Orosz titkár: Olyan fegyvereink vannak, amik az Egyesült Államokat is képesek megsemmisíteni

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók még egyszer a nap legfontosabb történései:

• Videón, ahogy gránátvetővel kifüstölik az oroszokat a lövészárokból.
• ISW: Putyin még mindig hisz benne, hogy elfoglalhatja egész Ukrajnát.
• A CNN szerint ez lehet Putyin célja Belaruszban az atomfegyverekkel.
• Kreml: A nyugati kritika nem változtatja meg Putyin tervét.
• Rögzítették, ahogy az ukránok megsemmisítik az oroszok harci rendszerét.
• Egy orosz titkár szerin Oroszországnak olyan fegyverei vannak, amik az Egyesült Államokat is képesek megsemmisíteni.

Köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk!

Hétfő délután elfogadta az Országgyűlés a Finnország NATO-csatlakozási kérelmét ratifikáló javaslatot.

A szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel. Svédország NATO-csatlakozási kérelméről ugyanakkor később születik döntés.

A témáról készült teljes cikkünk ide kattintva érhető el.

Oroszország technológiát szállít Iránnak, hogy partnere megerősítse kiberhadviselési képességeit – írta meg a The Wall Street Journal.

A két ország közötti katonai együttműködés folyamatosan szélesedik, mióta Oroszország háborút indított Ukrajnában.

Irán 2022-ben digitális megfigyelési eszközöket alkalmazott a tüntetők felkutatására és őrizetbe vételére, és bizonyos régiókban internet-hozzáférési korlátozásokat is bevezetett, hogy akadályozza a tiltakozások terjedését.

A The Wall Street Journal az ügyet ismerő személyekre hivatkozva jelezte: orosz tisztviselők állítólag úgy látják, hogy az Iránnal kötött katonai szövetség előnyei felülmúlják az esetleges hátrányokat.

Oroszország szeptember óta vet be Iránban gyártott Shahed kamikaze drónokat az ukrajnai háborúban – emlékeztetett a lap.

Az uniós eszközöknek köszönhetően Lengyelország többszörösére fogja növelni lőszergyártási kapacitásait – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfőn a Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztossal közösen tartott sajtóértekezleten.

A délkelet-lengyelországi Nowa Deba községben működő Dezamet lőszergyártó üzemben a Morawiecki, Breton, valamint Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter részvételével lefolytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Morawiecki megerősítette: Lengyelország csatlakozott az Ukrajna védelmi kapacitásai növelését célzó, közös lőszerbeszerzésről szóló európai megállapodáshoz, amelyet múlt héten Brüsszelben írtak alá – számolt be az MTI.

Thierry Breton a Morawieckivel közös sajtókonferencián felszólította az uniós tagállamokat, hogy minél gyorsabban adják át Ukrajnának az összes, rendelkezésükre álló lőszertartalékot, elsősorban 155 milliméteres lövedékeket, de 120 millimétereseket is.

Kína után Gitanas Nauseda litván elnök is elítélte Oroszország tervét, miszerint taktikai atomfegyvereket telepítene a szomszédos Belaruszba.

Az orosz nukleáris zsarolás folytatódik. Meg kell akadályozni, hogy az agresszor nukleáris katasztrófát idézzen elő

– írta a Twitteren a balti NATO- és EU-tagállam elnöke.

Vitalij Barabas, Avdijivka város katonai adminisztrációjának vezetője március 27-én közölte, hogy a városban kialakult helyzet súlyosbodása miatt a Donyeck területén található frontvárosba lezárták az utat a civilek előtt – így a sajtó és az önkéntesek előtt is.

A városban összesen még mintegy 2000 civil, köztük hét gyermek él. Nincs víz- és áramellátás, és folyamatosak a bombázások – írta meg a The Kyiv Independent Twitteren.

Kisida Fumio japán miniszterelnök március 27-én a felsőház plenáris ülésén kijelentette, felszólítja Kínát, hogy felelősségteljesen járjon el Ukrajnával kapcsolatban – írja a Kyiv Independent.

Japán nyilatkozata Peking február 24-én közzétett 12 pontos „béketervére” utalt, amely mindkét felet „párbeszédre való törekvésre” szólítja fel.

„Oroszország az engedmények semmilyen jelét nem mutatja, miközben folyamatosan támadja Ukrajnát” – jegyezte meg a miniszterelnök.

Kisida Fumio nemrég arról tájékoztatott, hogy Japán 30 millió dollárt különít el nem halálos fegyverek vásárlására Ukrajna számára a NATO vagyonkezelői alapján keresztül.

A miniszterelnök hozzátette, hogy Tokió emellett 470 millió dolláros vissza nem térítendő támogatást nyújt Ukrajnának az ország energiaszektorának és más iparágaknak.

Berlin legfeljebb 28 darab önjáró löveget fog vásárolni azoknak az ágyúknak a helyébe, amelyeket még tavaly küldtek Ukrajnának – írja a Sky News. Erről a német parlament a költségvetési bizottság szerdai ülésén dönt.

A német kormány eddig 14 tarackot szállított le Kijevnek, és az eredeti tervek szerint csak nyáron akarta kérni ezek cseréjét a parlamenttől. A beszámoló szerint azonban Boris Pistorius német védelmi miniszter azért hozta előre a javaslatot, mert bírálatok érték, hogy a haditechnikai eszközök utánpótlása túlságosan lassan halad.

A költségvetési tervezet szerint a védelmi minisztérium célja, hogy a német Krauss-Maffei Wegmann fegyvergyártótól mintegy 180 millió euróért legalább 10 önjáró löveget szerezzen be, és opciós jogot szerezzen további 18 darab megvásárlására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjába látogatott, ahol találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával. Közösen nézték meg az orosz lövedékek által megrongált dnyeperi vízerőművet.

A dnyeperi vízerőmű fontos része a zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságát fenntartó rendszernek. Volodimir Zelenszkij elnök megmutatta nekem a gáton a közelmúltban okozott károkat

– írta a Twitteren Grossi.

Az Obozrevatyel ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a vízerőművet már többször érte orosz rakétacsapás. Legutóbb március 9-én hallatszottak erőteljes robbanások az erőmű környékén.

A hírportál szerint ezen a héten Grossi ellátogat az ideiglenesen megszállt Enerhodarban található zaporizzsjai atomerőműbe is. Elmondása szerint annak ellenére, hogy a NAÜ-misszió hét hónapja dolgozik az erőmű területén, a nukleáris létesítményben továbbra is instabil a helyzet.

Egy nappal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testületének ülése előtt öt ország, Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország ismételten hangsúlyozta, az ukrajnai háború miatt nem támogatja, hogy az orosz és a belorusz sportolók visszatérjenek a nemzetközi színtérre.

Közös közleményükben hangsúlyozták, nem változott az álláspontjuk, és nemzetközi versenyeikre változatlanul nem hívják meg az oroszokat és beloruszokat.

A NOB korábban arra kérte a feleket, hogy vizsgálják felül a döntésüket. Az ötkarikás szervezet szerint semleges színekben indulhatnának olyan orosz és belorusz sportolók, akik elutasítják az ukrajnai háborút, és maximálisan megfelelnek a doppingszabályzatnak.

Az „ötök” szerint akkor térhetnének vissza a nemzetközi vérkeringésbe az orosz és belorusz sportolók, ha Oroszország beszünteti a beloruszok által támogatott háborút, továbbá visszaáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása.

A NOB végrehajtó bizottsága kedden ülésezik Lausanne-ban, az egyik fő napirendi pont az orosz és belorusz sportolók helyzete lesz – adta hírül az MTI.

Felrobbantották egy magas rangú orosz parancsnok autóját az oroszok által megszállt Mariupolban – közölték ukrán tisztviselők a CNN beszámolója szerint. A városi tanács közleménye szerint a robbanás a város Primorszkij kerületének egyik központi részén történt, de nem nevezték meg az orosz tisztet, és azt sem közölték, hogy a robbanásnak voltak-e áldozatai.

A TASZSZ később azt jelentette, hogy a robbanásban Mihail Moszkvin rendőrfőnök autóját robbantották fel. „A rendőrfőnök él, jól van, az autó néhány méterre tőle robbant fel, és csak kisebb zúzódásokat szenvedett a támadásban” – írta az orosz közigazgatás a hírügynökségnek küldött közleményében.

Kína ellenzi Oroszország tervét, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen Belaruszba – írta meg Twitteren a Visegrád24.

Egy nukleáris háborúnak nincsenek nyertesei. A nukleáris fegyverrel rendelkező államok közötti háborúkat el kell kerülni, és csökkenteni kell a stratégiai kockázatokat

– fogalmazott Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő.

Az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn a Donyeck megyei Szlovjanszk városára, az eddigi adatok szerint két helyi lakos vesztette életét, és legalább 29-en sérültek meg – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegramon.

„Egy újabb nap, amely az Oroszországi Föderáció terrorjával kezdődött. Az agresszor állam a mi Szlovjanszk városunkat lőtte. Vannak halottak és különböző súlyosságú sebesültek. Minden szolgálat a helyszínen dolgozik, segítséget nyújtanak, és takarítják a romokat” – Volodimir Zelenszkij ukrán így kommentálta a történteket a közösségi oldalán. Az államfő videofelvételt is közzétett a becsapódások helyszínéről, a képeken romokban álló épületek és kigyulladt autók láthatók.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy Ukrajna nem bocsátja meg „az ellenségnek az emberek megfélemlítését, halálát és sérüléseiket, minden orosz terroristát legyőznek és felelősségre vonnak”.

Kirilenko közölte, hogy az orosz erők helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perc körül találták el a városközpontot két Sz–300-as rakétával.

A támadás következtében adminisztratív épületek és irodaházak rongálódtak meg, öt toronyházban és hét családi házban keletkezek károk.

A kormányzó hozzáfűzte, hogy az orosz erők ugyancsak lőtték a Szlovjanszktól mintegy 30 kilométerre délre fekvő Druzskivka települést, ahol két Sz–300-as rakéta szinte teljesen romba döntötte a helyi árvaházat. 

Az előzetes információk szerint a Druzskivkát ért támadásban senki sem sérült meg – számolt be az MTI.

A brit katonai hírszerzés hétfői jelentésében arról a támadásról írt, amelyet még az előző csütörtökön hajtottak végre az ukránok Szevasztopolban.

Azt írták, hogy az ukránok összesen 4 távvezérelt eszközzel (3 csónakkal és 1 drónnal) indítottak támadást, de az oroszok az összeset megsemmisítették még időben, és ezáltal sikerült megvédeniük a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat.

A brit hírszerzők mindemellett felhívták a figyelmet arra, hogy az orosz hajók továbbra sincsenek biztonságban, és emlékeztettek arra, hogy 2022. október 29-én egy hasonló támadással az ukránoknak már sikerült megrongálniuk két orosz hadihajót Szevasztopolban. Az ehhez hasonló támadások pedig végső soron korlátozhatják az orosz haditengerészet hadműveleti képességeit – írták. 

Meghalt Dmitrij Liszickij orosz ejtőernyős-parancsnok, akinek 2014-ben nagy szerepe volt abban, hogy Ilovajszknál a donbaszi szakadárok (vélhetően az orosz hadsereg bizonyos egységeinek segítségével) súlyos vereséget mértek az ukrán erőkre.

Az ilovajszki katlanban legkevesebb 200 ukrán katona vesztette életét (de egyesek inkább 400 körülire becsülték a halálos áldozatok számát). Az esemény megrázta az ukrán közvéleményt: Kijev még 2014-ben titkosította az ilovajszki eseményekről szóló hivatalos iratokat, arra hivatkozva, hogy a túlzott médiafigyelem az orosz fél érdeke, mert ezzel pánikot és tiltakozó mozgalmakat akar kiprovokálni a kijevi vezetés ellen.

Az orosz sajtóban eltérő híresztelések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy mi okozta az ejtőernyős-parancsnok halálát, akit sztavropoli otthonában találtak holtan: egyesek öngyilkosságot emlegettek, mások szerint az ukránok gyilkolhatták meg, bosszúból a 2014-es eseményekért. Biztosnak mindössze az tűnik, hogy Liszickij meghalt, és egy golyó végzett vele.

Orlando Bloom Volodimir Zelenszkijjel találkozott. A színész ukrajnai humanitárius útján kereste fel az elnököt – írja az Evening Standard.

Fotó: @zelenskiy_official / Reuters

Orlando Bloom az UNICEF nagykövete, a találkozóval a szervezet humanitárius munkáját kívánta népszerűsíteni. Bloom elmondta, lenyűgözte őt az ukránok bátorsága és rugalmassága. 

Zelenszkij üdvözölte az UNICEF munkáját, és kijelentette, hogy a gyermekek biztonsága és fejlesztése továbbra is kormánya prioritása.

Bloom egy gyermekközpontot és bombabunkereket is meglátogatott Kijevben. Mint mondta, ezeken a helyeken „a lelki gyötrelem kézzelfogható volt”.

Videófelvétel készült egy kelet-ukrajnai helikopteres rajtaütésről, amin az látható, hogy az ukrán gépek rakétaesőt zúdítanak a célpontokra.

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ukránok helikopterállománya viszonylag elavult, és a tüzelésekkor leginkább csak a szerencsére, tapasztalatra tudnak hagyatkozni, ezért nagy szükségük lenne modernebb gépekre. 

Varsó nem adja át Kijevnek az összes MiG–29-es vadászgépét, a szállítások egymás után történnek majd.

Nem, nem hiszem, hogy az összes MiG–29-es vadászgépet odaadjuk Ukrajnának

– mondta Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes az RMF 24-nek.

Pawel Jablonski

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Szerinte a vadászgépeket egymás után adják át, hogy a szállítások hatékonyak legyenek. A diplomata továbbá biztosított arról mindenkit, hogy Lengyelország biztonságát is megerősítik – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Korábban egyes lengyel médiumok úgy becsülték, hogy Varsó 40 MiG–29-essel rendelkezik, de az ország légiereje csak 29 gépet használ. A többi vadászgép évek óta használaton kívül áll, anélkül, hogy javították vagy korszerűsítették volna azokat.

Korábban több videó is felkerült az internetre, melyek szerint az ukránoknak szállított Leopard 2 harckocsik közül több is elakadt a sárban, azonban most úgy tűnik, ez nem igaz.

A videón az látható, ahogyan a katonák próbálják kimenteni a harckocsit a sárból. Az egyik, széles körben elterjedt állítás szerint ezeket az újonnan érkezett Leopard 2 harckocsikat az orosz hadsereg gyorsan elfoglalta, miután elakadtak az ukrán sárban. 

Miután a The Cube egy fordított képkeresést végzett a videó képernyőfelvételének felhasználásával, megtalálta az eredeti videót az Instagramon – közölte az Euronews.

Minszk azzal vádolta Varsót, hogy szándékosan lassítja az Európai Unióba tartó teherautók és személygépkocsik mozgását a határon, azt állítva, hogy Varsó nem hajtja végre a kétoldalú megállapodásokat – közölte a Sky News. 

Péntek óta a belorusz–lengyel határ egyetlen megközelíthető határátkelőhelye, Kukuryki előtt a sor megduplázódott, és mostanra ezer autó áll sorban

– közölte az ország határbizottsága. 

Az állítások napokkal azután hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket állomásoztat Belaruszban, amelyet szövetségese, Alekszandr Lukasenko vezet. A fegyverek áthelyezése a volt Szovjetunió országába a NATO és Ukrajna elítélését váltotta ki.

Az ukrán hadsereg hétfő reggeli jelentése szerint az invázió kezdete óta mintegy 171 160 katonát vesztett az orosz fél.

Azt írták, hogy az utóbbi 24 órában 610 fő volt az oroszok embervesztesége. A háború kezdete óta az emberek mellett többek közt 3595 harckocsit, 6953 páncélozott harcjárművet, 305 repülőt és 291 helikoptert is vesztett az orosz fél az ukrán hadijelentés szerint.

Ivan Fedorov, Melitopol ukrán polgármestere jelentette, hogy hétfőn több robbanás is történt a városban.

A polgármester azt írta a Kyiv Independent szerint, hogy egy olyan épület szenvedett károkat, amelyet az orosz rendfenntartók használtak.

Vlagyimir Rogov zaporizzsjai orosz kormányzó azt mondta, hogy a robbanásokat egy ukrán tüzérségi csapás okozta, és az anyagi károk mellett négy ember is megsérült.

A dél-ukrajnai Melitopolt még a háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, de azóta már több alkalommal is ukrán csapás érte a várost, illetve egy partizánmozgalom is működött a térségében.