Moszkva azzal vádolta meg a kijevi kormányt, hogy támadást intézett az orosz hajók ellen a Fekete-tengeren.
A The Guardian szerint az orosz védelmi minisztérium „terrorista akciónak” nevezte a támadást, és közölték: mindez veszélyezteti azt, hogy meghosszabbítják-e a gabonaalkut május 18-a után. A minisztérium szerint az ukrán drónok március 23-án és április 24-én támadták Odessza irányából az orosz hajókat.
Az egyezséget legutóbb március közepén hosszabbították meg.
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk. Tartsanak velünk máskor is!
Az Európai Bizottság hétfőn további 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) harmadik részleteként – jelentette be a brüsszeli testület.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
Az Ukrajnának nyújtott kedvezményes kölcsön feltétele, hogy Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja is szerepel.
A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A Kreml és az orosz vezetéssel szembeni pozitív megítélés aránya világszerte zuhan, mióta Oroszország 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen – összegzi az Amerikai Közvélemény-kutató Intézet eredményeit az Unian.
Az Amerikai Közvélemény-kutató Intézet 137 országban és régióban végzett nagyszabású felmérése szerint 2022-ben a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy helyteleníti Oroszország vezetésének intézkedéseit (egy évvel korábban ez az arány 38 százalék volt).
A válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy támogatja Oroszország vezetőit, szemben a 2021-es 33 százalékkal. Az Oroszországgal szembeni attitűdök még azokban az országokban is romlottak, amelyek vezetői nem voltak hajlandóak elítélni a háborút.
A Fekete-tengeren megduplázódott az ellenséges rakétahordozók száma; két felszíni és két víz alatti rakétaindító áll készenlétben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Déli Operatív Parancsnokság közölte: a Fekete-tengeren az ellenséges hajócsoportosítás 13 egységre nőtt, a rakétahordozók száma pedig megduplázódott. A rakétafenyegetettség szintje jelenleg nagyon magas – tették hozzá.
Néhány órával az után, hogy a Fox News váratlanul bejelentette a műsorvezető távozását, Tucker Carlsonnak máris munkát ajánlottak az orosz állami médiahálózatok – írja a Sky News.
Mint megírtuk, a Fox News hétfőn közölte, hogy közös megegyezéssel megválik Tucker Carlsontól. A csatorna megköszönte Carlsonnak eddigi munkáját, de nem közölte távozásának pontos okát.
A döntés váratlanságára utal, hogy a népszerű műsorvezető péntek esti műsorában azzal búcsúzott, hogy viszontlátásra hétfőn, a csatornán pedig még hétfőn is reklámozták Tucker Carlson interjúját Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt-aspiránssal.
A Fox News hétfői bejelentése szerint a műsorvezető utolsó adása április 21-én, pénteken volt látható.
Azonban úgy tűnik, hogy Carlson nem sokáig marad munka nélkül, ugyanis a korábban Russia Todayként ismert orosz csatorna máris lecsapott rá. Nem sokkal a távozásáról szóló hírek után az RT Twitteren azt üzente Carlsonnak, hogy náluk tovább dolgozhatna.
Találtak három lezuhant, kamerával felszerelt, azonosítatlan kvadkoptert a Moszkvai terület különböző részein – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a biztonsági szolgálatokra hivatkozva.
Az egyiket Noginszk városhoz közel találták meg hétfőn – négy kilométerre attól a helytől, ahol egy nappal korábban találtak egy robbanóanyaggal felszerelt, lezuhant ukrán drónt.
A TASZSZ szerint a robbanóanyagot szállító drón, amelyet Ukrajnában gyártottak, 900 kilométert képes repülni. A másik két kamerás drónt a régió más területein találták meg.
Mind a három kvadkoptert törvényszéki vizsgálatra küldték.
Dél-Korea bejelentette, hogy nagymértékben kibővíti az Oroszországba és Belaruszba irányuló exporttilalom alá eső áruk listáját.
A lista 57-ről 798 tételre bővült, és különösen az acél- és vegyipar; az autóipar; az ipari és építőipari berendezések; a vezetékek és számítógépek, valamint ezek alkatrészei; a zafírok és rubinok áruit tartalmazza.
Mostantól ezen áruk Oroszországba és Belaruszba történő exportjához a kormány külön engedélye szükséges.
Bahmut megtartása megakadályozza, hogy az oroszok elérjék az ukrán védelmi erők liszicsanszki és donyecki irányban lévő csoportjait – mondta Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának parancsnoka egy interjúban.
Szirszkij szerint Oroszország számára Kelet-Ukrajna az egyetlen olyan része a frontvonalnak, ahol az offenzíva kezdete óta előrelépést ért el.
A Donbász elfoglalása nélkül a megszállók nem lesznek képesek offenzívát indítani Kramatorszk és Sziverszk felé – idézi a vezérezredest az Ukrajinszka Pravda.
Egy ismert orosz katonai blogger azt állította, hogy Vlagyimir Putyin április 20-án aláírt egy rendeletet, amely egy sor katonai változtatást vezetett be. Ezek között szerepelt a keleti katonai körzet parancsnokának, Rusztam Muradov vezérezredesnek a menesztése – számolt be a Sky News.
A katonai blogger, Voenkor Kotenok megjegyezte, hogy Muradov vezérezredes elbocsátása valószínűleg a Vuhledar bányaváros elleni, januárban történt katasztrofális offenzíva miatt történt, mivel az rengeteg orosz áldozatot követelt, és katonai felszerelések elvesztéséhez is vezetett.
A szóban forgó rendelet állítólag a Nyugati Katonai Körzet korábbi parancsnokát, Alekszandr Zsuravljov vezérezredest is nyugdíjaztatta.
A blogger állításai összecsengenek a Kreml jelentésével, miszerint április 19-én Putyin elbocsátotta Szergej Avakjanszt, a csendes-óceáni flottaparancsnok admirálisát.
A Miniszteri Kabinet javaslatokat nyújt be a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak az Iránnal szembeni ágazati szankciók bevezetésére. A kormány április 25-i ülésén hozta meg a döntést – írja az Espreso.tv.
Ágazati szankciókat vezetünk be Irán ellen. Sajnos az Ukrajna és partnereink által az Oroszországba irányuló fegyverszállításokban közvetlenül érintett személyekkel és vállalatokkal szemben korábban bevezetett korlátozásokat nem vették komoly figyelmeztetésnek – mondta Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere.
Meg fogjuk erősíteni az érveinket. Azon is dolgozunk majd, hogy minél több ország csatlakozzon az ilyen kemény döntésekhez. Az Ukrajna elleni agresszió nem marad büntetlenül, ahogyan az agresszornak nyújtott segítség sem – tette hozzá.
A Dél-afrikai Köztársaság ki akar lépni a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte kedden Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfő.
A kormánypárt úgy döntött, hogy Dél-Afrikának ki kell lépnie az ICC-ből
– jelentette ki Ramaphosa.
Az elnök arra hivatkozott, hogy a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párt tisztességtelennek tartja, hogy a törvényszék miként bánik egyes államokkal.
„Szívesen megvitatnánk részleteiben is a tisztességtelen bánásmód kérdését, de most egyelőre a kormánypárt a kilépés mellett döntött” – hangsúlyozta Ramaphosa.
Dél-Afrika lesz ugyanis a házigazdája a BRICS-országcsoport (Brazília, Kína, India, Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság) idei csúcstalálkozójának.
A Nemzetközi Büntetőbíróság azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen márciusban elfogatóparancsot adott ki, amelyet Dél-Afrikának mint az ICC működését megalapozó római statútum részes államának végre kellene hajtania.
Dél-Afrika nem ítélte el Oroszország ukrajnai hadműveletét, és saját nyilatkozatai szerint pártatlan kíván maradni a konfliktusban, amelynek tárgyalásos rendezését sürgeti – számolt be az MTI.
Az Oroszországban található korábbi KFC éttermek Rostic’s néven nyitottak újra – írja a Sky News.
Múlt héten a KFC amerikai anyavállalata véglegesítette kivonulását Oroszországból, átadva a franchise-jogokat Konsztantyin Kotovnak és Andrej Oszkolkovnak, akik a Smart Service-t működtetik – amely a márkanévváltásért és az alkalmazottak megtartásáért felel.
A gigaüzlet magában foglalta az összes orosz KFC éttermet, az operációs rendszert és a Rostic’s márka védjegyét.
A piros és fehér szín használata a csomagoláson korábban hasonlóságot szült a két márka között. A Rostic’s nagyrészt megtartja azt az étlapot, mint a KFC, csak négy tételt neveznek át.
A négy visegrádi ország agrárkamarái felszólítják az Európai Bizottságot, hogy állítsa le az ukrán gabona vámmentes behozatalát az Európai Unióba – közölte Jan Dolezal, a cseh agrárkamara elnöke a négy kamara képviselőinek keddi tanácskozása utáni sajtótájékoztatón a dél-morvaországi Brünnben.
A CTK hírügynökség jelentése szerint Jan Dolezal elmondta: a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara a közeljövőben közös levélben fordul Brüsszelhez, hogy foganatosítson intézkedéseket a probléma megoldására.
A közép- és kelet-európai országokba vámmentesen beáramló ukrán gabona gondokat okoz a helyi termelőknek, akik ezért nem tudják saját gabonájukat eladni – emelte ki.
Amennyiben az Európai Bizottság nem reagál időben kérésünkre, készek vagyunk Brüsszelbe menni és ott tiltakozni
– hangsúlyozta a cseh agrárkamara képviselője.
Csehország gabonatartalékai jelenleg 2,6 millió tonnát tesznek ki, ami 40 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
„A cseh termelők nem tudják eladni a gabonájukat. Hagyományos vevőik, a németek és a lengyelek nem akarnak semmit venni, mert piacuk telített ukrán gabonával” – mutatott rá.
Jan Dolezal szerint jelenleg gyakorlatilag képtelenség megállapítani, hogy pontosan mennyi ukrán gabona és más mezőgazdasági termék érkezett az EU-ba bármiféle ellenőrzés nélkül.
A négy visegrádi ország agrárkamaráinak képviselői kedden Brünnben emlékeztetőt írtak alá, amelyben a Brüsszelhez intézett felhívás mellett szolidaritásukat is kinyilvánítják Ukrajnával.
Az agrárkamarák javasolják, hogy az ukrán gabonabehozatalra kivetett vámból származó bevételekkel segítsék az ukrán mezőgazdasági termelőket – számolt be az MTI.
Svédország öt orosz diplomatát utasított ki kedden. A skandináv ország külügyminisztériuma közölte, hogy a diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet végeztek, és erről Oroszország stockholmi nagykövetét is értesítették.
A hírt az SVT svéd közszolgálati televízióban Tobias Billström svéd külügyminiszter megerősítette. Stockholm legutóbb tavaly áprilisban, két hónappal Oroszország Ukrajna elleni támadása után utasított ki három orosz diplomatát.
Norvégia április 13-án jelentette be 15 orosz diplomata kiutasítását, akik a norvég belbiztonsági szolgálat (PST) szerint „az orosz hírszerzői hálózat kiterjesztésén, informátorok toborzásán, lehallgatáson, valamint fejlett technológiák megvásárlásán munkálkodtak”.
A donbászi orosz megszállók megváltoztatták taktikájukat, repülőgépeikkel és kamikazedrónjaikkal azonosítják az ukrán légvédelmi rendszereket, és csapást mérnek rájuk – jelentette ki Olekszij Dmitraszkovszkij ezredes, a Tavri védelmi erők sajtóközpontjának vezetője.
Az ezredes elmondása szerint az ellenség több repülőgépet kezdett használni. Először két géppel kicsalogatják az ukránok légvédelmi erőit, hogy egy harmadikkal csapást mérjenek rájuk.
Hozzátette, hogy az orosz erők a tüzérségi támadások számát is növelték, és az elmúlt egy napban csaknem ötszázszor támadták meg az ukrán állásokat – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Nagy a valószínűsége annak, hogy Ukrajna hamarosan ellentámadást indít, amelynek egyik fő célja az Oroszország és az Oroszországhoz csatolt Krím közötti déli szárazföldi folyosó áttörése – állítják katonai elemzők a Sky News híradása alapján.
A Dnyeper folyó nyugati oldalán állomásozó ukrán erők elmondták, hogy gyakran hajtanak végre rajtaütéseket a város közelében lévő keleti parton, hogy kiszorítsák az orosz csapatokat.
Jurij Szobolevszkij, a Herszoni terület közigazgatásának helyettes vezetője kedden azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők nagyon hatékonyan működnek együtt.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője szerint Ukrajna területeinek szétosztása még mindig jobb, mintha az ukránok belépnének a NATO-ba.
Jobb egy ilyen csendes felosztás, mint Ukrajna NATO-tagsága vagy egy világháború. A kapzsiság és a rosszindulat, a gyűlölet és a becsvágy gyakran erősebb, mint az ész és a józan ész. Lengyelország és lássuk be, Magyarország és Románia évtizedek óta arról álmodik, hogy átveszi Ukrajna nyugati régióit
– fogalmazott Medvegyev.
Hozzátette, hogy a lengyelek egy konföderáció létrehozásáról tárgyalnak az ukránokkal, ami szerinte már csak egylépésnyire van az uniótól. Medvegyev úgy véli, hogy Lengyelország igyekszik minél hamarabb megvalósítani ezeket a terveket, amíg van erre lehetőségük.
„Sok ukrán nyilvánvalóan nem akar visszatérni Lengyelországba, vagy nem mutat semmilyen vágyat arra, hogy visszatérjen a lengyel államba, mert túl erős a történelmi emléke annak, hogyan bántak velük abban az országban. Hogy nyíltan fogalmazzak, rabszolgaként, marhaként” – mutatott rá. Medvegyev szerint Lengyelországban még ma sem bánnak jobban az ukrán menekültekkel és munkásokkal – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.
Több mint háromszáz, értékpapírokat, bankjegyeket vagy papírpénzt kibocsátó vállalatról derült ki, hogy kapcsolatban áll a háborús kockázati övezetben lévő külföldi országokkal – közölte a YouControl központ.
Ezeknek a vállalatoknak április 30-ig be kell nyújtaniuk a kapcsolataikról szóló információkat a szabályozó hatósághoz. A háborús kockázati övezetbe Oroszország, Belarusz, Irán és Észak-Korea tartozik.
A vizsgált vállalatok több mint 90 százaléka kapcsolatban áll Oroszországgal, valamivel több mint 5 százalékuk pedig Belarusszal – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna valószínűleg hamarosan ellentámadást indít, amelynek egyik fő célja az Oroszország és az Oroszországhoz csatolt Krím közötti déli szárazföldi folyosó áttörése – közölték katonai elemzők.
Ennek eléréséhez fontos lépés lenne a teljes Herszoni terület visszafoglalása. Jelenleg csak a déli részét tartja birtokában.
Ennek elérése érdekében a Dnyeper folyó nyugati oldalán állomásozó ukrán erők közölték, hogy gyakran hajtanak végre rajtaütéseket a város közelében lévő keleti parton, hogy kiszorítsák az orosz csapatokat.
Az orosz erők november óta a Dnyiprótól keletre lévő összes területet tartják, de Jurij Szobolevszkij, a Herszoni területi közigazgatás helyettes vezetője ma azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők nagyon hatékonyan működnek együtt – írja a Sky News.
Katonáink nagyon gyakran látogatják a bal (keleti) partot, rajtaütéseket hajtanak végre. Az ukrán fegyveres erők dolgoznak, és nagyon hatékonyan működnek együtt
– mondta Szobolevszkij az ukrán televíziónak.
Az Ukrajnának 2023-ban eddig nyújtott közvetlen uniós költségvetési támogatás teljes összege hatmilliárd euró (több mint 2000 milliárd forint).
Az ukrán pénzügyminisztérium a legutóbbi finanszírozási csomagot követően tette közzé a számadatokat. Az Európai Bizottság közölte, hogy további 1,5 milliárd euró támogatást nyújt az országnak.
Ma újabb 1,5 milliárd eurót biztosítunk Ukrajnának az éves makroszintű pénzügyi támogatási csomagunk keretében. Továbbra is segítjük Ukrajnát abban, hogy ellenálljon az orosz agressziónak, fenntartsa intézményeit és infrastruktúráját, és kulcsfontosságú reformokat hajtson végre
– fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A bizottság honlapja szerint ezzel az orosz agresszió kezdete óta (a bizottság és az EU-tagállamok által) rendelkezésre bocsátott támogatás összege meghaladja az 50 milliárd eurót (18 ezer milliárd forintot).
Ez nem tartalmazza a háború elől menekülő ukránok ellátására nyújtott pénzügyi támogatást – írja a Sky News.
Szevasztopol közelében felforrósodott a hangulat április 24-én, ugyanis Ukrajna dróntámadásai miatt megerősítették védelmüket az oroszok.
Szevasztopol kikötőjének az ukránok drónok általi támadásai miatt Oroszország már korábban is hatalmas erőfeszítéseket tett a kikötő ilyen támadások elleni védelmének fokozására – közölte a Naval News.
A szevasztopoli kikötő bejáratát már nem kevesebb mint 6 réteg fizikai akadály védi. Ez kiegészül a járőrhajókkal, helikopteres járőrökkel, ágyúállásokkal és a harci delfinekkel.
Szevasztopol az orosz haditengerészet fő haditengerészeti bázisa a Krímben. Bár történtek erőfeszítések a kulcsfontosságú eszközök más bázisokra, például Feodoszijába történő szétszórására, a nagyobb hadihajók továbbra is ott vannak. Ezért továbbra is kulcsfontosságú célpont Ukrajna számára, különösen a tervezett ellentámadás során.
Korábban a Krímben található Kercsi-szorosi híd védelmére is bevetettek harci delfineket.
Ferenc pápa a Vatikánban fog találkozni Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, közvetlenül azelőtt, hogy Magyarországra látogatna – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egyházfő csütörtök reggel fogadja a Vatikánban az ukrán vezetőt, és másnap, pénteken indul Budapestre. Korábban a Vatikán szóvivője is közölte, hogy a magyarországi látogatás témái közt a háború is szerepel.
100 ukrán katona érkezett Norvégiába kiképzésre, amiről a közösségi médiában fotókat is megosztottak.
Száz ukrán katona érkezett április 24-én Norvégiába, ahol négyhetes kiképzést tartanak katonai orvoslás, éleslövészet és csapatvezetés témakörben
– jelentették a norvég fegyveres erők.
⚡️100 Ukrainian soldiers arrive in Norway for training.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 25, 2023
One hundred Ukrainian military personnel arrived in Norway on April 24 for a four-week training in military medicine, sharpshooting, and team leadership, Norwegian Armed Forces reported.
📷 Norwegian Armed Forces/Twitter pic.twitter.com/G7TvC2KbVR
Az Ukrajnának való katonai segítségnyújtás terén minden „vörös vonalat” át kell lépni – mondta Gitanas Nauseda litván elnök.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az államfő a német der Spiegelnek adott interjúban beszélt erről, és egész konkrétan úgy fogalmazott:
Teljesen egyértelmű számomra, hogy minden vörös vonalat át kell lépnünk. Máskülönben csak az időt pazaroljuk. Mindennap embereket ölnek és kínoznak. Közhely, hogy gyermekeket deportálnak, az infrastruktúrát bombázzák. Visszanézve azt látom, hogy rengeteg időt elpazaroltunk azzal, hogy sokáig hezitáltunk bizonyos döntéseknél. Végül meghoztuk ezeket, de túl későn és túl nagy áron.
Hozzáfűzte azt is, hogy a tétovázásra most azért sincs lehetőség, mert Oroszország személyében „egy nagyon veszélyes agresszorral állnak szemben, amely nem ismer határokat”.
Nem számíthatunk arra, hogy bármikor is meg fog állni. Ha sikerrel járna, akkor folytatja tovább
– tette hozzá.
Letartóztatták Azamat Uldarovot, a Wagner-csoport volt parancsnokát, aki egy orosz emberi jogi szervezetnek azt mondta, hogy a zsoldoscsoport gyerekeket és civileket ölt Kelet-Ukrajnában.
A vallomások videóinterjúkban hangzottak el, amelyeket a Gulagu.net nevű szervezet tett közzé az interneten. A Gulagu Franciaországban működik, és az oroszországi korrupcióról, valamint az ukrajnai háborús bűnökről tudósít.
A szervezet alapítója, Vlagyimir Osecskin arról számolt be, hogy a Szaratovi terület nyomozó bizottsága és négy másik Wagner-zsoldos halálosan megfenyegette Uldarovot, amiért tanúvallomást tett a Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin ellen.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint a letartóztatása további bizonyíték arra, hogy a Wagner-csoport „mélyen benne van az atrocitásokban való részvétel ösztönzésében, hogy a csoporton belüli társadalmi kohéziót építse” – közölte a Sky News.
Uldarov mellett egy másik volt Wagner-tag, Alekszej Szavics is szerepelt a videón.
Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy 138 civilt mentett ki, akik a háború sújtotta Szudánban rekedtek. Az evakuálásban 87 ukrán állampolgár – főként repülési szakemberek és családtagjaik – is részt vettek.
Az ukránok grúz és perui állampolgárokat is evakuáltak.
„Köztük van 35 nő és 12 gyermek” – közölték. Az evakuáltakat Egyiptomba vitték, ahol jelenleg orvosi segítséget, élelmet és vizet kapnak – írja a Sky News.
Folyamatosan nő az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen katonai konfrontáció kockázata – idézett a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy magas rangú orosz diplomatát.
Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős vezetője az orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy Washington a Moszkvával szembeni magatartásával fokozza a kockázatokat.
Ha az Egyesült Államok továbbra is követi az Oroszországgal való konfrontáció jelenlegi útját, a tét folyamatosan eszkalálódik a közvetlen fegyveres konfliktusba való átcsúszás határán, akkor a START (nukleáris fegyverkezési szerződés) sorsa eleve elrendeltetett lehet
– mondta Jermakov.
Az Egyesült Államok márciusban közölte Oroszországgal, hogy Moszkva elutasítását követően felhagy a nukleáris erőire vonatkozó egyes adatok cseréjével. Ezt válasznak nevezték arra, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az új START-szerződésben.
A kelet-ukrajnai Kupjanszk központjában lévő múzeumra orosz erők támadtak, egy múzeumi dolgozó meghalt, további 10 ember pedig megsebesült.
Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában azt írta, hogy vélhetően még többen vannak a romok alatt eltemetve.
Az elnök által közzétett, a károkról készült videón látható, amint segítők másznak fel a törmelékre, hogy az eltűnt személyek után kutassanak.
Oroszországnak igazságot kell szolgáltatnia mind a harctéren, mind a terroristák igazságos bírósági elítélésével
– olvasható bejegyzésében.
Kupyansk, local history museum. 🇷🇺 missile strike. So far, it is known about the dead employee of the museum and ten wounded. There are still people under the rubble.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 25, 2023
The terrorist country is doing everything to destroy 🇺🇦 completely. We have no right to forget about it for a… pic.twitter.com/U2bt5RtxnL
Lezuhant egy mentőhelikopter az oroszországi volgográdi régióban.
Lezuhant egy orvosi helikopter, a személyzet egyik tagja meghalt
– közölte a mentőszolgálat a TASZSZ hírügynökséggel.
Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy a helikopter lezuhanásának helyszínén, Erzovka falu közelében egy 56 éves férfi holttestét találták meg. A roncsról készült videót a közösségi médiában tették közzé.
Під російським Волгоградом розбився вертоліт санавіації. Відео з місця падіння з Telegram Слідкому РФ pic.twitter.com/D22QGRuTni
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) April 25, 2023
Az orosz hatóságok partizánokra vadásznak a Krím félszigeten – közölte az Ukrán Nemzeti Ellenállási Központ.
Mint írták, az oroszok az utóbbi időben egyre nagyobb erőfeszítésekkel próbálják felkutatni a Krímben működő ellenállási mozgalom tagjait: számos házkutatást tartottak – több esetben a tulajdonos távollétében –,
és még a köztereken is ellenőrzik, megmotozzák az embereket.
Ezenkívül az utóbbi időben térfigyelő kamerákat helyeztek el a vasútvonalak mentén, hogy megakadályozzák a szabotázsakciókat.