Aránytalan és elhamarkodott az európai uniós szervek reagálása az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló új lengyel törvényre, Varsó ez ügyben csütörtökön írásos tájékoztatást küld Brüsszelnek – jelentette be Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős lengyel miniszter.
A miniszter azzal kapcsolatban nyilatkozott a TVP1 lengyel közszolgálati televízióban, hogy az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén megvitatták az aznap hatályba lépett lengyel jogszabályt, Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos pedig aggodalmainak adott hangot a törvény kapcsán.
A miniszter Reynders két kijelentését kérdőjelezte meg. Egyrészt szerinte nem igaz, hogy a bizottság döntései ellen nem lehet fellebbezni, másrészt valótlan állításnak nevezte azt is, hogy a testület megakadályozhatná egyes jelöltek indulását az őszi lengyelországi parlamenti választásokon.
Bejelentette: a Reyndersszel az elmúlt napokban folytatott egyeztetéseket követően Varsó csütörtökön írásos tájékoztatást küld Brüsszelbe, amiben bemutatják, hogy a jogszabályból „biztosan nem erednek olyan kockázatok, amelyekről az Európai Bizottság beszél” – írja az MTI.
A jogszabály értelmében a lengyel szejm által megválasztott, jogi és gazdasági szakértőkből is álló kilenctagú közigazgatási bizottság elemezni fogja a 2007–2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését.
„A NATO kidolgozott egy titkos tervet arra az esetre, ha katonai összecsapásra kerülne sor Oroszországgal” – ismertette az mk.ru a Responsible Statecraft cikkét.
Mint írták, a katonai szövetség közelgő, Vilniusban tartott csúcstalálkozóján várhatóan „több ezer oldalnyi titkos katonai terv” jóváhagyására tesznek javaslatot, amelyben részletesen ismertetik az orosz hadsereggel való közvetlen összecsapás forgatókönyvét.
A cikk szerint ezeket a dokumentumokat a brüsszeli NATO-központ tisztviselői zárt ajtók mögött, a törvényhozók és a független szakértők előzetes felülvizsgálata nélkül készítették el. A NATO vilniusi csúcstalálkozóját július 11–12-én tartják – tették hozzá.
Oroszország drónokkal támadta meg az ukrán fővárost szerda éjjel, az akcióban meghalt két gyermek és egy felnőtt, valamint több mint egy tucat ember megsérült – írta a BBC.
A portál információi szerint a kiskorú áldozatok egyike egy 5-6 év körüli gyermek, a másik egy 12 vagy 13 éves fiatal volt.
#Breaking: Two children and an adult dead, and at least 14 people injured, as a result of a new night-time missile attack on Kyiv, Ukrainian officials say. A clinic and residential buildings damaged from destroyed missile debris. According to one report the missiles traveled so… pic.twitter.com/fNvGNVsmFT
— Michael Bociurkiw (@WorldAffairsPro) June 1, 2023
Vizuális megerősítés van róla, hogy egy orosz 2A65 Msta-B 152 mm-es önjáró löveget megsemmisített az ukrán hadsereg a donyecki területhez tartozó Bahmut közelében.
#Ukraine A Russian 2A65 Msta-B 152mm towed howitzer was destroyed by the Ukrainian Army as a result of counter-battery fire in the vicinity of Bakhmut, #Donetsk Oblast. pic.twitter.com/Sdfze3zK7k
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) May 31, 2023
A zaporizzsjai atomerőmű dolgozói Csernobilnál is hatalmasabb pusztítástól tartanak. Az atomerőmű dolgozói névtelenül nyilatkoztak a Sky News-nak, mert attól tartanak, hogy megkínozzák vagy bebörtönzik őket.
Mind a két technikus egymástól függetlenül egy nukleáris katasztrófa lehetőségéről beszélt. Egyikük arra figyelmeztetett, hogy a romló állapotú atomerőmű pusztítást okozhat Európa, Oroszország és a Földközi-tenger nagy részén.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!