Sir Richard Lawson Barrons nyugalmazott brit tábornok a második világháború naptárához hasonlította a fronton történteket. Szerinte az ukrán védelmi erőknek Nyugatról nyújtott anyagi és technikai segítség jelenlegi szintjén az ukrán csapatok csak az orosz offenzívát tudják feltartóztatni – írja az Espresso ukrán hírportál.
Ez a támogatás elég ahhoz, hogy Ukrajna ne veszítsen több területet – és látjuk, hogy ez hogyan történik Bahmutban –, de ahhoz még nem elég, hogy Ukrajnának megadja a lehetőséget Oroszország kidobására. És ez leginkább azért van, mert még nincs ipari kapacitás
– jegyezte meg a tábornok.
Berrons az orosz–ukrán háború frontjain zajló események jelenlegi menetét a második világháború első éveihez hasonlítja.
A történelem itt nagyon tanulságos. Ha Európára gondolunk 1940-ben, akkor az szörnyű állapotban volt a náci Németország támadása előtt. És három teljes év kellett ahhoz, hogy felépítsük a haderőt és az ipari kapacitást, hogy eljussunk az 1944-es D-napig (a szövetségesek partraszállása Normandiában)
– mondta.
Véleménye szerint „ha a Nyugat továbbra is a jelenlegi szinten segít, akkor megakadályozza, hogy Oroszország megtörje Ukrajnát, de határozott és gyors győzelemre biztosan nem ad lehetőséget”.
Ebben az esetben ez a háború két-három-négy évig fog tartani, és akkor valószínűleg a felek valamiféle keserű patthelyzetbe kerülnek
– tette hozzá a tábornok.
Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Finnország moszkvai nagykövetsége egy azonosítatlan fehér port tartalmazó borítékot és két másik, ugyanolyan borítékot kapott, amelyeket nem bontottak fel − közölte a Bloomberg hírügynökség.
A nagykövetség katonai attaséjának és a diplomata munkatársainak címzett borítékokat átadták az orosz bűnüldöző hatóságoknak − áll a közleményben.
Az incidensre tíz nappal azután került sor, hogy az Oroszországgal határos északi állam csatlakozott a NATO-hoz, feladva hagyományos semlegességét az ukrajnai orosz invázió miatt.
Brazília pénteken megerősítette diplomáciai kapcsolatait Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. Megállapodtak a beruházások és a technológiai és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos együttműködés fellendítéséről, miközben szorgalmazták az ukrajnai béketárgyalásokat − közölte a The Guardian.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és több minisztere Hszi Csin-ping elnökkel és más kínai tisztviselőkkel írta alá a megállapodást Pekingben.
Hszi azt mondta, hogy Kína diplomáciai prioritásként kezeli a Brazíliával való kapcsolatokat, és a két országnak el kell mélyítenie a gyakorlati együttműködést olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az energia és az infrastruktúra építése − jelentette a CCTV állami televízió.
Rendkívüli kapcsolatunk van Kínával, olyan kapcsolat, amely napról napra élénkebbé és erősebbé válik
− mondta Lula a Hszivel való találkozója előtt.
Finnország megkezdte a határzár építését, hogy jobban megvédhesse az Oroszországgal közös határát, amely most már a NATO új keleti határa − írta meg a Bloomberg hírügynökség.
A skandináv ország egy délkeleti határátkelő közelében kezdte meg egy kezdetben 3 kilométeres kerítésszakasz építését, amelyet júniusra tervez befejezni − közölte pénteken a határőrség.
Finnország a hónap elején csatlakozott az Észak-atlanti Szerződéshez, miután benyújtotta kérelmét, amelyet az Ukrajna elleni oroszországi teljes körű invázió váltott ki. Amellett, hogy elnyerte a NATO 5. cikkelye szerinti kollektív biztonsági garanciákat, növelte a védelmi kiadásait, valamint a fegyver- és lőszerbeszerzését is.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére április 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 4951 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6556 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől április 14-én 49 ember, köztük 27 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
További 82 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába pénteken az orosz erők által megszállt területekről – közölte az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a tárca közleményében azt írta, a holttestek átszállítása a reintegrációs minisztérium alá tartozó eltűnt személyekért felelős hivatal közreműködésével, a bűnüldöző szervekkel együttműködve történt.
A holttestek visszaszállításának folyamata a Genfi Egyezmény normái szerint zajlott – jegyezte meg a tárca.
Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta az elektronikus katonai behívókról szóló eljárást, melynek célja a mozgósítás hatékonyabbá tétele – írja a Sky News.
Az elektronikus behívó kézhezvételét követően azokat a polgárokat, akik nem jelennek meg a katonai sorozóhivatalban, automatikusan eltiltják a külföldi utazástól. A törvényt az orosz parlament gyorsított eljárásban fogadta el, miközben Moszkva a várható ukrán ellentámadásra készül.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy a jogszabály segítene elkerülni a zűrzavart, amely tavaly alakult ki a 300 ezer sorköteles katona behívásakor.
Az ukrán hatóságok frissítették a keleti Szlovjanszk városára mért orosz rakétacsapások halálos áldozatainak számát: a Donyecki terület katonai közigazgatásának vezetője szerint nyolc ember meghalt, és 21 megsebesült − írta meg a CNN.
Legalább hét helyszínt találtak el az S–300-as föld-levegő rakéták, amelyeket Oroszország gyakran használ földi célpontok ellen − közölte Pavlo Kijrilenko az ukrán nemzeti televízióban.
Megerősítést nyert, hogy hét S–300-as rakétát lőttek ki a többlakásos épületekre
− mondta.
Oroszország megpróbál pszichózist előidézni és megfélemlíteni Nyugat-Európát a beloruszba telepített atomfegyverekről szóló jelentésekkel – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök az Ukrinform szerint.
Putyin megpróbál megfélemlíteni bennünket, de én nem félek ettől. Azzal akar riadalmat kelteni, elsősorban Nyugat-Európában, hogy nukleáris arzenált telepít Belaruszba, valamint nukleáris robbanófejeket visz a határokhoz közel
– fogalmazott Duda.
Megjegyezte: Lengyelországnak olyan információi vannak, hogy Oroszország minden megállapodás és nemzetközi szerződés ellenére évek óta militarizálja a kalinyingrádi régiót, és olyan fegyvereket telepít, amelyeknek nem kellene ott lenniük.
A lengyel elnök kifejezte meggyőződését, hogy a NATO, valamint az amerikai hadsereg fokozott jelenléte Kelet-Európában, köztük Lengyelországban „gyengíti Oroszország agresszív fellépésének esélyét”.
Duda hangsúlyozta, hogy jobban aggódik az ukrán atomerőművek sorsa miatt, amelyek jelenleg veszélyben vannak, különösen a zaporizzsjai atomerőmű, amelyet az oroszok elfoglaltak.
Hangsúlyozta, hogy az oroszok ilyen jellegű nukleáris fenyegetése sokkal aggasztóbb, mint az atomfegyverek állítólagos beloruszba telepítése.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!