Több mint 1000 embert raboltak el, kínzókamrák működnek egy dél-ukrajnai városban

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Magyarországnak üzenhetett Volodimir Zelenszkij,
• Újabb gócpontja van a háborúnak,
• Nem kapnak elég fegyvert, újabb szálítmányokat kérnek az ukránok,
• Az oroszok szerint az ukránok átkeltek a Dnyeperen,
• Napokon belül rakétaeső zúdulhat Ukrajnára,
• Belarusz készen áll az atomfegyverek telepítésére,
• Megállás nélkül szórják a bombákat az orosz gépek,
• Több mint 1000 embert raboltak el, kínzókamrák működnek egy dél-ukrajnai városban,
• Dühösek az oroszok az Egyesült Államok lépése miatt.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

A Patriot légvédelmi rendszerek egy hadosztálya már hadrendbe állt Ukrajnában – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője. 

Mint mondta, a többi Patriot még úton van, de ez a hadosztály már néhány napja aktív.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek képesek-e lelőni azokat az Sz–300-as rakétákat, amelyekkel nemrég Harkivot támadták az oroszok, Ihnat azt mondta, hogy igen, de az oroszoknak rengeteg, 6000-7000 darabja van ezekből, és ez nagy kihívást jelent. 

Kijevben szombat este a Halálos iramban című filmsorozat rajongóinak rendezvényén osztottak ki behívóleveleket. 

Minderről a városi rendőrfőnök-helyettes számolt be, aki elmondta, nem véletlenül kérték a katonai tisztviselőket, hogy menjenek el a rendezvényre. Mint mondta, mindennek van határa, és az már több a soknál, hogy olyan emberek parádéznak az autójukkal a fővárosban, akik képesek lennének harcolni.

Ezek mellett a felpörgetett motorok mellett olyan fiatalemberek állnak, akik a koruk és az egészségügyi állapotuk alapján például egy gépfegyvert is tudnának kezelni

– írta, hozzátéve azt is, hogy a fiatalokat már többször is figyelmeztették, de hasztalan.

„Ezért a mostani rendezvényre meghívtuk a katonai komisszárokat”, akik aztán meghívták a fiatalokat a hadseregbe – közölte a rendőrfőnök-helyettes.

Vasárnap osztottak meg egy olyan felvételt a közösségi médiában, amelyen a Bahmutból kimenekített ukrán sebesültek láthatóak.

A kelet-ukrajnai városban mindkét fél óriási veszteségeket szenved. Egy ukrán oldalon harcoló külföldi zsoldos pár hónapja konkrétan azt mondta, hogy átlagosan négy óráig marad életben az, aki a városban a frontvonalba kerül.

Csehország nemrég átadott 12 felújított és modernizált T–72M1 típusú harckocsit Ukrajnának.

A csehek azt is közölték, hogy ezzel a szállítmánnyal együtt már több mint 50 darabot adtak át ezekből a harckocsikból az ukránoknak. 

Egy robbanás végzett két nővel a kelet-ukrajnai Makijivka közelében, egy orosz megszállás alatt álló faluban – számolt be a NEXTA, amely egy videót is megosztott az esetről.

Oroszország nem fogja elfelejteni, és nem fogja megbocsátani az Egyesült Államoknak azt, hogy nem adtak vízumot azoknak az orosz újságíróknak, akik az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i üléséről akartak volna beszámolni – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Hozzátette: szerinte az ország, amely önmagát „a legerősebbnek, a legokosabbnak, szabadnak és igazságosnak” nevezi, most gyávának bizonyult, és bizonyította, hogy nem érdekli a szólásszabadság. Lavrov arról is beszélt, hogy az orosz külügyminisztérium próbál majd segíteni a kitiltott újságíróknak, hogy végezhessék a munkájukat.

Csapást mért az orosz hadsereg egy Harkiv város közelében működő repülőipari vállalatra, amelyben Tu–141-es (Sztrizs) típusú drónokat javítottak és teszteltek – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint találat érte az ukrán fegyveres erők 58. gépesített lövészdandárja egyik zászlóaljának vezetési és megfigyelőpontját a donyecki régióban lévő Szerebrjanka közelében. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között sorolt fel többek között még két lőszerraktárt, és beszámolt arról is, hogy a tüzérség és a légierő által támogatott orosz rohamegységek Bahmut nyugati részén két háztömböt foglaltak el – írta az MTI.

A Lvivi területen bíróság elé állítottak egy férfit, aki átvette ugyan a behívót, de nem jelent meg a sorozáson – számolt be a KárpátHír.

A bíróság bűnösnek mondta ki a férfit, akit az orvosi vizsgálat katonai szolgálatra alkalmasnak minősített, és aki átvette a behívót. Az illető sem a megadott időben, sem később nem jelent meg a hadkiegészítő irodában, hogy bevonuljon a hadseregbe.

A vádlott a tárgyaláson elismerte bűnösségét. Azzal védekezett, hogy épp egy háborúban elesett katona temetésén vett részt, amikor be kellett vonulnia,

A vádlottat három év szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős.

A ciprusi hatóságok befagyasztották több orosz oligarcha offshore-számláit, amelyeket a szankciók kijátszására használtak – számolt be a Kyiv Independent.

A lap szerint Pavlos Ioannou ciprusi pénzügyminiszter közölte, hogy 13 ember számláit befagyasztották. Az érintettek ciprusi és/vagy orosz állampolgársággal rendelkeznek, 

Uszmanovot és Abramovicsot az EU és az Egyesült Államok is szankcionálta korábban. Előbbinek 14 milliárd, utóbbinak pedig 9 milliárd dollárra rúg a vagyona. 

Ciprus már hosszú évek óta az orosz oligarchák egyik kedvenc helye, amiről ebben a cikkünkben is írtunk.

Egy orosz repülőgépraj – amely négy Szu–35-ösből állt – hajtott végre légicsapást a Herszoni területen – számolt be az ukrán hadsereg.

Közlésük szerint a gépek öt darab KAB–500-as bombát dobtak le, amelyek lakóépületek találtak el. Az ukránok szerint a támadásban senki sem sérült meg, de a repülők mellett még Lancet típusú drónokkal is támadták a területet.

A minap az ukránok is elismerték, hogy fogyóban vannak a légvédelmi eszközeik által használt lőszerek, és emiatt az orosz légierő egyre gyakrabban merészkedik be az ukránok légterébe. 

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) nemrég írt arról, hogy orosz bloggerek szerint az ukrán hadsereg átkelt a Dnyeper folyón Herszon térségében. Most az ukrán hadsereget is megkérdezték arról, hogy ez igaz-e.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Natalia Humenyukot, az ukrán déli hadseregcsoport szóvivőjét egy tévéműsorban kérdezték erről. A szóvivő nem erősítette meg a hírt, de nem is cáfolta, viszont arra kérte az embereket, hogy legyenek türelmesek. 

Mint mondta, a Dnyeperen nehéz átkelni, és egy ilyen hadművelethez „információs csendre” van szükség addig, amíg véget nem ér. 

Ezért még a Hadtudományi Intézet legjobb kutatóinak is türelmesnek kell lenniük egyelőre 

– fogalmazott Humenyuk a műsorban. 

Újabb kárpátaljai életet követelt az orosz–ukrán háború. A fronton vesztette életét Andrij Bilec katona – közölte a férfi testvére.

Bilec harc közben esett el. A férfi Perecsenyből származott.

Diana Sosoaca, a román szenátus képviselője a parlamenti ülésen Dicsőség Moszkvának! felkiáltással válaszolt a vádakra, amelyek szerint a számítógépe kapcsolatban áll Oroszországgal.

Tekintettel arra, hogy a laptop a szenátusé, a bejelentkezés pedig a képviselőház wifijén keresztül történik, ez azt jelenti, hogy ez a képviselőház közvetlenül kapcsolódik Putyinhoz, a VPN pedig Moszkvából származik. Tehát a szenátust becsapták. A szenátus Putyiné. Ez Putyin laptopja, Putyin VPN-jével, Putyin wifijével. Igen? Dicsőség Moszkvának!

– idézte a képviselő szavait a Ziare román napilap.

Korábban ő volt az a képviselő, aki Romániának követelte Ukrajna déli részét. Erre válaszul az ukrán külügyminisztérium szankciók bevezetését kezdeményezte a „nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő személy ellen”, amit Sosoaca halálos fenyegetésnek tekint. Szerinte Ukrajna ezen lépése csak megerősíti annak helyességét, hogy az általa elcsatolni kívánt területeknek Romániához kell tartozniuk a jövőben. Az erről szóló részletes cikkünket alább tudják elolvasni:

Kapcsolódó

Saját törvényjavaslata miatt üzenhet hadat Ukrajnának Bukarest?

A román politikus szerint Ukrajna illegálisan birtokol területeket.

Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára felszólította a politikusokat, hogy ne dőljenek be a békét hirdető oroszbarát személyeknek, és adjanak több fegyvert Ukrajnának.

„Az orosz agresszor célja változatlanul Ukrajna elpusztítása.  Ne ültessenek minket egy tárgyalóasztalhoz velük, csak adjanak nekünk elég fegyvert. Oroszország csak az erőszakból ért” – mondta a főtitkár.

Olekszij Danilov

Fotó: Sergii Kharchenko / NurPhoto / Getty Images Hungary

Az orosz hadsereg hazai gyártású rakétákat halmozott fel, amelyek elegendőek ahhoz, hogy újabb nagy erejű csapást mérjenek Ukrajnára. Az új támadásra valószínűleg május elején kerül sor. Ezt katonai szakértők állapították meg a TSN.ua számára készített kommentárjukban.

Rámutattak, hogy az utolsó nagy erejű csapás március 9-én volt, ami azt jelenti, hogy az oroszok már felkészülhettek egy újabb támadásra.

Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport megfigyelője is megerősítette, hogy az oroszok újabb csapást mérhetnek ukrán területekre.

Arra is rámutatott, hogy ebben az esetben az oroszok nem tudnák az összes, rendelkezésre álló rakétahordozót felhasználni, mivel sok közülük már kimerítette élettartamát, és nem üzemképes.

Az elmúlt hetekben nem volt olyan nap, amikor az oroszok nem használtak irányított légibombákat a háborúban – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivője. Elmondása szerint legalább két tucat ellenséges taktikai repülőgép tevékenykedik a teljes frontvonal mentén.

Eközben az oroszok az éjszaka folyamán Sz–300-as rakétákkal lőtték a Donyecki területen fekvő Szlovjanszk városát – közölte Vadim Ljah polgármester. A rakéta a kőbánya közelében csapódott be, több magánház megrongálódott, de sérültekről nem érkezett jelentés – írja a Korrespondent.

Az orosz hadsereg szombaton a Dnyipropetrovszki területhez tartozó Nyikopolt is támadta.

Ezt Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője közölte – írja az Ukrinform.

„A megszállók továbbra is terrorizálják a civileket. Nem hagyják békén a Nyikopoli járást” – írta a tisztviselő a Telegramon.

Késő este Marhanec községet támadták meg. Egy drónt használtak, ami robbanó lövedéket dobott le – jelentette Liszak.

A Le Monde információi szerint az ukrán hatóságok Belarusz digitális térképét kérték Párizstól, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a harci repülőgépek vagy drónok alacsony magasságú bevetéseket hajthassanak végre.

Ezek a digitális térképek – melyek a pilóták szakzsargonjában DTED (digital terrain elevation data) néven ismertek – részletesen bemutatják a terepet, és olyan akadályokat is feltüntetnek, mint a nagyfeszültségű távvezetékek vagy szélturbinák, továbbá olyan katonai berendezéseket – például radarokat vagy légvédelmi ütegeket – is, amelyek veszélyesek lehetnek a repülőgépre.

Az elutasítás indoklásaként Párizs azzal érvelt, hogy az ukrán területek védelmét töretlenül támogatni fogják,

Belaruszban már így is volt legalább egy dróntámadás a háború kezdete óta, bár azt az akciót a belorusz partizánok követték el.