Kína is támogatott egy határozatot az ENSZ közgyűlésében, amelyben szó esik arról, hogy Oroszországot el kell ítélni az Ukrajna, valamint a korábban Georgia ellen elkövetett agresszió miatt.
Minderről az Ukrinform számolt be. Az ukrán hírügynökség szerint a határozatot még április 26-án fogadták el, de csak nemrég tették közzé az ENSZ honlapján.
A döntést 122 ENSZ-tagország támogatta, és köztük volt Kína, India, Kazahsztán és Brazília is, amelyek mind Oroszország stratégiai partnereinek számítanak. A 122 szavazat ellenében csak öten szavaztak: Oroszország, Belarusz, Nicaragua, Szíria és Észak-Korea.
Az orosz köztévében egyébiránt már a minap is számon kérték a kínai elnököt, hogy miért beszélt telefonon az ukrán elnökkel.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Hétfő délután robbanásokat hallottak a Krím félszigeten.
A Telegram-csatornákon megjelent videók tanúsága szerint az orosz légvédelem működésbe lépett.
Окупанти в Криму стверджують, що їхня ППО збила безпілотник pic.twitter.com/ezv0vgvhcv
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) May 1, 2023
Az Ukrajinszka Pravda szerint ezzel párhuzamosan helyi orosz tisztviselők közölték, hogy egy drónt lőttek le a félsziget nyugati részén.
Több mint 100 lakóházban, valamint számos egyéb épületben keletkeztek károk a Pavlohrad városát vasárnap éjjel ért rakétatámadás következtében.
Minderről az ukrán katasztrófavédelem számolt be. Elmondásuk szerint 24 többemeletes lakóházban, 80 családi házban, 9 oktatási intézményben és 5 boltban is keletkeztek károk.
Kína is támogatott egy határozatot az ENSZ közgyűlésében, amelyben szó esik arról, hogy Oroszországot el kell ítélni az Ukrajna, valamint a korábban Georgia ellen elkövetett agresszió miatt.
Minderről az Ukrinform számolt be. Az ukrán hírügynökség szerint a határozatot még április 26-án fogadták el, de csak nemrég tették közzé az ENSZ honlapján.
A döntést 122 ENSZ-tagország támogatta, és köztük volt Kína, India, Kazahsztán és Brazília is, amelyek mind Oroszország stratégiai partnereinek számítanak. A 122 szavazat ellenében csak öten szavaztak: Oroszország, Belarusz, Nicaragua, Szíria és Észak-Korea.
Az orosz köztévében egyébiránt már a minap is számon kérték a kínai elnököt, hogy miért beszélt telefonon az ukrán elnökkel.
A Fehér Ház becslése szerint Oroszország részéről 100 ezer áldozatot követeltek az ukrajnai harcok az elmúlt öt hónapban.
A legfrissebb becsléseket részletezve John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok úgy véli, december óta mintegy 20 ezer orosz katona esett el.
Az áldozatok fele a Wagner-csoporttól származik
– mondta Kirby, hozzátéve: az ukrajnai Donbasz keleti részén fekvő Bahmutra irányuló orosz offenzíva szerinte megrekedt és kudarcot vallott – közölte a Sky News.
Egy ukrán szakértő szerint áprilisban több mint 100 elpusztult delfint regisztráltak a Krím partjai mentén.
Ivan Rusev, a Tuzli városában található Torkolati Nemzeti Park kutatási osztályának vezetője szerint az orosz tengeralattjárók és hajók Fekete-tengeren folytatott tevékenysége volt a „fő tényező” az állatok halálában – írja a Sky News.
A Facebookon megosztott bejegyzésében azt mondta, hogy az állatokat Szevasztopol öbleiben és más krími partvidékeken találták meg.
Több delfint találtak olyan tünetekkel, amelyeket feltehetően a katonai szonár okozhatott.
Rusev szerint az elpusztult delfinek valódi száma valószínűleg sokkal magasabb, meghaladhatja az 1000-et is.
Öt civil megsérült hétfőn a Zaporizzsjai területet és a Harkivi területet érő orosz csapásokban – közölték a helyi tisztviselők a Kyiv Independent szerint.
Mint írták, a frontközeli Huljapole településén három civil sérült meg egy légicsapásban, és több épületben és autóban is károk keletkeztek. A települést már többször is lőtték az oroszok, és a korábbi 4000 lakosból körülbelül 1000-en maradtak ott.
Mindeközben a Harkivi területen két falut lőttek az oroszok, és ennek következtében megsérült egy 57 és egy 65 éves civil. Mindkettejüket kórházba vitték, nincsenek életveszélyes állapotban.
A dél-afrikai Sunday Times írt arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaság kormánytisztviselői arra kérték Vlagyimir Putyint, hogy ne látogasson az országba.
A lap felidézte, hogy az orosz elnök ellen korábban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, és ennek értelmében Dél-Afrikában is le kellene tartóztatniuk őt, ha oda utazna. A Sunday Times szerint e kérdés alaposabb megvizsgálására Cyril Ramaphosa elnök egy különbizottságot is felállított nemrég, amely megerősítette: valóban el kellene fogniuk az orosz elnököt, ha odamenne.
Nem lenne más lehetőségünk, mint hogy letartóztatjuk Putyint. Ha idejön, kénytelenek leszünk elfogni
– mondta a lapnak az egyik kormányzati tisztviselő.
Kézigránátot találtak Moszkvában egy kutyasétáltatásra kijelölt helyen – írja a NEXTA, amely egy fotót is megosztott az esetről.
In #Moscow, a grenade was spotted at the dog walking area
— NEXTA (@nexta_tv) May 1, 2023
This is not the first dangerous find in Moscow: earlier, a grenade without a fuse was found on Stalerov Street, another grenade was found under a power line in eastern Moscow. pic.twitter.com/1gexFIiI6p
Hozzátették: ez már nem az első eset Moszkvában, ugyanis nemrég az egyik utcán, valamint egy áramvezeték közelében is találtak egy-egy kézigránátot.
Az oroszországi Tatárföldön az ukrán nemzeti színekbe öltözve léptek fel a gyerekek egy iskolai rendezvényen – számolt be a NEXTA.
The organizers of a school "patriotic" concert in Tatarstan apparently have a bipolar disorder. pic.twitter.com/hpVin13OZv
— NEXTA (@nexta_tv) May 1, 2023
A hírcsatorna szerint az iskolában hazafias koncertet tartottak. A gyerekek mögött, a háttérben látható is egy plakát, amelyen az orosz hadsereget népszerűsítik.
A Radio Szvoboda számolt be arról, hogy Herszon városában – amelyet gyakran érnek orosz tüzérségi csapások – új menedékhelyet telepítettek.
У Херсоні встановили нове мобільне укриття.
— Радіо Свобода (@radiosvoboda) May 1, 2023
Його спорудили в районі, де людям видають гуманітарну допомогу та безкоштовні гарячі обіди.
Місто обстрілюють щодня, розповів нам місцевий житель. Тож без нагальної потреби вони з родиною намагаюся не виходити на вулицю pic.twitter.com/x0gIvpxuhE
Mint írták, az óvóhelyet a városnak azon a részén telepítették le, ahol meleg ételt és humanitárius szállítmányokat adnak át a lakosoknak (ezt a városrészt is többször érte csapás az utóbbi hetekben).
Az egyik lakos azt mondta a Radio Szvobodának, hogy gyakorlatilag mindennap lövi őket az orosz tüzérség, ezért ő és családja csak akkor hagyják el az otthonukat, ha feltétlenül szükséges.
Az ukrajnai Cserkaszi területen az ukrán gyerekeket temetik a brutális rakétatámadást követően.
A testvérek, Szófia és Kijlo pénteken haltak meg egy orosz rakétacsapásban, amely lerombolta a lakóházukat.
Összesen 25 ember halt meg a múlt heti rakétatűzben, amely Ukrajna városait érte. A legtöbb halott az Umán városában lévő lakóházban volt – írja a Sky News.
Az Ivan Franko Nemzeti Akadémia Drámaszínház közölte: bojkottálják a Budapesten rendezett Színházolimpiát, mert azon egy orosz társulat is részt vehet.
Mint írták, több mint négy hónapja azzal a feltétellel egyeztek bele a részvételbe, hogy a szervezők biztosították őket: Oroszország képviseletében senki sem lesz ott a Színházolimpián. Ehhez képest azonban a Színházolimpia szervezői végül egy orosz társulat szereplését is engedélyezték, valamint levetítik a Petropolisz című filmet, amelynek egyik színésze, Anton Shagin nyíltan támogatja Oroszország ukrajnai agresszióját.
Ennek fényében az ukrán színház visszamondta fellépéseit a Színházolimpián, de több másik európai fesztiválon szerepel majd.
Fenntartjuk az álláspontunkat, miszerint lehetetlen részt venni olyan nemzetközi rendezvényeken, amelyekre a terrorista ország [Oroszország] képviselői, valamint az orosz agressziót támogató személyek is meghívást kapnak
– írták közleményükben.
A Brjanszki területen hétfőn robbantás miatt kisiklott egy vonat. Most arról számolt be az orosz sajtó, hogy újabb robbanószereket találtak Oroszország egy másik régiójában.
Az mk.ru szerint három pokolgépet találtak villanyvezetékek közelében a Leningrádi terület egyik járásában. A régió kormányzója, Alekszander Drozdenko korábban arról számolt be Telegramon, hogy előző éjjel robbantás is történt az egyik településen, ahol egy villanyoszlopot repítettek levegőbe.
In the #Leningrad region, unknown people blew up a power line pylon. pic.twitter.com/tMeLAjSCEK
— NEXTA (@nexta_tv) May 1, 2023
Az ügyben szabotázs és robbanószerek illegális birtoklása miatt indult bűnügyi eljárás.
Az ukrán sportolók bojkottálni fogják a májusi katari dzsúdó-világbajnokságot az orosz és belorusz részvétellel kapcsolatos problémájuk miatt.
A Nemzetközi Dzsúdószövetség úgy döntött, hogy az orosz és fehérorosz sportolók semlegesként indulhatnak. A döntés lehetővé teszi, hogy az említett országok dzsudokái részt vehessenek a 2024-es olimpiai játékok selejtezőjében.
Múlt hónapban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt javasolta, hogy az orosz és fehérorosz sportolók semleges zászló alatt indulhassanak, de a 2024-es párizsi versenyekről még nem hozott döntést – közölte a BBC.
A NOB azt is javasolta, hogy ne indulhassanak olyan sportolók és segítő személyzet, akik aktívan támogatják az ukrajnai háborút, vagy a hadsereggel állnak szerződésben.
Az UJF azonban azt állította, hogy a május 7. és 14. között megrendezésre kerülő dzsúdó-világbajnokságra benevezett orosz dzsudokák egy része aktív katona.
Az ukrán ellenálló erők azt állítják, hogy az orosz erők megkezdik az előkészületeket a Zaporizzsjai terület esetleges kiürítésére.
A régió egyes részeit már tavaly februárban megszállták az orosz erők, amikor Bergyanszk városa orosz ellenőrzés alá került. Fővárosa, Zaporizzsja azonban ukrán kézben maradt.
Az ellenállási erők szerint a megszálló közigazgatás evakuálási tervet készített a Zaporizzsjai terület ideiglenesen megszállt területein dolgozók és családjuk számára
– közölte az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ, amelyet az ukrán hadsereg egyik ága hozott létre.
A szervezet azt is állította, hogy az orosz erők utasítást adnak ki dokumentumok és katonai felszerelések megsemmisítésére. Ukrajna továbbra is készül a tavaszi offenzívára, amelynek során a Zaporizzsjai terület egyes részei a következő hadszíntérré válhatnak – írja a Sky News. A közelmúltban jelentették, hogy Ukrajna néhány új egységet mozgatott át a régióba.
A nemrég történt rakétatámadások után Michael Clarke brit biztonsági és védelmi elemző azt mondta, hogy Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, és ez azt jelenti, hogy nem tudnak lelőni minden, az országot megcélzó orosz rakétát.
A parancsnokoknak vissza kell tartaniuk magukat, hogy ne használják fel a készleteiket az ellentámadás előtt. Emiatt nagyon aggódnak, hogy több rakétát kell majd átengedniük
– mondta a szakértő.
Kifejtette, hogy az ukrán erők amerikai Patriot rakétákat kapnak, de hat rakéta és az indításukhoz használt gépezet egymilliárd dollárba kerül. „Ezt nem akarják majd olcsó drónokra vagy rakétákra pazarolni” – mondta Clarke.
Havonta 200 légvédelmi rakétát használnak, így lehet, hogy kifogynak belőle
– mondta Clarke.
Ukrajna október 10-e óta, amikor Oroszország nagy rakétatámadásba kezdett, kénytelen volt sok rakétát elhasználni a készleteiből – írja a Sky News. Korábban a Pentagonból kiszivárgott iratok is tanúskodtak arról, hogy fogynak az ukrán légvédelmi rakéták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján közölte, hogy Chris Hipkins új-zélandi miniszterelnökkel beszélt telefonon.
A The Guardian beszámolója szerint Ukrajna elnöke azt írta:
Telefonbeszélgetést folytattam Chris Hipkins új-zélandi miniszterelnökkel. Megköszöntem Új-Zélandnak a katonai kiképzésben való részvételét. Számítunk a további együttműködésre. Megvitattuk, hogy a csendes-óceáni térség országainak Ukrajna támogatása érdekében össze kell fogniuk.
Az orosz csapatok hétfő hajnalban csoportos csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum létesítményeire, megzavarva az ukrán fegyveres erők számára lőszert és katonai felszerelést gyártó vállalatok működését – jelentette Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője.
Az Orosz Föderáció fegyveres erői csoportos rakétacsapást hajtottak végre nagy hatótávolságú precíziós irányítású légi és tengeri fegyverekkel az ukrán katonai-ipari komplexum létesítményei ellen. A csapás célját elértük. Minden kijelölt létesítményt eltaláltak
– idézi Konasenkovot a TASZSZ.
Az orosz védelmi minisztérium megtette első nyilatkozatát a tegnap esti 18 rakétatámadás óta. Azt mondta, hogy a rakéták eltalálták az összes kijelölt célpontot, amelyek katonai célpontok voltak − például raktárak és lőszergyárak.
Ez közvetlenül ellentmond az ukrán állításoknak, amelyek szerint egyetlen Kijevre kilőtt rakéta sem talált célba, és csak három rakéta jutott át az ország légvédelmén. Az általuk közölt képek lakóövezetek pusztítását mutatják − írja a Sky News.
A világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-felvásárlója, a Jera Co. szerint fennáll a veszélye annak, hogy idén nagyobb lesz a piaci ingadozás, és ennek következtében az árak megugranak, mivel az előttünk álló tél hidegebb lehet, mint az előző.
Ezen a télen, mivel az európai importkapacitás növekszik, Kínában pedig a kereslet élénkülhet a járványkorlátozások feloldása után, az árak ismét megugorhatnak, ha beköszönt a zord időjárás
– vélekedett Yukio Kani, a Jera Co. vezérigazgatója a Bloomberg szerint.
Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk régióban egy üzemanyagot szállító vonat siklott ki egy pályarobbanás következtében – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Azonosítatlan robbanószerkezet robbant fel Unecha körzetben a Brjanszk-Unecha vasútvonal 136. kilométerénél, melynek következtében egy tehervonat mozdonya kisiklott. Sérültek nincsenek
– írta Telegram-csatornáján Alejszandr Bogomaz, a brjanszki terület kormányzója.
A jelentések szerint a 60 kocsiból álló vonat kőolajat és fűrészárut szállított, amelyből 7-8 vagon borult fel, tűz keletkezett.
У Брянській області РФ підірвали залізничні колії – з рейок зійшов поїзд, що перевозив паливо: лежать 7-8 вагонів, була пожежа. Відео з Telegram-каналу "База" pic.twitter.com/vr5PpYTnfX
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) May 1, 2023
Fogadják el az orosz útlevelet, hogy túléljenek − tanácsolta Ukrajna emberi jogi biztosa az orosz megszállás alatt álló régiókban élő állampolgárainak.
Dmitro Lubinetsz figyelmeztette az ukránokat, hogy Oroszország „fizikai nyomást” fog gyakorolni rájuk, hogy biztosítsák az okmányok elfogadását − közölte a Sky News.
Múlt héten Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a megszállt területeken élő ukránok deportálását, akik július 1-jéig nem hajlandóak átvenni az orosz útlevelet.
A múlt héten láttuk, hogy Vlagyimir Putyin újabb átszervezést hajtott végre a legfelsőbb katonai vezetők között, az elemzések szerint viszont ez a minta akadályozhatja az elnök háborús céljait.
Az Institute for the Study of War szerint ezek a gyakori váltások azt eredményezik, hogy egyetlen parancsnok sem tud politikai befolyást szerezni, ami egy szervezetlenebb és kevésbé hatékony orosz hadsereghez vezet.
Az ISW megjegyzi, Putyin inkább lefokozza, mintsem elbocsátja katonai vezetőit, arra ösztönözve őket, hogy igyekezzenek visszanyerni kegyeit.
Az elemzők szerint bár ez a taktika hasznos lehet a Kreml tekintélyelvű uralmának fenntartása szempontjából, könnyen azt eredményezheti, hogy a „korábban lefokozott, csúfos kudarcot vallott parancsnokok visszatérnek”.
Ukrajna eddig dokumentáltan 3213 harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 2072 megsemmisült, 188 megsérült, 88-at a személyzete otthagyott a harctéren, 865-öt pedig az oroszok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrásokból dolgozó holland hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó.
A harcjárművek között 490 harcképtelenné vált tank van. Ebből 303 elpusztult, 29 megsérült, 28-at magára hagytak a harctéren, 140-et pedig az oroszok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a határőrség napján arról beszélt, hogy fel kell szabadítani a teljes területet és minden lakost az orosz megszállás alól. Mint mondta, biztos benne, hogy az ország hadserege, beleértve a határőrség osztagait is, képes lesz visszaállítani Ukrajna 1991-es nemzetközi határait mind a szárazföldön, mind a tengeren – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Hamarosan megkezdődnek a döntő ütközetek. Feladatunk felszabadítani az összes területet és az összes lakost, aki ma orosz megszállás alatt van
– fogalmazott az elnök.
Ferenc pápa azt mondta, hogy titkos missziót indít a konfliktus lezárására, és felajánlotta, hogy segít az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek hazaszállításában − írta meg a Sky News.
A katolikus egyházfő elmondta, hogy diplomáciai erőfeszítései részeként beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és az orosz ortodox egyház képviselőjével Budapesten.
Találkozott Denisz Smihál ukrán miniszterelnökkel, és korábban azt mondta, hogy békemisszió keretében Kijevbe és Moszkvába is el akar látogatni.
Már folyamatban van egy misszió, de ez még nem nyilvános. Amikor nyilvánosságra kerül, el fogom árulni
− mondta a pápa tegnap este, a Magyarországról hazafelé tartó repülőútján.
A Szuszpilyne, az ukrán állami műsorszolgáltató frissítette a halálos áldozatok számát az ukrajnai Pavlohrad városát ért éjszakai támadás után, amely a jelek szerint egy lőszerraktárat vett célba, azonban lakóházakat és otthonokat is érintett − írja a The Guardian.
A Pavlohradot ért rakétacsapás következtében 34-re emelkedett a sérültek száma, köztük öt gyermek. Két nő az intenzív osztályra került
− jelentette a regionális hatóság vezetője.
A Generall SVR Telegram-csatorna szerint, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt, Vlagyimir Putyin végleges döntést hozott arról, hogy lemondja külföldi útjait, így szinte biztosra vehető, hogy nem látogat el Dél-Afrikába sem.
Az orosz elnök bizalmi köre állítólag támogatta a döntést, illetve számos olyan pontot vitattak meg, amelyek szerintük e döntés mellett szólnak.
FONTOS AZONBAN HOZZÁTENNI, HOGY SEMMI ESETRE SEM SZABAD KÉSZPÉNZNEK VENNI EZEKET AZ INFORMÁCIÓKAT, EGYELŐRE UGYANIS EGYIKET SEM SIKERÜLT TÖBB HITELES FORRÁSBÓL MEGERŐSÍTENI.
Vasárnap az orosz elnök videókonferenciát tartott a katonai blokk vezetőivel, ahol kemény kritikát fogalmazott meg. Kifogásolta, hogy a hadsereg ígéretével ellentétben nem sikerült orosz ellenőrzés alá vonni Bahmutot, Putyin szerint a front többi része pedig „el van b*szva”.
Az orosz–ukrán háború „súlyosan rontotta Vlagyimir Putyin diktátor hírnevét”, ezért most mindenki gyűlöli őt az országban – mondta Szergej Zsirnov volt KGB-ügynök a Telegraf beszámolója szerint.
Az orosz hírszerzés egykori tisztje szerint ez a háború „egy ember háborúja”, és az állami, valamint a különleges szolgálatok képviselői is ellene vannak.
Példaként a 2022. február 21-i ülésen történteket és Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjének beszédét hozta fel. „Azaz Putyin nyilvánosan próbálja vérbe borítani őket, ők pedig ellenállnak, de nem merik kimutatni, mert félnek” – mondta Zsirnov.
Megjegyezte, hogy a helyzet most eszkalálódott, és Putyint mindenki gyűlöli, mert rájöttek, hogy ez egy bukott háború. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy az orosz titkosszolgálatok támogatnák Putyint, ha a Krím elfoglalásához hasonló újabb hadműveletet hajtana végre. Mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni – mondta.