Magyarország területére 2023. április 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4968 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5502 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 26-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok amerikai állampolgárok jogellenes letartóztatása miatt szankciókkal sújtotta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, valamint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hírszerző szervezetét csütörtökön.
A bejelentett intézkedések között szerepel az iráni szervezet négy vezetője elleni büntetőintézkedés állítólagos túszejtési kísérletek miatt is.
A Szövetségi Biztonsági Szolgálat és az Iszlám Forradalmi Gárda már eddig is több szankció hatálya alatt volt az Egyesült Államok részéről, ezek egészültek ki most az újabbakkal. Az amerikai kormány tavaly teremtette meg annak lehetőségét egy elnöki intézkedés nyomán, hogy az Egyesült Államok polgárait jogtalanul fogva tartó szervezetekkel és személyekkel szemben büntetőintézkedéseket vezessen be.
Amerikai kormányzati illetékesek nem közölték, hogy az újabb szankcióknak mely amerikai állampolgárok fogva tartása az oka, de jelezték, hogy az intézkedéseket már jóval az előtt elkezdték kidolgozni, hogy március végén az orosz hatóságok őrizetbe vették és kémkedés vádjával azóta is fogva tartják Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal napilap moszkvai tudósítóját.
Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókról szóló sajtóközleménye megjegyzi, hogy az iráni hatóságok folyamatosan fogva tartanak és hallgatnak ki őrizetbe vett embereket a teheráni Evin börtönben, és közvetlen szerepet játszanak a tüntetések elfojtásában, valamint a másként gondolkodók, köztük kettős állampolgárok letartóztatásában.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) hivatalosan is elismerte a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancsot – közölte az ukrán delegáció egyik tagja, Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő a Telegramon.
Hozzátette, a PACE csütörtökön elfogadott egy határozatot, amely az ukrán gyermekek és felnőttek Oroszországba való erőszakos deportálásáról szól.
Közölték: bizonyítékok vannak arra, hogy a deportált ukrán gyermekek az orosz nyelv, az orosz kultúra és a történelem célzott tanítása révén „oroszosodási folyamatban” vesznek részt. Dokumentumok szerint a gyerekeknek megtiltották az ukrán nyelv használatát, orosz propagandának vannak kitéve, valamint „hazafias” online felületeket olvastatnak velük, vagy a katonai kiképzésen kell részt venniük - írták.
A közgyűlés szerint az ukrán gyermekek áthelyezését Oroszországba „szisztematikusan tervezték és szervezték meg” állami politika szerint, és az a nyilvánvaló célja, hogy „megsemmisítse a gyerekeknek az ukrán identitásukhoz fűződő minden kapcsolatát”.
Honcsarenko kiemelte, először említik a „népirtás” kifejezést Oroszország tetteivel kapcsolatban egy ilyen szintű hivatalos dokumentumban. Megjegyzi, hogy a nemzetközi jog szerint az erőszakos deportálás a népirtás jele, ezért minden esetet ki kell vizsgálni, és minden érintettet felelősségre kell vonni – mondta.
Hozzátette, a határozat bővíti azoknak az országoknak a listáját, ahol Putyint hivatalosan is háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják.
Putyin körözött háborús bűnös. Ezt most a PACE is megerősítette
– hangsúlyozta Honcsarenko az Unian beszámolója szerint.
A Patriot föld-levegő rakétarendszer második zászlóalját harci szolgálatba állították – jelentette be Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán fegyveres erők légierejének parancsnoka.
Ugyan tilos katonai felszerelésekkel szelfizni, de nem tudtam ellenállni, bocsánat
– írta Telegramon Olescsuk, bejegyzéséhez pedig egy szelfit csatolt.
A parancsnok hangsúlyozta, hogy Ukrajna erősíti légvédelmét, ezzel közelebb kerülve a győzelemhez – derül ki az Unian beszámolójából.
Az ukrán honvédség légiereje az éjszaka öt csapást mért az orosz megszálló erők állomáshelyeire és egy ellenséges légvédelmi rendszer ellen. Az ukrán hadsereg orosz parancsnoki állásokat, tüzérségi egységeket és egy lőszerraktárt támadott – írja az Unian.
Ezenkívül az ukrán hadsereg öt különböző típusú ellenséges drónt lőtt le – derül ki az ukrán fegyveres erők vezérkarának kora esti összefoglalójából.
Ugyanakkor az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek két parancsnoki állásra, az orosz erők koncentrációs területére, egy légvédelmi eszközre, egy lőszerraktárra és két tüzérségi egységre – közölte a vezérkar.
Tiltakozó jegyzéket adtak át az orosz külügyminisztériumban az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatájának csütörtökön amiatt, hogy a képviselet nem biztosított időben vízumot az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén elnöklő Szergej Lavrov külügyminiszter sajtókíséretének.
Az újságírók csak azt követően kapták meg a beutazási engedélyt, hogy Lavrov Egyesült Államokba tartó különgépe felszállt.
Az eljárást az amerikai nagykövetség semmivel nem indokolta.
Orosz sajtójelentések szerint John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az intézkedést azzal indokolta, hogy az érintettek állami tulajdonban lévő médiumok „propagandistái”. Moszkvában ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a magánkézben lévő orgánumok újságíróit ugyanilyen elbánásban részesítették.
Az orosz külügyminisztériumba csütörtökön behívatott amerikai diplomatával moszkvai tájékoztatás szerint közölték: „Az efféle szabotázs, amelynek célja az újságírói munka akadályozása, nem marad válasz nélkül.”
Az MTI beszámolója szerint Lavrov nemrégiben támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy egy másik országba helyezzék át az ENSZ székhelyét, mert, mint mondta, az Egyesült Államok rendszeresen visszaél házigazdaszerepével.
A Pentagonból kiszivárgott, szigorúan titkos dokumentumok szerint Oroszország a súlyos szankciók terhe mellett is képes lesz finanszírozni az ukrajnai háborút még legalább egy évig.
Egy március elején készített értékelés szerint noha az orosz elit egy része nem ért egyet Oroszország ukrajnai háborújával, nem valószínű, hogy abbahagyják Vlagyimir Putyin támogatását.
Moszkva a magasabb társasági adókra, az állami vagyonalapra, a megnövekedett importra és az üzleti alkalmazkodóképességre támaszkodik a gazdasági nyomás enyhítése érdekében – írja a The Washington Post beszámolója.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) honlapján csütörtökön közzétett egy újabb lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyben egy orosz katona arról beszél ismerősének, hogy ukrán hadifoglyokat végeznek ki a kihallgatásuk után. A felvétel állítólag a kelet-ukrajnai fronton készült.
Az SZBU közölte, hogy megállapították az orosz katona személyazonosságát. A férfit Jevgenyij Szucskónak hívják, 1995-ben született, Oroszország novgorodi területéről származik, és tavaly ősszel mozgósították, jelenleg pedig a Harkivi területen teljesít szolgálatot. A felvételen a férfi egyebek mellett azt mondja, hogy nincs értelme foglyokat tartani. Elmondja, hogyan vágta el egy fogoly torkát, majd hozzáteszi, hogy „van elég ilyen esete, és ezt éjszaka kell csinálnia”.
Az SZBU azon dolgozik, hogy Szucsko és minden oroszországi háborús bűnös megkapja méltó büntetését az ilyen atrocitásokért. Az ukrán különleges szolgálat több mint 35 ezer büntetőeljárást vizsgál a háborús törvények és szokások megsértése miatt
– fűzte hozzá közleményében az Ukrán Biztonsági Szolgálat.
Az Orosz Védelmi Minisztérium megosztotta azokat a felvételeket, amelyek az orosz stratégiai bombázók gyakorlatán készültek. A bombázók 14 órán át voltak a levegőben, a gyakorlat közben légi utántöltést is végeztek.
A két Tu–160-as stratégiai bombázó a Barents-tenger és a Norvég-tenger semleges vizei felett gyakorlatozott.
Russian Strategic Bombers Carry Out Barents And Norwegian Sea Flights
— RT_India (@RT_India_news) April 27, 2023
Two Russian Air Force Tu-160 strategic bombers made scheduled flights to conduct daytime and nighttime refueling exercises over the international waters of the Barents and Norwegian seas.
© MoD Russia pic.twitter.com/uNfMqzmOZu
„Kissé túlfűtöttek” az orosz erők elleni ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások az ukrán lakosság, a politikusok, illetve a Nyugat részéről – vélekedett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az RBK-Ukrajina hírportálnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
Korábban nem hittek a győzelemben. Korábban azt akarták, hogy Ukrajnának legalább egy része megmaradjon. Amikor azonban az ukrán fegyveres erők sikereket mutattak, a Kígyó-szigeten, a Kijevi területen, a Csernyihivi, Szumi, majd a Harkivi és Herszoni területen, mindenki hinni kezdett a győzelemben. Most a következő sikert várják, ami normális
– fejtette ki a miniszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Oroszországnak megvannak a forrásai lőszerek vásárlására, és a készletei sem fogytak ki, annak ellenére hogy „gondolkodás nélkül” zúdítanak olykor-olykor tűzzáport az ukrán oldalra. Szavai szerint Oroszország – miközben a saját termeléséből származó készletei jelentősen fogynak –, vásárlási lehetőségeket keres Iránban és Észak-Koreában.
Reznyikov az interjúban arról is beszélt, hogy a légvédelem változatlanul elsődleges fontosságú az ország számára.
Szovjet légvédelmi rendszerünk van, amihez a rakétakészletek kimerültek. Ha nem nálunk gyártják, és csak olyan országokban kaphatók, ahonnan nem tudjuk beszerezni, akkor valami mással kell pótolni, méghozzá nyugati légvédelmi rendszerekkel. Elvileg már eldőlt, hogy milyen rendszerekről van szó, most pedig a számukat és a hozzájuk tartozó rakéták számát kell növelni. Ne felejtsük el, hogy a légierő is a légvédelem része, vagyis a modern, új generációs repülőgépek, minthogy képesek teljesen lezárni azokat réseket a légvédelemben, amelyeknél a szovjet típusú rendszerek kudarcot vallanak
– jelentette ki. Hozzátette: bizonyos abban, hogy csak idő kérdése, és Ukrajna kap korszerű nyugati vadászgépeket.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője azt mondta, hogy csak viccelt, amikor arról beszélt, hogy a zsoldoscsoport felfüggeszti a támadásokat Bahmutban, hogy a frontvonal túloldalán lévő ukrán erők megmutathassák Bahmutot a városba látogató amerikai újságíróknak.
Prigozsin csütörtökön egy hangüzenetben még arról beszélt: „Döntés született a támadások felfüggesztéséről, hogy az amerikai újságírók biztonságosan filmezhessék Bahmutot, és hazamehessenek.”
Egy későbbi hangüzenetben tisztázta a helyzetet:
Srácok, ez katonai humor. Humor, de semmi több. Csak vicc volt
– idézi a The Guardian.
Rendbontásért és nyilvános légfegyverviselésért 14 nap börtönbüntetésre ítélték az orosz Wagner katonai zsoldoscsoport volt parancsnokát Norvégiában – számolt be a csütörtöki ítéletről a Dagbladet című norvég napilap.
A 26 éves Andrej Medvegyev egy februári este Oslóban részt vett egy bár előtti verekedésben, és akadályozta a rendőröket. A fiatal férfi beismerte bűnösségét, és bűnösnek vallotta magát nyilvános helyen történő légfegyverviselés vádjában is.
Brynjulf Risnes, a férfi ügyvédje elmondta, hogy a bíróság ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól felmentette Medvegyevet. Hozzátette: védence belátta, hogy a kérdéses estén „túl sokat ivott és elvesztette a fejét”, azonban az ügyvéd is kitartott amellett, hogy Medvegyev nem bántotta egyik rendőrt sem.
A vádlott a keddi tárgyaláson elismerte, hogy a verekedést követően nem volt együttműködő, ellenállt az őrizetbe vételkor, dühében pedig köpött egyet, de leszögezte, hogy fizikailag nem bántalmazta a rendőröket.
A férfit először január végén, illegális határátlépés gyanújával vették őrizetbe. A norvég Nemzeti Bűnügyi Nyomozó Szolgálat, a Kripos nem sokkal később beszámolt róla, hogy az Ukrajna elleni harcokban való részvétel miatt tanúként hallgatták ki Medvegyevet, aki elmondta, hogy júliustól novemberig parancsnokként szolgált a Wagner katonai magánszervezetben.
Elmondása szerint azután szökött meg, hogy beleegyezése nélkül meghosszabbították a szerződését. Őrizetbe vételekor elmondta, hogy hajlandó tanúskodni azon háborús bűnök ügyében, amelyeknek szemtanúja volt, noha tagadta, hogy ő maga részt vett volna elkövetésükben.
A mariupoli mészárosként ismert Mihail Misincevet egy orosz haditudósító szerint eltávolították pozíciójából – írja a Newsweek.
A vezérezredes kegyetlen brutalitásával szerzett hírnevet, miután 2022 májusában úgy szerezte vissza Mariupol városát, hogy porig rombolta.
Misincevet tavaly szeptemberben nevezték ki az orosz fegyveres erők logisztikai támogatásáért felelős védelmiminiszter-helyettesévé, most azonban távoznia kell. Helyét az orosz Nemzeti Gárda helyettes vezetője, Alekszej Kuzmenkov veszi át.
A béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról is szó volt Denisz Smihal ukrán kormányfő vatikáni megbeszélésein.
Az ukrán miniszterelnököt elsőként Ferenc pápa fogadta, találkozójuk harminc percig tartott.
Smihal ajándékba adott a pápának egy kakast formázó kerámiaedényt, amely túlélt egy Kijev közelében történt bombázást, búzakalászokat nyújtott át az egyházfőnek, valamint egy fényképalbumot a háborúról és az ukránok ellenállásáról készített felvételekkel – ismertette a szentszéki sajtóközpont.
A kijevi kormány vezetőjével Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és a vatikáni külügyminiszterként ismert Paul Richard Gallagher érsek is egyeztetett.
A Vatikán rövid közleménye szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdések merültek fel a szentszéki államtitkárságon folytatott találkozókon, különös tekintettel az országban kialakult humanitárius helyzetre és a béke érdekében tett erőfeszítésekre.
Témaként szerepelt az Ukrajnában szolgáló egyházak élete és tevékenysége.
A vatikáni látogatást követően Denisz Smihal az olasz és nemzetközi tudósítóknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Ferenc pápával a békéről tárgyalt. Bejelentette, hogy meghívta az egyházfőt Kijevbe.
Oroszország nem tervezi, hogy nukleáris fegyvereket vessen be a Nyugattal szemben az ukrajnai helyzet miatt, „de másoknak nem kellene próbára tennie a türelmét” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a The Guardian tudósítása szerint.
A magas rangú orosz tisztviselők korábban többször jelezték: az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás növeli a nukleáris katasztrófa lehetőségét.
Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását, de nem úgy, hogy az érdekeinkkel menjünk szembe. Nem ajánlom senkinek, hogy kételkedjen az elszántságunkban
– jelentette ki Zaharova.
A svéd kabinet Karin Olofsdottert, a washingtoni diplomáciai képviselet jelenlegi vezetőjét nevezte ki oroszországi nagykövetté – idézi a kormányhivatal csütörtökön kiadott közleményét a TASZSZ.
Olofsdotter korábban kereskedelmi tanácsadóként, a külügyminisztérium fenntartható vállalkozásokat támogató osztályának vezetőjeként, magyarországi nagykövetként, a külügyminisztérium miniszteri hivatalának osztályvezetőjeként, valamint a washingtoni és a moszkvai nagykövetségen, a svéd NATO-képviseleten és a királyság európai uniós képviseletén dolgozott.
Új tisztségét augusztusban foglalja el.
Svédország leköszönő orosz nagykövete, Malena Mord 2019. szeptember 1. óta vezette a diplomáciai képviseletet.
Az orosz videohosting Rutube, amely egy struktúrákból álló hálózaton keresztül állami tulajdonban van, 30 milliárd rubelt fog költeni szerver-infrastruktúrájának korszerűsítésére, hogy versenybe szálljon a YouTube-bal – mondta két, a cég terveit ismerő forrás a Kommerszantnak.
A cég állítólag a Gazprom Media Holdingtól kérte a projekt finanszírozását. Az eredeti kérés többre szólt – 50-55 milliárd rubelre –, de csak 30 milliárd rubelt kaptak.
A pénzt a tartalomszolgáltató hálózatok (CDN) bővítésére fordítják, amelyek felgyorsítják a videóletöltéseket, többek között a forgalom elosztásával a fő és a végfelhasználóhoz fizikailag közelebb eső további szerverek között.
Belarusz növelni kívánja a határőrök számát az ukrán határon, és új fegyvereket kíván bevetni – közölte Igor Pecsen, a belorusz Állami Határügyi Bizottság vezetője.
Szerinte a helyzet Belarusz déli határain „nehéz, de kezelhető”.
A Mariupol mészárosaként is ismert Mihail Mizincevet 2022 szeptemberében nevezte ki Vlagyimir Putyin védelmiminiszter-helyettessé. A kinevezés azonban, úgy tűnik, eddig tartott, Alekszandr Szladkov, a Kreml haditudósítója ugyanis arról számolt be, hogy Mizincevet menesztették védelmiminiszter-helyettesi posztjáról.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint az információt a Korábban, mint mások. Majdnem Telegram-csatorna is megerősítette. A csatorna információi szerint Mizincev helyére Alekszej Kuzmenkovot, az Orosz Gárda helyettes vezetőjét nevezték ki.
Azt, hogy miért döntöttek Mizincev menesztése mellett, egyelőre nem lehet tudni. A Kreml hivatalosan még nem nyilatkozott az elbocsátásról.
Határozott lépéseket sürgetnek az Európai Bizottságtól az Ukrajnából vámmentesen érkező mezőgazdasági termékek miatt a visegrádi országok (V4) agrárkamarái, továbbá a bolgár, horvát, észt, litván és román gazdálkodói szervezetek közös felhívásukban – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-hez csütörtökön eljutatott közleményében.
Ismertetik: a Visegrádi Csoport (V4) agrárkamaráinak ülését 2023. április 24–25-én tartották a csehországi Brnóban. Az összejövetel központi témája volt az ukrajnai mezőgazdasági termékek vámmentes behozatala miatt bekövetkezett drasztikus piactorzulás, amely jelentősen sújtja a V4-tömörülés országait.
A közlemény szerint az agrárkamarák vezetői egységes uniós megoldást sürgetnek, amely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek elérjék végső, alapvetően EU-n kívüli rendeltetési helyüket – ahogy ez eredetileg is a vámok tavalyi eltörlésének oka volt.
A szervezetek álláspontja szerint a vámtarifákat és kvótákat a lehető leghamarabb vissza kell vezetni, szükség esetén akár uniós kompenzációs segítséget adva az ukrán gazdálkodóknak. Az Európai Bizottságnak úgy kell segítséget nyújtania az ukrán gazdálkodóknak, hogy az ne okozzon zavart az uniós mezőgazdasági piacon – hívták fel a figyelmet.
Hozzátették: ami kárt pedig már okoztak az átgondolatlan intézkedések, azok terhét közösen kell viselniük az uniós tagállamoknak, támogatást nyújtva az érintett országok gazdálkodóinak.
A V4-országok agrárkamarái üdvözlik az Európai Bizottság által jelenleg tárgyalt, a közép-európai gazdálkodóknak juttatandó pénzügyi támogatást, de az érintett országok számára javasolt 100 millió eurónál nagyságrendekkel magasabb keretet tartanak szükségesnek.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 188 920 orosz katona esett el, az elmúlt napon 510 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2461 hadműveleti és taktikai drónt, 352 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
A NATO-szövetségesek gyakorlatilag az összes megígért harcjárművet leszállították Ukrajnának – közölte Jens Stoltenberg, a transzatlanti védelmi szövetség főtitkára, amiről a The Guardian adott hírt.
„Az Ukrajnának ígért harcjárművek több mint 98 százalékát leszállították” – mondta Stoltenberg egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy Kijev „most már rendelkezik a területei visszafoglalásához szükséges katonai képességekkel”.
Az európai országokhoz fűződő politikai kapcsolatok jelenleg a „lehető legalacsonyabb szinten” vannak – közölte a Kreml. Moszkva jelezte, hogy az orosz diplomaták kiutasításának minden egyes hulláma csökkenti a diplomáciai mozgásteret.
Az elmúlt napokban többek között Moldova, Svédország és Norvégia is kiutasított orosz diplomatákat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy minden ilyen intézkedésre természetbeni választ adnak – írja a The Guardian.
Az amerikai hírszerzés szerint Oroszországnak elegendő pénze van arra, hogy még legalább egy évig finanszírozza a katonai műveleteket Ukrajnában – írja a The Washington Post a Pentagon kiszivárgott titkos dokumentumaira hivatkozva.
A dokumentumok szerint Moszkva egyre inkább a társaságiadó-beszedésre, a stabilizációs alapra, a megnövekedett importra és a vállalkozások új körülményekhez való alkalmazkodási képességére támaszkodik, hogy megbirkózzon a gazdasági nyomással.
Bár az orosz üzleti elit nem minden tagja ért egyet a Kreml Ukrajnával kapcsolatos politikájával, és a szankciók keményen sújtják őket, nem valószínű, hogy szembeszállnak Putyin akaratával, és mindent megtesznek a nemzetközi szankciók kijátszása érdekében – véli az amerikai hírszerzés.
Ukrajna a világ legnagyobb aláaknázott területévé vált az orosz invázió akciói miatt. Jelenleg az ország területének mintegy 30 százaléka aknákkal és fel nem robbant lőszerekkel van teleszórva. Ezekkel a mutatókkal országunk megelőzte Afganisztánt és Szíriát is – áll a GLOBSEC elemzőközpont jelentésében.
Az elemzők megállapították, hogy az oroszok nagyon leleményesen valósítják meg céljukat, hogy minél nagyobb ukrán földterületet tegyenek lakhatatlanná: gyakran hagynak aknacsapdákat halott embereken vagy állatokon, valamint elrejtik a gránátokat az utakon, erdőkben és mezőkön, ahol könnyen rájuk lehet lépni – idézi a jelentést az Unian.
A NATO-országok az Ukrajnának megígért segélyek 98 százalékát már leszállították –közölte a szervezet főtitkára.
A szállítmányok között volt összesen 1550 páncélozott jármű, 230 harckocsi és nagy mennyiségben lőszer is. A NATO-országok emellett befejezték az ukrán fegyveres erők több mint kilenc dandárjának kiképzését és felfegyverzését – idézi a NATO főtitkárát a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Bármilyen bonyolult is az ukrajnai konfliktus, azt tárgyalások útján kell megoldani. Ezt Csin Kang kínai külügyminiszter jelentette ki a közép-ázsiai országok külügyi szerveinek vezetőivel tartott találkozóján – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Hszi Csin-ping elnök telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezésére, a felek közvetlenül beszéltek. Ez fontos lépés Kína részéről az ukrán válság politikai rendezésének előmozdítása érdekében” – mutatott rá a tárcavezető.
A miniszter hozzátette, hogy a két ország vezetői közötti beszélgetés „ismét bizonyította Kína következetes álláspontját a béke és a tárgyalások előmozdítása mellett”.
Az ukrán elnök felszólította Nagy-Britanniát, vállaljon vezető szerepet egy Kijevet támogató „légi koalíció” létrehozásában – adta hírül az államfő sajtószolgálata csütörtöki közleményében.
A tájékoztatás szerint Volodimir Zelenszkij Kijevben megbeszélést folytatott Timothy Barrow-val, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, akivel megvitatta az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás megerősítését.
Arra szeretném kérni, továbbra is győzze meg partnereit arról, hogy Ukrajna számára minden szükséges fegyvert és katonai felszerelést biztosítani kell
– idézte a sajtószolgálat az elnököt. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Ukrajna nyugati típusú katonai repülőgépeket és különféle fegyvereket kapjon.
A felek megvitatták a júliusban Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeit is. A találkozón részt vett Tony Radakin tengernagy, brit vezérkari főnök és Jamie Norman, a brit miniszterelnök katonai tanácsadója is.
Korábban Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy Kijevnek legfeljebb 200 nyugati gyártmányú, többcélú katonai repülőgépre is szüksége van, amelyek közül az amerikai F–16-os típusok előnyt élveznek, míg a francia Rafale és a svéd Gripen típusok alternatívaként szerepelnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Timothy Barrow-val, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójával tárgyalt az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás további növeléséről, és felszólította a brit felet, hogy törekedjen a vadászrepülőgépek átadását célzó törekvések végrehajtására – írja az Ukrinform.
A találkozón részt vett Anthony Radakin, a brit fegyveres erők főnöke és Jamie Norman, a brit kormányfő katonai ügyekért felelős asszisztense is.
Olekszij Reznyikov védelmi minisztert arra kérték, hogy hasonlítsa össze az orosz–ukrán háborút egy 100 méteres futással, és válaszoljon arra a kérdésre, hogy hol tartunk most. Az RBC-Ukrajnának adott interjújában a miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem sprint, hanem maraton – írja az Unian.
Reznyikov úgy véli: Ukrajnának energiát, erőforrást kell gyűjtenie, tartani a tempót, majd az utolsó métereken kirobbanni.
Maratont futunk. Nem tudom megmondani, hány kilométerre vagyunk a céltól, ez egy nagyon önkényes összehasonlítás. Eddig sikeresen futottunk az egész szakaszon
– fogalmazott, hozzátéve, hogy „rögös terepen futnak, így nem tudhatják, mi vár rájuk”.