A skandináv ország nemzeti ügyészsége ma közölte, hogy egy 50 éves férfi ellen vádat emeltek számos védelmi létesítményre vonatkozó információk illegális terjesztése miatt – közölte a Sky News.
Svédország jelenleg a NATO-tagságra irányuló kérelmét nyújtja be, miután Finnország az év elején csatlakozott a védelmi szervezethez.
Stockholm csatlakozási kérelmét jelenleg Magyarország és Törökország akadályozza – emlékeztetett a brit híroldal.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki hírfolyama az orosz–ukrán háborúról.
A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt az orosz ágyúzások száma Bahmut és Liman irányában – jelentette ki Anna Malyar védelmiminiszter-helyettes.
Úgy véli, az oroszoknak ezek szerint – híreszteléseikkel ellentétben – „van mivel lőniük”.
Figyelmeztetett, hogy háború idején minden katonai jellegű információ fegyver, és az elsődleges cél nem a hiteles tájékoztatás.
Oleksandr Kovalenko katonai és politikai kommentátor megjegyezte, hamisak azok a szalagcímek, amelyek szerint az orosz csapatok visszavonulnak Bahmutból – írja az Unian.
Az előzetes jelentések szerint három civil megsérült Horlivka központjában, az ukrán erők ágyúzása következtében – közölte Ivan Prikhodko polgármester Telegramon.
Néhány perccel korábban a DNR képviselete a JCCC-ben jelentette, hogy Horlivkát Grad MLRS rakétákkal és 152 milliméteres lövedékekkel lőtték.
Horlivka Donyecktől 50 kilométerre északra fekszik, és a Stirol vegyipari konszern és szénbányászati vállalatok otthona. A DNR egyik legnagyobb települése, a donbaszi konfliktus kezdete előtt több mint 250 ezer lakosa volt – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Az Ukrán Védelmi Erők az utóbbi 24 órában hét, az orosz megszállókhoz tartozó, pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg, és nyolc ellenséges irányítási pontra mértek csapást – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Azt is megjegyzik, hogy az ukrán légierő 13 csapást mért az ellenség személyi állományának és katonai felszerelésének koncentrációs területeire.
„A rakétacsapatok és a tüzérség egységei 8 ellenőrző pontot, 13 embertömeg-koncentrációs területet, 1 lőszerraktárt, 1 üzemanyag- és kenőanyagraktárt, 5 tüzérségi egység tüzelőállásait, 1 légvédelmi eszközt és két további fontos ellenséges célpontot találtak el” – áll az összefoglalóban.
Hozzátették, hogy az oroszok mindeközben 6 rakétacsapást mértek Szlovjanszk, Konsztantyinovka és Zaporizzsja városokra – írja az Unian.
Ezenkívül az ukránok 46 légicsapást és 69 lövést regisztráltak több rakétavetőből.
Törökország, Oroszország és Ukrajna védelmiminiszter-helyettesei, valamint ENSZ-tisztviselők Isztambulban folytattak megbeszéléseket a fekete-tengeri gabona ügyében – idézte a török védelmi minisztérium közleményét a Sky News.
A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a négyoldalú megbeszéléseket a május 18-án lejáró megállapodásról.
Az ENSZ és Törökország tavaly júliusban közvetítette a fekete-tengeri exportmegállapodást, hogy segítsen az ukrajnai háború által súlyosbított globális élelmiszerválság kezelésében.
Mint korábban írtuk, május 5-én elakadtak a tárgyalások, mivel a felek akkor még nem tudtak megállapodni az exportra alkalmas új hajókról.
A megállapodás lehetővé teszi a gabonafélék és műtrágyák biztonságos exportját három ukrán kikötőből.
A jelek szerint Lengyelország adta eddig a legtöbb harckocsit – 325 darabot –Ukrajnának az ország Oroszország elleni harcának segítésére – közölte Lengyelország állandó uniós képviselete.
A háború kezdete óta már összesen 575 harckocsit szállítottak Kijevnek.
Franciaország 85-öt, Németország 80-at, az Egyesült Államok pedig 76-ot adományozott – idézi az Unian.
Out of the 575 tanks delivered to Ukraine so far, as many as 325 have been given by 🇵🇱. 🇳🇱 is second (85), 🇩🇪 third (80), and 🇺🇸 fourth (76).
— Poland in the EU (@PLPermRepEU) May 11, 2023
In addition, of the 28 planes transferred to #Kyiv so far, Poland has sent as many as 14 MiG-29 fighters. pic.twitter.com/MWQUSN1ewO
Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót, melyen az látható, ahogy a déli katonai körzet 2S5 Giatsint-S önjáró lövegei az ellenséges állásokat lövik, támogatva az orosz gyalogságot.
Annak érdekében, hogy megnehezítsék az ellenség visszavágását, az orosz legénység az úgynevezett „vándorló tüzérség” taktikáját alkalmazza.
Ennek lényege, hogy az ágyúk egy perc alatt öt-hat lövedéket lőnek ki, majd pozíciót váltanak, így elkerülve a beérkező megtorló csapásokat – írja a Sputnik News.
A videó ide kattintva nézhető meg.
Orosz tüzérségi lövedék okozott kárt egy oktatási intézményben a dél-ukrajnai Herszonban. Ezt a herszoni regionális katonai közigazgatás közölte – írja az Ukrinform.
Mint megjegyezték, egy ellenséges lövedék tüzet okozott, amelyet a tűzoltók eloltottak. A közigazgatás szerint a csapás következtében senki sem sérült meg.
Amint arról az Ukrinform korábban beszámolt, a Herszoni területet célzó orosz légicsapások következtében egy gyógyszertár és egy másik épület is megrongálódott.
Az egyik orosz hadseregparancsnok helyettesét azzal vádolják, hogy megölt egy ukrán nőt, miután az visszautasította a közeledését − közölte az ukrán rendőrség.
A 39 éves őrnagy, akit nem neveztek meg, állítólag mellkason lőtte a 36 éves nőt Izjum orosz megszállása alatt − közölte a Sky News.
A kijevi erők még szeptemberben szabadították fel a régiót, és a rendőrök azóta dolgoznak a bűnös kilétének felderítésén.
A rendőrség szerint a nő többször is figyelmen kívül hagyta a férfi „bókjait”, és akkor lőtték le, amikor megállt az orosz katonák főhadiszállásánál, hogy az ottani wifit használva felhívhassa a testvérét.
Az őrnagy megragadva az alkalmat, úgy döntött, hogy bosszút áll a nőn a visszautasításért, és közvetlenül mellkason lőtte. Az áldozat belehalt a lövésbe. A vádiratot most küldték át a bíróságra, a férfire 10-15 évig terjedő szabadságvesztés vagy életfogytiglani börtönbüntetés várhat
− közölték.
Dél-Afrika „vizsgálja” azokat a jelentéseket, amelyek szerint fegyvereket szállított Oroszországnak − közölte a dél-afrikai elnök.
Cyril Ramaphosát a parlamentben egy ellenzéki vezető kérdezte a híradásokról, de nem cáfolta kategorikusan, hogy bármelyik igaz lenne − írta meg a Sky News.
Az ügyet vizsgáljuk, és idővel beszélni fogunk róla
− mondta Ramaphosa.
Csütörtökön Reuben Brigety, az Egyesült Államok dél-afrikai nagykövete azt állította, Washington úgy véli, hogy egy orosz hajó decemberben fegyver- és lőszerszállítmányt vitt el az országból.
A török nemzetvédelmi minisztérium szerint előrelépés történt a fekete-tengeri gabonáról folytatott tárgyalásokon, amelyeket Oroszország, Ukrajna és az ENSZ képviselői folytattak.
A minisztérium közleményében azt írta, hogy a felek megállapodtak abban, hogy folytatják a négyoldalú technikai megbeszéléseket a május 18-án lejáró megállapodásról.
A védelmi miniszterek helyettesei és ENSZ-tisztviselők szerdán és csütörtökön kétnapos megbeszélést folytattak Isztambulban az egyezségről.
Szerdán Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte a fekete-tengeri gabonaüzletet még legalább két hónappal meg lehet hosszabbítani – számolt be az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Ukrajna ellátása a szükséges számú F–16-os repülőgéppel több pénzügyi forrást igényel, mint amennyit az amerikai kormány elkülönített. Ez megnehezítené a légvédelmi képességek és tüzérségi lövedékek szállítását az ország védelmi erőinek igényeihez.
Ezt David Butler ezredes, az Egyesült Államok hadseregének szóvivője jelentette ki az RBC-Ukrajnának adott interjújában – írja az Ukrinform.
„Mi bizonyos mennyiségű forrást különítettünk el Ukrajna számára, és az F–16-osok nagyon drágák. Az oroszoknak több mint 500 vadászgépük van. És ahhoz, hogy az ukránoknak ugyanennyi számú F–16-ost tudjunk biztosítani, több forrásra lenne szükség, mint amennyit a kormányunk jelenleg megenged nekünk” – mondta a szóvivő.
Reuben Brigety, az Egyesült Államok dél-afrikai nagykövete szerint Washington meg van győződve arról, hogy Dél-Afrika – annak ellenére, hogy állítása szerint semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban – fegyvereket szállított Vlagyimir Putyin hadseregének.
Brigety újságíróknak elmondta, hogy az amerikai kormány komolyan veszi az ügyet.
„Az oroszok felfegyverzése rendkívül komoly dolog, és nem tekintjük ezt a kérdést megoldottnak” – mondta.
Arra a kérdésre, mennyire pontosak az amerikai hírszerzési adatok, miszerint Dél-Afrika lőszert szállított Oroszországnak, Brigety azt mondta, hogy az életét tenné a jelentésekre.
Ukrajna mintegy 600 különböző fegyvertípust kapott segítőitől – többet, mint bármely más hadsereg a világon.
Ezek közül még nem mindet használták fel – mondta Martin O’Donnell ezredes, az amerikai hadsereg európai és afrikai parancsnokságának szóvivője az RBC Ukraine interjújában.
A nemzetközi partnerek mintegy 600 fegyvertípust és eszközt bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, az Abrams harckocsiktól kezdve a Leopard tankokon át a Patriot rendszerig. 600 féle. Ez rengeteg. Most már mindenük megvan
– mondta.
O’Donnell hozzátette, hogy szerinte az oroszok meglepődnek majd, amikor az ukránok végre bevetik azt, amin az elmúlt hónapokban dolgoztak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter arról beszélt, hogy 2022. december 16-án a Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságát egy Lengyelország felé tartó rakétáról tájékoztatták, de neki senki sem szólt róla.
A lengyel média az elmúlt napokban arról számolt be, hogy az áprilisban egy lengyel erdőben talált katonai tárgyról kiderült, hogy egy orosz KH–55 rakéta volt.
Az RMF rádió beszámolója szerint a lengyel szolgálatok decemberben láttak egy Belarusz felől lengyel légtérbe belépő tárgyat, amit aztán szem elől tévesztettek – írja a Sky News.
Reggel már írtunk arról, hogy továbbra is kemény harcok zajlanak Bahmutban. Az ukránok nemrég posztoltak egy videót is, amelyen közvetlen közelről látható a harc.
A felvételen egy helyi szintű ellentámadás látható, jóformán testközelből – elképzelhető, hogy konkrétan az az előrenyomulás látható rajta, amelyet a minap hajtottak végre az ukránok.
The Bakhmut counter strike pic.twitter.com/SclTTAbUah
— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) May 10, 2023
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője azzal fenyegette meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy kihúzzák a fogát.
A zsoldosvezér azon háborodott fel, hogy a francia parlamentben kezdeményezték a Wagner-csoport terrorszervezetté nyilvánítását.
Prigozsin erre reagálva szerdán egy interjúban azt mondta: a Wagner épp a franciáktól ment meg életeket Közép-Afrikában.
Harapófogóval húzzuk ki azokat a rohadt fogakat a szájukból. Macron fogait is kihúzhatjuk
– mondta a Wagner vezére a Politico című lap szerint.
Volodmir Zelenszkij egy rendeletben létrehozott két új katonai körzetet a Herszoni területen.
A Kyiv Independent szerint egy körzetet Vinohradove falu térségében, a másikat pedig Szkadovszk városánál hozták létre.
Az utóbbi települést néhány héttel ezelőtt kezdték el kiüríteni az oroszok, és az utóbbi napokban megjelent hírek szerint az evakuálás még mindig zajlott, de a jelek szerint az ukránok már a település visszavételére készülnek, vagy el is foglalták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ország katonai és politikai vezetése úgy döntött, hogy nem osztja meg a veszteségekről szóló információkat, és azt tervezi, hogy továbbra is követi ezt a taktikát.
A BBC-nek adott interjújában az elnök hangsúlyozta, hogy vannak bizonyos információk, amelyeket az ukrán hatóságok nem osztanak meg.
Ez az egész hadsereg közös döntése. Mindent feljegyeztünk, minden ember fontos, és minden számadat megvan
– mondta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnát igenis érdekli, hány ember sérült meg és hányan haltak meg. Emellett szerinte az ukrán hatóságok tudják, hogy hány ukrán került orosz fogságba – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség.
Tudjuk, hogy hányan vannak azok közül az emberek közül, akik most nincsenek velünk. Van egy megfelelő állami döntés. Ezt a döntést követni fogjuk
– pontosított az államfő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rövid időn belül beszélhet Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a fekete-tengeri gabonaüzletről – közölte a Kreml, miközben Isztambulban folytatódnak az erről szóló tárgyalások.
Oroszország közölte, hogy nem hosszabbítja meg a paktumot május 18-án túl, hacsak nem szüntetik meg a saját gabona- és műtrágyaexportja előtt álló akadályokat – közölte az Al Jazeera pánarab hírtelevízió.
Egy nappal korábban Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte a megállapodást még legalább két hónappal meg lehet hosszabbítani.
Ukrajna egyelőre nem indítja meg az ellentámadást az orosz erők ellen, amíg meg nem érkeznek a nyugati szövetségesektől ígért páncélozott járművek – mondta Volodimir Zelenszkij a BBC-nek.
Még egy kis időre van szükségünk
– mondta az ukrán elnök.
Ukrajna régóta arra készül, hogy visszafoglalja az oroszok által megszállt területeket, azonban nem akarja elsietni a támadást. Zelenszkij elmondta, habár az ukrán erők elegendő felszerelést kaptak a nyugati szövetségesektől, de az ígért páncélozott járművek egy része még mindig nem érkezett meg. Hozzátette, a járművekkel jelentősen csökkenthetik az áldozatok számát, ezért inkább várnak.
Moszkva szerint a britek „megfelelő választ” kapnának, ha az Egyesült Királyság nagy hatótávolságú rakétákkal látná el Ukrajnát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az, hogy Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának, „megfelelő választ követelne meg a mi hadseregünktől”.
Azokra a hírekre reagált, amelyek szerint az Egyesült Királyság több Storm Shadow típusú cirkálórakétát szállít Kijevnek. Oroszország korábban azt mondta, hogy az ilyen fegyverek biztosítása a „vörös vonal” átlépését jelentené – emlékeztetett a Sky News.
Nagy-Britannia a jelek szerint arra készül, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának – ezt a lépést az USA többször is elutasította az eszkalációtól való félelem miatt.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma felhívást tett közzé,
amelyben 100–300 km hatótávolságú rakéták beszállítóitól kér szándéknyilatkozatot.
A felhívásra három napon belül várnak válaszokat.
Joe Biden eddig ellenállt a nagy hatótávolságú rakéták küldésére vonatkozó kéréseknek, mivel aggályosnak tartotta, hogy Ukrajna mélyen orosz területen lévő célpontok elleni csapást mérhet velük – emlékeztetett a Sky News.
Az orosz erők május 11-én reggel Sz–300-as rakétával csapást mértek a Donyecki terület Szlovjanszk városára – közölte Vadym Liakh helyi polgármester.
A támadásban meghalt egy nő, a lánya pedig megsebesült – közölte a regionális rendőrség.
A jelentések szerint több ház és egy autó is megrongálódott. Szlovjanszk mintegy 45 kilométerre északra fekszik Bahmuttól, ahol a konfliktus leghevesebb harcai zajlanak – számolt be a Sky News.
Több ország is eszkalálja az ukrajnai konfliktust azért, hogy az oroszok feltételei mentén tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Ukrajnát – közölte Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Danyilov egy interjúban azt mondta, hogy egy nagy hadjárat indult ennek érdekében, és hogy különböző országok különböző javaslatokkal állnak elő.
De megjegyzem: több mint biztos vagyok abban, hogy ha az elnökünk meghozza ezt a döntést, akkor csakis Ukrajna érdekei mentén teszi ezt meg
– mondta a tárgyalásokról beszélve.
Hozzátette azt is, hogy Vlagyimir Putyin legalább 500 ukrán gyermeket megöletett a háború kezdete óta, és ha valaki azt mondja, hogy az orosz elnök nem terrorista és nem ő kezdte a háborút, akkor az egyszerűen nem normális.
Ukrajna több régiójában is légiriadót rendeltek el csütörtök délelőtt.
map of air raid siren alerts right now pic.twitter.com/cRHRp3bN5r
— Margo Gontar 🇺🇦 (@MargoGontar) May 11, 2023
A riadót elsősorban a keleti, délkeleti területeken rendelték el, amelyek e térképen is láthatóak. Korábban azonban arról is érkeztek hírek, hogy az északkeleti Harkivban és Szumiban is kiadták a figyelmeztetést.
Egy orosz bíróság 3 millió rubel (13,5 millió forint) bírsággal sújtotta a Google-t, amiért nem törölte az Oroszország ukrajnai katonai hadjáratáról szóló tartalmakat, valamint az Interfax hírügynökség jelentése szerint „LMBT-propagandát” folytatott.
Az elmúlt évben Moszkva több tucat bírságot szabott ki nyugati technológiai vállalatokra a cenzúrára vonatkozó új törvények alapján, amelyeket nem sokkal azután fogadtak el, hogy 2022 februárjában csapatokat küldött Ukrajnába.
Tavaly júliusban a Google-t közel 300 millió fontra bírságolta a Kreml, amiért nem törölte az ukrajnai háborúról szóló bejegyzéseket – közölte a Sky News.
A brit katonai hírszerzés szerint Moszkva az év eleje óta fokozta az elítéltek toborzását az ukrajnai harcokhoz.
Legutóbbi jelentésében a hírszerzés azt állította, hogy csak áprilisban 10 000 elítéltet toboroztak – de már nem a Wagner-csoportba, mint korábban, hanem közvetlenül az orosz hadseregbe.
2022 nyarától kezdve az elítéltek jelentették a Wagner-csoport ukrajnai hadműveleteinek legfontosabb toborzói körét. A csoport azonban nagy valószínűséggel 2023 februárjában elvesztette a hozzáférést az orosz büntetés-végrehajtási rendszerhez, amikor a védelmi minisztériummal folytatott nyilvános viszálya eszkalálódott
– írta a hírszerzés a Twitteren.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 11 May 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 11, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/5sj6QS5ckW
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/xkY3Mg8VTA
A skandináv ország nemzeti ügyészsége ma közölte, hogy egy 50 éves férfi ellen vádat emeltek számos védelmi létesítményre vonatkozó információk illegális terjesztése miatt – közölte a Sky News.
Svédország jelenleg a NATO-tagságra irányuló kérelmét nyújtja be, miután Finnország az év elején csatlakozott a védelmi szervezethez.
Stockholm csatlakozási kérelmét jelenleg Magyarország és Törökország akadályozza – emlékeztetett a brit híroldal.
A francia hatóságok háborús bűn gyanúja miatt indítottak nyomozást Arman Soldin francia újságíró halála miatt – írja a BBC.
Az AFP hírügynökség 32 éves munkatársa kedden halt meg Csasziv Jar térségében. Mint kiderült, Arman Soldin szinte az orosz invázió eleje óta Ukrajnában dolgozott.
A Riporterek határok nélkül (RSF) nevű szervezet szerint Soldin már a 11. újságíró, aki a fronton életét vesztette.