teljes körű felelősségvállalás lesz” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij vasárnap éjjeli bejelentkezésében.
Megjegyezte, hogy a héten az Orosz Föderáció újabb sorozatos háborús bűnöket követett el a civilek meggyilkolásával – közölte az Unian ukrán hírügynökség, amely szerint Zelenszkij azt mondta:
A gonosz állam elleni védekezésünk újabb hete ér véget. Egy újabb hét, amikor minden nap és minden éjjel az orosz hadsereg ukrán városokat, falvakat bombázott, és megölte embereinket.
Az orosz légierő SZU–27-ese ezúttal az ukránok által használt, török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónt próbálta megsemmisíteni a Fekete-tenger felett, de nem jártak sikerrel.
#Ukraine: Everyone heard about the recent MQ-9 incident- but we received a recent video that shows a Russian fighter unsuccessfully attempting to take down a much lighter Bayraktar TB-2 over the Black Sea near the coast of Crimea using jet wash in a similar manner. pic.twitter.com/YFAxqaaLz9
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) March 19, 2023
A videót megosztó blog, a Ukraine Weapons Tracker szerint nem egyértelmű, hogy miért nem lőttek ki rakétákat a drónra, de az is elképzelhető, hogy a múlt héten, a Fekete-tengernél történt incidens miatt elbizonytalanodtak az oroszok, és inkább nem akartak kockáztatni.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére március 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 5039 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5386 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 19-én 297 ember, köztük 109 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Jan Emeryk Rosciszewski, Lengyelország franciaországi nagykövete az LCI tévécsatorna műsorában arról beszélt, hogy az orosz–ukrán konfliktus nem csak az oroszok és az ukránok közötti fegyveres konfliktus, hanem annál sokkal több.
Szerinte az ukránok a szövetségesek segítségével, támogatásával a Nyugat alapvető értékeiért és kultúrájáért harcolnak.
Ha Ukrajna nehéz helyzetbe kerül, megnőnek a veszteségei, és előáll az a szituáció, hogy már nem tudja megvédeni magát és a függetlenségét, akkor nem lesz más választásunk, mint résztvevőként belépni a háborúba
– vélekedett a nagykövet.
🔴🗣️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
— LCI (@LCI) March 18, 2023
▶ #Le20HdeDariusRochebin - @DariusRochebin pic.twitter.com/Lj8qWOkkaO
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója korábban azt mondta, hogy a lengyel vezetés elkezdett dolgozni Ukrajna de facto feldarabolásának forgatókönyvein. Szerinte Varsó meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kénytelen lesz támogatni ezt a tervet.
Az orosz hírszerzés szerint Lengyelország nyugat-ukrajnai területek elfoglalására készül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszélt arról korábban, hogy szerinte Lengyelországnak területi követelései vannak Ukrajnával szemben. Az orosz elnök tavaly novemberben úgy fogalmazott, néhány ország, köztük Lengyelország még mindig nem mondott le arról, hogy bekebelezze Ukrajnát, és visszaszerezze a korábban elcsatolt területeket.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Az előző napi közvetítésünk legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ma is!