Emma
EUR 411,68 Ft USD 395,29 Ft GBP 495,32 Ft BUX 79 552 OTP 21 940 Ft MOL 2 664 Ft
-4 °C
3 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Nem várt tovább Ukrajna, bevetette titkos fegyverét

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Balizs Benedek

    Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Kozics Júlia

    A Pentagon mintegy 3 milliárd dollárral túlértékelte az Ukrajnának küldött amerikai hadifelszereléseket, és ez a hiba megnyitotta annak lehetőségét, hogy további fegyvereket küldjenek Kijevnek az orosz erők elleni védelemre – közölte két magas rangú védelmi tisztviselő a Reuters hírügynökséggel.

    Kifejtették, a hiba abból adódott, hogy az indokoltnál magasabbra becsülték az amerikai készletekből kivett, majd Ukrajnába szállított fegyverek értékét.

    Következetlenségeket fedeztünk fel abban, ahogyan az Ukrajnának adott felszereléseket értékeljük

    – mondta az egyik magas rangú védelmi tisztviselő a Reutersnek. A tisztviselők névtelenséget kérve nyilatkoztak. Elmondásuk szerint a kongresszust csütörtökön értesítették az elszámolási kiigazításról.

  • Kozics Júlia

    Hanna Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes közölte, hogy csütörtökön az orosz erők jelentősen megerősítették csapataikat Bahmutnál, és egész nap támadták a térséget – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Minden támadást visszavertek a védőink. Jelenleg Bahmut délnyugati részét mi tartjuk ellenőrzésünk alatt

    – mondta.

    „Egyes területeken 500 méterrel előretörtek csapataink. Bahmut déli külvárosaiban egész nap heves harcok folytak. Az ellenség támadásba lendült, és megpróbálta visszaszerezni az elvesztett területeket, de nem érte el a céljait. Egyes területeken csapataink 1 kilométert haladtak előre” – tette hozzá Maliar.

  • Kozics Júlia

    A hadiállapotra és az országban dúló háborúra való tekintettel elkezdődött a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas hadkötelesek mozgósítása – számolt be csütörtökön a Kárpáti Igaz Szó.

    Mint írják, a katonai szolgálatra való alkalmasságról vagy alkalmatlanságról katonaorvosi bizottság következtetései alapján döntenek majd.  A bizottság minden esetet egyedileg bírál el.

    A korlátozottan alkalmas mozgósítottak az alábbi szolgálati helyekre vezényelhetők:

    • toborzóirodák és szociális központok;
    • élelmezést és ellátást biztosító egységek;
    • intézmények, kiképzőbázisok és szervezetek.

    Azok a hadkötelesek, akiket korlátozottan alkalmasnak minősítettek, ismételt katonaorvosi vizsgálaton vehetnek részt orvosi és szociális rehabilitáció céljából. Erre legkorábban a katonai szolgálatra korlátozott alkalmasságról szóló rendelkezés hatálybalépését követő harmadik év után kerülhet sor.

    Emlékeztetnek, Ukrajnában az állampolgárok nagy csoportjára kívánják kiterjeszteni a mozgósítást. Így a tervek szerint a sorkatonai szolgálatra kötelezettek felső korhatárát 25 évre csökkentik a jelenlegi 27 év helyett. A vonatkozó törvénytervezetet már a parlament elé terjesztették.

  • Kozics Júlia

    Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy Norvégia nem szállít F–16-as vadászbombázó repülőgépeket Ukrajnába.

    Ami az F–16-osokat illeti, ez most nincs napirenden, és tényleg nem szeretnék spekulálni az esetleges jövőbeli adományokról

    – mondta a Sky News szerint.

    Az év elején az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is kizárta, hogy F–16-os vadászgépeket küldjön Ukrajnának.

  • Kozics Júlia

    Ben Wallace brit védelmi miniszter egy csütörtökön megjelent interjúban értésre adta, hogy érdeklődik az idén megüresedő NATO-főtitkári poszt iránt.

    Mindig is azt mondtam, hogy a NATO-főtitkári poszt jó munka lehet, amit én is szívesen csinálnék. De közben a mostani munkámat is szeretem. Hiszen a brit kormány védelmi minisztere lehetek a reformok és beruházások idején, akárcsak Boris Pistorius Németországban

    – mondta Wallace a dpa német hírügynökségnek Berlinben nyilatkozva.

    A brit védelmi miniszter szerint izgalmas látni, hogy 30 évnyi megszorítás után most mennyi pénzt fordítanak a fegyverkezésre.

    A NATO-főtitkári poszt egy fantasztikus munka, az észak-atlanti szövetség pedig rendkívül fontos része mindannyiunk biztonságának. De ezt nem az én tisztem eldönteni, ez a szervezet tagjainak a feladata

    – mondta Wallace az MTI beszámolója szerint.

    Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár 2014. október 1. óta tölti be a tisztséget. Az idén 63 éves egykori norvég miniszterelnök mandátumát tavaly egy évvel, 2023. szeptember 30-ig hosszabbították meg, tekintettel arra, hogy az Ukrajna elleni orosz háború a nemzetközi biztonság szempontjából újabb kemény kihívásokat okozott.

    Stoltenberget eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára, de februárban közölte, hogy nem kéri mandátumának további hosszabbítását, és még idén távozik posztjáról.

  • Péter Alvarez

    Ukrajna felszólítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), hogy zárja ki Oroszországot a szervezetből – mondta Szergej Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az EBRD ülésén.

    A Pénzügyminisztérium sajtószolgálata szerint Marcsenko hangsúlyozta, hogy az orosz támadások nemcsak az ukrán vállalkozásoknak, hanem az Ukrajnában működő külföldi cégeknek is jelentős károkat okoznak, beleértve az EBRD által finanszírozott vállalatokat is – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az EBRD eddig 3 milliárd eurót biztosított Ukrajnának az elmúlt egy évben, de Ukrajnának még több segítségre lesz szüksége. Így a legfrissebb nemzetközi becslések szerint a háború utáni újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt.

  • Péter Alvarez

    Ben Wallace brit védelmi miniszter elismerte, hogy az ukrán erők nagy hatótávolságú brit Storm Shadow rakétákat vetettek be.

    Csak annyit árulhatok el, hogy bevetették az általunk adott rakétákat, részletekbe nem akarok bocsátkozni

    – mondta Wallace, aki szerint a nyugati szövetségesektől kapott fegyverrendszerek beváltak és változást okoztak az ukrajnai harcszíntéren.

    A londoni sajtótájékoztatón felszólaló miniszter korábban biztonsági partnerséget írt alá Norvégia védelmi miniszterével a tenger alatti fenyegetések elhárítására vonatkozóan – írja a Sky News.

  • Péter Alvarez

    Kijevbe utazhat az olasz püspöki konferencia vezetője, Matteo Zuppi bíboros, Moszkvába pedig a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, Claudio Gugerotti érsek – értesült az Unian ukrán hírügynökség. 

    Ukrajna és Oroszország egyetértett Ferenc pápa javaslatával, és fogadják különmegbízottjait, hogy megvitassák az esetleges fegyverszünetet. Az elvi megállapodás már mind a két ország esetében megszületett.

  • Péter Alvarez

    Japán és az Egyesült Államok folytatja az Oroszország elleni szankciókat és támogatja Ukrajnát – jelentette ki Fumio Kishida japán miniszterelnök, aki Hirosimában találkozott Joe Biden amerikai elnökkel.

    Kishida elárulta, hogy mind a két ország megerősítette a Kínával kapcsolatos kérdésekben történő együttműködést – írja a Sky News.

  • Balizs Benedek

    Az ukrán csapatok az elmúlt napon különböző irányokban 150-1700 métert nyomultak előre a Donyeck megyei Bahmut térségében, az összecsapásokban meghalt 130 orosz katona, 145 megsérült, négyet pedig foglyul ejtettek – számolt be Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban.

    Bahmut továbbra is a kelet-ukrajnai harci cselekmények középpontjában van. A harcokban egységeink – annak ellenére, hogy személyi állományban, lövedékekben és felszerelésben hátrányban vannak az orosz erőkkel szemben – tovább nyomulnak előre

    – fogalmazott a szóvivő.

    Megjegyezte viszont, hogy az oroszok még mindig igyekeznek teljesen elfoglalni Bahmutot, noha a várost szinte teljesen romba döntötték.

    Az orosz erők 487-szer nyitottak tüzet ágyúkkal és rakétatüzérséggel az ukrán állásokra, 25 harci összecsapás, hat légitámadás is volt

    – fűzte hozzá Cserevatij. Tájékoztatása szerint az ukrán erők a harcokban megsemmisítettek két orosz önjáró tüzérségi eszközt, egy Orlan-10 típusú drónt és nyolc katonai raktárt.

  • Kozics Júlia

    Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője csütörtökön azzal vádolta meg az orosz katonákat, hogy Bahmuttól északra visszahúzódtak, és a frontvonalban hagyták a Wagner zsoldosait – írja a The Guardian.

    Mint ismert, a Wagner-erők álltak a Bahmut elleni támadás élére, amely a háború egyik legvéresebb és leghosszabb csatája. Az elmúlt hónapokban az orosz reguláris hadsereg is támogatta őket. 

    A védelmi minisztérium legfelsőbb vezetéséhez fordulok – nyilvánosan –, mert leveleimet nem olvassák. Kérem, ne adják fel a bahmuti frontvonalat

    – mondta, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterhez és Valerij Geraszimov vezérkari főnökhöz fordulva.

    A Wagner vezetője szerint Bahmut nagy részét az ellenőrzésük alá vonták, bár óriási emberáldozatok árán. Ukrajna szerint azonban erői az elmúlt napokban több területet is visszafoglaltak Bahmut körül.

  • Balizs Benedek

    Csoportos csapásokat hajtott végre éjszaka nagy hatótávolságú tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel az orosz haderő Ukrajnában a külföldi gyártmányú fegyvert és felszerelést tároló nagy raktárak, valamint ukrán tartalékok ellen – jelentette ki csütörtökön Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

    Az orosz hadijelentésben – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna – az áll, hogy a támadások az ukrán fegyveres erők jelentős fegyver- és lőszerkészleteit semmisítették meg, valamint megakadályozták a tartalékok átirányítását a hadműveleti területekre.

    Konaszenkov a fronton elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy 520 főben nevezte meg a minap, akik közül, mint mondta, elérhette a kétszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A harcokban megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között két harckocsit, egy Szu–24-es repülőgépet és egy Mi8-as helikoptert említett.

    A donyecki régióban lévő Bahmut ostromával kapcsolatban azt mondta, hogy a rohamegységek – légideszant egységek, valamint a tüzérség és harcászati légierő támogatásával – folytatták a város „felszabadítását”.

  • Balizs Benedek

    Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a szerda este és csütörtök hajnalban több hullámban Ukrajnára kilőtt harminc robotrepülőgép közül 29-et a légvédelem megsemmisített. Egy becsapódás történt a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye területén, a szóvivő azonban nem árulta el, hogy pontosan hol.

    A korábbi információkat pontosítva közölte, hogy a déli országrészben lévő Odessza megyében nem történt becsapódás, hanem a légvédelem által lelőtt rakéta roncsai zuhantak egy létesítményre, aminek következtében egy ember meghalt és kettő megsérült.

    Ezért ismét hangsúlyozta, hogy a légiriadó ideje alatt be kell tartani a biztonsági intézkedéseket, és óvóhelyen kell tartózkodni, hiszen az ukrán légvédelem légelhárító rakétái robbanófejének, és a megsemmisített ellenséges légi célpontoknak – drónoknak és rakétáknak – az elemei „mindenképpen a földre hullanak”.

    Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte, hogy a 29 rakétán felül még két Sahid típusú kamikaze drónt és két felderítő drónt is megsemmisítettek.

  • Péter Alvarez

    A NATO védelmi miniszterei a szövetség júniusi csúcstalálkozóját megelőző ülésükön vitatják meg, hogy szállítanak-e vadászgépeket Ukrajnának. Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár egyetértene a vadászgépek átadásával. 

    Néhány ország, például Lengyelország és Szlovákia már szállított harci repülőgépeket, bár régi, szovjet típusú MiG-29-eseket. Folyamatos a vita arról, hogy szükségünk van-e modern nyugati vadászgépekre a NATO-nak és Ukrajnának. Arra számítok, hogy ez a téma a NATO védelmi minisztereinek júniusi találkozóján is szóba kerül

    – mondta a főtitkár. A Pentagon közölte: nem tiltják meg, hogy harmadik országok amerikai F-16-os vadászgépeket adjanak át Ukrajnának, melyről az Ukrajinszka Pravda számolt be.

  • Balizs Benedek

    Az Ukrajna elleni orosz támadások 50 napig szüneteltek, de csütörtök reggel már a kilencedik többszörös rakétacsapás történt ebben a hónapban – írja a Sky News.

    Sean Bell katonai elemző három lehetséges okot sorolt fel:

    1. Az első az, hogy Oroszországnak „korlátozottak a lehetőségei”, ezért nyomást akar gyakorolni az ukrán vezetésre és a lakosságra, és meg akarja gyengíteni a harci kedvüket.
    2. A második szerinte az, hogy Oroszország el akarja terelni Ukrajna figyelmét a hamarosan kezdődő ellentámadásra való felkészülésről.
    3. Végül pedig azt mondja, hogy Moszkva gyengíteni akarja az ukrán légvédelmet azáltal, hogy felhasználja az ország „korlátozott légvédelmi rakétakészletét”.
  • Kozics Júlia

    Ukrajna – annak érdekében, hogy megelőzze a hiányt – ismét Európából importál áramot bizonyos órákban. A lakosokat arra kérik a szakemberek, hogy takarékoskodjanak az energiával – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    „Az alacsony fogyasztás segítheti az energiarendszer egyenletes működését. Arra kérünk mindenkit, hogy 19:00 és 22:00 óra között csökkentse az áramfelhasználást" – áll az Ukrenergo közleményében.

  • Kozics Júlia

    A kijevi Bohdan és Varvara Hanenko Nemzeti Képzőművészeti Múzeum 38 legértékesebb műtárgyát, köztük holland, olasz és spanyol mesterek alkotásait fogják őrizni Varsóban – közölte csütörtöki sajtóértekezletén Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter.

    A varsói Királyi Vár múzeumában rendezett sajtóértekezleten Glinski elmondta: a műtárgyakat a kijevi múzeum vezetése kérésére szállították a lengyel fővárosba.

    Felidézte: már a harmadik gyűjteményegyüttest szállítottak Lengyelországba Ukrajnából. Glinski szerint a lengyel–ukrán kapcsolatok „hőmérsékletéről” tanúskodik, hogy az ukrajnai intézmények lengyel partnereikre bízzák a műtárgyak őrzését.

    Az ukrajnai háború ugyanis kultúráért és identitásért is zajlik, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ismeri el az ukrán önazonosságot, ezért tönkreteszi az ukrajnai kulturális intézményeket

    – folytatta Glinski. Rámutatott: a háború alatt 1400 ukrán művelődési intézmény szenvedett károkat, egyharmadukat teljesen tönkretették. Mint elmondta, tűz alá került a kijevi Hanenko múzeum is, az épület előtt felrobbant lövedék az összes ablakot kiverte.

    Glinski megemlítette: miután már várható volt, hogy Ukrajnában ki fog törni a háború, az általa irányított tárca az ukrajnai kultúrát támogató központot hozott létre, amely előkészítette a lengyelországi múzeumokat és múzeumi raktárakat az ukrán gyűjtemények befogadására, és amely most is segíti az ukrán művészeket.

    Az MTI beszámolója szerint a kijevi múzeum gyűjteményét a 19. és a 20. század fordulóján állította össze Bohdan Hanenko jogász, valamint felesége, Varvara, akik nyugat-európai útjaik alatt vásárolták a műtárgyakat.

    A Pietro Perugino 15. századi olasz, Peter Paul Rubens 16-17. századi flamand, valamint Diego Velázquez és Juan de Zurbarán 17. századi spanyol festők képeit is tartalmazó gyűjtemény 1919-ben állami múzeummá vált. A második világháborúban a németek elszállították a gyűjtemény nagy részét, később azonban sikerült visszaszerezni a műkincseket. Jelenleg a kollekció mintegy 25 ezer műtárgyból áll.

  • Kozics Júlia

    Dezinformációnak tartja az ukrán ellentámadásról szóló kijelentéseket Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, aki ezt a véleményét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) Parlamenti Közgyűlésének Tanácsában, a szervezet csütörtöki ülésén fejtette ki Minszkben.

    Szavait a BelTa helyi hírügynökség idézte:

    Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb félretájékoztatás ez az ellentámadás. Véleményem szerint nincs és nem is lehet ellentámadás. Ez egyszerűen őrültség. Öt az egy ellen a fronton felszerelésben és emberekben – egyszerűen őrültség. Nem, ehelyett kiterjesztik a háborút, rákényszerítik az ukránokat, hogy folytassák és mindenki fulladjon bele ebbe a konfrontációba

    – fogalmazott. 

    Szólt arról, hogy Ukrajna előfeltételeket támaszt, hogy megakadályozzon minden tárgyalást az Oroszországgal fennálló konfliktus megoldásáról. Mint kifejtette, nem kell más, minthogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek. „Milyen előfeltételek lehetnek?” – kérdezte. „Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, és ott kell kidolgoznunk mindenféle feltételeket” – mondta.

    Kiemelte, új dokumentumot kell kidolgozni az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalások alapjául. Nem azokat, amelyeket a 2022-es, Belaruszban tartott orosz–ukrán tárgyalások alatt dolgoztak ki.

    Úgy vélekedett: az Ukrajna körüli helyzet rendezését célzó tervezet, amelyet Moszkva és Kijev képviselői között 2022 elején Belaruszban, majd Törökországban folytatott tárgyalások alatt dolgoztak ki, „teljes mértékben hátrányos volt Oroszország számára”, de Oroszország beleegyezett, hogy dolgozzanak rajta.

    „Amint Oroszország beleegyezett a békekezdeményezésekbe, a megállapodásba, a projektet a kosárba dobták” – jelentette ki a belorusz elnök.

    „A NATO katonai jelenléte és támadó képességei egyre nőnek”

    Az MTI beszámolója szerint Lukasenka a NATO fellépésében a globális konfliktus kirobbanásának veszélyét látja.

    Finnországnak a szövetséghez való nemrégiben történt csatlakozásával és Svédország közelgő csatlakozásával ismét tanúi lehettünk az észak-atlanti blokk bővülésének. Ezek a lépések a világot egy globális konfliktus nagyon veszélyes szélére sodorják

    – hangsúlyozta.

    Megjegyezte, hogy a tavaly többször említett negatív tendenciák külpolitikai valósággá válnak.

    Elmondása szerint az észak-atlanti szövetség katonai jelenléte és támadó képességei egyre nőnek az ODKB nyugati határai mentén, nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, a katonai infrastruktúrát, beleértve a szomszédos országokét is, felgyorsult ütemben modernizálják. 

    Lukasenka szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a nyomásgyakorlás és a konfrontáció intézményévé válik. Úgy vélekedett, hogy az ilyen lépések rövidlátóak és felelőtlenek. Szemrehányást tett egyben az EBESZ-nek a tétlenségért.

    Ha az EBESZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, ha ez a konfliktus Európában forr, nos, itt az ideje, hogy egyszerűen összeüljünk a legmagasabb szinten, egymás szemébe nézzünk és döntéseket hozzunk. Vagy legalább beszélni kellene, ha már nem tudunk döntéseket elfogadni

    – mondta.

    Szerinte Minszk és Moszkva már többször felajánlotta, hogy kész találkozni és megvitatni a problémákat. Úgy látta, hogy csupán egy dologra van szükség – háborúra. Az EBESZ mindent megtesz annak érdekében, hogy elvezessék ehhez a háborúhoz, a háború kirobbantásához – hangsúlyozta.

    Aljakszandr Lukasenka hangoztatta, Belarusz továbbra is elkötelezett és nyitott a globális és regionális biztonság megerősítését célzó párbeszédre, és fáradhatatlanul felszólít a konfrontáció leállítására és a békés megoldásokhoz való visszatérésre.

    „Hangsúlyozom: a párbeszédnek kölcsönösen tiszteletteljesnek és egyenrangúnak kell lennie” – jelentette ki. 

  • Kuli Orsolya

    Finnország megvárja az Európai Unió álláspontját a sorozás elől menekült oroszok sorsáról, mielőtt döntést hozna a menedékjog megadásáról – írja a Sky News.

    A finn bevándorlási hivatal közlése szerint eddig összesen 1109 orosz állampolgár kért menedéket Finnországban, hogy elkerüljék az ukrajnai háborúba való besorozást.

    Még nem tudtunk döntést hozni a menedékjogról – mondta Sanna Sutter, a belügyminisztérium bevándorlási igazgatója az STT finn hírügynökségnek. Arról egyelőre nem érkezett jelzés, hogy az EU mikor véglegesíti a kérdéssel kapcsolatos iránymutatását.

  • Belák Tamás

    A szlovikik (moszkvai állami tisztviselők) meg akarják félemlíteni a Wagner-csoport vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal kapcsolatban álló orosz tisztviselőket, hogy visszatartsák őket a csoporttal való együttműködéstől – idézi az Institute for the Study of War (ISW) elemzését a Sky News.

    Az ISW az egyik Telegram-csatornára hivatkozik, melyen arról írtak, hogy Prigozsin kapcsolata megromlott az orosz Állami Duma elnökével, Vjacseszlav Volodinnal, és összeveszett az orosz elnöki adminisztráció első kabinetfőnök-helyettesével, Szergej Kirijenkóval is, aki eredetileg támogatta a kezdeményezéseit.

    A csatorna hozzátette, hogy Prigozsin továbbra is kapcsolatban áll Putyin adminisztrációjával, sőt a Wagner-vezér „sorsa teljes mértékben Putyin kezében van”.

    Prigozsin azonban nem ijedt meg, és válaszul kijelentette, hogy kész felvenni a harcot a „bürokratákkal”, akiket azzal vádolt meg, hogy csak nagyobb hatalomra akarnak szert tenni – fejtette ki elemzésében az ISW.

  • Udvardi-Lakos Luca

    Párizsban letartóztatták az Aratos Group nevű műholdas technológiával foglalkozó, hollandiai székhelyű cég vezetőjét, a görög állampolgárságú Nikosz Bogonikoloszt, akit Oroszországnak való kémkedéssel vádolnak – írta csütörtökön a holland sajtó az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) forrásaira hivatkozva.

    „Az állítások szerint miközben a cég látszólag a NATO és más szövetséges országok védelmi vállalataként működött, kettős üzelmet folytatott, és támogatta Oroszország háborús erőfeszítéseit, valamint új generációs fegyvereik fejlesztését” – áll Breon Peace amerikai ügyész nyilatkozatában.

  • Kuli Orsolya

    Csak az Egyesült Államok jelentős európai szerepvállalása, valamint a NATO és az Európai Unió bővítése, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése akadályozhatja meg az orosz birodalmi ambíciók megvalósítását – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön a lengyel külügyi intézet (PISM) kétnapos, az ukrajnai helyzetről is foglalkozó, Strategic Ark nevű konferenciáján.

    Duda aláhúzta: a Nyugatnak elsősorban katonai és humanitárius területen kell támogatnia Ukrajnát, az Európai Uniónak (EU) és a G7-csoportnak pedig újabb szankciókat kell életbe léptetnie Oroszországgal szemben.

    A globális közösséggel meg kell értetni, hogy jelenleg Ukrajnában dől el a világ sorsa, hiszen Oroszország sikere más államokat is agresszív politikájuk megvalósítására biztatna

    – húzta alá az elnök.

    Lengyelország célja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának biztosítása, ez a szükséges reformok megvalósítására biztatná Kijevet – hangsúlyozta Duda, hozzátéve: reméli, hogy a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján olyan döntések születnek, amelyek „közelebb hozzák Ukrajna NATO-tagságát”.

    Arra kell felkészülni, hogy Oroszország folytatja agresszív politikáját, ezért Lengyelország továbbra is támogatja az Egyesült Államok erőteljes európai szerepvállalását, a NATO keleti szárnyának megerősítését, valamint az észak-atlanti szövetség és az EU bővítését – jelentette ki Duda, hozzáfűzve: ez az egyetlen módja annak, hogy az orosz birodalmi ambíciók ne érvényesüljenek.

    Oroszországnak el kell veszítenie a háborút, és meg kell értenie, hogy az egyesült, szabad világ szembeszáll és a jövőben is szembe fog szállni vele

    – zárta beszédét az államfő.

    Online formában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt. Volodimir Zelenszkij felszólalásában aláhúzta: Ukrajnának a végső győzelemig kell harcolnia. Mint mondta, Moszkva „a békéről és a diplomáciáról kezd beszélni”, valójában azonban időt akar nyerni a háború folytatására. Reményét fejezte ki, hogy a NATO-csúcstalálkozón hozandó döntések lehetővé teszik Ukrajna csatlakozását.

    A Strategic Ark konferencián csütörtök délután Zbigniew Rau lengyel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is felszólal.

  • Kuli Orsolya

    Az Egyesült Államok megtiltotta az ukrán pilótáknak, hogy F–16-os vadászrepülőgépeken képezzék magukat európai államokban, annak ellenére, hogy több ország is hajlandó lenne ilyen kiképzést tartani – írja a The New York Times.

    A lap ukrán és amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, egyértelmű amerikai jóváhagyás nélkül az ukrán pilóták kiképzése csupán a technikai nyelvezet megismertetésére és taktikai leckékre korlátozódik.

    Washingtonnak ugyanis meggyőződése, hogy Ukrajnának nincs szüksége az amerikai vadászgépekre. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint a Biden-kormány részben a magas költségek miatt vonakodik a vadászgépek átadásától.

    A tisztviselő szerint azonban a kormány inkább arra összpontosít, hogy felgyorsítsa más amerikai fegyverek szállítását Ukrajnának az Oroszország elleni ellentámadáshoz. A tisztviselő hozzáteszi, hogy a vadászgépek a következő hónapokban még amúgy sem fognak eljutni a harctérre.

    Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Biden-kormány reexportengedélyeket ad ki az európai hadseregnek, hogy azok átadhassák F–16-os gépeiket Ukrajnának.

  • Belák Tamás

    Több vasúti kocsi kisiklott a Krím félszigeten; sérültek nincsenek – közölte Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője.

    A szimferopoli körzetben gabonát szállító vasúti kocsik siklottak ki. Áldozatok nem voltak. A Szimferopol–Szevasztopol vonalon felfüggesztették a villanymozdonyok közlekedését. Az utasok számára vonatpótló buszokat állítanak be – írta Telegramon Akszjonov.

    A helyi vasúttársaság közleményében arról számolt be, hogy a kisiklást illetéktelen személyek beavatkozása okozta, és a környezetet nem fenyegeti veszély.

  • Belák Tamás

    Az éjszakai orosz ágyúzás következtében találatok érték az energetikai infrastruktúrát, aminek következtében jelenleg több mint húsz településen nincs világítás.

    Az ukrán energiaügyi minisztérium sajtószolgálatának közlése szerint Hmelnyickij területén a légvezetékek leálltak. A régióban három településen megszűnt az áramszolgáltatás, és csaknem kétezer fogyasztó maradt áram nélkül – számolt be az Unian.

    A tömeges ágyúzás következtében két zaporizzsjai, három mikolajivi és öt donyecki településen van áramkimaradás – utóbbi területen mindez több mint 20 ezer embert érint.

  • Kuli Orsolya

    Az orosz állam valószínűleg ténylegesen megtiltja a magas rangú tisztviselőknek, hogy lemondjanak állásukról, amíg a „különleges katonai művelet” tart – írja a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése.

    Az intézkedések valószínűleg kiterjednek a regionális vezetőkre, a biztonsági tisztviselőkre és az elnöki adminisztráció tagjaira

    – írták.

    Hozzátették, hogy Oroszországban sok tisztviselő valószínűleg erősen szkeptikus a háborúval kapcsolatban, valamint gyakran panaszkodnak munkahelyi stresszre a sikertelen háborús apparátuson belül. A tilalom érvényesítése érdekében az állam erős utalásokat tesz arra, hogy ha lemondanak, a tisztviselők koholt büntetőjogi vádakkal fognak szembesülni – olvasható a jelentésben.

  • Kuli Orsolya

    Japán sérült ukrán katonákat fogadna egy, a hadserege által működtetett, tokiói kórházban – közölte csütörtökön a japán kormánykoalíció egyik magas rangú tisztviselője a The Independent szerint.

    Ez lenne az első alkalom, hogy az Önvédelmi Erők Központi Kórháza külföldi katonákat kezel – mondta a Reutersnek a névtelenséget kérő törvényhozó.

    A részletekről Jaszukazu Hamada japán védelmi miniszter és Szergej Korszunszkij ukrán japán nagykövet csütörtöki találkozóján döntenek majd, de a költségeket valószínűleg nagyrészt a japán fél viseli majd – tette hozzá.

  • Kuli Orsolya

    Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 201 100 orosz katona esett el, az elmúlt napon 510 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3773 tankot,
    • 7373 páncélozott harcjárművet,
    • 3198 tüzérségi rendszert,
    • 563 rakétavetőt,
    • 318 légvédelmi berendezést,
    • 308 repülőgépet,
    • 294 helikoptert és
    • 6073 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 2759 hadműveleti és taktikai drónt, 418 egység speciális felszerelést és 990 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Belák Tamás

    Volodimir Zelenszkij Twitteren tett közzé egy fotót, melyen jellegzetes tatár népviseletben látható. Az ukrán elnök a bejegyzéssel a tatár nép deportálásának emléknapjáról emlékezett meg.

    „79 évvel ezelőtt ezen a napon kezdte meg a szovjet rendszer a krími tatárok deportálását. Egy népét, amelyet ki akartak irtani; megfosztani az otthonuktól, megfosztani az élethez való joguktól. De a nép túlélte. És szabadon él” – áll a bejegyzésben.

    Az ukrán elnök külön kitért a jellegzetes népviseletre is, melyet a mellékelt fotón visel:

    Ma különleges visivánkát viselek, amely az ukrán és a krími tatár nép egységét szimbolizáló díszekkel van ellátva. Erőnk és élni akarásunk jelképei ezek. Az idei visivánka nap legyen emlékeztetője annak, hogy miken ment keresztül népünk, és hogy milyen erős a kultúránk

    – írta Zelenszkij.