Eddig úgy volt, hogy az oroszországi győzelem napja ünnepen (május 9-én, vagyis kedden) nem lesznek jelen vendégként magas rangú külföldi politikai vezetők. Hétfőn ennek ellenére három állami vezetői látogatást is bejelentettek.
Korábban úgy volt, hogy egyedüliként Kirgizisztán elnöke, Szadir Zsaparov találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ünnepnapon, és ő is csak azért, mert hétfőn amúgy is Oroszországba utazik egy munkalátogatásra. Ehhez képest nemrég két újabb állami vezető jelentette be, hogy Moszkvába megy.
On May 9, #Armenian Prime Minister Nikol #Pashinyan will visit #Moscow. pic.twitter.com/D4QrVdBq6E
— NEXTA (@nexta_tv) May 8, 2023
Egy harmadik vezető, Emomali Rahmon tádzsik elnök hétfő délután ugyancsak elindult Moszkvába (ezt a látogatást szintén nem jelentették be előre).
Mindez abból a szempontból meglepő, hogy az idei győzelem napján a szokásosnál jóval visszafogottabb ünnepség ígérkezik.
Az ukránok a hétvégén közölték, hogy megsemmisítettek egy Ukrajnára kilőtt hiperszonikus rakétát egy Patriot légvédelmi rendszer segítségével. A CNN nemrég azt közölte ezzel összefüggésben: amerikai tisztviselők szerint ez valóban megtörténhetett.
A hírportál szerint a tisztviselők hitelesnek tartják az erről szóló jelentést. Az egyik tisztviselő azt mondta: korábban kétségeik voltak azzal kapcsolatban, hogy a Patriot alkalmas-e hiperszonikus rakéták megállítására, de az ukránok most a gyakorlatban demonstrálták, hogy igen.
A hírt a Pentagonban is nagy érdeklődéssel fogadták. Eddig az amerikai védelmi minisztériumban is úgy kalkuláltak, hogy ha valamire hiperszonikus rakétát lőnek ki az oroszok, akkor az biztos találat lesz. Ez az eset most megkérdőjelezte mindezt – mondta a forrás.
Azt is hozzátette: a szóban forgó Patriot kezelőszemélyzetét Oklahomában képezték ki, de nem segített a munkájukat egy amerikai tisztviselő sem, így ez még nagyobb eredményt jelent. Az orosz oldalon pedig bizonytalanságra adhat okot ez a fejlemény – fűzte hozzá.
Az orosz hadvezetés toborzásba kezdett az Oroszországba érkezett bevándorlók körében – közölte a brit katonai hírszerzés hétfőn.
Mint írták, az orosz katonai toborzók azokat a vendégmunkásokat kezdték el toborozni, akik a közép-ázsiai országokból érkeztek Oroszországba. A toborzást a bevándorlási hivatalokban és mecsetekben folytatják, főként tádzsik és üzbég nyelvet beszélők körében. A magas fizetésen kívül a katonai szolgálatért cserébe arra is lehetőséget biztosítanak nekik, hogy fél-egy év alatt juthassanak hozzá az orosz állampolgársághoz a szokásos öt év helyett.
A britek szerint valószínűsíthető, hogy közülük jó néhányan csatlakoznak majd az orosz hadsereghez,
de ha így tesznek, akkor a legveszélyesebb frontszakaszokra fogják küldeni őket.
Végül azt is hozzátették: a toborzókampány része az orosz védelmi minisztérium azon célkitűzésének, amelynek értelmében 400 ezerre akarják növelni az Ukrajnában harcoló önkéntes katonák számát. Minderre azért lenne szükség, mert az orosz kormányzat vonakodik elrendelni egy újabb sorozási hullámot – írták a brit hírszerzők.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 8 May 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 8, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/q3q2D3qfib
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/fEVdSbv4Kq
A közösségi médiába került fel egy videó arról, hogy egy T–80BVM orosz páncélos miként folytatott tűzpárbajt egy ukrán T–64-essel.
A felvételt az orosz harckocsizó készítette, és az látható rajta, amint az ukrán tank megsemmisül.
The tank was already damaged by first T-80BVM shot the Russian tankers didn't record. The second hit killed the Ukrainian driver who was trying to bail out, and set off the ammunition causing a cook-off.
— T-90M (@T_90_M) May 7, 2023
Here's another exploit of the same "Altay": pic.twitter.com/hPrLj2E0il
Úgy tudni, hogy a videó előtt a T–80 már leadott egy lövést a T–64-re. Utána a sérült harckocsira egy újabb lövést leadott, és az már berobbantotta a muníciót, és megölte az ukrán harckocsizót.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője vasárnap egy újabb hangüzenetet tett közzé, amelyben megerősítette: a Wagner-csoport folytatja a harcot Bahmutban.
A zsoldosvezér néhány napja elesett harcosok holttestei mellől üzenve kért több lőszert az orosz hadvezetéstől, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapják meg, akkor otthagyják a várost. Szombaton viszont már arról beszélt, hogy ígéretet kapott, miszerint újabb szállítmányokat kapnak.
Vasárnapi üzenetében is ezt erősítette meg. A CNN szerint Prigozsin úgy fogalmazott a megegyezésről beszélve:
A lényeg a következő: megígérték, hogy annyi lőszert és fegyvert adnak, amennyi csak kelleni fog ahhoz, hogy folytathassuk a harcot. Megígérték azt is, hogy fedezni fogják a szárnyainkat, hogy az ellenség ne vághasson el minket. És azt is elmondták, hogy Bahmutban a saját belátásunk szerint cselekedhetünk.
Prigozsin azt is elmondta, hogy az orosz védelmi minisztérium Szergej Szurovikin tábornokot – aki januárig az ukrajnai orosz erők parancsnoka volt – is megbízta azzal, hogy segítsen megszervezni a Wagner harci műveleteit. A zsoldosvezér szerint Szurovikin feladata lényegében az lesz, hogy összehangolja a Wagner és a többi orosz fegyveres erő működését.
Hétfő hajnalban az oroszok iráni gyártmányú Shahed–136/131 drónokkal támadták a kijevi régiót – számolt be az ukrán légierő.
Összesen harmincöt iráni drón vett részt a csapásban, amelyek közül mindet megsemmisítette az ukrán légvédelem. Az ukrán légierő mindemellett figyelmeztetett, hogy a szétrepülő roncsdarabok is sérüléseket okozhatnak.
Mindeközben éjfél körül az oroszok Tu–22M3-as nagy hatótávolságú bombázókból támadták Odessza térségét. Összesen 8 kilövést hajtottak végre a Krím félsziget térségéből – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5234-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5931-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Hétfő hajnalban egy átfogó csapást hajtottak végre Ukrajnában az oroszok. Erről külön cikkben számoltunk be részletesen.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legújabb elemzésében arról írt: az utóbbi napok fejleményei megkérdőjelezték, hogy az oroszok képesek lesznek-e hatékonyan védekezni az egész frontvonalon.
Mint írták, az utóbbi napokban Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér és Ramzan Kadirov csecsen vezető is kritizálták, illetve meg is zsarolták az orosz hadvezetést, és a lépéseikre az orosz védelmi minisztériumnak is reagálnia kellett. Mindebből az látszik, hogy az orosz parancsnoki láncolatban komoly problémák vannak, és ha megindul az ukrán offenzíva, akkor kétséges, hogy egységben tudnak majd fellépni az ellen.
Egyre nagyobb az aggodalom a zaporizzsjai atomerőmű körül, miután a dél-ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője, Jevgenyij Balickij pénteken bejelentette, hogy elrendelte a frontvonal közelében lévő települések lakóinak evakuálását – írja az AP hírügynökség.
Az evakuálás elrendelése miatt félő, hogy a térségben a napokban kiéleződnek a harcok. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatója szerint a zaporizzsjai erőműben kialakult helyzet egyre kiszámíthatatlanabbá és potenciálisan veszélyessé válik. Úgy véli, hogy a civilek evakuálása további eszkalációra utal.
Most kell cselekednünk, hogy megelőzzük a súlyos nukleáris baleset veszélyét és az ezzel járó következményeket a lakosságra és a környezetre nézve. Ezt a jelentős nukleáris létesítményt meg kell védeni
– mondta.
Bár a háború miatt az erőmű hat reaktora közül egyik sem üzemel, az erőműnek megbízható áramellátásra van szüksége a hűtőrendszerek számára, amelyek elengedhetetlenek egy esetleges nukleáris katasztrófa megelőzéséhez.
A szakértők már hónapokkal ezelőtt a Zaporizzsja régiót jelölték meg Ukrajna várható tavaszi ellentámadásának egyik lehetséges célpontjaként, azt feltételezve, hogy a kijevi erők megpróbálhatják elzárni Oroszország szárazföldi folyosóját a Krím félsziget felé, és az Azovi-tenger partvidékére nyomulva kettészakíthatják az orosz erőket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Petr Pavel cseh köztársasági elnök a The Guardiannek adott interjúban figyelmeztette az ukrán vezetést egy elhamarkodott ellentámadás veszélyeire.
Nyilvánvalóan még mindig úgy érzik, hogy nincs meg mindenük ahhoz, hogy sikeres hadműveletet indítsanak
– fogalmazott Pavel.
Meglátása szerint Ukrajna számára rendkívül káros lenne, ha ez az ellentámadás kudarcot vallana, mert idén már biztosan nem lesz rá több esélyük
– tette hozzá.
Szerinte elkerülhetetlen, hogy Ukrajna „szörnyű veszteségeket” szenvedjen, függetlenül csapataik erejétől, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy az ellentámadás kudarcot valljon – írja az Ukrajinszka Pravda szemléje.
Az orosz rakétatámadások taktikájának változása mögött két dolog húzódik: hogy megtalálják a módját az ukrán légvédelem megkerülésének, és hogy nyomást gyakoroljanak a lakosságra – jelentette ki Natalja Humenyuk, az ukrán Déli Védelmi Erők sajtóközpontjának vezetője.
Mint mondta, az elmúlt hetekben megnőtt az ellenséges harci repülőgépek aktivitása. Elmondása szerint a megszállók így próbálják demoralizálni a lakosságot, valamint kimeríteni az ukrán légvédelmi eszközöket, hogy megtalálják az ukrán légvédelem gyenge pontját.
Humenyuk hangsúlyozta, hogy ezek az új taktikával való kísérletezések annak köszönhetőek, hogy az oroszok nem hagytak hátra jelentős rakétakészletet, ezért most megpróbálják azokat takarékosabban használni.
A nagy pontosságú fegyverekkel egy kicsit spórolnak, míg más fegyvereket jobban használnak […] hogy teszteljék és ellenőrizzék, hogy működik az ukrán légvédelmi rendszer
– idézte a sajtóközpont vezetőjét a Telegraf.