Ezzel véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább összefoglaltuk a nap legfontosabb történéseit:

• Oroszország nukleáris összecsapásra figyelmeztetett.
• Peszkov: Washington és az európai országok nem engedik, hogy Kijev béketárgyalásokba kezdjen.
• Az oroszok szerint ukrán drónok támadtak a Druzsba vezetékre.
• Megkezdődött a hivatalos orosz–kínai csúcs a Kremlben.
• Ukrán dróncsapás érte a Barátság kőolajvezetéket az oroszok szerint.
• Utcára merészkedett Putyin, nem teszi ki az ablakba, amit kapott.
• Az ukrán hírszerzés birtokába jutott Oroszország titkos terve.
• Kína az eszkaláció miatt aggódik a japán miniszterelnök látogatásával kapcsolatban.
• Furcsa kép terjeng Putyinról az interneten.
• Újabb magas rangú politikus látogatott Ukrajnába.
• Videón, ahogy az ukránok megsemmisítik Moszkva egyik csodafegyverét.
• Putyin séfje megijedt, levelet írt az orosz védelmi miniszternek.

Kijev még mindig várja Peking válaszát, miután azt javasolta, hogy csatlakozzon a háborút lezáró ukrán béketervhez – mondta Volodimir Zelenszkij a Sky News szerint.

Fumio Kishida japán miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján az ukrán államfő elmondta, hogy a javaslatot megtették Kínának – de egyelőre nem érkezett válasz.

A két vezető találkozója egy időben zajlik Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 800 kilométerre lévő moszkvai csúcstalálkozójával. Peking 12 pontos béketervet javasolt, amely azonnali tűzszünetet jelentene mindkét oldalon, de Ukrajna számára területi veszteségeket jelentene.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár óva intette kedden Kínát attól, hogy fegyvereket szállítson Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez, úgy fogalmazott, hogy Peking „egy illegális háborút támogatna”.

Mint mondta, az észak-atlanti szövetség eddig nem látott bizonyítékot arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Moszkvának, de „vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország kérte ezt”. Hozzátette, hogy ez csak elhúzná a háborút.

Jens Stoltenberg megjegyezte: Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos moszkvai találkozója Kína és Oroszország utóbbi években tapasztalt, egyre szorosabbra fűződő kapcsolatába illeszkedik.

Ma, március 21-én az oroszok Szu–35-ös repülőgépről lőttek ki rakétákat Odesszára. A lövések következtében megrongálódott egy ház, és több ember megsérült – értesült az RBC ukrán portál.

Oroszország rakétatámadást indított Odessza régió ellen. A Szu–35-ös vadászgépek a tenger felől indították a rakétákat

– mondta Jurij Kruk, az Odesszai Regionális Légvédelmi Parancsnokság vezetője.

Hozzátette: a légvédelmi erők munkájának köszönhetően a rakéták egy részét megsemmisítették. Az orosz lövések azonban részben megrongáltak egy polgári épületet.

Észtország Norvégia és Hollandia támogatásával közösen újabb tábori mobil kórházat adott át Ukrajnának.

A tallinni védelmi beruházások központjának keddi tájékoztatása szerint a két NATO-partner hozzávetőleg 7,8 millió euróval (3 milliárd forint) járult hozzá a projekthez.

Ahhoz, hogy Ukrajna megnyerhesse ezt a háborút, az kell, hogy Európa együttes erővel nyújtson támogatást

– jelentette ki Hanno Pevkur észt védelmi miniszter.

Észtország Németországgal közösen 2022 márciusában és szeptemberében küldött legutóbb két tábori kórházat. A balti ország adatai szerint ezekben eddig mintegy 10 ezer sebesültet láttak el. A létesítmények mindegyike különleges orvosi konténerekből áll, amelyeket egy erre kiképzett csapat mindössze egy óra alatt üzembe tud helyezni – írta az MTI.

A Pentagon azt tervezi, hogy idén ősszel megkezdi az Abrams harckocsik Ukrajnába történő szállítását – számolt be a Reuters.

Joe Biden amerikai elnök kormánya korábban úgy döntött, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit ad át Kijevnek. A Pentagon állítólag fel akarja gyorsítani a folyamatokat.

Az amerikai fél többször elismerte, hogy nehézségek merültek fel az Abramsok szállításával, üzemanyag-ellátásával és javításával kapcsolatban, valamint közölték, hogy  az ukrán hadseregnek hosszadalmas kiképzésre van szüksége a járművek működtetéséhez.

Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatásán felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, amelyben kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.

A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek e miatt az atrocitás miatt

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters beszámolója alapján Kisidát. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.

A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol várhatóan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – írta a japán külügyminisztérium közleményében, amelyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.

Az elcsatolt Krím északi részén történt robbanás megsemmisítette a vasúton szállított orosz rakétákat – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

Az oroszok által elfoglalt Dzsankoj város vezetője azt mondta, hogy a területet drónok támadták meg. Ukrajna bejelentette a támadást, de nem mondta ki, hogy ő állna mögötte. Ha megerősítést nyer, ez egy ritka kitörés lenne az ukrán hadsereg részéről a 2014 óta elcsatolt Krímben.

Oroszországot már korábban is érte támadás a Krímben, de a legtöbb esetben a felelősséget Ukrajna vagy nem ismerte el, vagy valamilyen partizánszabotázsnak tulajdonította.

Ez a csapás, ha megerősítést nyer, azt sugallja, hogy az ukrán légierő képessége megnőtt a drónok bevetésére.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nem pályázhat a semleges közvetítő szerepére az ukrajnai békefolyamatban, mivel részesei az Oroszország elleni konfliktusnak – közölte az orosz külügyminisztérium az állami hírügynökséggel.

A tárca a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke, Wolfgang Ischinger azon javaslatára reagált, amelynek értelmében fel kell állítani egy kapcsolattartó csoportot az ukrajnai „békefolyamat elindítására”, amiben Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek is szerepet kell vállalnia.

Hivatalosan nem tudunk erről a kezdeményezésről (csak a sajtóból). Mindazonáltal Ischinger elképzelése jogosan vet fel kérdéseket. Mindenekelőtt azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folyik

– közölte a tárca.

A minisztérium állásfoglalásában rámutatott, hogy a nevezett országok fegyverrel és „zsoldosokkal”, valamint hírszerzési adatokkal látják el Ukrajnát, és katonákat képeznek ki részére. Továbbá szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, zárolták a külföldi kintlévőségeit, bíróságot terveznek felállítani az orosz vezetés megbüntetésére, zsarolják Moszkva barátait, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.

Ezek az országok támogatják Zelenszkij ál-békekezdeményezéseit, amelyek valójában nem jelentenek mást, mint a valóságtól elrugaszkodott ultimátumot, amely országunk kapitulációját követeli

– hangoztatta az orosz külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a RIA Novosztyinak.

Emlékeztetett rá, hogy a nevezett országok 2014-ben „támogatták az alkotmányellenes kijevi államcsínyt”, és „elszabotálták” a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.

Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy újjal mutogasson Kínára, még kevésbé, hogy hibáztassa Kínát – jelentette ki kedden a kínai külügyi szóvivő.

Vang Ven-pin ezt arra válaszul mondta, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott: Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásával „diplomáciai fedezéket” nyújt a háborús bűnök oroszországi elkövetéséhez.

Nem Kína idézte elő az ukrajnai válságot. Nem is részese a válságnak, és egyetlen félnek sem adott fegyvereket

– jegyezte meg Vang.

Mindezt kiegészítette azzal, hogy szinte nincs olyan konfliktus Európában és a világon, amelyhez az Egyesült Államoknak ne lenne köze.

A béke védelmezőjeként tünteti fel magát, miközben folyamatosan juttat fegyvereket a csataterekre

– jegyezte meg a szóvivő.

Vang ismét elmondta, amit szerinte Peking már többször hangoztatott, hogy az ukrajnai kérdésben egyre nagyobb a béke és a racionalitás iránti igény. Az országok többsége a feszültségek enyhítését támogatja, béketárgyalásokat akar, és ellenzi, hogy olajat öntsenek a tűzre.

Az Egyesült Államoknak objektív nézőpontból kellene megítélnie Kína és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a béketárgyalásokra, ahelyett hogy görcsösen ragaszkodik a hidegháborús mentalitáshoz, egyúttal tartózkodnia kellene a konfliktus elhúzódásának és eszkalációjának elősegítésétől

– húzta alá a szóvivő.

Hszi Csin-ping oroszországi látogatása „azt sugallja: Kína nem érez felelősséget abban, hogy számonkérjék az elnököt az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért” – jelentette ki Blinken Vlagyimir Putyinra utalva hétfői washingtoni tájékoztatóján.

Ugyanott arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok örömmel fogadna minden olyan békekezdeményezést, amely „az igazságos és tartós békét segíti elő”, és támogatja Kína 12 pontos javaslatának egyes elemeit is, beleértve a polgári lakosság védelmét és a nukleáris biztonság biztosítását.

A harcok leállítására irányuló minden terv alapvető eleme azonban „Ukrajna szuverenitásának és területi egységének fenntartása” kell hogy legyen – mondta, és világossá tette, hogy Washington számára „minden olyan terv, amely nem helyezi előtérbe ezt a kritikus elvet, a legjobb esetben is késleltetési taktika, vagy csupán egy igazságtalan végeredmény elérését segíti elő” – írta az MTI.

Hszi Csin-ping elnök oroszországi látogatása nagyon fontos, és úgy is felfogható mint Peking segítségnyújtási ajánlata az ukrajnai béke megteremtéséhez – mondta Francesco Sisci, a pekingi székhelyű Renmin University of China Európai Tanulmányok Központjának professzora a TASZSZ-nak adott interjújában.

Sisci szerint a kínai vezető azért utazott Moszkvába, hogy segítsen a békés megoldás megtalálásában.

Tudjuk, hogy Kína kommunikációt és kapcsolatokat tart fenn az ukránokkal, így Peking azon kevés politikai szereplők egyike, amely segíthet mindkét félnek békés megoldást találni

– mondta az olasz elemző.

Kedden a Donbászban meghalt egy új-zélandi férfi, aki a fronton harcolt Ukrajna oldalán. A Telegraf beszámolója szerint Kane Te Tai, az Új-zélandi Védelmi Erők egykori katonája közel egy éve tartózkodott a háború sújtotta országban.

Az új-zélandi külügyminisztérium közölte, hogy tudomása van a férfi haláláról. Kane fiatalon vonult be a hadseregbe, és többek között Afganisztánban is szolgált. A férfi édesanyja elmondta, fia azért döntött úgy, hogy Ukrajnába megy, mert úgy érezte, kötelessége megvédeni azokat, akiket támadás ér.

Halála előtt egy Bahmut melletti falu felszabadítása alatt Kane megmentette Olekszij Gordejev ukrán katonát, aki 42 napot töltött egy pincében. Kane sosem tartotta magát zsoldosnak, és úgy érezte, hogy közös ügyet szolgál az ukránokkal. Ő a harmadik új-zélandi, aki Ukrajnában vesztette életét.

Kína az invázió kezdete óta több mint 12 millió dollár értékben adott el drónokat és drónalkatrészeket Oroszországnak – jelentette a The New York Times egy harmadik féltől származó hivatalos orosz vámadatokra hivatkozva.

A szállítmányok a világ legismertebb dróngyártójának, a DJI kínai technológiai vállalatnak és kisebb cégeknek a termékeiből állnak – írja a The Telegraph.

A DJI kvadkopterdrónokat gyárt, amelyek kulcsfontosságúvá váltak Moszkva ukrajnai harcában. Drónjainak értékesítése Moszkvába annak ellenére folytatódott, hogy a cég azt mondta, felfüggeszti a szállítást mind Oroszországba, mind Ukrajnába. Ugyanakkor Kijev szintén a DJI drónjaira támaszkodik háborús erőfeszítéseiben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban megerősítette, hogy meghallgatta Dmitrij Kuleba külügyminisztertől az Oroszországgal folytatott háború békés rendezésére vonatkozó javaslatot Kínától. Azonban, mint Zelenszkij hangsúlyozta, nem kapott semmilyen hivatalos dokumentumot ebben az ügyben.

Az ukrán államfő tájékoztatása szerint sor került egy informális párbeszédre Peking és Kijev között. „És valóban azt mondták, hogy van egy ötletük a békére” –mondta Zelenszkij.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának már van saját béketerve, és ahhoz ragaszkodik.

A dán királyi haditengerészet hadihajói a Balti-tengeren, Bornholm szigetétől keletre települtek ki – közölte kedden a Berlingske napilap a haditengerészeti parancsnokság vezérkarára hivatkozva.

A jelentés a Niels Juel korvettről, a Rota őrhajóról és a Soloven búvártámogató hajóról szól. A hajókat pontosan azon a tengeri szakaszon észlelték, ahol szabotázsakciót követtek el az Északi Áramlat 2 gázvezetéken – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Gazprom egyik hajója bizonyítékot talált arra, hogy az Északi Áramlat gázvezetéken még egy robbanószerkezetet helyezhettek el 30 kilométerre az előző terrorcselekmény helyszínétől – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten. A Gazprom engedélyt kapott a dán hatóságoktól az Északi Áramlat robbantási helyszíneinek felmérésére – tette hozzá az elnök.

Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy a legfelső Tanács keddi plenáris ülésén három új minisztert neveztek ki – írja a Kárpáti Igaz Szó.

• Az innovációért, az oktatás, a tudomány és a technológia fejlesztéséért felelős miniszterelnök-helyettes lett Mihajlo Fedorov. Az erről szóló határozatot 311 képviselő támogatta.
• Okszen Liszovij lett az új oktatási és tudományos miniszter, rá 313 képviselő voksolt.
• Az Ukrzaliznicja vasúttársaság korábbi vezetőjét, Alexander Kamisint pedig a stratégiai iparágakért felelős tárca miniszterévé választották meg 312 szavazattal.

Az ukrán hadsereg visszaverte az oroszok előrenyomulását Bahmut központjában – közölte kedden egy magas rangú ukrán tábornok az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió szerint.

„Az ellenség rohamcsoportjai megpróbálnak a külvárosból a város központjába előrenyomulni, de a védelmi erőink a nap 24 órájában dolgoznak, és megsemmisítik őket” – jelentette Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint senki sem hitte volna, hogy Bahmut ilyen intenzív orosz támadások mellett ilyen sokáig kitart.

Olaszország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, függetlenül attól, hogy ez rövid távon milyen hatással lehet az olasz kormány népszerűségi mutatójára – jelentette ki Giorgia Meloni miniszterelnök.

Továbbra is ezt fogjuk tenni, mert a nemzeti értékek és érdekek szempontjából helyes

– mondta a szenátus előtt az Európai Tanács március 23–24-i ülése előtt tartott beszédében – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kedden megerősítette, hogy Varsó csatlakozik az Ukrajna védelmi kapacitásainak növelését érintő, közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz.

Müller azután nyilatkozott erről a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP), hogy lengyel képviselő nem volt ott a megállapodást hétfőn aláíró tizenhét uniós tagállam tisztviselői között. A szóvivő közölte: a megállapodás jóváhagyásával összefüggő lengyelországi eljárás folyamatban van.

Mivel az egyik legnagyobb lőszergyártóként mi kedvezményezettjei vagyunk ennek a projektnek, természetesen csatlakozunk hozzá

– tette hozzá.

Piotr Müller azt mondta, a megrendeléseket nagyrészt Lengyelország kapja. Köztük több olyan gyár, amelyek fontos szerepet töltenek be a lengyel hadsereg ellátásában.

Véleménye szerint 

Lengyelország számára kedvezőnek, Ukrajna szempontjából pedig fontosnak minősítette a megállapodást hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke is. Kiemelte a dokumentum azon záradékait, amelyek a már elköltött pénzről szólnak.

„Nem csak a jövőben elköltendő pénzről van szó. Azok az országok, amelyek már adtak lőszertámogatást Ukrajnának, visszamenőleg megkaphatják a beszerzések ellenértékét” – magyarázta Przydacz.

Ukrajnát a lőszerszállítmányok abban segítik, hogy Oroszországot a lehető legtávolabbra szorítsák vissza a megszállt területektől – fűzte hozzá az államtitkár.

Washington az elmúlt hetekben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jövőben elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, amely alapján Kína fegyvereket szállít Oroszországba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég felszólította Pekinget, hogy gondolja át az Oroszországgal való kapcsolatát, és ne küldjön fegyvereket Moszkvának. Az ukrán államfő akkor úgy fogalmazott: egy Oroszország–Kína-szövetség kirobbanthatná a harmadik világháborút.

A megfogalmazott aggodalmakkal szemben Peking tagadta, hogy fegyvereket küldene az oroszoknak, és számos szakértő is kizárta ennek a lehetőségét.

Külpolitikai elemzők szerint Vlagyimir Putyin komoly támogatásra számít Hszi Csin-pingtől az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban, de a szakértők többsége nem gondolja azt, hogy a két vezető moszkvai egyeztetése azzal zárulna, hogy Kína beleegyezik abba, hogy katonai támogatást adjon az orosz hadseregnek.

Yu Jie, a Chatham House ázsiai csendes-óceáni programjának Kínával foglalkozó tudományos főmunkatársa azt mondta, hogy nem tartott Moszkvába Hszi Csin-pinggel a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg első embere, ami eléggé jelzésértékű.

Ez egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy Peking valószínűleg nem fog semmilyen közvetlen katonai támogatást adni Moszkvának annak ellenére, hogy egyes szakértők erre tettek célzásokat

– fogalmazott Yu Jie.

Robert Murrett, a Syracuse Egyetem Biztonságpolitikai és Jogi Intézetének igazgatóhelyettese azonos álláspontot képvisel, szerinte Kína inkább békeközvetítői szerepet akar betölteni a felek között, és Hszi Csin-ping nem akarja, hogy a háború eszkalálódjon – írja a Sky News.

A kijevi bejelentés, amelyet az insidethegames.biz portál ismertetett, a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) kongresszusának március 10-i döntésére válaszul született, amellyel az FIE lehetővé tette az orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy semleges státuszban részt vegyenek a sportág nemzetközi versenyein – közölte az MTI. 

Az FIE határozata ellen tiltakozva elébb a német, majd a svéd és a finn vívószövetség is lemondta saját nagy nemzetközi versenyeinek megrendezését. Ukrajna teniszszövetsége ugyanakkor magát a bojkottot nem tartja hatékony megoldásnak.  

Egy ilyen döntés az ukrán tenisz tönkretételéhez vezetne, mert szinte minden versenyen részt vesznek az oroszok, és nem az ők, hanem az ukránok elleni szankcióvá válna önkéntes távolmaradásunk

– hangzik a kijevi állásfoglalás.

A Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) az ukrajnai háború miatt felfüggesztette Oroszország és az inváziót támogató Fehéroroszország sportolóinak részvételét a szervezet égisze alá tartozó csapatversenyeken, viszont semleges státuszban egyénileg indulhatnak a férfi és női profi játékosokat összefogó szervezetek (ATP és WTA) tornáin.

Ha megengedik az oroszoknak és a fehéroroszoknak, hogy versenyezzenek, akkor velük kell játszani és nyerni, nem pedig elkerülni a csatát

– áll az ukrán sportági szövetség közleményében.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum első, keddi ülésén azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogtalan és agresszív háborúja ébresztő volt, amely rávilágított, hogy a változó geopolitikai környezetben összefogásra, a partnerségek megerősítésére és új együttműködések létrehozására van szükség.

Borrell brüsszeli beszédében kiemelte: egyetlen ország sem képes egyedül szembenézni a hatalmi politika visszatérésével, egyedül kezelni a hagyományos és hibrid fenyegetések keveredését, az éghajlatváltozás következményeit és a természeti erőforrásokért folyó fokozott versenyt. Szerinte ezek a kihívások globális következményekkel járnak.

A főképviselő hozzátette: a jelenlegi, változó geopolitikai környezetben a kölcsönösen előnyös biztonsági és védelmi partnerségek elengedhetetlenek a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a hatékony multilateralizmus fenntartásához, a közös célok eléréséhez, valamint a világbékéhez és biztonsághoz való hozzájáruláshoz.

Közölte: az EU 2022-ben elfogadott biztonságpolitikai és védelempolitikai iránymutatása, az úgynevezett stratégiai iránytű mentén az EU megkezdte elmélyíteni és megerősíteni együttműködését régi és új partnereivel. Az iránytű meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket az EU követni fog annak érdekében, hogy megerősítse cselekvőképes, hatékony és felelős szereplőként betöltött pozícióját a biztonság és a védelem területén, hozzájárulva ezzel polgárai biztonsága és jóléte védelméhez, valamint a nemzetközi békéhez és stabilitáshoz.

Erős európai védelmet építünk. Egy cselekvőképesebb Európát, amely képes megvédeni értékeit és érdekeit. Az Európai Unió elkötelezett a nemzetközi béke, a biztonság és a stabilitás megerősítése, valamint az ENSZ Alapokmányában meghatározott, szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme mellett

– fogalmazott az uniós diplomácia vezetője az MTI beszámolója szerint.

A magyar kormány ismét a parlament elé terjeszti az orosz–ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítását. Ehhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A javaslat célja, hogy az Országgyűlés újra felhatalmazza a kormányt arra, hogy a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa.

„A fegyveres konfliktus, a humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak, emiatt indokolt a különleges jogrend fenntartása” – áll a kormány hivatalos honlapján közzétett összefoglalóban.

További részletekről itt olvashatnak:

Kapcsolódó

A kormány ismét meghosszabbíthatja a háborús veszélyhelyzetet

A javaslat már meg is jelent a kabinet honlapján.

Oroszország egyik legjobb egyetemének hallgatóitól megtagadják a diplomájukat, hacsak nem írják alá a mozgósítási parancsot – állítják az érintettek.

A Moszkvai Repülési Intézet leendő diplomásai azt mondták, hogy csak akkor hitelesítik a diplomájukat, ha beleegyeznek abba, hogy bevonulnak a hadseregbe.

Ez vélhetően része Oroszország szélesebb körű mozgósítási tervének, amelynek keretében országszerte több ezer fiatalembert hívnak be a hadseregbe – írja a Sky News.