Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője szerdán közölte: nagyon aggódik amiatt, hogy küszöbön áll az ukrán ellentámadás, és közben már alig maradt lőszerük.
Az ukrán fegyveres erőik május 2-a után ellentámadást indítanak. Készen állnak arra, hogy elvágjanak minket a hadsereg szárnyától. Eközben Oroszországban egyesek hazaárulást követnek el. Nem adnak nekünk lőszert. Már csak két-három hétre elegendő maradt
– mondta Prigozsin dühösen egy hangfelvételen.
Prigozhin is, again, genuinely worried.
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) April 26, 2023
"The Armed Forces of Ukraine will launch a counteroffensive after May 2nd. They are ready to cut our flanks. There is treason inside Russia. They don't give us ammunition. We still have enough for two or three weeks," he says. pic.twitter.com/Boi0kns8S8
A Wagner-vezér már az utóbbi hetekben is beszélt arról, hogy nincs elég lőszerük, és hogy szerinte direkt szabotálják a munkájukat az orosz védelmi minisztériumnál. Az utóbbi napokban úgy tűnt, hogy sikerült rendezni az ellentéteket, ehhez képest meglepő, hogy a zsoldoscsoport vezetője most ismét ennyire indulatosan beszélt.
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk. Tartsanak velünk máskor is!
Az MTI közölt újabb részleteket arról a telefonbeszélgetésről, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára egy Facebook-posztban azt írta, hogy Zelenszkij csaknem egyórás telefonbeszélgetést folytatott Kína elnökével. Mindeközben az ukrán elnöki iroda is közzétett egy tájékoztatást a beszélgetésről.
„A megbeszélés során a kétoldalú kapcsolatok minden aktuális kérdését megvitattuk. Különös figyelmet fordítottunk a kölcsönös együttműködés lehetőségeinek módjaira annak érdekében, hogy Ukrajna igazságos és tartós békéjét megteremtsük” – írták a közleményben. Hozzáfűzték, hogy Zelenszkij azt is elmondta a kínai elnöknek:
Senki sem akarja a békét jobban, mint az ukrán nép. Saját területünkön vagyunk, és a jövőnkért küzdünk, élve az önvédelem elidegeníthetetlen jogával. A világnak igazságosnak és fenntarthatónak kell lennie a nemzetközi jog elvei és az ENSZ Alapokmánya alapján. Területi kompromisszumok révén nem lehet béke.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy Ukrajna területi egységét az 1991-es állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Ezenkívül megvitatta Hszi Csin-pinggel az ukrán–kínai partnerség erősítésének módjait, hiszen – emlékeztetett – a teljes körű orosz invázió előtt Kína volt Ukrajna első számú kereskedelmi partnere.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Hszinhua kínai hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy Hszi Csin-ping közölte Zelenszkijjel: álláspontja szerint a párbeszéd és a tárgyalások az egyetlen járható út, és leszögezte, hogy egy atomháborúnak nincs győztese. Azt is elmondta:
Kína a közeljövőben küld egy különleges kormányzati képviselőt – Li Huj, Peking volt oroszországi nagykövete személyében – Ukrajnába és más országokba, hogy konzultációkat folytasson az ukrajnai háború rendezésével kapcsolatban.
A Hszinhua szerint a kínai elnök nagyra értékelte, hogy Zelenszkij különös figyelmet fordít a kínai–ukrán kapcsolatok és a Kínával való együttműködés előmozdítására, és köszönetet mondott Ukrajnának, amiért jelentős segítséget nyújtott tavaly a kínai állampolgárok evakuálásához.
Hszi Csin-ping kiemelte, hogy Ukrajna és Kína kétoldalú kapcsolatai 31 éve fejlődnek, és elérték a stratégiai partnerség szintjét. Kijelentette, hogy a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tisztelete a kétoldalú kapcsolatok politikai alapja. Kína azon törekvése, hogy fejlessze kapcsolatait Ukrajnával, következetes és egyértelmű – mondta a kínai államfő, hozzátéve: bárhogy is változik a nemzetközi helyzet, Kína kész együttműködni Ukrajnával a kölcsönös előnyök elősegítése érdekében.
Lezuhant egy gyakorlórepülésre indult MiG–31-es harci repülőgép Murmanszk térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
Úgy tudni, a gép egy tóba zuhant 10 kilométerre Moncsegorszk várostól, egy Rizs-Guba nevű sziget közelében. A tájékoztatás szerint a hajtómű kigyulladt, és a gép lakatlan területen csapódott a földbe, a pilóták katapultáltak, és később a kutató-mentő szolgálat helikopteren elszállította őket a helyszínről.
A mentőszolgálatok előbb arról számoltak be, hogy súlyos állapotban kerültek kórházba a pilóták. Andrej Csibisz murmanszki kormányzó később közölte, hogy orvosi kivizsgálásukat követően kiderült:
életük és egészségük nincs veszélyben, sőt kórházi ápolásra sem szorulnak.
„Ezek a pilóták hősök, sikeresen elirányították a gépet a lakott terület fölül” – hangsúlyozta Csibisz a Telegramon.
A Kreml továbbra is kerüli a „túlzottan elnyomó intézkedések” elfogadását, valószínűleg Vlagyimir Putyin rezsimjének stabilitása iránti aggodalomból – jelentette a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A thinktank szerint meg nem nevezett források azt mondták a Versztka orosz oldalnak, hogy a Kreml nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását Oroszországban.
A Kreml a halálbüntetéssel való fenyegetést arra használhatná, hogy az oroszokat arra össztönözze, hogy támogassák a háborús erőfeszítéseket
–írta az ISW, hozzátéve: Putyin valamiért ennek ellenére sem akarja meghozni ezt a döntést.
Elemzésük szerint mindezt azt magyarázhatja, hogy a Kremlben félhetnek az orosz nép ellenállásától. Ezek az aggodalmak a háború előrehaladtával csak tovább erősödhetnek – írja a Sky News.
Az amerikai Maxar Technologies vállalat műholdja készített fényképet arról, hogy teljesen kiürült egy orosz telephely, ahol korábban számos harceszközt tároltak.
A létesítményben harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, valamint tüzérségi eszközöket állomásoztattak. A Maxar műholdja már február 11-én is felvételt készített erről.
A telephely akkor még tele volt, mostanra azonban minden harcjármű eltűnt onnan.
Az eszközök fogyása már egy március 16-ai műholdas fotón is feltűnt, de most, április 25-én tényleg minden eltűnt onnan.
Russian forces have emptied out this military depot in northern Crimea, new satellite imagery shows.
— Brady Africk (@bradyafr) April 26, 2023
This site was used to store tanks, armored vehicles, and artillery. pic.twitter.com/3uIc4GI5ac
Románia csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A szerdai kormányülésen elfogadott határozat szerint az egyedülálló menekültek havi 750 lej (57 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak év végig. A lakhatási támogatás eddig kétszerese volt ennek az összegnek, de nem a menekült, hanem az őt befogadó szállásadó kapta.
A menekültenként járó, havi 600 lejes étkezési támogatás összege nem csökken, de csak az átmeneti védelem igénylését követő első négy hónapban vehető igénybe, azt követően, 2023 végéig Románia csak a menekültek elszállásolásához nyújt költségvetési támogatást – írja az MTI.
Az átmeneti védelem igénylését követően a támogatás csak egy hónapig jár automatikusan, azt követően csak a munkát vállalók jogosultak a segélyre.
A második hónaptól kezdődően a negyedik hónap végéig az is elegendő, ha a menekült álláskeresőként nyilvántartásba vétette magát valamely megyei (fővárosi) munkaerő-ügynökségnél, az ötödik hónaptól kezdődően már csak a munkaszerződéssel rendelkezők kaphatnak lakhatási segélyt.
A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába, vagy amennyiben ez nem lehetséges, valamely – a hatóságok, civil szervezetek vagy az UNICEF által szervezett – közösségi oktatási programba.
Az ukrán menekültek segélyezését érintő változások május elsejétől lépnek életbe Romániában.
Az Európai Bizottság június 5-ig megtiltja az ukrán gabona és olajos magvak Romániába irányuló kivitelét – közölte Petre Daea román mezőgazdasági miniszter.
A hónap elején Szlovákia, Lengyelország és Magyarország leállította az Ukrajnából származó gabona és más élelmiszeripari termékek behozatalát, hogy megvédje az ország mezőgazdasági termelőit.
Mivel a saját fekete-tengeri kikötőihez való hozzáférést Oroszország inváziója blokkolta, majd később korlátozta, Ukrajnának, a világ egyik vezető gabonaexportőrének alternatív szállítási útvonalakat kellett találnia a szomszédos államokon keresztül.
Ennek következtében több millió tonna olyan gabona és olajos mag került Közép- és Kelet-Európába, ami olcsóbb az Európai Unióban termeltnél, és mentesül a vámok alól.
A helyi gazdák arra panaszkodtak, hogy ennek következtében a helyi termékek kereslete és árai torzulnak – közölte a Sky News.
A tárgyalások az államokkal még folynak. Romániát az Európai Bizottság döntése védi meg, és kártérítést kapnak a gazdák
– mondta a miniszter újságíróknak nyilatkozva.
Több mint 200, Wagner-koszorúval díszített sírt fedeztek fel egy szibériai temetőben.
A múlt héten jelentek meg hírek arról, hogy a szibériai irkutszki régióban egy temetőt találtak az orosz Wagner-zsoldoscsoport 53 halott harcosával.
BILD showed a cemetery of PMC "Wagner"near Irkutsk. There are now 53 graves there, their number is growing, so pits are dug in advance for future burials.
— Iuliia Mendel (@IuliiaMendel) April 23, 2023
Over the winter, the ground in Siberia freezes to 2-2.8 meters. To dig the grave, the ground must be warmed with fire pic.twitter.com/UUXGZjAxad
A legújabb, Novoszibirszk városában frissen ásott sírok tükrözik a zsoldoscsoport egyre növekvő számú áldozatát.
Massengrab für Wagner-Söldner gefunden
— Gaby 🇩🇪🇺🇦 (@Gabriel15184745) April 26, 2023
Auf dem Gusinobrodsky-Friedhof in Nowosibirsk wurden etwa 200 Gräber von Wagner-PMC-Kämpfern gefunden. Anwohner schickten ein Video mit Hunderten von Gräbern an Siberia.Realii , das Video wird auch von https://t.co/VBWSpvmDjQ und lokalen pic.twitter.com/2AyrdjfJnj
A halott harcosok közül az eddigi információk szerint sokan nem szerepelnek az orosz halottak hivatalos listáján – közölte a Sky News.
40 orosz katona térhetett vissza Oroszországba annak a hadifogolycserének köszönhetően, amelyről nemrég az ukránok is beszámoltak.
A RIA Novosztyi szerint mindezt az orosz védelmi minisztérium jelentette be, amely egy videót is megosztott a hazatérőkről.
A közleményben azt írták, hogy a hadifoglyok szerintük „halálos veszélyben” voltak az ukrán oldalon – utalva ezzel vélhetően arra, hogy a napokban felkerült a netre egy videó, amelyen az ukránok állítólag egy orosz hadifoglyot öltek meg (előzőleg arról is videó készült, hogy az oroszok ukrán hadifoglyokat fejeztek le).
Egy újabb fogolycserét követően 44 fogoly – köztük 2 civil – térhetett vissza Ukrajnába.
Minderről Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője számolt be két Telegram-posztban. Mint írta, a katonák közül 36 közlegény és őrmester, valamint 6 tiszt térhetett vissza, akik a mariupoli Azovsztal-üzemet védték, vagy Herszonban harcoltak.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője szerdán közölte: nagyon aggódik amiatt, hogy küszöbön áll az ukrán ellentámadás, és közben már alig maradt lőszerük.
Az ukrán fegyveres erőik május 2-a után ellentámadást indítanak. Készen állnak arra, hogy elvágjanak minket a hadsereg szárnyától. Eközben Oroszországban egyesek hazaárulást követnek el. Nem adnak nekünk lőszert. Már csak két-három hétre elegendő maradt
– mondta Prigozsin dühösen egy hangfelvételen.
Prigozhin is, again, genuinely worried.
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) April 26, 2023
"The Armed Forces of Ukraine will launch a counteroffensive after May 2nd. They are ready to cut our flanks. There is treason inside Russia. They don't give us ammunition. We still have enough for two or three weeks," he says. pic.twitter.com/Boi0kns8S8
A Wagner-vezér már az utóbbi hetekben is beszélt arról, hogy nincs elég lőszerük, és hogy szerinte direkt szabotálják a munkájukat az orosz védelmi minisztériumnál. Az utóbbi napokban úgy tűnt, hogy sikerült rendezni az ellentéteket, ehhez képest meglepő, hogy a zsoldoscsoport vezetője most ismét ennyire indulatosan beszélt.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint Corrado Zunino újságíró válla megsérült egy dróntámadás alkalmával Herszonban. Az újságíró az olasz La Repubblicának dolgozik.
Tajani egy tweetben közölte, hogy az újságíró jól van, és hozzátette, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „teljes együttműködést biztosított az ukrán hatóságok részéről”.
Corrado Zunino giornalista di @repubblica, rimasto ferito ad una spalla durante l'attacco di un drone a Kherson, sta bene ed è seguito dalla nostra Ambasciata a Kiev. Sono insieme al Ministro Kuleba che ha assicurato la piena collaborazione delle autorità ucraine.
— Antonio Tajani (@Antonio_Tajani) April 26, 2023
A szlovén kormány teljes titokban húsz Valuk könnyű páncélozott járművet szállított Ukrajnának – közölte szerdán a 24UR szlovén hírportál honlapja saját forrásaira hivatkozva.
Az adomány a héten teljes titokban érkezhetett Ukrajnába. Maga a művelet több hónapig tartott, hiszen a páncélozott járműveket elő kellett készíteni, szervizelni és szállítani. Légi úton szállították őket az egyik közeli országba. Szlovénia képes a C17-es stratégiai szállító repülőgépek használatára, amely négy Valukot tudott leszállítani egyszerre.
A megálló, úgy tűnik, az Ukrajnának szánt két logisztikai segélygyűjtő központ egyike volt Lengyelországban vagy Szlovákiában.
A szlovén védelmi minisztérium nem nyilatkozik az Ukrajnának nyújtott katonai segítség típusáról és mennyiségéről. A tárca közölte, hogy a szlovén kormány ilyen típusú segítségnyújtással kapcsolatos döntései nem nyilvánosak – közölte az Interfax.
Oksana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete Facebook-oldalán tette közzé az Egyesült Államok képviselőházának hárompontos háborús tervezetét az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban – számolt be a Mandiner.
A dokumentum A képviselőház álláspontja Ukrajna győzelmének feltételeiről címet viseli, és határozatként az amerikai törvényhozás mindkét pártja támogatta az elfogadását. A nyilatkozat kimondja, hogy az amerikai képviselőház
Ukrajna nagykövete a bejegyzés végén megköszönte az amerikai vezetőknek és a kongresszus mindkét pártjának, hogy támogatják országát a konfliktusban.
Az ukrán kormányzatnak az FBI, valamint több amerikai cég is segít abban, hogy összegyűjtsék az oroszok által elkövetett háborús bűnök bizonyítékait.
A Reuters hírügynökség közlése szerint többek között egy-egy háborús bűncselekmény földrajzi lokalizálásban, DNS-minták és emberi maradványok vizsgálatában, valamint az orosz mobiltelefon-információk gyűjtésével segítik az amerikaiak az ukránokat.
Ezeknek az adatoknak a begyűjtése és feldolgozása olyan feladat, amiben az FBI-nak nagy tapasztalata van
– fogalmazott a hírügynökség szerint Alex Kobzanets, az FBI munkatársa egy konferencián.
Az utolsó előadó, aki Oroszországot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, mielőtt az országot kizárták a versenyből, ma új dalt adott ki. A Standing Between Two Walls című kislemez az oroszországi művészek és a nők jelenlegi helyzetéről szól.
A 31 éves oroszországi közéleti személyiség tavaly, miután megjelent a háborúellenes álláspontot képviselő Soldier című dala, felkerült a betiltott és a nemkívánatos előadók listájára.
Elmondása szerint a legutóbbi dalán való munka volt a legnehezebb időszak egész karrierje alatt.
Kína „mindig a béke oldalán áll” – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök, aki szerdán telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kínai állami média, a CCTV szerint az államfő közölte: Kína azért dolgozik, hogy mielőbb békét kössenek a harcoló felek. Leszögezte: csak „a párbeszéd és a tárgyalás jelenthet kiutat az Oroszország elleni konfliktusból”.
Az Euronews azt is megjegyezte, hogy a kínai és az ukrán elnök most először beszélt telefonon a háború kezdete óta. A kínai államfő egyébiránt Moszkvában tett látogatásakor már megígérte, hogy beszélni fog Zelenszkijjel.
Mindeközben Zelenszkij közölte saját Twitter-oldalán, hogy hosszú és informatív telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Úgy vélem, hogy ez a beszélgetés, valamint Kína ukrajnai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet fog adni kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez
– írta az ukrán államfő.
A norvég légierő közölte, hogy két F–35-ös vadászgépet küldött, hogy reagáljon arra, hogy több orosz repülőgépet észleltek Finnmark északi régiója felett.
A légierő szerint a csoport „két Blackjack (Tu–160) típusú stratégiai bombázóból, majd két Midas (Il–78) típusú tankerből, valamint három Foxhound (MiG–31) típusú vadászgépből állt”.
Miután Norvégia megosztotta az incidens részleteit, az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben egy 14 órás tervezett repülésről írtak, amelynek során „a nagy hatótávolságú repülőgépek személyzete a levegőben éjszakai és nappali légi utántöltést hajtott végre”. A gyakorlat okát nem indokolták, csupán annyit közöltek: pilótáik „rendszeresen repülnek a sarkvidéki, az észak-atlanti, a fekete- és a balti-tengeri, valamint a csendes-óceáni semleges vizek felett”.
A Finnmarkban történt incidens egy másik, március elején történt esetet idéz, amikor két norvég F–35-ös ugyanabban a térségben fogott el két Iljusin IL–38-as felderítőgépet.
Eközben Németország és Nagy-Britannia Eurofighter vadászgépei kedden elfogtak három orosz katonai repülőgépet, amelyek a Balti-tenger nemzetközi vizei felett repültek, és mindegyiknek ki volt kapcsolva a jeladója.
Az oroszok és a NATO katonai repülőgépei közt több száz incidens volt már a háború előtti években is. Az elmúlt két évtized során csak a brit Királyi Légierő (RAF) jóval több mint 100 alkalommal volt kénytelen reagálni az orosz katonai repülésekre – írja az Euronews.
Kigyulladt az Orosz Tudományos és Kulturális Központ épülete Ciprus fővárosában, Nicosiában, szemtanúk szerint Molotov-koktélokat dobtak rá – nyilatkozta szerdán Alina Radcsenko, a központ vezetője a TASZSZ-nak.
Két heves csattanás volt, égnek a falak és a tető is. Az embereket evakuálták. A rendőrség lezárta az épületet, a tűzoltók a helyszínen vannak. Szemtanúk szerint Molotov-koktélokat dobtak az épületbe
– mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren megerősítette, hogy hosszú és informatív telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Úgy vélem, hogy ez a beszélgetés, valamint Kína ukrajnai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet fog adni kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez
– írta az ukrán államfő.
I had a long and meaningful phone call with 🇨🇳 President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 26, 2023
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia miatt utazott az olasz fővárosba. Rómában megbeszélést folytat Sergio Mattarella olasz elnökkel, Giorgia Meloni miniszterelnökkel, valamint a védelmi miniszterrel, és találkozik a szenátus, illetve a képviselőház elnökével – számolt be a KárpátHír.
Partnereinkkel együtt erős és határozott támaszt képezünk Ukrajnának a világban, és bevonjuk a külföldi vállalkozásokat hazánk helyreállításába
– mondta a kormányfő.
Lezuhant egy drón szerdán a moszkvai városi bíróság közelében – írja a horvát Index. A lap orosz forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a drónhoz nem volt kamera rögzítve.
Mint arra a horvát portál is emlékeztet, hétfőn egy amerikai motorral felszerelt, mintegy százkilós, pilóta nélküli repülőgép zuhant le a Moszkva megyei Noginszk közelében.
Később egy ukrán újságíró, Jurij Romanenko azt állította, hogy a drónt Vlagyimir Putyinnak szánták.
Elmondása szerint a fellőtt kamikazedrón átrepült az Orosz Föderáció összes légvédelmi rendszerén, és nem messze landolt a Rudnevo ipari parktól, ahol állítólag Putyin múlt héten tett látogatást.
Amikor reggel híre ment a drónnak, valóságos felfordulás támadt a Kremlben. Peszkov Putyin új munkarendjéről írt a Kremlben. Az FSZB komoly ellenőrzésekbe kezdett a kiszivárgott információk miatt. Tekintettel arra, hogy Putyin mennyire megszállottja a biztonságának, ennek a történetnek komoly következményei lehetnek a Kremlre nézve
– írta az erről szóló bejegyzésében Romanenko.
Az Országgyűlés márciusban az orosz–ukrán háborúval összefüggésben elfogadott békepárti határozatának támogatására hívta fel a magyarországi településeket Szita Károly (Fidesz–KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke Kaposváron szerdán.
A somogyi vármegyeszékhely polgármestereként is dolgozó politikus a témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: még ezen a héten elküldi a parlamenti határozatot minden magyarországi polgármesternek, arra kérve őket, terjesszék a közgyűlés, illetve képviselő-testület elé, tűzzék napirendre és fogadják el, ezzel is erősítve Magyarország békepárti álláspontját.
Mondjunk határozott nemet a háborúra, szorgalmazzuk mi is a mielőbbi békét, hiszen ez minden magyar település érdeke, csak ezzel garantálható a biztonságos, nyugodt élet, a települések további fejlődése
– hangsúlyozta.
Úgy vélte, az önkormányzatok kiállása azért is lenne fontos, mert a háború következményeit Európa és benne Magyarország is elszenvedi, a helyzetet csak fokozzák az elhibázott brüsszeli szankciók, erre erkölcsi és gazdasági értelemben is csak a béke lehet az egyetlen megoldás, de „még mindig vannak olyanok, akik ebben a helyzetben is a háború pártján állnak”.
Mára sajnos az is kiderült, Brüsszelre nem számíthatunk
– jegyezte meg Szita Károly. Utalt rá, az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének tavaly októberben írt és a magyarországi települések 80 százaléka által támogatott, a magas energiaárakat okozó szankciós politika megváltoztatását kérő levelére a közelmúltban az a válasz érkezett, hogy a szankciók jók, azokat fenn kívánják tartani, „a nehézségeket oldjuk meg magunk”.
Az MTI beszámolója szerint Szita Károly rámutatott, Brüsszelre nem, de a magyar kormányra számíthatnak a magyarországi városok és falvak, amit az is bizonyít, hogy a kormánytól pénzügyi támogatást kaptak az energiaválság legnehezebb hónapjaiban.
Az orosz hatóságok egy új kormányzati modell felé mozdulnak el, amely az elsődleges forrásokból származó, megbízható adatok alapján hoz döntéseket. Ezt Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök mondta szerdán.
Megvitattuk (Vlagyimir Putyinnal – a szerk.), hogyan alakítsuk át a kormányzati modellt, hogy az hatékonyan működjön az ország minden lakosának életminőségének javítása érdekében. Ezért többek között áttértünk a szakértői döntéshozatalról a megbízható adatokon alapuló döntéshozatalra. Az elképzelés egyszerű: közvetlenül a forrástól szerezzük be az információkat, megkerülve minden közvetítőt, és igyekszünk figyelembe venni a polgárok és a vállalkozások visszajelzéseit
– idézi a TASZSZ Misusztyint.
A Boeing felszámolja egyik leányvállalatát Belaruszban – a Boeing BLR Ltd.-t, értesült a TASZSZ.
Mint írják, az erről szóló döntés március 1-jén lépett életbe, ugyanakkor a felszámolással kapcsolatos követeléseket május közepéig fogadják el.
A Boeing BLR Ltd.-t 2020 októberében alapították, és a belorusz ügyfelekkel és hatóságokkal való kapcsolattartásért volt felelős.
Minden bizonnyal első alkalommal vetették be az ukránok az Egyesült Államoktól kapott JDAM rendszert.
Az erről készült felvételek szerint négy GBU–62-es bombát dobtak le, a földdel egyenlővé téve egy orosz lőszerraktárat. A bombák nagy pusztítást végeztek egy orosz katonai felvonuláson is.
#Ukraine: Presumably one of the first videos showing US-delivered 🇺🇸 guided bombs with JDAM-ER kits in action in Bakhmut, #Donetsk Oblast.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) April 25, 2023
Four GBU-62 were dropped on what is claimed to be an ammo storage point and Russian military staging area. pic.twitter.com/xExafWGAx0
A bombák GPS-alapúak, valamint inerciális navigációs rendszerrel is rendelkeznek, ami azt jelenti, ha a GPS jeleit sikerül megzavarni, a bomba akkor is nagy eséllyel célba ér (a csapás pontossága természetesen valamelyest csökken). A hordozó repülőgépek szinte bármilyen időjárási körülmény között el tudják indítani a bombát, majd ha ez megtörtént, akkor vissza is repülhetnek a bázisra, mivel ezt követően távolról a célba lehet vezérelni a robbanószert.
Jevgenyij Rojzman, Oroszország negyedik legnagyobb városának, Jekatyerinburgnak a volt polgármestere szerdán bíróság elé áll, mert azzal vádolják, hogy az ukrajnai háború alatt hiteltelenítette az orosz fegyveres erőket. Állítása szerint azért emelnek vádat ellene, mert Moszkva ukrajnai katonai beavatkozását „Ukrajna megszállásának” nevezte − közölte a The Guardian.
Rojzman, aki a Kreml elszánt bírálója, azt mondta, tudja, hogy bármikor börtönbe kerülhet. Ő Oroszország utolsó olyan prominens ellenzéki személyisége, aki még mindig az országban van, és nem került börtönbe. Ha elítélik, öt év börtönbüntetésre számíthat − jelentette az orosz állami média.
2022 augusztusában indítottak Rojzman ellen a hatóságok büntetőeljárást az orosz fegyveres erők „lejáratásáért” az ukrajnai háborúról tett megjegyzései miatt.
A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij közölte, hogy terrorizmussal is megvádolták, amelyet állítólag a börtönből követett el − írta meg a Sky News.
A legújabb vádak alapján további 30 év börtönbüntetésre ítélhetik. A meghallgatása szerdán kezdődik egy orosz kerületi bíróságon.
A Kreml kritikusa jelenleg 11 és fél év börtönbüntetését tölti, többek között csalás és bíróság megsértése miatt.
Szervezeteit betiltották Oroszországban, és e hónap elején az orosz nyomozók hivatalosan is kapcsolatba hozták támogatóit Vlagyimir Tatarszkij katonai blogger meggyilkolásával, aki támogatta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.
Oroszország eddig dokumentáltan 10 071 harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 6556 megsemmisült, 315 megsérült, 385-öt személyzete otthagyott a harctéren, 2815-öt pedig az ukránok elfogtak. A számokat az Oryx nevű holland nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemző intézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó.
A harcjárművek között 1906 megsemmisült tank van. A harckocsik közül emellett 101 megsérült, 101-et elhagytak a harctéren, 544-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint amennyi a listán szerepel.
Amint arról már az Index is beszámolt, több robbanás rázta meg hétfő hajnalban Szevasztopolt. A robbanások mellett légvédelmi ágyúk és kézifegyverek tüzéről is szóltak a beszámolók.
A The Independent beszámolója szerint a dróntámadást Oroszország Fekete-tengeri Flottája visszaverte.
A The Guardian arról ír, az ukrán hatóságok megerősítették, hogy Kijev állt a támadás mögött. A tisztviselők azonban visszautasították azokat az orosz állításokat, amelyek szerint a támadás veszélybe sodorta a gabonafolyosó működését.
A közelmúltbeli krími események kizárólag katonai létesítményekre vonatkoztak, és semmilyen módon nem kapcsolódnak az ukrán kikötőket és polgári kikötőket biztosító gabonaegyezményhez. Ukrajna betartja a nemzetközi kötelezettségeket, beleértve a gabonafolyosóval kapcsolatos összes kötelezettség teljesítését
– mondta Andrij Jusov, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.