Éjjel számos robbanás volt hallható Kijevben, a város három területén is tűz ütött ki – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
A TASZSZ arról ír, moszkvai idő szerint fél három körül kezdtek érkezni a jelentések, miután a központi régiókban légiriadót hirdettek, és közel két órán át nem szűntek meg. A városi tisztviselők szerint legalább három tűz ütött ki. Emellett az egyik üzletet is találat érte.
Kijev mellett Zsitomir, Kirovohrad, Harkiv, Cserkaszi és Csernyihiv régiókban is légiriadót rendeltek el az éjszaka. Az ukrán média szerint a harkivi területen három erős robbanás hallatszott, amelyeket a régióközpontban is lehetett hallani. Egyelőre továbbra is riadókészültség van érvényben Zsitomir és Kijev területén.
Május 29-én, hétfőn este 9 órakor Oroszország egy felszíni és két tengeralattjáró rakétavetőt telepített a Fekete-tengerre – közölte Vlagyiszlav Nazarov, a Déli Hadműveleti Parancsnokság szóvivője.
Elmondása szerint Oroszország rotálta rakétaindítóit a Fekete-tengeren, de továbbra is készenlétben tartja a Kalibreket. Este egy másik tengeralattjárót is szolgálatba állítottak a vizeken, az egyik felszíni rakétahordozó pedig visszatért bázisára – közölte a hadsereg.
Nazarov pontosította, hogy a Fekete-tengeren lévő orosz rakétaindítók teljes hadrendje jelenleg 16 rakétát számlál.
„A rakétafenyegetettség szintje továbbra is nagyon magas. Legyenek éberek és felelősségteljesek, ne hanyagolják el saját biztonságukat, és ne segítsék az ellenséget a közösségi médiában megjelenő felhajtás miatt” – idézi a radiosvodoba.org Nazarovot.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy Kijev nem fog orosz területet megtámadni, és „normális kapcsolatokra törekszik” Moszkvával – írja a TASZSZ.
Nincs szükségünk orosz területre
– mondta Reznyikov egy kedden megjelent interjúban.
A miniszter elutasította azt is, hogy az ukrán félnek köze lenne a belgorodi terület ágyúzásához. Reznyikov emellett az ukrán ellentámadásról is szót ejtett. Szerinte ez „két-három helyen lehetséges a harctéren, délen és keleten egyaránt”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik vezető tanácsadója szerint a Kijev által javasolt béketerv az egyetlen módja az orosz invázió befejezésének.
Ihor Zsovkva diplomáciai főtanácsadó azt mondta, hogy Ukrajna fontolóra sem venne olyan tűzszünetet, amely lehetővé tenné Oroszország számára, hogy megtartsa az elfoglalt területeket.
Kijelentette, hogy Kijev tízpontos béketervet akar érvénybe léptetni, amely a moszkvai csapatok teljes kivonását követeli.
Zsovkva minden egyéb béketerv elfogadásának lehetőségét kizárta.
Ez az, amire a megfigyelők hetek, néha hónapok óta várnak: az ukrán ellenoffenzíva az oroszok által megszállt területek visszafoglalására.
Itt az ideje az ellentámadásnak
– idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Bild. Videóüzenetében elmondta: „Jóváhagytuk a csapataink elindulására vonatkozó menetrendet, a döntések megszülettek.”
Néhány nappal ezelőtt Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója arról beszélt, az ukrán ellentámadás már több napja tart.
Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében – közölte kedd reggel Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján.
Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt. A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálják a lakókat.
Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.
Oroszország patthelyzetbe került Bahmutban, és hamarosan elveszíti a csatát – idézi a The Wall Street Journal-t az Unian. Mint a lap megjegyzi, az ukrán erők áttörtek orosz területre, ami komoly gondokat okoz Moszkvának. Az orosz csapatokat most a frontról a saját területükre kell átvezényelniük, hogy biztosítsák a védelmet.
A célunk, hogy taktikailag bekerítsük Bahmutot
– mondta az egyik ukrán szakaszparancsnok, a várostól délre vezető ellentámadás vezetője.
A The Wall Street Journal szerint a Bahmut elleni tíz hónapos támadás az orosz csapatok teljes kimerüléséhez vezetett, ami megfosztotta őket minden esélyüktől az előrelépésre.
Éjjel számos robbanás volt hallható Kijevben, a város három területén is tűz ütött ki – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
A TASZSZ arról ír, moszkvai idő szerint fél három körül kezdtek érkezni a jelentések, miután a központi régiókban légiriadót hirdettek, és közel két órán át nem szűntek meg. A városi tisztviselők szerint legalább három tűz ütött ki. Emellett az egyik üzletet is találat érte.
Kijev mellett Zsitomir, Kirovohrad, Harkiv, Cserkaszi és Csernyihiv régiókban is légiriadót rendeltek el az éjszaka. Az ukrán média szerint a harkivi területen három erős robbanás hallatszott, amelyeket a régióközpontban is lehetett hallani. Egyelőre továbbra is riadókészültség van érvényben Zsitomir és Kijev területén.
Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi térség kormányzója azt javasolja, hogy a harkivi régiót csatolják Belgorodhoz, amit Ihor Terehov, Harkiv polgármestere badarságnak nevezett – írja az Ukrajniszka Pravda.
Gladkov ezt az ötletet amiatt vetette fel, mert a térségben jelenleg folyamatos az ágyúzás. A harkivi városvezető szerint ezt vicces hallani, mert Harkivban csak Belgorodi Népköztársaságként emlegetik a régiót.
Terehov emlékeztetett, hogy az oroszok a háború kezdete óta próbálják elfoglalni Harkivot, de tavaly szeptemberben szinte teljesen kivonultak a régióból.
Ami a szuverenitást és a területi integritást illeti, Ukrajna szuverén állam, Harkiv ukrán város, az volt, jelenleg is az és a jövőben is az marad
– jelentette ki a harkivi polgármester.
Orosz légideszantcsapatok és motorizált gyalogsági egységek vonulnak be Bahmutba, hogy leváltsák az orosz Wagner-csapatokat – közölte Szerhij Cserevaty, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője hétfőn.
Megjegyezte, hogy ezek az egységek 2022. február 24. óta vesznek részt a háborúban, és jelentős veszteségeket szenvedtek, ezért mozgósított személyzettel egészítették ki őket.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 5297 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8650 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 29-én nem érkeztek Budapestre vonattal.
Az orosz támadások „komoly pszichológiai hatást” gyakorolnak a kijevi lakosokra, annak ellenére, hogy a fővárosban ritkák a halálos áldozatok – mondta egy katonai szakértő.
Sir Richard Barrons tábornok, a brit egyesített erők volt parancsnoka a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy valószínűleg ez az egyik célja a moszkvai erőknek a sokat hangoztatott ukrán ellentámadás előtt.
Szerinte a Kijev elleni támadások ugyan nem okoznak hatalmas pusztítást és nem járnak súlyos halálesetekkel, de pszichológiai szempontból jelentős hatással vannak a helyi lakosságra.
A volt parancsnok szerint az orosz erők mindent meg fognak tenni, hogy megrendítsék az ukránok ellentámadásba vetett hitét, a légiharc pedig „nagyon fontos része lesz annak, ami ezután történik”. Kitért arra, hogy nehéz lesz felmérni az „akaratok harcát” a konfliktusban.
Mennyire lesznek elszántak az oroszok, amikor majd megjelennek az ukránok a NATO-felszerelésükkel az orosz lövészárkoknál azzal a harci akarattal, amit eddig is láttunk tőlük? És az ukránoknak lesz-e elég akaratuk ahhoz, hogy egy jól védett állást támadjanak?
– fogalmazott Sir Richard Barrons.
A szakértő szerint az ukrán ellentámadás minden bizonnyal nagyon költséges lesz.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin azt állítja, hogy nem készül államcsínyre Oroszországban.
A Wagner nem készül hatalomátvételre. Az igaz, hogy nincs szükség rengeteg katonára ahhoz, hogy valaki sikeres államcsínyt vagy katonai puccsot hajtson végre. De a puccsokat általában a szakadár hadsereg egy része viszi véghez. A Wagner pedig nem számít hadseregnek. Ez az első, amit tisztázni szerettem volna. Másodszor pedig nagyon tisztelettudóan viszonyulunk az Orosz Föderáció elnökéhez, Vlagyimir Putyinhoz
– szögezte le Prigozsin, írja az Unian ukrán hírügynökség.
Prigozsin meglátása szerint csak a NATO tudná rávenni arra az Orosz Föderáció jelenlegi vezetését, hogy elűzzék a hatalomból Putyint.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak: