Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ma is!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!
Az Európai Unió és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.
A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet
– írták.
Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.
A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.
A Nova Kakhovka-i gát összeomlása és a mögötte lévő víztározó lecsapolása nem jelent közvetlen biztonsági veszélyt a folyásirányban feljebb fekvő zaporizzsjai atomerőműre, de ukrán és ENSZ-szakértők szerint hosszú távon kihatással lesz annak jövőjére.
Az ukrán Energoatom atomenergetikai vállalat a Telegram közösségi médiaplatformon közölte, hogy a helyzet „ellenőrzés alatt” van Európa legnagyobb atomerőművében.
Rafael Mariano Grossi, az ENSZ nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója tudatta: „Jelenlegi értékelésünk szerint az erőmű biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély”.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója is megszólalt a kahovkai vízerőmű felrobbantásáról.
Szerinte az ukrán oldal még ha akarta volna, akkor sem lett volna képes a gát felrobbantására. Ez egy masszív szerkezet, rakétatalálatok következtében nem tud benne jelentős kár keletkezni. Erre ugye láttunk példát, mondjuk, az antonovi híd esetében – írta Bendarzsevszkij Anton a közösségi oldalán kitett bejegyzésben.
Emlékeztetett rá, hogy tavaly ősszel a gátat az oroszok a beszámolók szerint aláaknásították, hogy megakadályozzák az ukrán ellentámadásnál a potenciális átkelést.
2022 novemberében a gátnál lévő híd egy részét fel is robbantották – igazolhatóan az oroszok –, hogy teljesen megsemmisítsék a másik oldalra átvezető utat – jegyezte meg.
„A figurális nagy piros gomb az oroszok kezében volt, ahogy a gát feletti kontroll is. […] Az időzítés elég kézenfekvő, tavaly ősszel már volt orosz fenyegetés a gát robbantására, sőt, egy részét az oroszok fel is robbantották. Illetve az is kérdés, hogy másfél hónappal előtte miért zárták el az oroszok a zsilipek egy részét (a gépház feletti kontroll náluk volt), hogy rekordszintre hozzák a gát mögötti vízmennyiséget” – tette fel a kérdést a posztszovjet térség szakértője.
„Cselekedeteik ellentétesek a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel” – áll az elnöki hivatal keddi közleményében.
Hozzátették, hogy hivatalosan is tájékoztatják az orosz nagykövetség vezetőjét a kiutasításokról.
A döntés Sauli Niinisto finn elnök és az ország kül- és biztonságpolitikai miniszteri bizottságának ülésén született.
Az ukránok piszkos bombás támadást terveztek végrehajtani Oroszország területén – jelentette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A szervezet kifejtette, hogy a tervek az Ivanovói területen lévő Szevernyij repülőterén elkövetett szabotázskísérlet nyomozásakor váltak ismertté.
„Konkrétan egy olyan tervet dolgoztak ki, amely az úgynevezett piszkos bombák elhelyezéséről szóltak. Ezek a fegyverek késleltetett időzítővel vannak felszerelve, hogy egyszerre robbanjanak fel, és tegyék lakhatatlanná a területet” – közölte az FSZB.
Arina Szabalenka azt mondta, nem helyesli hazája szerepét az ukrajnai háborúban. Hozzátette, hogy nem támogatja Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt.
„Nem támogatom a háborút, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem támogatom Lukasenkát” – jelentette ki a női világranglista második helyezettje a francia nyílt teniszbajnokságon (Roland Garros).
Mint ismert, kedden újabb ukrán–belorusz nézeteltérés miatt tüntetett a párizsi közönség a Roland Garroson – ezúttal is Arina Szabalenka maradt hoppon.
Az idei Australian Openen győztes belorusz teniszező az ukrán Elina Szvitolinával játszott a francia nemzetközi bajnokság negyeddöntőjében, és nyert bő másfél óra alatt 6:4, 6:4-re.
Ahogyan a mérkőzések után szokás, ezúttal is bement a hálóhoz, hogy megköszönje ellenfelének a játékot, azonban ahogyan a nyitófordulóban Marta Kosztjuk, most Szvitolina is kikerülte őt.
A hangját rendszeresen és erőteljesen hallató párizsi publikum ezúttal sem változtatott az attitűdön, és kifütyülte az ukrán játékos tettét.
Emelkedett a búza és a kukorica világpiaci ára ma reggel, miután az ukrán gátszakadás aggodalmat keltett a globális élelmiszer-ellátó körökben.
A búza ára 2,4 százalékkal emelkedett kedden a chicagói tőzsdén, a kukorica vékában számolt ára több mint 1 százalékkal emelkedett, míg a zab 0,73 százalékkal drágult.
Dél-Ukrajnában a gátszakadás következtében pusztító áradások által sújtott területen hatalmas mezőgazdasági területek találhatók.
Andrej Sizov, a SovEcon fekete-tengeri mezőgazdasági piackutató cég ügyvezető igazgatója szerint a gát átszakadása „rendkívül jelentős esemény, amely szörnyű következményekkel járhat”.
Vezető nélküli traktort fejlesztenek a termőföldek aknamentesítésére Ukrajnában. Az egyik ukrán startup egy távolról irányítható rendszerre szeretné bízni a munkák kivitelezését.
Az elképzelések szerint egy drón, egy aknamentesítő robot és egy traktor dolgozna össze. A drón fésüli át a terepet a magasból, a légi eszköz szenzorainak köszönhetően egy méter mélységben képes észlelni a veszélyes objektumok és robbanóanyagok jelenlétét. A detektált aknákat a robot hatástalanítja és távolítja el, az utolsó simításokat pedig a traktor végzi el – írta a rakéta.hu.
Ukrajna a világ legnagyobb aláaknázott területévé vált az orosz invázió akciói miatt. Jelenleg az ország területének mintegy 30 százaléka aknákkal és fel nem robbant lőszerekkel van teleszórva. Ezekkel a mutatókkal az ország megelőzte Afganisztánt és Szíriát is – áll a GLOBSEC elemzőközpont jelentésében.
Az elemzők megállapították, hogy az oroszok nagyon leleményesen valósítják meg céljukat, hogy minél nagyobb ukrán földterületet tegyenek lakhatatlanná: gyakran hagynak aknacsapdákat halott embereken vagy állatokon, valamint elrejtik a gránátokat az utakon, erdőkben és mezőkön, ahol könnyen rájuk lehet lépni – idézi a jelentést az Unian.
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a Bahmut északi részén fekvő Berhivka település teljes egészében a Kreml ellenőrzése alatt áll – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.
„Az Ukrán Fegyveres Erők harcosainak támadását az orosz egységek sikeresen visszaverték” – közölte a minisztérium a Telegramon. Azok a hírek, amelyek szerint az orosz csapatok elhagyták Berhivkát, nem felelnek meg a valóságnak – írták.
Rendkívüli videófelvétel készült arról, amint egy ház leúszik a Dnyipro folyón az ukrajnai gátszakadás után, amely kedden széles körű áradásokat és pusztítást okozott:
Ukrajna Oroszországot vádolja a Kakhovka vízerőmű szerkezetének felrobbantásával, míg Moszkva Kijevre hárítja a felelősséget.
Orosz terroristák. A gát lerombolása csak megerősíti az egész világ számára, hogy ki kell űzni őket az ukrán föld minden szegletéből
– tweetelte Volodimir Zelenszkij június 6-án, kedden.
Bár egyelőre nem világos, hogy a folyásirányban lefelé milyen mértékű lesz az áradás, attól tartanak, hogy pusztító hatással lehet a mintegy 16 ezer embernek otthont adó településekre.
Finnország kiutasítja a helsinki orosz nagykövetség kilenc diplomatáját – jelentette be kedden Sauli Niinistö finn elnök hivatala. Az érintett orosz diplomatákat a tájékoztatás szerint hírszerzési tevékenységgel vádolják.
Finnország kiutasítja Oroszország nagykövetségének kilenc munkatársát. A finn külügyminisztérium erről értesíteni fogja az orosz nagykövetet
– olvasható a közleményben.
„Tevékenységük a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt sértette” – derült ki az állásfoglalásból, amely szerint a döntést Niinistö és a finn kül- és biztonságpolitikai miniszteri bizottság megbeszélését követően hozták meg.
Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat arra figyelmeztetett, hogy aknák úsznak a Nova Kakhovka-i gátról lezúduló vízben. A vízözön útjában lévő, Herszon régióban élő lakosokat „fokozott óvatosságra” intették.
Az emberek semmilyen körülmények között ne közelítsék meg vagy érintsék meg a robbanásveszélyes tárgyakat
– közölték a hatóságok.
Ihor Klimenko belügyminiszter elmondta, hogy mintegy 150 tonna fűtőolaj szennyezte a Dnyipro folyót. Hozzátette, hogy a vízszint ennek következtében várhatóan a következő 24 órában tovább emelkedik.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint több mint 1300 embert evakuáltak a térségből. A belügyminiszter azonban azt közölte, hogy az orosz erők „továbbra is lövik azt a területet, ahol az evakuálási intézkedéseket végre kellene hajtanunk”.
Mint megírtuk, kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat. Hogy pontosan ki áll az akció mögött, azt nem tudni, mert az oroszok és az ukránok egymást vádolják. A robbantás következtében több tucat települést önthet el az árvíz néhány órán belül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitter-oldalán ezzel kapcsolatban azt írta, hogy ez az akció csak egy a sok terrorcselekmény közül, amelyeket Oroszország nap mint nap elkövet Ukrajnában.
Ez csak egy nap az orosz agresszióban. Ez csak egy orosz terrorcselekmény. Ez csak egy orosz háborús bűncselekmény. Oroszország most már brutális ökocídiumban is bűnös. Minden kommentár felesleges
– fogalmazott az ukrán elnök.
Bejegyzését úgy folytatta, hogy a világnak reagálnia kell, hiszen Oroszország már nem csak Ukrajna, hanem az élet, a természet és a civilizáció ellen harcol. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Oroszországnak el kell hagynia az ukrán földet és felelősségre kell vonni minden tettéért.
This is just one day of Russian aggression. This is just one Russian act of terrorism. This is just one Russian war crime. Now Russia is guilty of brutal ecocide. Any comments are superfluous.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 6, 2023
The world must react. Russia is at war against life, against nature, against… pic.twitter.com/CUd1UNmcW5
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője gúnyt űzött az orosz védelmi minisztériumból, miután a tárca azt állította, hogy az orosz erők meghiúsítottak egy „nagyszabású” ukrajnai offenzívát.
Prigozsin, akinek csapatai hónapokig harcoltak a kelet-ukrajnai Bahmut városában, és aki gyakran kritizálja az orosz katonai vezetést, Telegram-csatornáján „vad fantáziálásnak” minősítette a legújabb állításokat – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Alekszandar Vucsics szerb elnök a Financial Times című brit napilapnak nyilatkozva kijelentette, nem ellenzi, hogy országa lőszert adjon el közvetítőknek, akik azt Kijevbe szállítják, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
„A szerb elnök elmondta, tisztában van az amerikai kormány jelentéseivel, amelyek szerint szerb lőszerek közvetítőkön keresztül Ukrajnába kerültek. Az államfő nem tervezi ennek megakadályozását” – írja a lap. Az elnök megjegyezte, nincsenek kétségei afelől, hogy ilyen szállítások megtörténhetnek.
A kiadvány három, a térségben dolgozó nyugati diplomatára hivatkozva azt írja, hogy ez az „eljárás” döntő tényezővé vált, ami érezhető elmozdulást jelentett az Egyesült Államok, a NATO és az EU által Szerbiának a koszovói eszkaláció miatt a közelmúltban nyújtott támogatás tekintetében.
Vucsics arra a kérdésre, hogy Szerbia szándékos lépése volt-e ez a nyugati jóváhagyás megszerzése érdekében, így válaszolt:
Belgrád semleges módon igyekszik eljárni. De nem vagyok bolond. Tudom, hogy a fegyverek egy része Ukrajnába kerülhet.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Oroszország „példátlan szintre” emelte az Ukrajna elleni agresszióját a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után.
„Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli ezt a támadást. Ez az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet” – fogalmazott a főképviselő.
Borrell hozzátette, hogy az EU „aktívan figyelemmel kíséri a helyzetet”.
Ukrajna terrorista államnak nevezte Oroszországot az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) meghallgatásán a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadás miatt – tájékoztatott a L’essentiel című francia nyelvű luxembourgi hírportál kedden.
A Nemzetközi Bíróság négynapos meghallgatást kezdett kedden az ukrán–orosz ügyben, amelyet Kijev a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása és a megszállt Krím ukrán lakóival való rossz bánásmód miatt indított.
Oroszország tettei egy terrorista állam, egy agresszor tettei
– fogalmazott Anton Korinevics, az ukrán külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának igazgatója, majd hozzátette: Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért a polgári infrastruktúrát veszi célba, hogy megpróbálja behódoltani az országot.
Korinevics továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a gátrobbantás veszélyezteti a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát is.
Michael Clark brit védelmi elemző azt vizsgálta, hogy Ukrajna képes lenne-e felrobbantani a kahovkai gátat.
Az elemző kizárta Ukrajna részvételét a robbantásban, valamint hangsúlyozta, hogy ez a támadás csak Oroszországnak érte meg – írta az Unian.
„Nehéz lenne elhinni, hogy Ukrajna áll a gát robbantása mögött. Az ukrán robbanás azért sem lehetséges, mert a gát orosz oldalról robbant fel – mondta Clark.
Oroszország 15 év börtönbüntetésre ítélte Bohdan Ziza krími művészt, miután 2022. május 16-án éjszaka az ukrán zászló színeivel, kék és sárga festékkel öntötte le a Jevpatorijai önkormányzat ajtaját. Másnap a férfit letartóztatták.
Az Ukrajinszka Pravda információi szerint az oroszok terrortámadással, fenyegetőzéssel, valamint az akcióval egy időben elkövetett terrorizmussal vádolják a festőt, miután videóüzenetben is tiltakozott a háború ellen.
Ziza elismerte, hogy háborúellenes gyűlést szervezett, de kitartott amellett, hogy senkinek sem ártott. Az ügyész 18 év börtönt kért a művészre.
A balti államok vezetői háborús bűnnek nevezik a kahovkai gát felrobbantását – írta a Sky News.
Gitanas Nauseda litván elnök példátlan orosz támadásnak nevezte a robbantást.
Hozzátette, „egy ekkora gát lerombolása háborús bűn, amely civil emberek ezreit sodorja veszélybe”. Arról is beszélt, hogy „Oroszországot felelősségre kell vonni ezért, Ukrajnának pedig meg kell nyernie ezt a háborút”.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter közölte: ez a háborús bűn óriási környezeti és gazdasági károkhoz és több ezer ember evakuálásához vezetett. „A háborús bűnök elkövetőit bíróság elé kell állítani” – mondta.
Edgars Rinkevics lett külügyminiszter pedig kijelentette: „Oroszország terrorista állam, amelyet meg kell állítani.
Hozzátette, „növelni kell Ukrajna támogatását, és bíróság elé kell állítani a háborús bűnösöket" – közölte.
Alekszej Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára úgy fogalmazott, hogy „egyetlen orosz sem fogja megállítani Ukrajna felszabadítását, amelynek eljött az ideje” – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írták, az ukrán fegyveres erők legfelsőbb parancsnokának főhadiszállása ülést tartott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legfőbb tanácsadója a kahovkai gát felrobbantásáról elmondta, hogy Oroszország nyíltan kinyilvánította valódi célját, Ukrajna lerombolását.
Megjegyezte, hogy a gát megtámadásával „végleg lebontotta a Kreml a hamis ideológiát Ukrajna felszabadításáról”.
Az orosz erők megtámadták Herszont, miközben az ukránok civileket evakuálnak a térségből a kahovkai gát felrobbantása miatt – közölte az ukrán Belügyminisztérium.
A The Kyiv Independent információi szerint az orosz támadásban megsebesült két herszoni rendőr, akik épp a mentési munkálatokban segédkeztek.
⚡️Interior Ministry: Russian forces attack Kherson as rescue workers evacuate civilians.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 6, 2023
Two Kherson police officers were injured by Russian artillery fire while trying to evacuate civilians from flooding caused by Russia's destruction of the Kakhovka Hydroelectric Power Plant,…
Ferenc pápa békeküldöttje, Matteo Zuppi bíboros a minap Kijevbe érkezett. Petro Porosenko volt ukrán elnök viszont azt mondta, hogy ő másban bízik, ha a konfliktus rendezéséről van szó.
Elnézést kérek a pápától, fantasztikus személy, és tisztelem, de vannak jobb közvetítőink nála. Ők már rávették Putyint, hogy vonuljon vissza Bucsából és Irpinyből, Harkivból és Herszonból: az ukrán hadsereg fegyveresei. Ők a legjobb közvetítőink
– mondta a Corriere della Sera című lapnak Porosenko.
A Noha Kahovka-i gátnál történt robbanás mellett az ukrán fővárost is egy erős rakétatámadás érte hajnalban.
Az ukránok szerint az ukrán légvédelem az összes rakétát – több mint 20 eszközt – semmisített meg, többségében a Kh–101-es típusúakból. A rakétákat Tu–95MS típusú stratégiai bombázók lőtték ki a Kaszpi-tenger felett.
A lelőtt rakéták maradványai ezzel együtt is károkat okoztak: több mint 20 autóban, egy kollégium épületében és egy kereskedelmi létesítményben is károk keletkeztek, utóbbi ki is gyulladt. Sérültekről, áldozatokról azonban nincs hír.
Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét megdöbbentette, hogy az oroszok kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat. Erről részletesen is beszámoltunk cikkünkben.
Michel Twitter-oldalán arról írt, az oroszokat bíróság elé állítja tettükért.
Megdöbbentett a Kahovka gátnál történt példátlan robbantás. A polgári infrastruktúra lerombolása egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül, ezért bíróság elé állítjuk Oroszországot
– közölte.
Shocked by the unprecedented attack of the Nova Kakhovka dam.
— Charles Michel (@CharlesMichel) June 6, 2023
The destruction of civilian infrastructure clearly qualifies as a war crime - and we will hold Russia and its proxies accountable.
Michel elmondása szerint a júniusi EU-csúcson felveti a robbantás ügyét, és felajánlja az EU segítségét az elárasztott területeken élők számára.
Ukrajna szerint „gyorsan növekszik a nukleáris katasztrófa kockázata”, miután sérülés érte a kahovkai gátat – közölte az AFP News Agency Twitter-oldalán.
#BREAKING Ukraine says nuclear disaster risk 'growing rapidly' after dam damaged pic.twitter.com/sJiMNNRGT9
— AFP News Agency (@AFP) June 6, 2023
Mint ismert, felrobbantották kedd hajnalban a dél-ukrajnai Noha Kahovkában lévő gátat, amely kritikus károkat szenvedett, így már nem képes visszatartani a víz áradását. Akár több tucat települést is elönthet az árvíz néhány órán belül.
Az akció miatt az oroszok és az ukránok is egymást vádolják.
For your understanding, the volume of water in the Nova Kakhovka reservoir is about equal to the Great Salt Lake in Utah. The dam has been blown up. Imagine the scale of damage and destruction to nearby villages and towns. pic.twitter.com/2BbEDkuWtf
— Ukraine Front Lines (@EuromaidanPR) June 6, 2023
A The Guardian szerint a gát mögött nagyjából annyi víz volt, mint amennyi a 4400 négyzetkilométeres utahi Nagy-sóstóban található.
A portál szerint még az sincs kizárva, hogy a háború előtt több száz ezer lakossal rendelkező Herszon városát is elönti az árvíz. Másrészt viszont a Krím félsziget, a zaporizzsjai atomerőmű vízellátását, illetve Ukrajna energiaellátását is megnehezítheti a gát felrobbantása.
Kulcsfontosságú lehet, hogy az orosz védelmi minisztérium rendezni tudja-e viszonyát a Wagner-csoporttal – írja a brit katonai hírszerzés.
Mint fogalmaztak, az utóbbi 48 órában a frontvonal számos szakaszában intenzívebbé váltak a harcok, miután megkezdődött egy nagy ukrán offenzíva.
Ezzel egy időben viszont az orosz védelmi minisztérium konfliktusa is tetőfokára hágott a zsoldoscsoporttal, ugyanis Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér nemrég arról számolt be, hogy a minisztérium aknákat helyeztetett el az útjukban, vagyis meg akarta ölni őket.
Mivel Oroszország híján van a tartalékegységeknek [amelyekre az offenzíva visszaveréséhez szükség lehet – a szerk.], ezért kulcsfontosságú mozzanat lesz a következő hetekben, hogy a Wagner milyen mértékben lesz hajlandó együttműködni a védelmi minisztériummal
– írták a britek.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 06 June 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 6, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/18XvgXo2lo
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/jC9D3JuSjO
Az elmúlt napokban fokozni kezdték az oroszok a nyomást a Luhanszki területen – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Luhanszki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Artem Lysogor kedden megerősítette, hogy a hétvége óta fokozódott az ellenséges nyomás. Hozzátette, hogy az „ukrán védelmi erő kitart, bár nagyon súlyos harcok folynak”.
Elmondása szerint az oroszok „folyamatosan lövik Nyevszkijt, ahol 120 ember tartózkodik”. A hétfő esti támadásban nem sérült meg senki, viszont három épületet romboltak le.
A lap úgy tudja, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán védők több mint 40 ellenséges támadást vertek vissza. Szintén hétfő este az oroszok 35 cirkálórakétát lőttek ki a Kaszpi-tenger térségéből. Az ukrán légvédelem valamennyi rakétát lelőtte.
Kedd hajnalban az oroszok felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában lévő gátat, amely kritikus károkat szenvedett. Akár több tucat települést is elönthet az árvíz néhány órán belül.
Az ENSZ Twitter-oldalán kedd reggel tudatták, hogy június 6-án van az orosz nyelv napja.
A posztot jó eséllyel előre eltervezték, azonban a Nova Kahovkában történt gátrobbantás fényében a bejegyzést visszatetszéssel fogadták a Twitter-felhasználók.
ruzzia out of the UN immediately!
— Joosu (@JoosuStudio) June 6, 2023
Or disassemble the UN as a sponsor of terrorism!https://t.co/cXL6rEmVcE
Június 6-át – Alekszandr Puskin születésnapját – az UNESCO kezdeményezésére 2010-ben nyilvánították az orosz nyelv napjává.