Virág
EUR 410,38 Ft USD 392,49 Ft GBP 491,70 Ft BUX 79 472 OTP 21 700 Ft MOL 2 718 Ft
-1 °C
5 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 7 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Belarusz területéről indítják támadásaikat az oroszok

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kuli Orsolya

    A Pentagon vezetője, Lloyd Austin úgy véli, hogy az ukránoknak jelenleg a harctéren nagy hatótávolságú légvédelmi fegyverekre van szüksége – írja a Voice of America.

    Az ukránok fő szükséglete jelenleg a légvédelem. Ez kritikus szükséglet a csatatéren. Emellett nagy hatótávolságú fegyverekre és páncélozott járművekre is szükségük van. Mi jelentős csomagot biztosítunk számukra ezekből, és ezek mellett kiképezzük őket, valamint garantáljuk számukra a fegyverek fenntartását is

    – mondta Lloyd Austin.

    Ezt szem előtt tartva Austin azt is megjegyezte, hogy az F–16-os repülőgépek nem fognak segíteni Ukrajnának a háború e szakaszában.

  • Kiss Márton Balázs

    Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy aggódik Moszkva azon fenyegetései miatt, miszerint nukleáris fegyvereit Belaruszba telepíti – írja a CNN.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök március 25-én azzal fenyegetőzött, hogy országa taktikai atomfegyvereket szándékozik állomásoztatni Belaruszban kiképzés céljából, ami a legutóbbi az Ukrajnával és a Nyugattal szembeni moszkvai nukleáris fenyegetések sorában.

    A vezető szerint a taktikai atomfegyverek „különleges tároló létesítménye” július 1-jére készül el.

  • Kiss Márton Balázs

    Az orosz Wagner-zsoldoscsoport valószínűleg elfoglalta az AZOM ipari komplexumot Bahmut északi részén – közölte a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) a legutóbbi jelentésében.

    A szakértők szerint az orosz erők jelenleg a város nagyjából 65 százalékát tartják ellenőrzésük alatt.

    Az ISW értékelése szerint a Wagner valószínűleg azon dolgozik, hogy megszilárdítsa a pozícióit Bahmut északi és középső részén, hogy aztán a városközpont felé tudjon nyomulni. Ha ez sikerül, akkor kiterjesztheti ellenőrzési övezetét a város nyugati szeglettére – írták.

  • Kuli Orsolya

    Oroszország Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétarendszerekkel és több ezer katonával kezdett hadgyakorlatot – jelentette be az orosz védelmi minisztérium szerdán. Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban ismertette azt a törekvését, hogy a Topol rakétarendszert felváltó Jarsz rakétarendszerek Oroszország „legyőzhetetlen fegyverzetének” és a szárazföldről indítható nukleáris arzenáljának egyik fő részévé váljanak.

    Több mint 3000 katona és mintegy 300 hadfelszerelés része a hadgyakorlatnak – közölte a moszkvai védelmi tárca a Telegram-csatornáján közzétett közleményében. A gyakorlat keretében ellenőrzik az omszki és a novoszibirszki rakétabázist. A Jarsz hordozható rakétarendszerekkel három orosz régióban gyakorlatoznak – tájékoztatott a védelmi minisztérium.

    Ezenkívül a stratégiai rakétarendszereket irányító személyzet egy sor olyan katonai feladatot hajt végre, amelyek célja a fegyverzet álcázása és a korszerű légi felderítési eszközök elhárítása, együttműködésben a központi katonai kerület és a légierő egységeivel és kötelékeivel

    – olvasható a közleményben.

    Korábbi közlések szerint a Jarsz rakétarendszerek 12 ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. Katonai és védelmi témákkal foglalkozó elemzések szerint ezek a rendszerek képesek több, egymástól függetlenül becélozható nukleáris rakétafej hordozására, és akár katonai teherautókról vagy rakétasilókból is indíthatók.

    Az Ukrajna elleni háború 2022. februári megindítása óta Oroszország számos hadgyakorlatot hajtott végre önállóan vagy más országokkal, köztük Kínával és Dél-Afrikával együtt. Az Oroszországgal és Ukrajnával is határos Fehéroroszországgal Moszkva tavaly több átfogó gyakorlatot tartott.

  • Kiss Márton Balázs

    Robbanások hallatszottak az oroszok által megszállt Melitopol városában – jelentette Ivan Fedorov száműzött polgármester a Telegramon.

    Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja régió oroszok által kinevezett vezetője szintén a városra mért ukrán csapásról számolt be, amely állítólag egy „vasúti raktárat” ért.

    A Zaporizzsjai területen fekvő, mintegy 150 ezer lakosú Melitopolt február végén, néhány nappal a háború kezdete után foglalta el Oroszország. A város Herszon és Mariupol között, a Fekete-tenger partjától néhány kilométerre északra fekszik.

  • Kuli Orsolya

    Nem javul a helyzet a zaporizzsjai atomerőmű körül, továbbra is folytatódnak a katonai akciók – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

    Sőt, egyre csak fokozódik. Egyre több a fegyveres, a katonai jármű és a nehéztüzérség, egyre több akció zajlik az üzem körül

    – fogalmazott a főigazgató a CNN-nek. Rafael Grossi hozzátette, hogy a saját szemével akarja látni, hogy mi a helyzet az erőműben, és beszélni akar az orosz vezetéssel is.

    Elmondása szerint folytatni fogják a konzultációkat, hogy megpróbáljanak védelmet kialakítani az erőmű körül, és megakadályozni egy esetleges katasztrófával járó nukleáris balesetet. A NAÜ vezetője szerint az erőmű jelenlegi kockázati szintje rendkívül magas és teljesen kiszámíthatatlan, „pontosan azért, mert egy harci övezetben vagyunk”.

    Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjába látogatott, ahol találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával. Közösen nézték meg az orosz lövedékek által megrongált dnyeperi vízerőművet.

  • fezo

    Iryna Wereszczuk ukrán miniszterelnök-helyettes arra szólította fel az oroszokat, hogy ne fogadjanak örökbe olyan gyerekeket, akiket a háború alatt Ukrajnában „elloptak” és Oroszországba vittek – írja a Reuters. 

    Határozottan ajánlom Oroszország állampolgárainak, hogy ne fogadjanak örökbe ukrán árvákat, akiket illegálisan deportáltak Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről

    – írta Wereszczuk a Telegramon. 

    Még egyszer emlékeztetek minden oroszt, az úgynevezett örökbefogadó szülőknek és gyámoknak előbb-utóbb ezért felelniük kell – tette hozzá. 

    Márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

    A megszállt területek reintegrációjával foglalkozó ukrán minisztérium jelenleg 19 514 ukrán gyermekről feltételezi, hogy illegálisan kilopták Ukrajnából. 

  • Kuli Orsolya

    Igor Girkin volt orosz hadiblogger, FSZB-tiszt – aki 2014 után a donbászi milicisták önjelölt parancsnoka volt, és akinek a fejére Ukrajna százezer dolláros (35 millió forintos) vérdíjat tűzött ki – kijelentette, hogy Ukrajna legalább 100 darab Leopard harckocsit és több száz fegyvert kaphatott titokban a nyugati hatalmaktól.

    Ezek jelentős része a NATO-országokban hivatalosan bejelentett fegyverszállítmányokon kívül érkezett

    – tette hozzá.

    A szlovjanszki mészárosként is ismert, a maláj Boeing MH17-es repülőgép lelövése miatt is elítélt Girkin úgy tudja, hogy a NATO-tagállamok nemcsak 100 Leopard harckocsit szállítottak le titokban, hanem több száz gyalogsági harcjárművet és páncélozott személyszállító járművet is.

  • Kuli Orsolya

    Vlagyimir Putyin azon bejelentése, hogy orosz nukleáris fegyvereket fognak állomásoztatni Belaruszban, egyértelműen a Nyugat és különösen a kelet-európai államok megfélemlítésére irányult, hiszen ezek a fegyverrendszerek a telepítést követően a balti államoktól kezdve Romániáig és Moldováig fenyegetést jelentenének a kontinens egy részére – írja a The Telegraph.

    A cikk szerint a Kreml ezzel világosan és egyértelműen azt üzeni, hogy feljogosítva érzi magát arra, hogy leverjen minden komolyabb nyugatbarát lázadást Alekszandr Lukasenka ellen. Ahogyan az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, Olekszij Danilov fogalmazott: Belarusz Putyin nukleáris túszává vált.

    Mint írják, a georgiai tömegzavargások megijesztették az orosz vezetést, mivel Georgia kormánya próbál egyensúlyozni a Nyugat és Oroszország között: miközben az uniós tagságra törekszik, egyre jobban fokozza a gazdasági együttműködést Moszkvával. Eközben azonban Oroszország a Fekete-tenger túloldalán is elvesztette azt a befolyását, amellyel az unión belül rendelkezett az ukrajnai háború előtt.

    Orbán Viktor magyar miniszterelnök – akit a lap a Putyinnal való kapcsolatok fenntartására legjobban törekvő uniós vezetőnek nevez – ugyanis az elmúlt hetekben azt mondta, hogy a változó geopolitikai realitások szükségessé tehetik a hozzáállás megváltoztatását. Más országok pedig, amelyek a Moszkvához fűződő hosszú távú baráti kapcsolatok ellenére szeretnének csatlakozni az EU-hoz, egyre inkább úgy látják, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolataik akadályozzák őket ebben.

    A The Telegraph szerint az orosz elnök hatalma Kelet-Európában már évek óta csökkenő tendenciát mutat, de az ukrajnai háború csak még jobban felgyorsította ezt a folyamatot és Putyin lassan a megmaradt szövetségeseit is elveszíti.

  • fezo

    Az Orosz Föderáció katonái az elmúlt 24 órában 34 támadást hajtottak végre Herszon régió ellen. A támadásokban egy ember megsebesült – közölte az Ukrinform Olekszandr Prokudinra, Herszon regionális katonai közigazgatás vezetőjére hivatkozva. 

    A támadásokban 17 lövedék érte a város lakónegyedeit, magán- és lakóépületeket, a kórház területét és épületeit, valamint Ukrposhta termelési helyiségeit. 

    Sajnos egy ember megsérült

    – mondta Olekszandr Prokudin.

    Hozzátette: kedden 82 polgárt sikerült evakuálni a Herszon régió felszabadított területeiről.

  • Kuli Orsolya

    Mint megírtuk, az ukránok, a lengyelek, a balti és az északi államok az ukrajnai háború miatt nem szívesen látnák az orosz és belorusz sportolókat az ötkarikás játékokon, valamint más nemzetközi versenyeken, és többen közülük bojkottal fenyegetőznek.

    Egy videóüzenetben az ukrán sportolók most arra szólítanak fel, hogy zárják ki a „gyilkos országok képviselőit” a nemzetközi sportszíntérről. A felvételen többek között az olimpiai bronzérmes atléta, Olga Szaladuha és az olimpiai és világbajok ukrán kötöttfogású birkózó és parlamenti képviselő, Zsan Belnyuk is feltűnik.

  • Kéfer Ádám

    Az elemzés rávilágít, hogy a Nyugat erőteljes válasza Oroszország Ukrajna elleni agressziójára éles ellentétben áll azzal, hogy egyes szövetségeseik, köztük Izrael, Szaúd-Arábia és Egyiptom, sajnálatos módon nem tesznek érdemi lépéseket a súlyos jogsértésekkel szemben.  

    A nők jogai és a tiltakozás szabadsága veszélyben van, mivel az államok nem képesek megvédeni és tiszteletben tartani a jogokat otthon

    – jelentette ki a szervezet.

    Mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 75 éves, az Amnesty International „kitart amellett, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rendszernek az emberi jogokon kell alapulnia, és mindenkire, mindenhol és mindenkire alkalmazni kell”.

    Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója számos háborús bűncselekményt szabadított el, globális energia- és élelmiszerválságot idézett elő, és arra törekedett, hogy tovább zavarja a gyenge multilaterális rendszert.

    Egyúttal leleplezte a nyugati államok képmutatását, amelyek erőteljesen reagáltak a Kreml agressziójára, de elnézték a máshol elkövetett súlyos jogsértéseket, vagy cinkosai voltak azoknak

    – közölte az Amnesty International, amikor elindította a világ emberi jogairól szóló éves értékelését.

    Az Amnesty International 2022/23-as jelentése szerint: az emberi jogok helyzete a világban megállapította, hogy a kettős mérce és az emberi jogok világszerte tapasztalható megsértésére adott nem megfelelő válaszok az instabilitást táplálják, beleértve a Szaúd-Arábia emberi jogi helyzetéről való süket csendet, az Egyiptommal szembeni tétlenséget és a palesztinok elleni izraeli apartheidrendszerrel való szembenézés elutasítását.

    A jelentés kiemeli továbbá, hogy Kína erőskezű taktikát alkalmaz az általa elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel szembeni nemzetközi fellépés elfojtására, valamint azt, hogy a globális és regionális intézmények – tagjaik önös érdekei miatt – nem képesek megfelelően reagálni a több ezer emberéletet követelő konfliktusokra, többek között Etiópiában, Mianmarban és Jemenben. 

    Oroszország ukrajnai inváziója dermesztő példája annak, hogy mi történhet, ha az államok úgy gondolják, hogy következmények nélkül semmibe vehetik a nemzetközi jogot és megsérthetik az emberi jogokat

    – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

    „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 75 évvel ezelőtt, a második világháború hamvaiból hozták létre. Magja annak egyetemes elismerése, hogy minden embernek vannak jogai és alapvető szabadságai. Miközben a globális hatalmi dinamika káoszban van, az emberi jogok nem veszhetnek el a harcban. A jogoknak irányt kell mutatniuk a világnak, miközben az egyre ingatagabb és veszélyesebb környezetben navigál. Nem várhatjuk meg, hogy a világ újra leégjen” – írták.

  • fezo

    A helyzet továbbra is kritikus Bahmut közelében, de az orosz megszállók legjobb egységeiket vetik be az ukrán állások megrohamozására az Ukrán Fegyveres Erők hadserege szerint.

    A megszállók továbbra is próbálják áttörni a város körüli védelmünket. Az ukrán védők azonban jelentős veszteségeket okoznak az ellenséges erőknek – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    A 28., 54., 56. és 57. dandár bátor gyalogosai a 93. és 4. operatív dandár, valamint a többi honvédségi alakulat testvéreivel együtt egymás mellett tartják a frontot, esélyt sem hagyva az ellenségnek a sikerre

    – áll a még kedden kiadott jelentésben.

  • Bereznay István

    A francia parlament elismerte, hogy az 1932–33-as ukrajnai Nagy Éhínség (Holodomor) az ukrán néppel szemben elkövetett népirtás volt – közölte Volodimir Zelenszkij.

    Az ukrán államfő szerint a francia parlament „fontos és jelentős” döntést hozott. „Hálás vagyok azért, hogy Franciaország kiveszi a részét a totalitárius Oroszország múltjának és jelenének felfedésében, az igazság megállapításában és ezáltal az elszámoltathatóság biztosításában” – írta az ukrán államfő.

  • Kéfer Ádám

    Mihaljo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azt írta a Twitter-oldalán, nem fognak belemenni olyan kompromisszumokba, amelyekben nem állítják vissza az 1991-es határokat.

    Ukrajnát az a szándék vezérli, hogy a területeket visszaállítsák az 1991-es határokhoz.

    Nem fogunk belemenni a kompromisszumba, ugyanis mi vagyunk otthon. Elszántak vagyunk, és emlékszünk az árra, amit fizettünk

    – írta.

    Majd hozzátette: Biztosítanunk kell az elitváltás folyamatát az Orosz Föderációban és az agresszió büntetésének precedensét a nemzetközi jogban.

  • Fekete-Szalóky Zoltán

    Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap  legfontosabb történései az alábbiak voltak: