új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrán hekkerek feltörték egy orosz katona fiókját az AliExpress internetes áruházában, és körülbelül 8,6 millió forint értékben vásároltak szexjátékokat a pénzéből – írta a Politico.

    A lap szerint az orosz katona, Mihail Lucsin drónokra gyűjtött pénzt közadakozásból.  Barátja volt a nemrég Szentpétervárott meggyilkolt hadibloggernek, a Vladlan Tatarszkij néven ismert Maxim Fominnak is. 

    A terve az lett volna, hogy az AliExpressen megvásárolja a drónokat, amint elég pénz gyűlik össze. Ezt akadályozták meg az ukrán hekkerek azáltal, hogy másra költötték a pénzt. 

    Ő egy háborús bűnös, katonai önkéntes, blogger – és most már dildótulajdonos is

    – írták az ukrán hekkerek.

    Lucsin egy e-mailben megerősítette, hogy tényleg feltörték a fiókját, de azt állította, hogy a pénz nagy részét vissza tudta szerezni, leszámítva nagyjából 17 ezer rubelt (körülbelül 75 forintot) mivel az azokért vásárolt szexjátékokat már leszállították neki.

  • Lezuhant egy ukrán drón a zaporizzsjai atomerőmű közelében – közölte szerdán az orosz RIA hírügynökség egy orosz tisztet idézve.

    A RIA által idézett orosz katonatiszt szerint egy lengyel gyártmányú, több mint 2 kilogrammos drón zuhant le az üzem közelében. A hírügynökség nem közölte, hogy pontosan mikor történt az eset.

    A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi korábban egy demilitarizált övezet létrehozását szorgalmazza a létesítménynél.

    Korábban az ukránok többször is azt állították, hogy az oroszok az atomerőmű környékén is bevetettek tüzérségi eszközöket, köztük rakétákat is. 

  • Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetésükben abban állapodtak meg, hogy bevonják Kínát az ukrajnai háború befejezésének felgyorsításába – közölte szerdán az Élysée-palota.

    Macron elnök szerdán Kínába érkezett, látogatása péntekig tart. Az amerikai és a francia elnök beszélt arról, hogy

    mindketten készek bevonni Kínát, hogy az ukrajnai háború hamarabb befejeződjön,

    valamint abba, hogy vegyen részt a térség fenntartható békéjének megteremtésében – áll Macron hivatalának közleményében.

    Mindkét elnök azt reméli, hogy Kína részese lehet a globális észak és a globális dél közötti szolidaritásban, valamint közös programot hozhatnak létre a klíma és az élővilág védelméért.

    Hszi Csin-ping kínai elnök tervei szerint találkozik Emmanuel Macronnal, hogy megbeszélést folytasson vele a kétoldalú kapcsolatok irányáról – mondta a kínai külügyminiszter korábban.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átlépte a határt, és már a lengyel fővárosban, Varsóban tartózkodik – közölte szerdán Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai tanácsadója.

    A látogatás Andrzej Duda elnök meghívására valósul meg. Hosszú és széles körű tárgyalások kezdődnek, nemcsak a biztonsági helyzetről, hanem a gazdasági és politikai támogatásról is. Zelenszkij hivatalos látogatásra érkezett

    – mondta Przydacz az RMF magánrádiónak.

    A The Guardian beszámolója szerint Zelenszkij legutóbb 2022 decemberében találkozott lengyel kollégájával.

  • Az Egyesült Államok újabb 500 millió dollárnyi (mintegy 180 milliárd forint) katonai segítséget nyújt Ukrajna számára saját katonai készleteiből – közölte az amerikai külügyminiszter kedden.

    Antony Blinken közleménye szerint az újabb csomagban elsősorban lőszerek vannak, mások mellett az Egyesült Államok által szállított HIMARS-rendszerek rakétái. A közlemény szerint az Egyesült Államok átad légvédelmi elhárító eszközöket, valamint egyéb tüzérségi lőszereket, páncéltörő rendszereket, kézifegyvereket és nagy teljesítményű szállítójárműveket. Az Egyesült Államok készleteiből lehívott támogatás lényege, hogy az gyorsan eljuthat az ukrajnai harcterekre.

    A külügyi tárca közleményéből az is kiderült, hogy az amerikai védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan egy másik katonai csomagot is bejelentett Ukrajna számára az úgynevezett Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében. Ez a támogatás a légvédelmi képességek fejlesztésére szolgál, valamint szintén tartalmaz lőszereket, rakétákat és egyéb tüzérségi eszközöket.

  • Az Institute for the Study of War (ISW) szakértői szerint a Kreml ismét nukleáris fenyegetésekhez folyamodott, hogy elrettentse a nyugati katonai segítséget Ukrajnának a tervezett ellentámadás előtt.

    Szergej Sojgu védelmi miniszter korábban arról beszélt, hogy Finnország NATO-csatlakozása az „ukrajnai konfliktus kiterjesztését” kockáztatja, amire szerinte „Oroszország kénytelen lesz ellenintézkedéseket” tenni.

    Emellett a Kreml továbbra is arra törekszik, megnyugtassa az orosz közvéleményt arról, hogy az ukrajnai háborúnak nem lesznek jelentős, hosszú távú gazdasági következményei – írja az ISW.

    Putyin–Lukasenka-találkozó

    Az elemzők szerint a Kreml valószínűleg megpróbálja Belaruszt az uniós államba való további integrációra kényszeríteni, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök április 5–6-án Moszkvában találkozik.

    A jelentés emlékeztet a Kreml április 4-i bejelentésére, miszerint Putyin és Lukasenka április 5-én zárt körű kétoldalú megbeszélést folytat, április 6-án pedig részt vesz az uniós állam Legfelsőbb Államtanácsának moszkvai ülésén.

  • Bill Clinton volt amerikai elnök kijelentette, megbánta, hogy 1994-ben rábeszélte Kijevet, hogy adja fel nukleáris fegyvereit.

    Az ír közszolgálati műsorszolgáltatónak (RTÉ) adott interjúban Clinton azt állította, hogy Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Kijev tavaly februárban rendelkezett volna nukleáris elrettentő erővel.

    „Személyes érintettséget érzek, mert én vettem rá az ukrán politikusokat arra, hogy beleegyezzenek a nukleáris fegyverek eltávolításába” – idézte a volt elnököt az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • Bahmut és Maryinka térségében a legerősebb jelenleg az orosz offenzíva – közölte az Ukrán Fegyveres Erők sajtószolgálata. Állításuk szerint április negyedikén, kedden az ukrán csapatok 60 orosz támadást vertek vissza. 

    Részletes jelentésük szerint Oroszország 3 rakétacsapást és 47 légicsapást hajtott végre kedden, míg a több támadás (42) rakétarendszerekből érkezett. A polgári lakosság között vannak halottak és sebesültek.

    Az ukrán jelentés szerint továbbra is nagy a valószínűsége annak, hogy Ukrajna egész területére rakéta- és légicsapásokat indítanak a megszálló erők, az orosz hadsereg továbbra is terrortaktikát alkalmaz.

    Kedden az orosz csapatok ágyúzták a csernyihivi régió Leonivka települését. Kupjanszki irányából orosz tűz alá került a harkivi régióban Maszjutivka, Kupjanszk, Kamianka és Persotravnyeve, a luhanszki régióban Novoszelivszke és Krokhmalne.

    Az ukrán vezérkar felhívta a figyelmet arra is, hogy Belarusz fegyveres erői továbbra is az ukrajnai határ menti területeken látnak el feladatokat. Az Orosz Föderáció továbbra is használja Fehéroroszország légterét és területét, katonai infrastruktúráját az Ukrajna ellen 14 hónapja indított támadásban.

  • Moszkva már megkezdte a válaszlépések kidolgozását a Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatos esetleges fenyegetések elhárítására – nyilatkozta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ-nek.

    Hangsúlyozta, hogy minden felelős vezérkar figyelembe veszi a helyzet különböző forgatókönyveinek lehetőségét,

    beleértve azokat a forgatókönyveket is, amelyek harci erők bevetésével vagy külföldi felszerelések megjelenésével járnak az adott ország területén.

    Finnország területe mindenesetre bekerül a NATO műveleti tervei közé. Ezt katonai tervezésében is figyelembe fogják venni – tette hozzá.

    Grusko szerint jogi értelemben a NATO rálépett az Oroszország és Finnország közötti határra, ami egy politikai-katonai szituáció, melyet figyelembe fognak venni a védelmi tervezéseik során.

    Ha nyilvánvalóan megnő a NATO tevékenysége ebben a térségben, akkor minden szükséges katonai és technikai óvintézkedést megteszünk

    – mondta a miniszterhelyettes.

  • Az Egyesült Államok 2,6 milliárd dolláros biztonsági segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren megköszönte az Egyesült Államoknak a nagyszabású védelmi segélycsomagot.

    Lőszereket várunk a HIMARS-hoz, rakétákat a légvédelmi rendszerekhez, ezenkívül tüzérségi lövedékeket és más, fontos felszereléseket. Készülünk a megszállt területek felszabadítására

    – jelentette ki.

  • A Washingtoni Hadtudomány Intézet (ISW) megjósolta Putyin további lépéseit az ukrajnai háborúval összefüggésben.

    Az elemzők szerint a vezető arra fog összpontosítani, hogy megerősítse csapatai védelmét a teljes ukrajnai frontvonal mentén.

    Az oroszok most nem tudnak elegendő katonát átcsoportosítani rövid időn belül, és nem rendelkeznek megfelelő logisztikai képességekkel egy egyidejű, teljes körű offenzívához – mondta George Barros, az ISW egyik munkatársa, írja az Unian ukrán hírügynökség.

    „Szerintem Putyin azon fáradozik, hogy megerősítse a védelmi vonalát. Emellett mindent megtesz azért, hogy lelassítsa az ukrán ellentámadást, ami valószínűleg az elkövetkező néhány hétben bekövetkezik” – tette hozzá.

     

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére április 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 4595 ember lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3982 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

    Az ukrajnai háború elől 2023. április 4-én 53 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • A Zaporizzsja régióban található Melitopol városában az orosz megszállók a helyi lakosságnak szórólapokat osztogatnak, amelyben az Oroszországba való kitelepítésükről írnak. Az espreso.tv nevű portál beszámolója szerint a helyiek félnek az Ukrán Fegyveres Erők közelgő offenzívájától is. 

    Közben a Herszon régióban található Velika Kardashinkán az orosz csapatok  nehézgépeinek mozgása miatt korlátozzák a helyi lakosok be- és kilépését, jelenleg kijárási tilalom van érvényben. 

  • Ukrajna saját rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszere, a Sapsan hamarosan megjelenhet a frontvonalakon Roman Kosztenko ezredes, az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársa szerint.

    Kosztenko nem mondja meg, hogy mikor jelenhet meg a Sapsan az Ukrán Fegyveres Erőknél, de biztos benne, hogy a közeljövőben fel fog tűnni.

    Ha Ukrajnának van néhány Sapsan rendszere, akkor azok szigorúan titkosan, és minden bizonnyal jól el vannak rejtve, szigorúan titkosak – írja a Technology.org.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:

    • Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része – jelentette ki nemrég Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.
    • Leválthatják a magyarellenes munkácsi polgármestert.
    • Újabb országgal szemben vetődött fel a gyanú az Északi Áramlat szabotálása miatt.
    • A Kreml bekeményít a NATO-bővítés miatt.
    • Az ukrán vezérkar szerint orosz vadászgépek bombázták Csernyihivet.

    Tartsanak velünk ezúttal is!