Az ukrán elnök felszólította Nagy-Britanniát, vállaljon vezető szerepet egy Kijevet támogató „légi koalíció” létrehozásában – adta hírül az államfő sajtószolgálata csütörtöki közleményében.
A tájékoztatás szerint Volodimir Zelenszkij Kijevben megbeszélést folytatott Timothy Barrow-val, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, akivel megvitatta az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás megerősítését.
Arra szeretném kérni, továbbra is győzze meg partnereit arról, hogy Ukrajna számára minden szükséges fegyvert és katonai felszerelést biztosítani kell
– idézte a sajtószolgálat az elnököt. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Ukrajna nyugati típusú katonai repülőgépeket és különféle fegyvereket kapjon.
A felek megvitatták a júliusban Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeit is. A találkozón részt vett Tony Radakin tengernagy, brit vezérkari főnök és Jamie Norman, a brit miniszterelnök katonai tanácsadója is.
Korábban Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy Kijevnek legfeljebb 200 nyugati gyártmányú, többcélú katonai repülőgépre is szüksége van, amelyek közül az amerikai F–16-os típusok előnyt élveznek, míg a francia Rafale és a svéd Gripen típusok alternatívaként szerepelnek.
Az Ukrán Fegyveres Erők időszakosan ellentámadást kísérelnek meg Ugledar irányába, de az orosz egységek továbbra is előrenyomulnak – mondta Denisz Puszilin, a donyecki régió Moszkva által támogatott vezetője.
Puszilin dicsérte az orosz légierő munkáját is az ellenséges erők megsemmisítésében.
A helyzet továbbra is feszült, de teljesen ellenőrzés alatt van
– tette hozzá.
Ugledar Donyecktől délnyugatra fekszik. A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a város fontos logisztikai csomópontnak számít, amelynek elfoglalása lehetőséget nyitna arra, hogy több irányból is támadhassák az ukrán állásokat, valamint lehetővé tenné az ukrán erők Mariinszkij irányában lévő csoportosulás-utánpótlásának megállítását, ahonnan Donyeck nyugati részét lövik.
Az orosz erők már Ugledar déli és keleti részeinél sáncolták el magukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán tett közzé egy felvételt arról, mekkora pusztítást végzett a rakétatámadás, amely csütörtök reggel érte Mikolajiv városát.
Mint megírtuk, az oroszok a Fekete-tenger felől négy Kalibr-típusú rakétát indítottak. A támadás következtében egy magánház elpusztult, egy másik megrongálódott, egy lakóház és egy történelmi épület pedig súlyosan megrongálódott.
Russian troops hit Mykolaiv overnight with four Kalibr missiles, damaging two houses, an apartment building, and a historical building, the military said.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 27, 2023
📷 Ukraine's Southern Command/Facebook pic.twitter.com/TjNzK9txyJ
Robbanás végzett az oroszokhoz átálló „áruló” rendőrrel, Alekszandr Miscsenkóval a megszállt Melitopolban.
5 óra 15 perckor a Kirov utcában, egy ház bejáratánál robbanószerkezet robbant fel. A 42 éves Miscsenko a kórházban meghalt. Alekszandr Melitopol elfoglalása után disszidált Oroszországba, ahol segített más rendőröknek is átmenni az Orosz Föderáció rendőrségéhez – számolt be az Unian.
A lengyelországi Bydgoszcz melletti erdőben egy katonai tárgy roncsait találták meg, melyről kiderült, hogy légvédelmi rakéta lehetett – közölte az RMF24 hírei alapján az Ukrajinszka Pravda.
Az ügyészek mellett katonai szakértők, rendőrök és csendőrök is dolgoznak a helyszínen – írta Zbigniew Ziobro főügyész a Twitteren.
Az RMF FM újságírói úgy értesültek, hogy a rakéta valószínűleg már jó ideje leeshetett. A roncson állítólag orosz nyelvű feliratok vannak, ami szovjet gyártmányú fegyverre utalhat, és állítólag hiányzik róla a robbanófej.
A terület, ahol a légvédelmi rakéta előkerült, mintegy 500 kilométerre van az ukrán határtól, több mint 400 kilométerre a fehérorosz határtól és mintegy 240 kilométerre az oroszországi kalinyingrádi területtől.
Mikolajivban 23 ember megsérült és egy meghalt egy éjszakai támadásban – írja az Ukrinform a műveleti parancsnokság jelentése alapján.
Az oroszok a Fekete-tenger felől négy Kalibr-típusú rakétát indítottak, melyek célkoordináták alapján működnek, így rendkívüli pontossággal találnak célba.
Egy magánház elpusztult, egy másik megrongálódott, egy lakóház és egy történelmi épület pedig súlyosan megrongálódott. A lángokat azonnal eloltották, az építmények lebontása folyamatban van.
Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) szakértői szerint az orosz katonai magáncégek között egyre nagyobb a verseny a Bahmutért vívott harcokban, amit a zsoldosok Vlagyimir Putyin orosz elnöknek küldött videóüzenetei is bizonyítanak.
Az egyik ilyen videóban a Potok katonái (amely állítólag az orosz állami Gazprom energiavállalat három önkéntes egységének az egyike) azt állították, hogy a vállalat tisztviselői azt mondták a „Potok”-tagoknak, hogy szerződést kötnek az orosz védelmi minisztériummal, de aztán kénytelenek voltak szerződést kötni a Redut katonai magáncéggel.
A „Potok” egyik harcosa pedig azt állította, hogy a Gazprom további két egységet hozott létre „Torch” és „Flame” néven, amelyek az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának vannak alárendelve.
Az ISW jelentése szerint a zsoldosok továbbá arról számoltak be, hogy a Wagner-csoport harcosai rosszul bántak velük, és azzal fenyegették meg őket, hogy lelövik őket, ha visszavonulnak a frontvonalból.
Magyarország területére 2023. április 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4968 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5502 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 26-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Oroszország megkezdte az oroszok és az ország kisebbségeinek nagyarányú áttelepítését Ukrajna megszállt területeire, miközben folytatja a helyi lakosság erőszakos kitelepítését – jelentette Hanna Maliar védelmiminiszter-helyettes.
Elmondása szerint ez elsősorban a megszállt luhanszki területen figyelhető meg. Oroszország szegény és távoli régióiból hozzák az embereket Ukrajna megszállt területeire, és a megszálló hatóságoktól „minden lehetséges támogatást” megkapnak, többek között lakhatást, munkát és hitelt a vállalkozások fejlesztéséhez.
A helyi ukránokat „különböző ürügyekkel” erőszakkal deportálják Oroszországba, különösen azokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy „ukránbarát álláspontokat képviselnek”.
Az ellenség ily módon az ideiglenesen megszállt ukrán területeken az ukrán államiság és a társadalom nemzeti önazonosságának megsemmisítésére törekszik
– mondta a védelmiminiszter-helyettes a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Mint arról beszámoltunk, szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hosszú és informatív telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Az Egyesült Államok „üdvözölte” a hívást, de óvatosságot tanúsít a kínai béketervvel kapcsolatban.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby azt mondta, egyelőre nem látni, hogy a beszélgetés képes-e „valamiféle értelmes békemozgalomhoz, tervhez vagy javaslathoz vezetni”.
Kirby megismételte, hogy semmilyen béketerv nem lesz „fenntartható vagy hiteles, hacsak az ukránok és Zelenszkij személyesen nem támogatják azt”.
A Fehér Háznak előzetesen nem volt tudomása a hívásról – tette hozzá Kirby a CNN szerint.
Továbbra is közös erőfeszítéseket tesz a két ország, hogy támogassák Ukrajnát a háborúban. Ezt az Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság elnöke, Joe Biden és Jun Szogjol szerdán jelentette ki a Fehér Házban tartott közös sajtótájékoztatón – jelentette az Ukrinform tudósítója.
Mi megosztottuk közös szilárd elkötelezettségünket, hogy együtt állunk Ukrajna népével a szabadságuk, területi integritásuk és demokráciájuk elleni brutális orosz támadással szemben. A Koreai Köztársaság Ukrajnának nyújtott határozott támogatása pedig azért fontos, mert a nemzetközi jog Oroszország általi égbekiáltó megsértése az egész világ nemzeteinek számít, nem csak Európában
– mondta Biden.
Jun Szogjol, a Koreai Köztársaság elnöke elmondta, hogy országa az Egyesült Államokkal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz Ukrajna támogatására.
Megerősítettük, hogy az ártatlan életek kioltására irányuló erőszak alkalmazása, ahogyan azt Oroszország ukrajnai inváziója példázza, semmilyen körülmények között nem igazolható
– mondta Jun.
Bahmutért „véres csata” zajlik, amelybe most már több ukrán különleges egység és „rengeteg zsoldos” is bekapcsolódott – közölte Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója sajtószolgálatán keresztül szerdán.
A „zsoldosok” kilétével kapcsolatban azt állította, hogy „egész nap lengyel beszéd hallatszik”.
Prigozsin ezúttal azt jósolta, hogy az ukrán hadsereg az esőzések elállta után indíthat majd ellentámadást. A zsoldoscsoport vezetője szerint az utolsó eső május 2-ra várható, és körülbelül egy hétre van szükség a talaj felszáradásához. Nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az ellenoffenzíva a győzelem napjára várható-e.
Az orosz Állami Duma jövedelemadó bevezetését javasolja a gomba-, bogyósgyümölcs- és gyógynövényszedők számára.
A törvényjavaslatból következik, hogy a gombaszedőkre és a növényszedőkre kiegészítő adót javasolnak kivetni, ha az ebből a tevékenységből származó éves jövedelmük meghaladja a 2,4 millió rubelt.
A jelenlegi jogszabályok szerint minden orosz állampolgárnak joga van korlátlan mennyiségű gombát, bogyót és gyógynövényt gyűjteni az erdőben, majd adófizetés nélkül eladni egy gyűjtőhelyen vagy piacon – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy Oroszország nukleáris létesítményekkel zsarolja a világot – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a csernobili atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából a Telegramon közzétett üzenetében.
„Harminchét évvel ezelőtt a csernobili atomerőmű balesete hatalmas sebhelyet hagyott az egész világon. Egy sugárszivárgás az egykor hangulatos és fejlett területet tiltott zónává változtatta. Ma a Csernobil körüli harminc kilométeres övezet továbbra is veszélyes hely, ahol magas a sugárzás értéke. Tavaly az orosz megszállók nem csak az atomerőművet foglalták el, hanem ismét veszélybe sodorták az egész világot.
Mindent meg kell tennünk annak megakadályozása érdekében, hogy egy terrorista állam nukleáris létesítményekkel zsarolja Ukrajnát és a világot
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.
Zelenszkij hozzátette, hogy egy évvel a terület visszafoglalása után a csernobili zónában működő tudományos és biztonsági vállalkozások már ismét a szokásos rendben működnek. Szavai szerint Ukrajna és a világ nagy árat fizetett a katasztrófa következményeinek felszámolásáért, amely még most is tart.
A csernobili atomerőművet a tavaly február végén kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok, és március végén, április elején vonultak ki onnan.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!